A külföldi fórumokon akadnak szakmailag nem megalapozott vélemények, téves félrevezető videók digiszkópokról. Youtube-on már több olyan videót láttam, ahol egy valamilyen típus hibáját mutatják. Azonban az nem hiba volt, hanem rossz beállításból eredő jelenség. Amit szinte bármelyik más típussal is lehet produkálni, helytelen beállításoknál. Saját szkópjaimon ellenőriztem az ilyen vélt hibákat, ezek alapján mondom a fentieket.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ!

Úgy emlékszem, hogy az eevblog.com fórumján olvastam ezeket, mondjuk szerintem kicsit el vannak ott szállva. Azt hiszik, hogy mindenki megengedheti magának a több 1000 dolláros agilent meg hasonló eszközöket és ezekhez hasonlítják az olcsóbbakat is. Lehet, hogy Amerikában más világ van, mert 500 dolláros valamire azt írják csak, hogy "cheap".

Szerintem az Owon lesz nálam a befutó, megrendelem Angliából vagy megveszem Ge Lee-től ha még meglesz neki. Autódiagnosztikához, mikrovezérlős projektekhez meg az egyetemi tanulmányokhoz jól fog jönni, egyszer kell megvenni (remélem).
Rendeltem egy logic analyzert Bővebben: Link is, ezzel együtt lesz teljes.

Esetleg azt tudja valaki, hogy az Owon-nál ha LAN vagy USB-n rácsatlakozok PC-ről akkor tudom irányítani a szkópot vagy csak képet látok? (Pl időalap váltás, feszültségbeosztás váltás) Esetleg olyat lehet, hogy két pont közt eltelt időt kimutassa, ne kelljen számolni? Lehet hülye kérdés.

Na igen, lehet ilyeneket is venni ha van rá keret, a 4GHz-es ára közel tíz millió, forintban.

Még nem kötöttem össze a PC-vel de majd kipróbálom. Kismillió dolgot kiír, ezekből egyszerre nyolcat lehet megjeleníteni a kijelzőn ha jól emlékszem. Ez nekem is nagyon tetszik bennük hogy nem kell számolgatnom, főleg amikor 20V/osztás állásban kellene V pontossággal leolvasni valamit.

Sziasztok!

Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Ezek közül melyiket ajánlanátok?

Helló
Szeretnék venni egy oszcilloszkópot. Eddig erre esett a választás C1-70A 50MHz-s kétsugaras oszcilloszkóp. Szerintetek 25000Ft-ért mérőkábel nélkül megéri?

Ezt írta róla az eladó:

Mindkét sugár erőteljes, a skálavilágítás szintén. Mérőzsinór híján az Y eltérítéseket nem volt alkalmam kipróbálni, de meg fogom tenni

Van itt az apróban egy Philips 2x50Mhz, és két időalapos. Igaz drágább, de én inkább erre hajtanék. Persze állapottól függ. Itt még alkatrész is jobban lehet, hiba esetén.

Köszönöm a választ.
De sajna csak pont 25000 van, plussz kecskemét nekem messze van postáztatni meg nem merem.

Az a kérdésem lenne még, hogy nincs hozzá mérőkábel. Ha veszek egy 100Mhz-s mérőkábelt azt tudom hozzá használni? Vagy csak a gyári kábelével lehet használni a gépet?

Az eladót meg kellene kérdezni, hogy a BNC aljzat mérete passzol-e normál 50 Ohm BNC -hez, és a bemeneti impedancia mennyi, ha 1 Mohm, akkor jó. Ha nem 1 Mohm, akkor csak 1/1 osztású mérőfejjel jó. Ugyanis az 1/10, 1/100 osztású mérőfejek osztójának alsó tagja a szkóp bemeneti impedanciája, és ehhez az 1 Mohm -hoz tervezik a mérőfejeket.

