Még egy kérdés az SF52 diódát mivel lehet helyettesíteni? Köszi! Tudom mivel, hogy helyettesíteni kell.

Konkrét típust most nem tudok,de az SF52 100V/5A/35ns,eléggé gyors típus.

BYW 29-200 200 V 8 A TO-220AC Tr=35ns Ez biztos hogy jó helyette.

Ami olyan tokozású mint az SF52, és itthon is kapható 100v 5A az sajna 200ns- os, legalább is én nem találtam, csak TO-220 tokozásút ami tudja a 35ns-t.

Esetleg még lehet a BYW98/100 ebből 2 db.,vagy SF32 ebből is kettő és az SF26-ból 3 darab,jobbat nem tudok sajna.

NTC-t pedig találsz a PC tápokban,szerintem,az jó oda.

Köszi a választ!

Köszi utána nézek mi kapható! Bár ahova ez kell nem tudom minek ilyen erős dióda. A fő trafó ágán lóg amihez 1 amperes is jó lehet. Áramváltó olyan mintha csak 1 menet lenne. Jó lenne tudni, hogy valóban mennyi lehet. A macinál 80-100menet.A drossel fojtó tekercs sincs megadva, de azt gondolom ki lehet kísérletezni mint a macinál 12-15menet.

Mivel TT trafó nincs benne így marad az 1 menet

Nincs mit!

Amit írtam az tuti kapható itthon.

Megjöttek az igbt-k, most elfogyasztottam egy pálcát, a poti alja 10A től indul de kis tekerésre (kb 20 fok) már 40A folyt, még nem vagyok benne biztos hogy minden jó.
A poti állásától lineárisan változik az áramerősség?
Most hogy fentebb tekertem az áram kihajlás is nőtt amitől megint csak kicsit elbizonytalanodtam.
Az áram váltó szekunder tekercshez vezetéke a panelhez milyen hosszú lehet, mintha ennek az induktivitása lassítana, most 25cm hosszú de 10 cm re tudom levágni csak nem tudom ez számít-e.
Illetve a gate trafót és az IGBT-t is 10cm hosszú vezeték köti össze, mintha írtátok volna hogy közel kell lennie.

Nem tudni hogy konkrétan mit csináltál, de annak lineárisnak kéne lenni, ha lineáris a poti. Nekem a sönttel teljesen az. Tehát ha x fokot fordítok, akkor x-el lesz nagyobb bárhol a teljes tartományban, ami 300 fok a potik esetében ha jól emlékszem.

Üdv!

Szentírásként hangzott már el a fórumon, hogy a gate trafó olyan közel legyen az IGBT-k-hez, amilyen közel csak lehet!

Igen de mit okoz a néhány cm vezeték? A Zener dióda viszont közel van a gate-hez. Ma már elhasználtam kettő 2mm pálcát szépen olvad le nagyon, álom egy trafóshoz képest, ívnek semmi hangja.
Viszont még érzem valami nem stimmel:
A potit 60-70A hegesztőáramig tekertem fel, ekkor az UC3845 1. lábán 2,16V feszültség mérhető, a potival a szabályozási tartomány 1,7V tól 4,6V, lakatfogóval mérhető hálózatból felvett áram 5A körül, hatásfok így bár jó, minden hűtőborda hideg is maradt.
Az áramváltó trafóval lehet gond?

Az UC lábain csak ne méregess,ha nincs hozzá profi IC csipeszed. Meg egyébként se,ha hálózatról táplálod,és nem külső segédtápról. Könnyen lehet durrantani egy félrecsúszott tapintócsúccsal. " mit okoz a néhány cm vezeték? " Annak a néhány cm vezetéknek is van induktivitása,és ha nincs összesodorva, akkor kapacitása is. Ezek a villamos jellemzők jelentősen ronthatják a vezérlőjel jellemzőit, emiatt aztán megnőhetnek a kapcsolási veszteségek, extrém esetben zajt szed fel ez a vezeték,ami hibás be vagy kikapcsoláshoz vezet. Aztán ilyenkor van az, hogy minden jó(elvileg) de a végeredmény valamiért nem frankó.

