Tegyed le a földre, hogy legyen alatta kis fémoxid, vagy ragasszál rá egy nagyon apró fémtárgyat, és rögtön nem lesz annyira kiegyenlített. Esetleg egy téglát a közelébe. Vagy melegítsed föl, vagy hűtsed le. Egy apró fémtárgy ott, ahol a két tekercs keresztezi egymást, és máris megfejelte a tápot a vevőerősítő.

Egy kérdés:
Valaki definiálja le azt, hogy milyen a kiegyenlített, és milyen a nem kiegyenlített fej. Frekvenciával, amplitúdóval, menetszámmal, és mindenféle arányossággal alátámasztva.

Nem trollkodok, csak a kíváncsiság hajt.

Szerk: Ja, és mely fázisba legyen kiegyenlítetlen?

Hagyd ezt a titánt is. Amiket írtam, arra érdemes hajtani (beleértve a fejlesztéseket, pl ez a 3-as), ha fejet nem sikerül összehozni vagy nem akarsz molyolni vele, Mateatekkel meg tudod oldani korrektül. Ezek olyan gépek, amiket én is kitudnák használni, és meg is csinálnám, ha lenne időm, bár az én vágyam egy picike elektronika, smd pl.

Há vannak az egynlőek...meg a kevésbé egyenlők. Igazad van a földdel meg minden, mégis tudod, van amikor nem a legkisebb offset a legjobb. De a kis fémdarab az jó.

Jól van, megfogadom a tanácsotokat az SMW lesz az első, amit megcsinálok.
"Az acélt is forró tűzzel és vassal edzik."

Ezt eddig értem, ami írtál. De mi az a legkisebb offszet. Millivolt, mikrovolt, vagy voltban mérjem? Mekkora adó-tekercs amplitúdóhoz mekkora menet/volt passzol?
Ha a fej közelébe kerül egy érme az rögtön megváltoztatja. Akkor erre most javul a fej, vagy romlik.
Egy jóra csökkenjen, vagy növekedjen az offszet?
Megjegyzem, hogy ezek a detektorok nem offszettel, hanem fázisszöggel működnek. Ha létezne olyan fej, aminél az offszet feszültség nem változna, csak a fázisszög, hát biztosan az lenne a nyerő.

Majd hideg vízben lehűtik.

Nem igazán értelek, mert amennyit építettél, ezek tőled inkább költői kérdések. Én fejet nem csináltam, csak játszogattam tekercsekkel. Néhány 10mV alá szerintem nem igen lehet vinni, még hangolószállal sem. A fázisszög változás szerintem nagyobb, ha egyébként a tekercsek közötti csatolás a legkisebb jelet adja a vevőn, így tud +/- írányba változni a vevő, de ezt ki tudod próbálni. Mellesleg azokat a detektorokat, melyeken nincs geb, úgy kell kihangolni a talajhoz, hogy max érzékenységről mész lefelé és mozgatod a földhöz, amikor már csak cicereg, akkor van kihangolva. Ez az, amikor a gyártó ráhangolta egy közepes talajra , de más talajnak van egy eltérő fázistolása is. Ez nagyobb mértékben változik, ha egy fémtárgy van a talajban, mintha csak egy üreg vagy kavics. Nem pusztán a fémet, hanem a talaj változásának mértékét detektáljuk.
Az offset nyilván azért kell, hogy a detektor akkor is dolgozzon , ha nincs jel, így tud mindig kiegyenlítődni az elektronika. Ha ez nem így van, a hirtelen megjelenő jel mindig bebillenteni.