Hello! "Eladó helyett"..
Nekem van ilyenem. Nem egy rossz gép ez, bár a golyóid leszállnak ha felemeled..
- Bement 1Mohm||30pF. Én pld. Tektro kábeleket használok hozzá. eredetit ne sajnáld, nem jó semmire. BNC orosz, vagy is azt cserélni kell.
- Az tény, hogy nagy fényerő van. De vannak neuralgikus pontjai is. Egyik a szinkron, mely autóban nem túl jó, indítottban remek. Csak éppen indítottban az alapvonalat nem látod hol van, és beállításához mindig át kell kapcsolni. Viszont állítgatni meg kell mert a bementi Fet-es fokozat hőfokra változó munkapontú. Nem nagyon, de esetenként zavaró lehet.
- Nincs az Y csatornán GND kapcsoló, csak AC/DC. Én raktam bele, de csak kompromisszumokkal elfogadható. Az enyém kétidőalapos, vagy is az egy sokkal jobb megoldás, mint az eredet i fiók. Simán végig lehetett valaha pásztázni a TXT és teszt jeleket a 625 sor visszafutásában.
Hogy mennyit ér, fogalmam sincs, ha esetleg megkérdeznéd.. üdv!

Aki azért szeretne Owon szkópot venni, mert nagyobb a kijelző felbontása, az jól ellenőrizze, hogy tényleg így van e. Ugyanis az Owon PDS szériának hiába 640x480 a felbontása, amikor a kirajzolt vonal vastagsága 2, azaz kettő pixel, és a görbületeknél is 2 pixelnyi az ugrás! Tehát ez megfelel annak, mintha 320x240 felbontás lenne, 1 pixeles vonalvastagsággal. Hogy más szériának mekkora a vonalvastagság és a felbontás aránya, azt nem tudom, de a PDS széria biztos, hogy ilyen.

Pár éve amikor szkópot vettem, nekem is szimpatikus volt a 640x480, a Rigol 320x234-éhez képest. Aztán miután rájöttem erre, egyértelműen a Rigol mellett döntöttem a sokkal nagyobb tudása miatt.

Sőt, ha összehasonlítom az Owon és Rigol képernyőmentésén menü nélkül a hasznos jelmegjelenítő felületet, kiderül, hogy a Rigol a nagyobb felbontású.

Hogy miért?
Owon teljes: 640x480, de valóban csak 320x240-nek látszik a 2x vonalvastagság miatt.
Rigol teljes: 320x234

Owon hasznos: 500x400, de valóban csak 250x200-nek látszik a 2x vonalvastagság miatt.
Rigol hasznos: 300x200

Tehát a hasznos területen a Rigol nyer finomságban és felbontásban.
Rigol: 300x200
Owon: 250x200

Ráadásul az Owon képernyője 10x8 osztás, a Rigol 12x8 osztás.

A számítások alapját képező képernyőmentéseket mellékelem.

Érdekes dolog ez a nagy kijelzőfelbontás. 8 bites felbontású mindkettő, nem lesz részletgazdagabb a jelalak bármilyen kijelzővel sem. Talán 2 sugaras módban, ha egymás alatt van a két jel, -egy jel fél képernyő- akkor lenne egy pixel a vonalvastagság, nem tudom így van-e. De így lenne értelme.
Az újabbak 800x600 pixelesek, ugyanígy 8 bitesek. A 8 bit 256 fokozata ezekre a kijelzőkre (meg az előzőkre is) kiférne, ha egy pixel vékonyan rajzolna, nem tudom ezeknél hogy van.
A Rigol -és többi hasonló- függőlegesen csak 200 pixelt tudnak megjeleníteni. ezeknél nem fér ki a 256 pont, ha éppen akkora a jel, hogy 200-nál nagyobb, de 256-nál kisebb. Tehát a 8 bites felbontás maximálisan sosem használható ki a Rigol féléknél, de ezek szerint a nagyobb kijelzőfelbontásúnál sem. Pedig ott lehetne.

