Egy eljárást gondoltam ki, amely megoldja az összes eddig felmerült problémát a nagyfesz kondenzátor készítéssel kapcsolatban, mint:
- Vékony fóliák sérülésmentes és egyszerű felhasználása
- Stabil, kompakt kivitel, kivezetések nem szakadhatnak ki
- Jó alufólia-kábel kontakt
- Rendkívül nagy áram (feltekerthez képest 10-100X)
- Jobb hőelvezetés, (akár indukciós hevítőkhöz is?)
- Legnagyobb kapacitás elérése összeszorítással
- A lehető legolcsóbb, és házilag könnyen elkészíthető

Persze ha sikerül összerakni... Mit gondolsz okozhat problémát, ha a dielektrikumon néhol cellux darabok találhatók? Például inhomogén térerőeloszlás miatt átütés? A tesla alatti dobozban minden facsavart érdemes leköszörülni, mindegy hol van vagy merre áll?

Én a celluxmaradvány esetében a mellette beszoruló levegő miatt aggódnék, mert ott koronázhat és elégetheti a szigetelést.

Valahogy hozzá kellene rögzíteni a dielektrikumhoz az alufóliát, amíg nincs összerakva az egész kondenzátor és nincs jobb ötletem. Folyékony ragasztó?

Igazából műanyagok közül a PVC az ami nagyon nem jó ilyen nagyfreki esetén. Nem tudom milyen tápod van, de 8kV felett már nagyon intenzív a koronázás, szóval a kondiban érdemes mindent lekerekíteni.
A kondiban eleve inhomogén a térerőeloszlás, a sarkoknál, széleknél, és ha átüt, akkor biztos, hogy ott fog (kivéve ha máshol van durva anyaghiba) Sajnos nem lehet mit csinálni ezzel, az éleknél 1 nagyságrenddel nagyobb a térerő, mint középen, ráadásul ha olaj nélkül megy, akkor a koronázás, és a felületi vezetés miatt még melegszik is jobban, ami már inkább hő-villamos átütésben fog megnyilvánulni.
A csavarok csak a szekunder környékén érdekesek.

Nem tudom ezt miből gondolod, vagy hogy számoltad, de csak attól, mert nem feltekert, hanem sík, nem jelenti azt, hogy nagyobb áramot bír.

Jobb, mint minél? Hacsak nem vörösréz lemezeket teszel bele, a kondi közepéről aligha fog könyebben kijönni a hő, mint mondjuk a feltekercseltnél, ahol akár a csévetest közepe felé is tud a kondi hűlni.

Valami ilyesmit lehet elképzelni, hogy számszerűsítsük a dolgokat. 1mm-es PE lemez, 2 darab fegyverzet közt, 10kV-os feszültséggel, vonalmenti térerősségváltozás.

Kis DRSSTC: Bővebben: Link

Üdv!


Ezek csak következtetések, amik abból erednek, hogy míg a feltekert kondi esetében max. 1-1 fegyverzetet lehet közvetlen kivezetni (hacsak nem az oldalán vezetted ki az alufóliát), addig az enyémben 0,05m²-enként minden alufóliaréteg ki lesz vezetve a dielektrikumok közül. Így nyilván jobban elvezetődik a hő is.

A feltekertnél hogyan oldod meg a fegyverzetek kivezetését? Az alufóliák két végét kötöd a kábelre, vagy több helyen vezeted be a blankolt kábelvéget?
Tápegységnek egyelőre egy 2 mikrosütőtrafós feszültségkétszerezős áll rendelkezésre, némi módosítással valószínűleg elmegy vele majd a tekercs.

A feltekertet az oldalra elcsúsztatott fegyverzetű kialakítással lehet indukciómentesre készíteni.
Ilyenkor a két fegyverzet a rolni két oldalán (az egyik fegyverzet az egyiken, a másik a másikon) túlnyúlik a szigetelésen, kilóg és bilinccsel összeszorítva kiváló érintkezést ad.
És kisebb méretben, mint a tiednél, ahol jókora kocka alakulhat ki, emiatt a bevezetési pontokhoz képest oldalirányban nagyobb ellenállás alakul ki.
Az igaz, hogy a tiedet házilag egyszerűbb kivitelezni, mint tekercselőgépet építeni....
És a tieden is meg lehet csinálni a túlnyúló kialakítást, csak macerásabb összeszorítani.

