A triakok vezérlése nagyon bonyolult lenne. Meg kellene oldani hogy a triakok begyújtása csak akkor történhessen amikor már a másik nem vezet, különben rövidre zárják a tekercseket. A reléknél az a jó hogy az érintkezők működése ezt eleve kizárja (ha csak nem heggednek össze).

Sőt, ha jobban belegondolok még nehezebb. Sajnos a triak nem épp a legideálisabb kapcsoló eszköz.

Lenne még egy olyan kérdésem, ha 4 kalapos tranyák helyett 5-öt használna az ember, az nem segítene abban hogy mikor hirtelen akarjuk kicsavarni belőle mondjuk 300w-ot könnyeben diszipálná el a hirtelen hőmennyiséget, és az áram szempontjából is úgy jobb minél több fele oszlik, természetesen azt a 300w-nyi hőt úgyis el kellene vezetni, egyáltalán lenne ilyen irányú bővítésnek értelme?

MosFetekkel ki lehet váltani a reléket, az sokkal gyorsabb, mint a triak. Cserébe kettesével kell rakni őket, és segédtápot igényelnek. (MosFet SSR)

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz zárlatos az egyik áteresztő tranzisztor. Ennek az impulzusszerű túlterhelésnek van egy olyan tulajdonsága, hogy a félvezető lapkát képes úgy túlhevíteni, hogy a tokozás nem melegszik fel.

Szó szerint.

Hát rendben, nem erőlködök tovább hanem tudomásul veszem a határokat.
Köszönöm

A FokGyem tápokban volt hasonló, ott egy külön előszabályzó áramkör 1-1 triac-ot kapcsolgatott a greatzhíd 2 diódájaként. Szerintem az is egy ötletes megoldás volt.

Szia!
Tirisztort, nem triakot, mert fontos az egyenirányítás.

Mindig összekeverem a kettőt.

Megy ott van még egy komoly méretű fojtó is! Pl. TR9120-as táp.

Keresek egy kapcsolási rajzot a topikban de nem találom: A "2.7.4a" nevezetű kapcsolásról van szó, de ilyet nem találok csak "2.7.4"-et. Nyákterv van csak ami a "2.7.4a" nevet viseli. Lehetséges hogy az "a"-betű csak a nyáktervre utal és a "2.7.4" nevű kapcsrajz tartozik hozzá?

Igen a nyáktervre utal. 2 féle nyáktervvel lehet lehet a kapcsolást elkészíteni.

Köszönöm!

Jelenleg ez az élő kapcsolás, ami 2.7.4-v2 re hallgat, és háromféle panelterv van hozzá (a-b-c) amik alapvetően hasonlóak, de TO3 kozokáshoz, huzalozáshoz, és "lapos" áteresztőkhöz készültek.
Ha van olyan építő jelegű javaslatod, ami jobbá tehetné ezt a kapcsolást (és a hozadék arányban van a ráfordítással), akkor azt légyszíves mond el, mert így lehetőségünk lesz megfogadni a tanácsaidat.

Attila tápegységében lévő C34,C36 kondik 47uf 1206-ak ezeket nem igazán találok, sem a RET-nél, sem pediglen a Hestore-n, valami ötlete valakinek?

HEStore

Hűű hát ez hosszú lenne de megpróbálkozom vele. Amik így elsőre eszembe jutnak:

1.- A 10000µF bőven sok, 3A-ra a 4700µF is bőven elég, de még a 3300µF is jó lenne. Ezzel pénzt és a nyákon helyet lehetne spórolni.

2.- A negatív segédtáp nincs szűrve! Z2-re kellene valami kondi igazán.

3.- Az áramkörben két helyen van a főtáp-ágban söntellenállás. Alul három darab az áramfigyelésre és felül három a tranyók áramának kiegyensúlyozása céljából. Miért? Minek kell áthajtani azt az áramot két söntön is? Ezzel nő a disszipáció és az Uki kevésbé tudja megközelíteni az Ube-t, ráadásul plusz helyet foglalnak a nyákon és pénzbe kerülnek. Az alsó söntöket ki lehetne dobni és a felsőket fel lehet használni a tranyók áram-kiegyenlítése mellett árammérésre is. Bár mivel a GND a kimeneti negatív ág, ehhez komolyan át kellene variálni a kapcsolást.

4.- Az áteresztőtranzisztorok meghajtása túl bonyolult. Persze, értem én hogy ehhez a kapcsolástechnikához ez kell, de épp ezért tök jó a lebegőföldes konstrukció. Ez az előző pontban említett felesleges söntök problémáját is orvosolná. Persze ehhez a Villard-ot is ki kellene fordítani hogy ne a negatívnál negatívabbat hanem a pozitívnál pozitívabbat állítson elő. De ettől nem lesz semmi bonyolultabb csak átfordul az egész. Egyébként ez és az utóbbi két pont végeredményben csak egyszerűsítené a kapcsolást.