Megállított (vagy triggerelt) képnél simán belenagyíthatsz (széthúzod) bármekkora a felbontása a kijelzőnek, és akkor részletgazdagabb lesz az amit nézel, vagy kurzorral bejársz épp, és ekkor kihasználod a 8bitet. Ha túlnagyítod akkor esetleg észreveszel olyan részletet, amit amúgy nem. Az is lényeges hogy a kijelző mennyire gyorsan frissül, az OWON PDS régebbieknek STN kijelzőjük volt, ezeknek utánhúzásuk van, nem is kevés.

Mitol lesz reszletgazdagabb? Ha a kijelzod 240 pont magas, a vett minta pedig 200 (mert a 8 bitet nem feltetlenul hasznaljak ki), akkor azon mar nincs mit nagyitani. Legalabbis nincs sok ertelme. A reszletek ugyanugy ott vannak a kepernyon. Nem beszelve arrol, hogy ezeknek a szkopoknak 1-2 LSB zaja siman van, nagyitas nelkul is latszik a szőrös jel GND allasnal. Azt nem mondom, akkor van ertelme a nagyobb felbontasu kijelzonek, amikor pl. szamoltatsz a szkoppal, es a ket jel osszeget rajzoltatod ki, vagy a szorzatat. Ott mar lehetnek 200-nal nagyobb ertekek is, amit a 240-es kijelzon csak tomoritessel lehet megjeleniteni.

Hogy melyik mit hogy jelenít meg ahhoz nem értek annyira, de az biztos hogy az Owon 800x600-as kijelzőjén közel sem látom olyan rondának a vonalakat mint a kisebb felbontású szkópokon, ezért (is) vettem ezt.
Az viszont tény, hogy alacsonyabb felbontásban valóban eltűnnek a részletek, ez az ami nagyon nem tetszik a digitális szkópokban. Ugyanazt a mért jelet csak akkor látom pontosan ugyanolyannak mint a csöves szkópomon, ha kinyújtom.
A csövesen akkor is ott van a négyszögjel túllövése ha két periódusnyi jel van az ernyőn, a digitális a mintavétel miatt ilyenkor benyeli. Ha ki van nyújtva akkor persze azon is előjön, hát köszönöm szépen...

Erre van a "Peak Detect" üzemmmód. Ilyenkor minden látszik, még pld. 1Hz négyszögjelnél 1sec/div eltérítésnél is a 10ns túllövés, vagy tüske. Ezt viszont a csövesen nem látni, hiába követi le az elektronsugár, nem gerjed a foszfor. Mert ritkán, ehhez képest rendkívül gyorsan fut a sugár.
Tévhit, hogy a csövesen mindent látni. Nem.

Ez nagyon messzire vezetne.. A 200 minta az 200 minta, akarmekkora kijelzon jelenited meg. Szepiteni lehet grafikailag a dolgot, de annak nem sok koze a mereshez.

A tulloves meg egy olyan dolog, hogy igazad van, egyes szkopokon eltunik, mert 1: kicsi a memoriajuk, 2: nem tudjak a peak-detect (vagy min-max) funkciot. De az igazsag az, hogy a digitalis tarolos szkop nem analog szkop helyett van. A ketto egesz mas, maskepp kell oket hasznalni es alapvetoen masra is valok. Amig az analogon a felfutasi el idejet a vonal fenyerejebol/vastagsagabol saccolod, addig a digitalis taroloson 1 pixel vastag lesz az el, viszont kiirja, hogy 12.3 ns. Megszokas kerdese. En nagyon feltem a tarolos szkoptol, aztan amikor vettem egyet (igaz nem amator kategoriasat), akkor belattam, hogy nincs azzal semmi baj. Vannak korlatai, ahogy az analognak is.

