Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
De mint írtad a táp képes lehet 80V 4A leadására is, kérlek mond meg ennek milyen feltételei vannak.
Mármint az írtad, hogy az értékeket miként lehet átszámolni, de én arra lennék kíváncsi hogy mégis mi kell még a stabil működéshez, nagyobb hűtés?
Számtalanszor le lett írva már; a tápban disszipálandó teljesítmény lineáris tápegységnél: P=(Ube-Uki)*Iki. Azaz rövidzár esetén (mely egy labortápegységnél teljesen normális és üzemszerű állapot) az Uki=0V, az Ube meg mondjuk 60V (maradjunk annál), az Iki pedig 5A. Azaz 300W-ot disszipál szerencsétlen tranzisztor vagy tranzisztorok.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2014
Alkotó írta hogy 100-120W az a teljesítmény amit még kordában lehet tartani megfelelő méretű hűtéssel, és ezzel teljesen egyet is értek. Ennél többet már csak irreális eszközökkel lehet lehűteni (10-15db tranzisztorral és például radiátoros vízhűtéssel vagy nem is tudom... folyékony nitrogénnel).
Mi kell hozzá?
Nagyobb tranzisztor , ilyenkor lesznek értékesek a régóta hanyagolt fél hidas darlingtonok, tranyónként 500W , és még van egy tartalék benne ha elszáll , hűtőfelülete 32X106 mm, nem kell emitter ellenállás sem és elég neki két M6 csavar (szigetelés sem kell), de azért ezek is izzadnak vagyis a hűtőbordát nem úszod meg... A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2014
Így már értem, igen ez sajnos brutális hő. De jó is hogy írtál Attila, tudom hogy a legmegfelelőbb a te tápegységed lenne, csak tudod az a baj hogy nekem fenntartásaim vannak az impulzus üzemű felhasználásban, mármint úgy értem hogy pl audio technika területén szerintem nem egy előnyös dolog, én jobban inkább ezeket az analóg tápegységeket preferálom, (de ez az ÉN SZEMÉLYES VÉLEMÉNYEM), senkit nem akarok befolyásolni.
De tudjátok mit, szerintetek mire mennék ha nekiállnák utánaépíteni egy FOK-GYEM TR 9158, már sikerrel csináltam ilyent más elektronikával is, ez a tápegység is előszabályzós 40V-10A leadására képes, és gyakorlatilag minden megvan a gond nélküli után építéshez. Nagyon hálás lennék ha elmondanátok hogy mi a véleményetek erről a gondolatról?
Szerintem egy jól megépített végfokozatnak kell, hogy legyen annyi táp-zaj elnyomása, hogy ez a minimális zaj ne jelentsen problémát. Amit mértem , sok analóg táptól jobb eredményeket produkált, ráadásul dinamikus viselkedése is egy nagyságrenddel jobb volt.
Az a tirisztoros hálózati előszabályozós, ugye? Ha igen, akkor az a véleményem hogy az 50Hz miatt brutális méretű fojtótekercs kell bele ami nagy, nehéz és piszok drága.
Ez a legnagyobb butaság, amit elkövethetsz. Eljárt már felette az idő.
Megépítheted , legalább lesz egy összehasonlítási alapod, amúgy nagy nehéz és drága lesz valóban, tanulni jó lesz mindenképpen, doksid van?
Pár H-s tekercs elég oda. Anno volt egy Philips rádióm. A PI szűrő tekercse volt a 10W-os hangszóró mágnestekercse.
Értem, de akkor milyen megoldást keressek, úgy hogy az analóg technológiában maradjak, és kitudjak nyerni ekkora teljesítményeket, tudom hogy a fizikát nem lehet pénzért megvenni, de mégis nincs valami megoldás, ésszerű határokon belül?
Próbára be lehet tenni HGLI folytókat , ha tud szerezni még tekerni sem kell , csak öszerakni.
Igen sokan hasonló véleményen vannak mint te, elárulom hogy én is. Viszont ezt hogy az impulzusüzemű előszabályozó miatt nagyobb a zaj mindenki csak mondja, meg még senki nem mérte. Senki nem nézett még rá a labortápja kimenetére és tette volna fel ide a jelalak képét. Nos én megmértem pár hete többek közt ezt is és azt kell hogy mondjam, az SMPSII labortápom zaja hasonló nagyságú mint a többi vizsgált disszipatív labortápé, azonos kimenő teljesítménynél. Sőt voltak olyanok amiknek még nagyobb is volt a zaja! Persze ha növelem a kimenő teljesítményt akkor nő a tápom zaja is rendesen, de ekkor már olyan nagy a kimenő teljesítmény hogy a többi táp nem is tudott ekkorát leadni ezért azokat meg se tudtam így vizsgálni.