5.- LM324?! Hékás, 2014-et írunk! Ennél azért ma már vannak jóval jobb műveleti erősítők. Az a minimum hogy alacsonyabb offsetűre cseréljük, de nem árt ha a driftje is kicsi illetve az LM324 slew-rate-je is nagyon rossz. Nem is értem miért nem cserélte eddig ki valaki hiszen azonos lábkiosztással, azonos áron ma már sokkal-sokkal jobb OPA-kat lehet kapni. A nyákot se kellene hozzá áttervezni meg semmi, csak kicserélni és kész.

6.- Nem értem hogy a referencia előállításához miért kellett egy OPA-t is belevonni. Illetve de, értem. Azért mert volt még egy szabad OPA a tokban és a tervező úgy gondolta hogy terhelhetőbbé teszi a referenciát. Ez önmagában nem is lenne gond csak ezzel az OPA hőfokfüggése is hozzáadódik a referenciához aminek eredményeképp se a feszültség, se az áram nem lesz pontos. (Jobban megfogalmazva, OPA nélkül pontosabb lenne mint OPA-val.) Ha a referencia terhelése a gond akkor úgy kell kialakítani az utána lévő osztót hogy ne terhelje nagyon. Ennyi.

7.- Még mindig a referenciánál maradva; egy sima zener szerény véleményem szerint kevés. Főleg ha egy LM324-el van megtoldva. Egy mezei zener mai szemmel már nem alkalmas referenciaforrásnak egy laborműszerbe! 40-50Ft-ért már van TL431 ami valamennyire már hőkompenzált (50ppm/C°). Oké, a zener csak 10Ft meg csak két lába van nem három, na de a referencia az alapja az egész szabályozásnak, plusz 30Ft-ot bőven megér szerintem. Ráadásul némileg bátrabban terhelhető is.

8.- A DC BE/KI kapcsoló amit én tanácsoltam hogy tegyetek a kapcsolásba, tök jó így, na de kellene ide egy kondenzátor is! Néhány hete tettem már fel egy szkópábrát erről a 2.7.4 nevezetű áramkörről hogy mit művel a kimenetén ha a kapcsolót ki-be kapcsolgatjuk. Akkor sem szólt hozzá senki, most ismét mondom hogy hatalmas prellegések vannak a kimeneten miatta! Továbbá, be kellene rakni egy nagy értékű lehúzó ellenállást ami a potméter esetleges megszakadésa esetén (ez sajnos elő szokott fordulni) lehúzza az OPA bemenetét hogy a kimeneti fesz ne szállhasson el ahogy akar. Mint ahogyan az SMPSII tápom alapjel-előállító részénél is van. Ott ha kitépem a potit a panelból akkor a táp azonnal lekapcsol.

9.- Az áramszabályozás megvalósítása érdekes. Olyan, mintha a tervező eredetileg csak feszültséget akart volna szabályozni és utólag jött volna az ötlet hogy szabályozzon áramot is. Ez így oké hogy működik de szerintem nem túl korrekt megoldás. Gyakorlatilag itt mindig ugyan az az OPA szabályoz csak néha az áramfigyelő OPA 'beleteker' a feszpotiba. Ezt nem így kellene megoldani, két önálló és különálló szabályozókör kellene. Már csak azért sem jó ez mert a feszgenerátoros üzemben egy OPA dolgozik, az áramgenerátorosban pedig kettő. A lassan tíz éves labortáp-tervezési, építési és felette hetekig görnyedési - vért izzadási tapasztalataim alapján egyértelműen és rendkívül határozottan állítom, hogy ez a gerjedések és minden egyéb paranormális jelenségek melegágya! A hibajelnél és a beavatkozó jelnél törekedni kell a lehető legkevesebb PN-átmenetre, mert az ezek komplex működésének megértésére irányuló vágyak hamar az áramkör falhoz vágásához vezethetnek. Viccet félretéve, nagyon-nagyon nehéz a szabályozási körben sorosan lévő több félvezető esetén az esetleges gerjedési és mindenféle nyakatekert szabályozási hiba okának megtalálása. Főleg ah ezek komplex félvezetők mint egy OPA, amiknek sajnos az adatlapjai egy csomó dologra nem térnek ki és amikre kitérnek azok sem mindig igazak...

10.- Az áramgenerátoros üzemmód jelzése sem az igazi. Őszintén szólva nem is értem itt hogy az OPA-knak a tápjukkal van sorba egy 47k? Milyen megoldás ez? Biztos valami bekapcsolási vagy kikapcsolási tranzienst próbáltok ezzel megakadályozni, igaz? Biztos vagyok benne hogy ez más módon is megoldható, ilyet nem szoktak hogy ellenállást kötnek sorba egy integrált áramkör tápjával.

