Sziasztok!
Tavaly selejtezéskor kaptam az iskolában pont 4 db TESLA hangdobozban használt 100V-ról 4Ohm-ra illesztő trafót. SE üzemre alkalmatlanok, mert nincs bennük légrés, felmágneseződnek. Azonban PP üzemre talán jók lennének, hallottam már Junoszty hálózati trafókkal működő PL500-as csövekkel megépített erősítőről. Aki építette, azt mondta nem rossz. Ezeket az illesztőket is úgy kötném be. Mérés céljából 224V 50Hz-re kötve 8V-ot adnak, de melegszenek. (A méréskor épp 224V-on volt a hálózat.)
Használható lenne a PP üzemre? (A képen látható képkimenő máshova kerül, nem a végfokozat része.)

Igazad van, én, ha 4 csövet látok leírva, sztereo rendszerre vált az agyam...
Várom a rajzot, magam is kacérkodom több ilyen kapcsolással is.
Legalább 12 cm2-ben gondolkodj trafót illetően.
Egy darabot csak tudsz keríteni egy kicsit combosabbat.

Több mint kétszeres feszültségnél illik melegednie (még ha eredetileg alul is van gerjesztve), jó hogy le nem égett. PP-hez jó lehet, de megfelelő anódfeszültséggel.

A hálózati 220V-ot csak pár másodpercre tettem rá. A PP-ben 310V lenne az anódfesz.

Áttekercselés.

Na az nem fog menni. Akkor inkább csökkenteném az anódfeszt. Mekkora kell?

A kisebb anódfeszhez van olyan csöved(kapcsolásod) is? Mert nem mindegy (nézd meg a csöveid adatlapját). Vajon mekkora feszültséget bírhatnak a trafóid?

PL500-aim vannak. A feszültséget majd valami áteresztőtranzisztoros cuccal megoldom. Lehet, hogy a 100V túl kicsi lenne a PL-nek? Hány W-ot lehet így kihozni oldalanként?

Megnézed a téma képeit, választasz kedvedre való kapcsolást. Úgy rémlik a PL500(504)-asok mennek 100V körüli anódfesszel is. Találsz kiváló tápegységet is hozzá ugyanitt.

Méregettem az említett trafókat, de sajnos 200Hz alatt alig visz át valamit, azt is nagy jelelak-torzítással. Sajnos nem lesznek jók erre.
Egyébként a Junoszty tv hálózati trafója alkalmas lehet PP üzemre? Oldalanként lenne kettő. Ráadásul az 220V-os, nagyobb teljesítményt ki lehetne hozni. Oldalanként talán 30W-ot?

Nem tudom megfelelő környezetben méregetted-e, valamint a trafó kialakítása egyáltalán milyen (gerjesztés, tekercselés). A Junoszty trafókat nem ismerem, mérd ki.

Hanggenerátort kötöttem rá, szkóppal néztem meg. Aztán egy fülpróba is következett: rádió kimenet ráköt, fel-le transzformál, hangszóró. Eléggé semmilyen a hangja. Beszédsávra volt eredetileg. Sima mezei TESLA 100V-os iskolai hangdobozban voltak.

Bizony azok nem 'hifi' tervezésűek. Az áttekercselés sem biztos, hogy megfelelő minőséget eredményezne, a vasa (valószínű) nem olyan.

Üdv!
Nemrég hozzájutottam néhány üvegfém maghoz, ami úgy néz ki , mint a vágott hiperszil mag , csak 20mikronos lemezből van tekercselve .
Keresztmetszete 3,6 cm2 ebből 2 pár 7,2 cm2 , amit néztem a neten hasonló anyag 1,2 - 1,5 T -ig lehet gerjeszteni , 2T körül lesz telítése.
Elvileg jó kimenőnek , mert kapcsolóüzemben használják 20-50 Khz frekin.
Van e valakinek tapasztalata v infója milyen menetszámmal , hogyan kéne megtekerni . hogy jó legyen .
Tipust nem tudok , bár a mérete alapján meg lehet határozni ...
köszi

Leginkább SM85A - nak felel meg.

Helló !
Azt kérdezném a tapasztalt és elméletben is jártas szakiktól, hogy egy kimenőtrafó méretezésénél (impedanciaillesztésnél) a primer és a szekunder tekercs saját impedanciája az nem számít ?
Mert arról nem olvastam sehol semmi. Azt nem kell figyelembe venni ?

Az mit jelent, hogy "a primer és a szekunder tekercs saját impedanciája" ? Mire gondolsz pontosan? A tekercsnek van Ohmos ellenállása, és ha egy bizonyos frekvenciájú jelet kapcsolsz rá, akkor azon a frekin van valamekkora impedanciája. Ha a tekercs Ohmos ellenállására gondolsz, az a rézveszteségként szerepel, ha az emlékeim nem csalnak. Ilyen szempontból viszont számolni kell vele. Minél vastagabb drótot használsz annál kisebb lesz a rézveszteség, ergo csökken az Ohmos ellenállása a tekercsnek.

Erre gondoltam.

Csak az számít (meg némi rézveszteség). A kimenőt impedanciára méretezzük (számoljuk). Először kiszámítjuk a szükséges(illesztő) saját impedanciáját (L). A téma képei közt többször bent van a számítás(méretezés) módja. A csöves erősítősben. Ott mindenre választ lelsz.Ha jól saccolok; 160-180. oldal közt. (4800-5400 képek)

Pontosan hány mm a mag mérete? 12 x 30mm?
Mekkora teljesítmény átvitelére képes jó hatásfokkal egy mag?
12db magod van?

A csomagolás feliratai alapján sem lehetne meghatározni a típust, gyártót? A 'Csöves erősítő készítése' téma képei közt ott van a kimenőtrafó méretezése. Abból következtethetsz a teljesítményre, de a 4'U'-ból összerakott(7.2cm²) vas biztos átvisz 20(30)W-ot, de lehet, hogy többet is. Kiszámolod a neked megfelelőt. Jellemzően sokkal jobban gerjeszthetők torzítás nélkül, mint a hagyományos vasak (<0.6T helyett, >1.2T is akár). A vékony lemez nagyon jó hangzást ad.

Sziasztok!
Valaki leírná nekem, hogy hogyan lehet kimenő transzformátort méretezni?

Az kb OK, ha pl 8000 ohmra kell illeszteni egy kimenőt, és 8 ohmos hangszóróhoz, akkor így kell:
8000/8=1000 ennek a gyöke ~32, azaz 32-es áttétel kell a primer és szekunder között.

De hogyan tudom, hogy mennyi legyen a primer és szekunder menetszám? Illetve milyen vastag huzalt használjak?

És a másik, pl egy cső adatlapjáról hol lehet leolvasni az ideális illesztő impedanciát? Például ezét

A primer menetszámot kell meghatároznod, a szükséges induktivitásból, és a vas méretéből.
Legjobb táblázatból kinézni, mert a számítás elég körülményes.
A huzalvastagságot az átfolyó áramra kell méretezni, 2 - 2,5 A/mm² -t lehet figyelembe venni. Ezt némileg korrigálni lehet asszerint, hogy elférjen az ablakban, de lehetőleg tele is legyen. Gyakorlat nélkül ez is nehéz dolog, segíthet egy táblázat, vagy számoló progi.
A csövek illesztő ellenállását hacsak véletlenül egy ajánlott kaocsolásban meg nem adják, számolni kell. A cső munkapontjából, belső ellenállásából. Szerencsére a bemeneti, és kimeneti görbesereget is megadták, ezekből grafikus úton sok paramétert meghatározhatsz.

Pl. körülnézel a téma képei között, többször meg van (egy kis számolás nem az ördögtől való). Kb. a 160-180 oldalakon.Érdemes végigolvasni, eléggé képben leszel utána.

Szia, de csak 9 oldal van, nincs olyan sok. A képek keresése nem működik, valami gond van az oldallal, mert más hibát is találtam, kiakad bizonyos keresésekre....

Lehet, elírtam (vagy nem írtam le): A 'Csöves erősítő' téma képei közt lelhetőkre gondoltam.

Üdv Mindenkinek!

Van egy kimenő transzformátor tekercselési vázlat itt. A cikkben leírja a szerző, hogy 2500 Ohm az anód, és 8 Ohm a terhelés impedanciája.
Namost Np/Nsz=négyzetgyök(Zanód/Zhangszóró) alapján ez hogy jön ki, ha 2500 menet a primer és 4*70 a szekunder?

Ha számolom: Á= gyök ((hatásfok*R opt)/ Rszek)=gyök ((0,85*2500)/8)=16,3
n szek=n pri/Á=153 menet.
Ha nem számolom bele a transzformátor hatásfokát, akkor is kb 141 menet adódik.

Hopp, tényleg. Kösz.

Sziasztok!
Építettem egy Dynaco ST70 PP erősítőt. Fontolgatom, hogy megépítek egy másodikat is, de most egy olcsóbb kimenő trafót szeretnék használni. Az első erősítőmbe a trafókat az USA-ból rendeltem. Le se merem írni, hogy mennyi volt a postaköltség. Kezdő "csövesként" nem merek vállalkozni kimenő trafó méretezésre, tekercselésre. Ezért kész trafót szeretnék használni. A Hammond "elfogadható" áron kínál trafókat.
Nos, az első erősítőmben a trafó impedanciája 4,3 kohm, PP 2 x EL34. A Hammond ilyen impedanciával a 1650NA típust kínálja, ami 60W-os. Ettől olcsóbb a 1645A a maga 30W teljesítményével, ami nekem maximálisan elég lenne, viszont az impedanciája 5 kohm. A kérdésem az lenne felétek, hogy mennyire változna meg az erősítőnek a hangja, ha 4,3 kohm helyett 5 kohm lenne a trafó impedanciája? Nyilván a kimenő teljesítmény csökkenne, ami nem lenne baj. Milyen torzítással számolhatok? Jobb vagy rosszabb lenne a hangja?
Köszönöm.

Sziasztok,
Elkészült az erősítő a Hammond 1645A típusú trafókkal. Nincs abszolút hallásom, az igaz. Nem hallok semmilyen különbséget a hangzásban a két erősítő közt.
További kellemes építgetést kívánok!