Ennyire nem egyszerű a dolog, hogy odateszek valamit és majd jó lesz. Az azért nem ugyanaz.
A kiegyenlítést pontos adatokkal nem lehet definiálni mert elektronikája válogatja, ezért az az igazi amikor együtt készül a kettő. Ekkor tudsz találni egy olyan kompromisszumot, amikor a legjobban reagál a fázisváltozásokra, de még nem bolondul meg tőle a vevőerősítő. Ehhez nyilván azt is kell tudni, hogy majd milyen frekvencián fog működni (bár 1-2kHz ide vagy oda nem számít), meg hogy mekkora amplitúdó lesz az adótekercsen.
Láttam olyan elektronikát ami akkor működött jól ha volt legalább 50-100mVpp a vevőtekercsen, de olyan is van amelyiknek már a 10mV is sok. De erről a Feri is írt valahol ha jól emlékszem.
Az elektronikát 4 nap alatt hoztam össze a fejjel, de ha most rátennék egy másik fejet lehet hogy kezdhetném elölről, de az is lehet hogy jobb lenne vele.
A vevőbe is belenyúltam, mert az adott értékekkel 4-5kHz körül működik optimálisan, az adóm meg ugye 9kHz körül megy. Csak ezzel is csínján kell bánni, mert egyetlen alkatrész cserével is egész jó érzékenységnövekedést lehet elérni, csak éppen használhatatlan lesz az egész mert folyton begerjed.

Ezzel nem nagyon kísérleteztem, de elvileg az az optimális ha az adóhoz képest néhányszor 10mVpp van a vevőtekercsen. De mint mondtam is, elektronikája válogatja. Neked viszont van rá módod hogy kipróbáld menet közben. Rakd össze a fejet, de ne öntsd ki. Nézd meg hogy hogy reagál az egész arra ha csak 1-2mV-os a fej, meg arra ha mondjuk 50-100mV-os.
Pont azért nem lesz lineáris a fázis változása, mert változik hozzá az amplitúdó is. Ezért nem lehet akármelyik fejet akármelyik elektronikával használni. Illetve lehet, csak az messze lesz az optimális beállítástól.

Lehet vinni az alá is, mert amit mateatek nekem csinált az 4mV-os (és ez pp, nem effektív). Csak én úgy láttam miközben küzdöttem vele, hogy jobban működne egy kevésbé kiegyenlített fejjel.

A nyákon amit csinálni fogok hozzá már lesz 1-2 SMD alkatrész is. Viszont nincs értelme az egészet SMD-ben megcsinálni, ezt tapasztalatból mondom. Annyival nem lesz kisebb, sokkal tovább tart összerakni, és utólag csak nyűg ha valahol bele kell nyúlni, mert ott ugye nem játszik a kibillentek egy ellenálláslábat dolog.
Meg lehet hogy bekapcsolom rajta a GND-t is. Ez ugyan nem egyenértékű azzal mintha kétoldalas teleföldes lenne a nyák, de sokat javíthat rajta. Mondjuk az enyém így is elég stabil, szerintem simán berakható műanyag vagy fa dobozba is, nem kell külön árnyékolni.

Én ezeket már lejátszottam. A fázisváltozás jele ugyanakkora egy 200 millivoltos offszetű fejben, mint egy 1 millivoltoséban. A szinkrondetektor ezt gond nélkül kihámozza mindkét jelből, és nem lesz a két fej teljesítménye között különbség. Semmi. A működésében. Csak mikor a nagy offszettel rendelkező fej jelét fölerősíted, lesz belőle a vevőerősítőn 3 volt, leteszed a földre, és máris 3,5, majd a dilatáció még rádob, mert mondjuk az a fétise valakinek, hogy -5 fokban szeret csákányozni, és már majdnem széttört a vevőerősítő, mert a szinusz szétfejelte a tokot. Persze, csak abban az esetben, ha a fej túlcsatolt. Ha azért nagy az offszet, mert alulcsatolt a fej, akkor a fagy csak csökkenteni fogja azt. Majd nyáron fog izzadni. A talaj is másként hat egy alul, és másként egy túlcsatolt fejre. De újfent megjegyzem, hogy a detektor ugyanazt a fázisinformációt fogja kiszedni belőle, offszet függetlenül.
De, ha kísérletezni szeretnél a dologgal, akkor egy ferritdarabbal próbálkozzál. Változtathatod vele a csatolást a két tekercs között, úgy, ahogy kedved tartja.
Ha a gépek paraméterét a fej pár millivoltos offszete úgy befolyásolná, hogy ez az érzékelési távolságra is kihatna, akkor a fórumokon azon marnák egymást az emberek, hogy a Deusba kék, vagy sárga hangolómagot tekerjenek, illetve egy, vagy kétlyukút.
Tehát, ebből már azért származik az a kérdés, hogy melyik offszet a jobb? Az alulcsatolt fej offszete, vagy a túlcsatolt fej offszete?
Szerk: Vagy az a jobb offszet, amikor szarul vannak összeválogatva a huzalvastagságok és a menetarányok, és nem lehet kinullázni a fejet, nem lehet egy bizonyos offszet feszültségnél jobban kihangolni?