11.- A táp kimenetéről hiányzik egy kondi mondjuk 4,7u és 22u közt. Bár ahogy látom egy későbbi rajzon már szerepel de oda van írva hogy "aki akarja beülteti". Sajnos ez nem fakultatív dolog, azt kötelező betenni! Alkotó, te veled erről beszéltem már e-mailben is hogy miért, ezt most hosszú lenne itt leírni. A lényeg hogy kell a kondi.

Még tudnák írni de el kell mennem itthonról, majd később befejezem.

Attilától kérdezném hogy, az SMPS Labortápegység II. trafójának az megfelel-e aminek a szekundere 60V váltó.

Ha 100V-os kondenzátort használsz.....

Szia!
Idéznék a tápegység leírásából:

Köszönöm az észrevételeket.
-A 10-es pontban említett 47k-s soros tápellenállásos felvetésed nem értem. Nem látok ilyet.
-Kimeneti kondi megoldva, és a poti csuszkáján is már ott vannak a 470k-k.
-A táppuffer is csökkenthető, és Z2 szűrése is megoldható.
-Az IC csere szintén nem kivitelezhetetlen (esetleg van néhány típusjavaslatod?).
-Az áramkör alapvető átalakítását nem erőltetném. Ez ilyen, nem mindenben ideális.

Hazaértem, tehát:
- A műveleti erősítők tápjával sorosan lévő ellenállást jól félrenéztem, bocsánat!
- A "V2" rajzon igen, látom hogy már ott is vannak a potikon a nagy értékű lehúzó ellenállások. De a prellegés-mentesítő kondik még mindig nincsenek!
- Az áramgenerátoros üzemmód jelzését szolgáló LED-re visszatérve ez így nagyon nyakatekert.
- Az áram-állító potméter a feszültség-állítóval szemben nem feszültség-vezérelt. Az áram-potit emiatt célszerű minél rövidebb vezetékekkel bekötni és nem árt az se ha árnyékoltak. Ami persze nem feltétlen baj, csak szeritem ha már a feszültség-állító rész feszültség-vezérelt akkor az áram miért ne legyen az?
- Még egy megjegyzés; az áteresztő tranzisztorokat le lehetne cserélni térvezérlésűekre, ezzel a harmadik meghajtótranyó is okafogyottá válna és ezzel is modernebbé válna az áramkör. Illetve ezek kisebb maradékfeszültségen is jól működnek, a bipolárisak nem annyira.

És a legfontosabb: Én itt most egy marék dolgot elmondtam hogy mit lehetne ezen a kapcsoláson javítani. Bármennyire is bonyolultnak tűnhet ez, nem az! Ha az áramkört átrajzolja valaki aszerint amiket most itt leírtam akkor az áramkör nem hogy bonyolultabb nem lesz, pont ellenkezőleg! Nagymértékben leegyszerűsödik! Kb az áramkör harmadát-felét ki lehetne dobni. Hiszen elég lenne csak két OPA, azaz egyetlen nyolclábú kis tok. Az alsó söntök is eltűnnének, illetve mivel a GND a pozitív ág lenne ezért két meghajtótranyó is feleslegessé válna. Nagymértékben egyszerűsödne az áramkör és mivel a kevesebb alkatrész kevesebb forrasztási pontot és kevesebb huzalozást jelent, csökkenne az utánépítésekkor előforduló hibák száma. Hiszen kevesebb a hibalehetőség. Emellett maga az áramkör mérete is csökkenne a kevesebb alkatrész miatt. Mivel a szabályozókörök leegyszerűsödnének (két, vagy esetleg mind a három meghajtótranyó kiesik és az áram OPA a fesz OPA-tól függetlenül működne) ezért javulna a szabályozási viselkedés, pláne hogyha modernebbre cseréljük a műveleti erősítőt.

Most csökkenteted a puffer méretét, így a brummfeszültség rendes terhelésnél már 10volt felé közelít, ami mindenképp rajta marad az áteresztőkön. Erre meg variálnál az áteresztőkkel 0,5 volt nyereségért. Ha kapcsolóüzemű táp hajtaná akkor volna értelme ennek a 2 módosításnak, de így csak ront a paramétereken! Maradjon csak az a 10ezer mikro, és a meghajtás könnyebbsége miatt a sima tranyó !

Ezen nem óhajtok vitatkozni, számolgatni a továbbiakban, kb 5x megtettük már, majd a megfelelő tudással rendelkezők kielemzik 6todszorra is, ha kívánják. De igazából megépíteni kellene, és nem agyalni még 25ször ezen, csakhát gondolom te nem fogsz bele ennek a fejlesztésébe, nekem meg jelen pill. van fontosabb dolgom is.