Ez tud peak detect-et de még sincs ott a túllövés, pedig a valóságban biztos hogy ott van (és az összes csöves szkóp is mutatja).
Hogy teljesen más a kettő arra már rájöttem. A felfutás idejét mindkettőnél ugyanúgy látom. Ki kell nyújtani, és máris ki lehet számolni.

Akkor ez konstrukciós gond lehet. Nekem még a régi gagyi szkópom is tökéletesen jelezte.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a véleményetek a Fluke 123-as szkópról? Azon kívül, hogy drága. Használtan gondoltam venni egyet. Ismeritek ezt a készüléket? Mennyire jó egy ilyen? Megbízható készülék? A paraméterei megfelelőek lennének egy átlagos felhasználónak? Pl: Erősítők bemérése, PIC-es és egyéb digitális áramkörök élesztése stb.

Így van, eddig nem is néztem de most már rájöttem hogy mi az. A gagyi mérőfej amit adnak hozzá gyárilag. 1:1-es állásban csak 6MHz-es, persze hogy nem rajzolja ki a több tíz MHz-es tüskét. Áttettem rá a csövesről a kábelt, egyből lett tüske...

Szinte mindegyik mérőfej 1/1 állásban olyasmi mint amit az Owonhoz adnak. 1/10 -re kapcsold, akkor az is jó lesz. Ilyen rövid tüskékhez és gyors jelekhez csak 1/10 osztásnál -vagy nagyobb- jó minden mérőfej. Mert a bemeneti kapacitása sokkal alacsonyabb 1/10 -nél. Én csak 1/10 -ben használom mindig. A 200Mhz -es Tektronix mérőfejem szintén 6Mhz 1/1 állásban, csak 1/10 -nél 200Mhz.

Sziasztok!
Nagyon kezdő vagyok. Tanácsot kérek, milyen oszcilloszkópra (sávszélesség, mintavételi sebesség, memória, stb.) van szükség, hogy egy PIC lábainak a működését meg tudjam figyelni. Nem szeretnék sok pénzt költeni feleslegesen. Az alábbi két műszer alkalmas ilyen mérésekre?
JYE Tech DSO 068
JYE Tech DSO 096

Attol fugg milyen orajelu PIC-et szeretnel vizsgalni. Szerintem gyengusz egy 5MHz-esnek mondott DSO 2 megas mintavetellel. Jo lenne, ha a mintavetel a bemeneti savszelesseg tizszerese, de minimum 2x.
Egyszerubb, alacsony orajelu PIC-ekhez esetleg megfelelo (vagy lecsokkented az orajelet )

Kicsit dragallom, mivel DIY kit, vagyis neked kell osszerakni, feleleszteni.
Egy dolog miatt talan nem is ajanlanam: 1 csatornas! Digit jeleket vizsgalni minimum 2 csatornas legyen.

Nagyon tág téma a pic lábainak működése. Mint Saggitarius kolléga is írta, lassabb dolgokhoz jó lehet, gyorsabbakhoz nem.
Amiért reagálok: itt az apróban szokott valaki rendszeresen hirdetni 3000Ft. -ért egyszerű pc.-s logikai analizátort, ha jól emlékszem 20Mhz körüli mintavételi frekivel. Ezzel többet érnél pic.-nél, és egyszerre 8 csatorna, tehát 8 lábat is lehet egyidőben elemezni.

Valo igaz. Digit technikaban nem igazan a jel alakja, hanem jelek egymashoz viszonyitott idozitese a fontos. Ezert is irtam, egy egy csatornas a digit technikaban nem elegendo.

Üdv Mindenkinek!

Van egy Tektronix t912-es szkópom, amihez user manual-t keresek. Neten ha van is fizetni kellene érte, esetleg akinek megvan és lenne kedves nekem befotózni és elküldeni azt nagyon szépen megköszönném!

Szia!
Ezt láttad?

Helló!
Nem, de ezt kerestem!
Nagyon köszönöm szépen!!!

Hetedik találat