Az az áramkör ami ilyen nagy teljesítményt vesz fel mint amekkorát az SMPS II labortápom le képes adni, az biztosan nem érzékeny a zajra. De a kisebb teljesítményű fogyasztók is, amiknek egy párszor tíz mV-os zaj a tápján gondot jelent, az az áramkör kérem rosszul van megtervezve! Vagy ha esetleg tényleg ilyen érzékeny áramkört kell tesztelni akkor annak úgyis saját tápot épít az ember. Mondjuk egy RIAA korrektort én sem járatnék kapcsolóüzemű tápról. Amúgy 2006 óta használom ennek a labortápnak az elődjét és még soha nem okozott problémát a zaja, pedig sokféle áramkört járattam róla. Például a PIC-es áramköreimnél féltem a leginkább hogy gondot okozhat a zaj de soha nem történt ilyen. Sőt, kimondottan mérőáramkörök teszteléséhez használtam csomószor és nem csak a mérőjelet hanem nem egyszer a referenciát adtam erről a labortápról és nem volt semmi mérési hiba, ugrálás vagy hasonlók.
Esetleg tervezhetsz egy teljesen más elvű konstrukciót mint az eddigiek. Mondjuk egy nagyon komoly előszabályozót ami 2V-onként kapcsolja a szekunder-tekercseket és lenne mondjuk 20-25db szekunder...
Köszönöm Attila, de nekem kevés ahhoz a technológiai tudásom, de nem újdonság amit mondasz mer erre én is gondoltam, csak hát...
De akkor marad, az SMPS II, csak az a baj, hogy egyéb dolgok is vannak amik visszatartanak ennek megépítésében.
Ne legyenek fenntartásaid.Én már közel egy éve használom Attila tápját,akkus fúrógépet és D osztályú erösítőt is élesztettem vele.Az hogy te nem komálod a kapcsoló üzemű tápokat,a gyártókat nem érdekli.Ha körül néznél a manapság kapható hangtechnikai dolgok között,fel tűnne a kapcsolóüzemű táp használata.És most meg sértem a csőves erősítők építőit,mert ahhoz is kapcsoló üzemű tápot csináltam,és remekül szól nem kell a brumm miatt aggódni.
Ne haragudj, de nem gyűjtöm össze azokat a dolgokat, amik a mai napig nem oldódtak meg, nem akarok beleokoskodni más dolgaiba, csak ezek a dolgok engem visszatartanak attól, hogy megépítsem, inkább figyelem hogy milyen megoldások születnek ezekre a dolgokra, tudod én nagyon tisztelem Attilát amiatt amit tud, és nem akarom olyan pitáner dolgokkal fárasztani, ami engem zavar.
Erre nem tudok mit mondani,de nem értem miért akarsz az analogba maradni,mikor az egy elavult kontsrukcíó.ezek után még sokat íthatnék,de hosszú lenne.
Nem tudom, aggaszt még pár dolog, mindenesetre figyelek tovább hátha megvilágosodok.
Huhhh.Azt nagyon jól teszed.Én már világos vagyok.
Az analóg táp előtt van egy relés előválasztó, ami átkapcsolja a bemeneti feszültséget. Ha mondjuk 80V/4A állásban rövidre zárod, akkor az első pillanatban meg kell küzdeni a tranyóknak a közel 350W hővel. De közben érzékeli a kimeneti feszültség jelentős csökkenését, és ehhez kis késéssel átkapcsolja a bementi feszültséget. A kapcsolás ezt 2 relével, 4 lépésben képes megoldani, tehát jó beállítás esetén gyorsan "leketyeg" a legkisebb fokozatba, ahol már csak töredéke a teljesítmény. Értelem szerűen nem csak rövidzárnál, hanem bármilyen ok miatti feszültségcsökkenéshez is beállítja a megfelelő bemenő feszt.
Ez így jól hangzik, de azért kell hangolni a dolgot, mert könnyen előállhat a folyamatos reléketyegés. Írtam erről elég részletesen, sőt még a konkrét számítások is ott vannak az egyes fokozatokhoz. Az egész tápot, és előszabályzót Proli007 tervezte, tehát ha speciális kérdéseid is vannak, akkor Ő tudhat neked azokra is válaszolni. Mindezzel együtt (nálam jól működik a kapcsolgatós előszabályzó), el kell fogadni, hogy Attila86 tápja korszerűbb, egyszerűbb, olcsóbb, azaz sok szempont szerint jobb választás lehet (nekem is van, tudom miről beszélek). Végül az én személyes gondolatom is elmondom. Az erősítők élesztéséhez szinte mindig elég egy (vagy kettő) 50V/2A körüli tápegység. A labortáp csak a beindításhoz kell, biztosítva egy jól kézben tartott áramérték-maximumot. Ez durva hibák esetén is megvédheti a félvezetőket és a pénztárcát, de sok esetben egy soros izzó is elvégzi ugyanezt.
Köszönöm, amúgy reléketyegésen mit értesz, olyan értékre áll be ahol folyamatosan kapcsolgat?
Olvasd el amit írtam arról a tápról, illetve az előszabályzóról. Azt gondolom benne van a válasz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |