Szia
Már elhegesztettem egy doboz alu pálcát saját gyártmányú hegesztővel de soha se mértem a feszültségét csak azt tudom mondani hogy igencsak áram igényes. Az én trafóm 310 amperes gurblis szabályzoval 4 darab 350 A diódával + 30 qvadrátos fojtó 92 menet 6x7 cm vasmagon.

Szia
Már elhegesztettem egy doboz alu pálcát saját gyártmányú hegesztővel de soha se mértem a feszültségét csak azt tudom mondani hogy igencsak áram igényes. Az én trafóm 310 amperes gurblis szabályzoval 4 darab 350 A diódával + 30 qvadrátos fojtó 92 menet 6x7 cm vasmagon.

Én türelmes ember vagyok, de ez a 36cm^2-es vasmag 0,5mm-es lemezzel kínzás. Most végeztem a mag elbontásával, összerakásával, feltekertem még egy sor menetet a szekunderre, összeraktam, 63V AC jön ki belőle. De 3db pillanatszorító meg két kalapács kellett összerakni, és még mindig finomítani kell rajta, mert úgy 7 perc alatt az elvárásaimnál jobban melegedett üresjárásban a primer, meg a trafónak is nagyobb lett a hangja, szemre is látszik, hogy nem érnek össze rendesen a lemez végek. Megmértem eredeti állapotban is, akkor 48V-os volt, szóval várok tőle némi javulást. Ez most 89V körül lesz egyenfeszbe.

Hetope: Az jó kis gép lehet... 30 qvadrát az mit jelent?

Most kivételesen kvadrát és nem vadrát (földfelület). Fordítsd négyzetmiliméternek. Hány négyzetes a drót.

Na így feltekerve, vasmag összeszorítva 64,4V AC feszültségű a szekunder, beraktam a szabályzót is, meg 10000µF 0,2ohm ellenállással, a 2,5-ös és 2-es bázikus elektródákkal már egész tűrhetően tudok hegeszteni. 91,8V az üresjárási feszültség az egyenirányítás után. (ezt már nem nyalogatnám) Nem kell mondanom, hogy a rutilos elektródákkal álom könnyű vele hegeszteni Az 1,6-os elektródára még várok, hogy megjöjjön, mert a szabályzó minimum állásába a 2-es rutilos elektróda még nem igazán gyullad be, kicsit fentebb tekerve viszont már a 0,5-ös körüli lemezt hamar szétolvasztja, de az 1-es lemezt hibátlanul lehet vele hegeszteni.

Egyébként nektek mennyi elektróda van otthon? Az a baj, hogy kezdek túlzásba esni, mint a nők a cipővel, állandóan nézegetem, hogy milyen elektródákat árulnak, és ha van valami nagyon spéci elektróda, nagyon jó áron, akkor megveszem. Persze az ázott elektródát sem vetem meg ha 150Ft kilója és még ép Meg az a 16-os bizti is kezd már nagyon kevés lenni, a 4-es elektródák kívánják azt a 20-25-öst.

Hozzászólás elküldési időpontja: 3 óra 49 perc. Szoktál te aludni? Hogy pl. én mennyi elektródát tartok idehaza? Jó kérdés, -elég sokat, és elég sok félét. De ha az anyag megengedi, én szívesebben hegesztek MAG technológiával. Elektródából tartok rutilos;cellulóz bevonatú;bázikus;savas;és kevert bevonatút is. Általában 2,5 és 3,2 mm átmérőjűt, ennél vastagabbat csak a hajógyártásban használnak talán. Ezen kívül alu, rozsdamentes, szürkeöntvény és acélöntvény hegesztésére alkalmas pálcát tartok, valamint keményfém felrakó elektródát is. Mint írtam, elektródával csak speciális esetben hegesztek, akkor,ha a varratnak minden kétséget kizáróan tömörnek kell lennie. Ha komoly hőnek kitettnek, vagy akár -50-60 fok alatti hőmérsékletet állónak kell lennie a varratnak,akkor inkább valamelyik specialista barátommal szoktam elvégeztetni az efféle feladatot, mivel az én szemem és a kezem már nem a régi. Aztán egy-két sört leöntünk a munka végeztével. Egyébként a választék legfőképpen a javított gépek tesztelése miatt szükséges. Gondolom neked is a géped tesztelése a cél, emiatt tetted fel ezt a kérdést. A géped legjobb tesztje a cellulóz bevonatú elektróda. Ha annál nem szakad meg az ív, elfogadható minőségű a varrat, nem izzik fel hegesztés közben a pálca, akkor a géped mindent tud, amit egy MMA gépnek tudni érdemes.