Erre nem tudok mit mondani, sosem játszottam vele még szimulátor szinten sem, ennyire nem izgatott a dolog. De nem lehet teljesen közömbös, mert akkor gyártanának egy fejet, aztán azt használnák az összeshez. De mint tudjuk nem így van, nem lehet csak úgy egyiket a másikkal összehozni, és nem csak azért mert mások a menetszámarányok.
De erről a Feri tudna többet mondani, mert valamikor 88-89-ben kezdett el foglalkozni a témával.

Természetesen nem illeszthető minden fej minden gépre. A fejnenk van saját fázistolása. Ezt még az árnyékolásra használt anyag is befolyásolja. Nem mindegy, hogy a fejet milyen frekvencián nullázod ki, és az sem, hogy mekkora rezgőköri kapacitás van a vevőtekercsen. Mást mutat ugyanaz a fej kondival a vevőtekercsén, és mást kondi nélkül. A gyári fejek bekötése is más és más. Nem fogsz tudni egy olyan fejet, aminek az adó tekercse egy árnyékolt kábelen jön föl, és ebből az árnyékoló harisnya egyben a sztatikus árnyékolás is, rátenni egy "lebegő" oszcira. Ugyanígy, nem mindegy, hogy a vevő erősítőd differenciál bemenetű, vagy nem. Tehát már a kábelezés is meghatározó. Többek között ezért is százfélék a fejek.
De mint mondtam, olyan, hogy fix offszet, olyan nem létezik. Szerintem sorozatgyártásban sem tudják ezt nagyon szoros tűrés között gyártani, és sok dolog változtatja az offszetet egy kész fejnél is.
Feri biztosan tudna róla beszélni. De szerintem a műhelytitkait nem fogja kiteregetni. Ha meg is tenné, és írna egy szakirodalmat róla, akkor azt a hazai 100 érdeklődőből 30 megvenné, a többi meg lewarezolná a netről. Tehát szerintem erről írás sem lesz egyhamar. De természetesen azt hozzá kell tennem, hogy Chrenkó volt az egyik, aki erről a témáról a legtöbbet leírta eddig, úgyhogy szavunk nem lehet.

Annak idején én még csak képen láttam fémdetektort, amikor ő már papíron tervezgetett néhány tranyóból álló BFO-t.
A vevőerősítő kimenetén kell lenni valamekkora jelszintnek a további fokozatok számára, legyen ez most 1V. A végeredmény tekintetében mindegy hogy azt 5mV-ból állítod elő 200x-os erősítéssel, vagy 50mV-ból 20x-os erősítéssel. A gyakorlatban azonban nagyon nem mindegy, az erősítő tulajdonságai miatt sem, a fej ofszetje miatt sem, és az általa összeszedett külső zavarok miatt sem, mert abban a mértékben azok is erősítve lesznek.

Na, ebben nem értek egyet. A vevő tekercsből detektálható fázisjel olyankor nagyon jól látható a szkópon, amikor nagyon-nagyon ki van egyenlítve. Ezt fölerősítve még inkább. Ha nagy az offszet, amiben a fázisjel csak ugyanakkora, mint amit az előbb láthattál a szkópon, akkor nem tudsz kellően erősíteni, mert fejel a jel, ezáltal elveszti az információ tartalmát.
Gondolod, hogyha csinálnál egy olyan fejet, aminek minden erősítés nélkül van 1 voltos offszet jele, akkor a vevőerősítőt el is hagyhatnánk?
Ennek a fajta fejnek, és keresőnek éppen az a lényege, hogy marhára ki legyen egyenlítve a fej. Csak sajnos ebben az anyatermészet, és a saját korlátaink akadályoznak néha.