Ilyenkor érzem azt hogy mondanak valamit azok akik azt mondják minek segítek én a HE-n bárkinek is ha a moderáció olyan amilyen...
Na most akkor: 4700µF-al a brumm kb 6,4V-os, 10000µF-al 3V-os. A tranyókon rendben, maradjon az általad mondott 0,5V-al több. Összességében a hullámosság akkor 2,9V-al lesz több. De én egy szóval nem mondtam hogy a tranyókat azért kell fetekre cserélni mert a puffer csökkentéséből eredő hullámosságot vissza kell kompenzálni! Még csak nem is írtam hogy kell, hanem azt hogy lehetne. Azért lehetne, mert ezzel jobb lenne az áramkör mivel nagyobb lehetne a maradékfeszültség és egyszerűbb a meghajtás. A nagyobb elkó sosem gond, legfeljebb felesleges. Általánosan elfogadott ökölszabály az Ampertonkénti 1000uF.


Miért is könnyebb a bipoláris tranyókat meghajtani mint a feteket? A bipolárisokhoz kell egy meghajtótranyó, Alkotó rajzán ez a T2. Feteknél viszont nem kell.


Alkotó megkért teljesen normálisan hogy ha van módosítási javaslatom az áramkörrel kapcsolatban akkor mondjam el. Megtettem. Most meg itt kötözködsz. Tényleg basszus néha teljesen felesleges ide írogatni...

Attesz ne akadj ki !
Amíg nincs ezek a tápnak előszabályozása, addig a FET áteresztő olyan mint Trabin a világítós ablakmosó! Költség, nyűg, stb. Egy fet G-S kapacitását megfelelő sebességgel töltögetni, azért feladat, mert nem a kimeneti kondinak kell több 10 mikroF-nak lennie, hanem a kapcsolásnak kell elég gyorsnak és erősnek lennie hogy kiszolgálja a fogyasztót.
Hangtechnikai erősítő kimenetén sincs több mikroF hidegítés.
Alkotó barátomnak is csak vissza kellett volna olvasnia ahhoz, hogy tudja melyek azok az ésszerű, az áramkört alapjaiban nem megváltoztató módosítások, amik azért jelentős javulást hozhatnak. Mert már páran megírták, amit meg is rágtunk rendesen...
Természetesen az ötleteid nagy része helytálló, csak már volt róla szó kitudja hányszor...


Kicsit más, de azért táp: van egy készülékem ami kb 20mA eszik max viszont 1,8 voltról megy. A tápját kellene kapcsolni, a relé kizárt, fesz invertálás szintén. Eddig sima PNP tranyó kapcsolta, fetet szeretnék de nem tudom hogy elég lenne a vezérléshez a 1.8 volt??
Attesz vélemény??

Költség? A 2SC5200 bruttó 420Ft, az IRF540 pedig 190Ft.
Nyűg? A vezérlése egyszerűbb, működése pedig kisebb maradékfeszültségen is stabilabb.

Ez igaz, azért kell olyan OPA-t választani ami nagyobb kimenő áramot tud hogy rugdossa a fetet. Ma már nagyon jó OPA-k vannak, ez könnyen teljesíthető kritérium.

Az erősítők az egész más téma.

FET nem nagyon fog menni 1,8V-ról, még logikai FET sem sajnos. Ha a relé nem játszik, akkor a bipoláris tranzisztor lehet a legmegfelelőbb.

A Pickit3-ban ilyen FET kapcsolgat: FDC6420C

Ebben tévedsz ! "Rendszertanilag" ugyan nem egy faj, de egy családba tartoznak! Igen sok a közös kritérium! Egy jó HF vég erősítőből könnyedén csinálhatunk, szabályozható tápot, egy valami fog nagyon hiányozni az a áramkorlátozás állítása...


Ktamas! kösz a tippet majd utánanézek... Én is a kis vezérlőfesz. miatt félek, jó lenne egy olyan egyedet találni ami pár ohm D-S ellenállást tudna produkálni, ilyen kis vez.fesz. mellett...

Miután kész lettem az Alkotó-féle 30V 3A labortáppal azon kezdtem el gondolkodni miképp lehetne felhasználni a semmit nem érő szétégett kínai xl4005-ös step down tápegység elülső mérőpaneljét ,hogy jó legyen a tápomba. Kis kísérletezgetés után sikerült rájönnöm hogy kell bekötni a söntellenállást rajta és hogy kap tápfeszültséget és hogy melyik láb méri a feszültséget. Most kis eltéréssel majdnem a valós adatokat mutatja, de ezt is megoldom helitrimmerrel ami a táp panelban volt legalább ennyi haszna lesz a dolognak nem megy az egész a kukába. Akit érdekel a bekötés írjon nyugodtan.