Utolsó-utolsó vizsgáknál, amikor a tét egyre nagyobb, az ember elég ideges, van, hogy nem tud elaludni. Egyébként most jött meg az 1,6-os elektróda. Az 1-es lemezt folyamatosan lehet vele hegeszteni, de kisebbet csak szakaszosan. Az 1-es lemeznél már elég gyorsan kell haladni, hogy ne égjen át. A képen az 1-es lemezre húzott varrat van, elég csúnya, tudom, de a cél a folyamatos hegesztés volt, ha lasabban haladok, egyenletesebb, szélesebb varrattal, akkor átég, gyakorlatilag egyenesen húztam az elektródát, és így is 3mm körüli az átlag szélesség. Legkisebb fokozatban meg már nem igazán lehetett begyújtani (felmelegíteni a végét) az elektródát, viszont ha menet közbe levettem minimumra, akkor a 0,5-ös lemezt is varrtam folyamatosan, de ehhez már kisebb trafó kellene, egy alapból maximum 60A-es trafóval lehet kisebb áramot is el lehetett volna érni. Valószínűleg a nagyon nagy gyújtáskésleltetési szög miatt már nem emelkedett fel elég magasra a szekunder feszültség a stabil ívhez, tehát itt körül van a gép minimuma. Négyszög jellel lehet a konzerves doboz falát hegeszteném már. Egyébként 0,5-1cm-es szakaszokba jól lehet hegeszteni a 0,5-1mm-es lemezeket. 2,5-ös elektródával meg 3-4mm anyagvastagságig egész jól lehet hegeszteni a géppel, de a 3,2-est is leolvasztja, viszont most 94A körüli maximum áramot mértem, át kell majd nézni, mert ez ezelőtt 120A-el vígan vitte a 3,2-es elektródát.

Van egy 70-200A Hiunday hegesztőm. 50A es egyenirányítókockából mennyit javasoltok, hogy ne a kukában végezzék. Attól tartok, hogy mondjuk beállítom 100A-re, akkor folyamatos hegesztésnél ekkora kb. az áram. Node, ha letapad a pálca, akkor gondolom jóval nagyobb.
Más...Porszívóból kiszedtem egy triakos szabályzót, 25A-es triakkal megtuningoltam (primerszabályzásra). Néztem szkópon, mi történik a terhelésen. Igen meglepődtem, mert nem a szinuszt hasogatja, hanem az amplitúdóját állítja 150-300V ig. Uppsz.

Graetz kockákból a maximálisan kivenni szándékozott áramnak minimum a kétszerese kell még akkor is, ha tekintélyes hűtőbordára vannak szerelve a kockák. A porszívó szabályzó ebben az alkalmazásban felejtős, de erre majd magadtól is rájössz ha kipróbálod.

Tisztelt,fórumozók!

Azt szeretném megtudni,hogy a több tízezer mikrofarád mennyire hat vissza az egyenirányító diódákra,és ezt hogyan kell a figyelembe venni?A dióda tipusa,terhelhetősége záróirányú feszültsége?stb.
Pl-úl egy egyfázisú CO2 hegesztöbe nagyon sok kondit raknak,több tizezer mikrofarád.
Köszönöm a választ!

Kétutas egyenirányítás esetén, ha jól szűrt a táp (szokványos), a névleget áram 10szerese szaladgál a trafó dióda kondi útvonalon. Ha nagyon jól szűrt akkor még nagyobb az áramimpulzus. Szerintem hegesztésnél ez nem áll fent. Hegesztés közben nincs gond, esetleg mikor elveszed a pálcát (CO2-t nem ismerem ott lehet huzalos, mikor kapcsolod ki) túl hirtelen akar töltődni a kondi. Nézd meg a trafó maximális áramát, arra méretezd a hidat és nem lesz gond.