Amikor gyári gépet utánépítettem, én nagyobb erősítást állítottam be a bementi fokozaton (ez mindenképpen kell, még ha az erősítése 1-is, mert leválaszt). Szóval nekem nagyobb volt az erősítésem, a gépem kicsit érzékenyebb is lett, viszont közel nem volt olyan jó a felismerés. A vas/nem vas nem volt gond, 2disc-es gépet építettem. De a hang dinamikájának változásai gyengébbek voltak az épített gépen, eddig ezt a tápegységnek tulajdonítottam, mert ezt más is tapasztalta annál a típusnál, de az is lehet, hogy a bemeneti erősítőnek is volt ebben szerepe. A szól/nem szól gépeknél ennek nincs jelentősége, azonban ezek fokozottan csak olyan helyen használhatóak jól, ahol tudjuk, hogy van mit keresni, max szedjük a szemetet is, cserébe nagy mélységet kapunk. Nyilván ezekkel helyet keresni problémás. Én nem vagyok képbe az IGSL, TGSL, SMW hangjelzése terén, a cibola azt tudom, hogy dinamikával is rendelkezik.

Sziasztok!
Délelőtt volt egy kis időm, így átrajzoltam az általam az itt a fórummón talált SWM V3.0 -ás fémkereső kapcsolási rajzát Eagle-ben.
Hátha kell valakinek.
Átnéztem ,de hiba lehet benne. Ha találtok hibát, szóljatok és kijavítom.

Sziasztok!

Megpróbálkoztam életem első D tekercsének készítésével az itt leirt recept szerint.
Az eredményen meglepődtem.Az első tekercs 25dkg.Lehet,hogy ez így jó?

Köszi, erre volt szükségem. Átrajzolom majd benne a módosításokat. Eredetileg 3.5 lett volna, de nekem nem jött be a másik oszci, ráadásul nagyon sokat is eszik, így ezt neveztem el SMW4-nek.

Nem tudom, hogy melyik receptet használtad, de ez egy kicsit sok. Egyrészt nehéz. Másrészt nem hinném, hogy ki fogod tudni egyenlíteni.

De azért nézd át, mert nem tudom, hogy hova milyen típusú kondenzátorok kellenek. Most egyforma mind.

Hello a rádiótechnikás rajzokban szerepelnek ilyen kapacitív diódák 20-440pf meg 90-440pf-ig, ilyeneket hol lehet beszerezni?illetve mivel lehetne helyettesíteni szerintetek

Átnéztem, de inkább megrajzolom tinában. Ezt az eagle-t nem fehér embernek találták ki, lassú, mindent fordítva csinál, egy szenvedés rajzolni vele.

Ez most az SMW 4 kapcsolási rajza, vagy NYÁK-rajza?

Akkora varicapot még nem láttam, néhányszor 10pF-ig régi rádiókból tudsz bontani, de kapni is lehet lomex, Hq, stb.

Az még a hármasé, a négyest most rajzolom. Nyák tekintetében a mateatek féle lesz átrajzolva, de arra is meg lehet csinálni, mert több alkatrész nincs benne pluszban csak 1 dióda, meg néhány felesleges alkatrész el lett távolítva.
Az oszcillátor is maradt az IC-s. A tranyós alaphangon is 85mA-t eszik, ha még amplitúdót is csinálsz akkor 100mA felett, plusz az elektronika. Ennél meg a komplett áramkör mindenestől eszik 40mA-t (39,5-öt ).

Abban tényleg jobb, lehet méregetni is.

Íme a doksi.

Nem számoltam kerületet, de ez alapján, amit a doksiban találtam, nem hinném, hogy 70 grammnál nehezebb lenne a vevő tekercs. Nem túl vastag az a vezeték?

Szia!
A BB112-es varicap tudja ezeket a kapacitásokat. Régebben a Ham-bazárban lehetett kapni, nem tudom van-e még nekik.
Üdv: Gábor