Azért nem vagyok béna kikapcsolt teljesítmény fokozat mellett méricskélek.
Megpróbálom megszámolni az áramváltó szekunderét ha kevesebb a menet lehet betelít, az a baj már több mint egy éve tekertem meg.
Nektek mekkora az áramváltó szekunderének egyenáramú ellenállása és induktivitása?

"Azért nem vagyok béna" - na, ezt itt még senki nem mondta, hogy valaki béna!
Viszont a tanácsok azért tanácsok (főleg tapasztaltaktól), hogy illőek megfogadni, ha valaki nem akarja végig járni a tanulás kálváriáját. Téged zavar az áram kihajlás (bár nem értek hozzá) lehet köze van a "távolságokhoz" is. A nano s időintervallum tekintetében van jelentősége a megtett útnak- mégha az elektronok oly gyorsan ficeregnek is.

Szerintem a mérőtrafó szekunder ellenállására akkor lehetne egzakt adatot mondani,ha mindenki azonos anyaggal,azonos ferritre készítette volna. Egyébként kétlem,hogy betelítene, ugyanis a telítéshez igen nagy primer áram kellene. A primer viszont azt hiszem, fél menet,mivel csak át van fűzve a trafón a primer kör vezetője. Nem tudom,mit értesz kihajláson, de ha a kimeneti áram függvényében kialakuló ívfeszültséget, akkor arra van egy képlet,amit illik tudni minden hegesztőgépnek.
MMA gép esetén : Uív= 20+0,04*Iív Ez azt jelenti,hogy pl. 100A íváramnál az ívfeszültség 24V környékén van. Ha ennél nagyobb az ívfesz, akkor a főtrafó áttétele nem optimális, ha kisebb,akkor nagy a szórás.

Fél menet nincsen az átvezetés már egy menetnek számít.

Ez lehetséges, de ha mpisti az ellenkezőjét írta, lehet, hogy ha nincs még akkor is van!

A kiigazítás vagy stb helyett, érdemes szentírásnak venni amit ír, ha már próbál segíteni, mert kizárt, hogy félrebeszéljen!
Az a helyzet, hogy ő igencsak ott van a szeren, és szerintem, ezt, itt, nem csak én gondolom így!

Lehet minden rendben csak én parázok, végeztem egy számítást:
2,16V nál folyt 60-70A.
Ha megnézzük az UC384.. adatlapját akkor ebből a feszültségből az áramkomparátorra jutó feszültség (2,16-1,2)/3 = 0,32V, ez a feszültség fogja lekapcsolni a kimenetet.
Az 1,6Ohm ellenálláson 0,32V/1,8Ohm= 0,2A áram kell folyjon így, mivel az áram váltó áttétele 80, így a primer áram 16A, a fő trafó áttétele 3, így a szekunder áram 48A ami jó közelítéssel megadja a mért értéket, a számításból eredő eltérés sok lehet (nem emlékszem 18 vagy 20 menet a primer trafó, az áramváltó tényleg 80menet, mágnesező áram stb), így a max beállított áram 170A, amit vissza kell vennem 120A re mert annyi elég.

Fél menet pl egy E magos transzformátorban képzelhető el ha csak átmegy rajta a vezeték az a fél menet, olyan mintha a fél oszlopra tekertünk volna fel 1 menetet.

Azt is kiszámoltam hogy ez a sárga vas 1V szekunder feszültség esetén 3 menetnél telítene ami igen messze van a 80 tól, az áramváltó itt is csak egy normál transzformátor amit a feszültség - idő terület gerjeszt, nem az áram, az hogy a szekunderen mekkora feszültség mérhető az a lezáró ellenállás értékétől is természetesen függ.