Egyfázisú graetz, vagy kétutas középmegcsapolásos egyenirányításnál a diódák névleges terhelőárama legalább akkora legyen, mint a hegesztőgéped névleges árama. Ha graetz kockát akarsz használni, abból a névleges áram duplájának megfelelő mennyiség kell, mert túl kicsi az a felület, ahol érintkezik a hűtőlappal. 3 fázisú egyenirányításnál a diódák névleges árama fele-harmada mint a megengedett kimeneti áram, attól függően hogy milyen hűtési módot alkalmaznak. A kondik töltése csak a bekapcsoláskor jelent plusz terhelést a diódáknak MMA hegesztésnél, MIG/MAG hegesztésnél viszont minden ívfogáskor, jelentkezik a kondik feltöltéséhez szükséges plusz terhelés, mivel a hegesztési szünetekben a kondikat ki kell sütni. Ezért Co gépeknél kissé nagyobbra célszerű választani az egyenirányító elemeit. Ja, és a kondibankot mindig közvetlenül az egyenirányító után, de a fojtó elé kell betenni.

A diódák meglepően jól bírják az áramcsúcsokat (mind hosszabb, kisebb áramcsúcsot, és rövid, nagyon magas áramcsúcsot), nem hiszem, hogy figyelembe kellene venni. A másik hogy mivel a szinusz jel felfutása nem ugrásszerű, hanem lassan felfelé haladó, ezért a kondenzátor töltése is lassú, és nem hirtelen. Négyszögjelnél már más tészta lenne. De elektródás hegesztőbe ellenálláson keresztül szokták kötni a kondit amúgy is.

"szinusz jel felfutása nem ugrásszerű, hanem lassan felfelé haladó, ezért a kondenzátor töltése is lassú, és nem hirtelen. "
Majdnem igaz. Számold csak ki hogy pl. 50000µF kapacitású kondenzátor feltöltéséhez 10ms alatt (50Hz-en fél hullámhossz)hány A áram szükséges? És ezt az áramot a hozzávezetés ohmos ellenállása, a trafó HKV-ban szereplő ohmos tagok és a diódák átvezetési ellenállása korlátozzák csak. Persze a kondi belső ellenállását is figyelembe kell venni, de ekkora kapacitásnál az milliohmos nagyságrend. A négyszögjellel nem érdemes foglalkozni, mert a négyszögjel forrásának a kondi rövidzárt jelent.

Majdnem igaz. Én is csak ezt tudom mondani, csak kicsit másképpen indokolom. A kondi csak akkor kezd töltődni, amikor a szinuszfeszültség értéke elérte a kondiban már bennlévő szintet. Kivéve az első töltőimpulzust, mert az akár nulláról is indulhat (bekapcsolási feszültséghelyzet függvényében. Vagy még rosszabb...). A benne tárolandó áramnak pedig a szinusz rövid tetőszakaszában kell beletöltődnie aztán rögtön kiürülni. Valahogy így néz ki az áram formája a bemenő oldalon.

Igazad van. Viszont akkor meg a kábelezés ellenállása, a kondenzátor fegyverzetének ellenállása, az elektrolit ellenállása, kb olyan árammal kell töltsön, mint amikor az elektróda leragad Azt meg azért illene kibírnia az üzemi áramra méretezett diódáknak egy jó darabig.... 10mOhm 200A-nél 2V feszültség esés, a diódákon is esik összesen 3-4V, szóval esik az minden fele. Persze co-nál ez elég érdekes számok jellemezhetik a töltő áramot, ahol a trafónak a lényege a lapos karakterisztika, de a lényeg, hogy a diódáknak ez nem gond.

30A 40V schottkyval hegesztettem úgy 5másodpercig 70V 100A körül És itt nem a rajtot jelezte a durranás, és nem pisztolyból adták le De a diódák adatlapjáról is rémlik valami szép csúcsos görbe a terhelő áramimpulzus hossza és nagyságának függvényéről.

De ugye a rövidzárási áram is csak akkor tölti a kondit, amikor épp teljesen ki van sütve, és ilyen elég kevésszer lép fel (jó esetben). Az ívfeszültségről az üresjárati feszültségre töltés már nem kéne akkora áramot eredményezzen, de ez is elég kevésszer kellene fellépjen.

Ez a rajzocska egy kicsit... hogy is mondjam Egy sovány, egy tirisztorral megvalósított szaggató, amely minden 4. félperiódusban vezet? (A kopott fagereblye a másik tippem. A harmadik rajzfilm stílusú sírkövek...)

Valójában üresjáratban nem ürül ki a kondenzátor (jó esetben) terhelés alatt meg az a rövid tetőszakasz igencsak megnő (leesik, ellaposodik az ívfeszültségnél), úgy kb 90%-ra, és a maradék 10% időben ég az ív a kondi energiájából. Persze abban a 10% időben átvándorolhat jóval több elektron is, mivel ebben az időintervallumban a hegesztés áramát nem korlátozza a főtrafó kellemes szórása.

Helló! Hetra 100/160 hegesztőhöz csak a 220-as részéhez mennyi alkatrészt kell venni és mibe kerül , hogy egyenirányítsam, előre is köszönöm.

Tudna-e valaki segíteni ? Trafó primér szabályozására be volt rakva U 208b tipusú IC amit le kellene cserélni mert meghalt. Nem találok csak U2008-ast de a kettő nem ugyanaz. Vagyis hasonló célokra lett az is fejlesztve de lehet SOFT START indításra is használni ( lehet hogy legtöbbször arra is használják) . Ha van valakinek jobb ötlete jelentkezzen !

Szevasztok,
Tessék:Itt

Köszönöm de nincs lehetőségem ebay-ozni. Megépítettem az új panelt a 2008b-vel és ha minden igaz akkor még ma élesztem is. Ha sikeres lesz ez a fajta primer szabályozás akkor majd beszámolok hátha valakit érdekel.

Természetesen várjuk a tapasztalatokat, az új szabályzóval. De ha a régiről van doksid, azt is felteheted bátran.

Kérésedre felrakom de nem egészen komplett mert nincs rajta a trafó és a kapcsoló de gondolom ez nem okoz problémát.

Ez egy részlet az IC gyári adatlapjából,némi kézi jegyzettel. Ez a pdf nekem is megvan. Milyen géphez applikáltad ezt a szabályzót? Hogy vált be, milyen tapasztalataid vannak a szabályozás reprodukálhatóságát illetően? Csak azért kérdezem, mert nem jellemző ez a fajta IC alkalmazása erősen induktív terhelésre.

Szia druszám. Ez originálisan berakott panel Lendván készült hegesztőben halt meg de szerintem akkor mikor újra kábelezték . Nem rajzoltam át az egészet mert jópár alkatrésznek még a számozása is egyezik . Amiket odarajzoltam számokat azok a panelon feltüntetett kivezetések. Régebben érdekelt ez a fajta szabályozás mivel azt írják hogy birja az induktív terhelést mert nem hasogassa a fázist. Na még mindig csak az új panel beillesztésével vagyok elkeveredve. Valószínű hogy még ma sem fogom tudni indítani .

Ez a Varmig javításon van nálad,vagy a tiéd?

Csak javítom

Szívessen, a lehetőséged megvan, csak tőled függ élsz e vele...

Hol sikerült mégis beszerezni az IC-t?Talán elég lett volna csak IC-t cserélni, habár
számodra biztos nem gond egy tizenvalahány alkatrészes panel...
Türelmessen várjuk a fejleményeket...

A 208b és a 2008b egyáltalán nem ugyanaz csak hasonló funkciókra készült.

Tisztelt szakember urak
Segítséget keresek, co előtólóhoz keresek trafót.Ha esetleg ebben ha valaki tudna segiteni azt nagyon szépen megköszönném