Természetesen ha rossz az elméletem javítsátok ki.

Néhány cm vezeték: A meghajtás és a főkör közös szakaszain (az emmiteren átfolyik a meghajtó és a kapcsolt áram is) a legkényesebb rá. A főkörben simán előfordulhatnak 500A/us körüli áramváltozásik, amik pl. a TO247-es igbtk E induktivitásán (10-15nH) már ejtenek 5-7.5V-ot, ami ráadásul pont kivonódik a meghajtó feszültségből, ezáltal megnől a be ill. kikapcsolás ideje, nől a kapcsolási veszteség. IGBT packoknál vagy nagyobb moduloknál ezért van két E hozzávezetés, hogy minimális (csak a chipen belül) legyen a közös áramút.

A dolog egyszerű. Mérjél szekunder feszültséget egy átvezetett vezeték(fél menet),illetve egy hurok(egy menet)esetén. A mérés vagy igazolja,vagy cáfolja amit állítasz.Némelyik gyári gépben az 1 menetet úgy csinálják, hogy a primer huzal kivezetéseit egymás mellé szorítva vezetik ,hogy kiadja az egész menetet. Gondolom nem ok nélkül.

Köszi hogy védelmedbe vettél, de én sem vagyok tévedhetetlen. Előfordult már,hogy butaságot írtam,de miután rájöttem, ki szoktam javítani a helytelenül leírt dolgot.

Tulajdonképpen akkor az emmitterköri induktivitás csökkentésének a legnagyobb ellensége az IGBT-k párhuzamos kapcsolása, nem lehet a méret miatt elég közel tenni mindkét emitterhez a vezérlést, a mai olcsó teljesítmény félvezetők maximális áramát már nem is a csip hanem a tokozás kivezetései korlátozzák be.
A moduloknál tényleg van egy kisáramú emitter kivezetés a gate mellett, meg nem is kapcsolják őket párhuzamosan hanem használnak egy nagyot.

Érdekes hogy az előző számításomba ha figyelembe vesszük az IC belső 1V-os zener diódáját akkor ezekkel a transzformátor áttételekkel halálpontosan kijön a 130A körüli maximális áram.

Nos, ezt már páran megtették: http://bbs.homeshopmachinist.net/threads/53320-Electrical-poser-sha...0c38c8

Úgy néz ki jó lett a gép, a belső árammérő kuka megbolondul a térerőtől, volt otthon egy nagy áramú sönt azzal mértem áramot, max feltekerve (amit előzőleg bekorlátoztam) 85A de elég lesz, a hálózatból felvett áram 15A (a megszakító 10A-es), sajnos nincs true RMS műszerem így ez még mindig csak tájékoztató adat, a pálca szépen beleolvad az anyagba alig bírom tolni, a hűtőbordák meg sem melegedtek csak a transzformátorra kell egy ventillátor.

Szia Gábor.
Én pedig már több példányba meg építettem,mind működik a mai napig.Nem tudom mi a gondod ezzel a kapcsolással,az egyszerűsége miatt,bárki meg tudja építeni.Ezt a kapcsolást préseltem bele a pc táp dobozba először és utoljára.Most is van készen,mérésileg jó,még nem hegesztettem vele,de garantáltan működik.

Srácok le a kalappal elötetek hogy ezt az invertert összehoztátok (nem tudom mennyi be kerülnek az alkatrészek),de 36E huf-ért lehet kapni egy komplett invertert megéri vele foglalkozni??

Bár én nem építek,csak javítok invertereket, de megéri saját kezűleg építeni invertert. Egyrészt azért,mert miközben készül a masina,egy csomó dolgot megtanul az építő az elektronika világából, másrészt azért, mert -ha az építéssel töltött időt nem számoljuk- simán kijön 36 ezerből egy jó gép. Sokkal jobb,mint amit 36-ért lehet venni.