Sajnos ki kell ábrándítsalak, de a 25um vastag alufólia szélességében és hosszában úgy vezeti a hőt, mint egy darab porcelán kb. Azaz sehogy, túl vékony a fólia ehhez. Még egy vastagabb, 0,1mm lemez is épphogy csak beleszól ebbe.
Az ilyen feltekert kondik kivezetését nem célszerű a végüknél csinálni, ha 1-1 kivezetés van, annak a feltekercselt fólia közepén kell lennie, ellenkező esetben eleve dupla akkora az ohmos vesztesége. Érdemes egyébként inkább aluszalaggal vagy rézszalaggal kivezetni a fegyverzeteket. A réznek megvan az az előnye, hogy összeforraszthatod egyszerűen, míg alunál csak a szorításos kötés jöhet szóba.
2 mothoz már nem kell feltétlen sokszorozó, bár egyszerűbb a szikraközt üzemre bírni.

A kivezetést csak azért kérdeztem, mivel a képeiden csak a kábelt látni, ahogy bemegy a kondenzátorba... rézszalagot szoktál arra a részre betenni és ahhoz rögzíted a kábelt?
Egy fegyverzetet két réteg alufóliából fogok csinálni, ezek lesznek egymásra fektetve a szélein kivezetésként, bár szorításos lesz, de sok átmenő csavart is lehet használni legalább és ilyen feszültségen gondolom nem sokat jelent az a kis kontakt ellenállás az oxidrétegtől stb. bár elméletben forrasztani sem lehetetlen az alut...

A koronázás csökkentése képpen felvetődött bennem, hogy a kivezetett alufólia köteg szélét le lehetne kenni nitrolakkal vagy gyantával.

Mennyire bírják a diódák és a mikrosütő kondik pufferként a teslában? Főleg ha van egy soros dióda is még a táppal (úgy emlékszem charging reaktoros meghajtásként említetted). A pufferkondikat gyakorlatilag rövidre zárná a szikraköz.

Kondit tekercselőgéppel? Van képed róla? Mondjuk nem rossz ötlet, sőt még azt a fóliát is fel lehet darabolni, mint amit én szoktam venni, persze ha az ember megveszi az egész tekercset, vagy épp annyi van rajta akkor van értelme...
Eddig 7m volt a csúcs keresztbe a lakásba, ezért szeretnék egy egyszerűbb megoldást találni, és így néhány deszkával meg műanyag lappal szinte ugyan ott vagyunk árban, mint a feltekertnél.
Jövő héten hozzálátok az összerakásához.

A kábel teljes hosszon le volt blankolva és úgy volt belecsavarva az alufóliába. Én vagy 5 rétegnyi alufóliát használtam, és lehet hogy az sem elég.
Korona ellen ne is gondolkodj ilyen mázolásban, vagy olaj, vagy semmi. De azt is csak vákumozással. Esetleg vannak flexibilis tömítések, pl. ilyen az a plasti dip, vagy gumiám. De annak is a vége az lesz, hogy minden össze vissza lesz kenve.

A feltekertnek van egy nagy előnye, 2 fegyverzet helyett 3-at kapsz, sík elrendezésnél marad kettő. Én is gondolkoztam tekercselőgépen, de nem egyszerű mechanikai feladat, ugyanis minden egyes rétegnek külön előfeszítés kell (alu, meg a műanyag fóliának is, egyesével), minden réteg más sebességgel csavarodik fel, emiatt több méter után feltorlódik az egész.

Mit gondolsz, a gyárban hogy csinálják? Pödrik, kint a bajuszt?
Igazából nem a tekerés az izgi, hanem mint Collector írja, az adagolás, hogy minden résztvevő a lehető legsimábban feszüljön, utána meg a légmentes összesimítás.
Aztán az impregnálás... Ahol gáz marad a szigetelés és a fegyverzet között, ott más lesz a kapacitás is és átüthet - ha csökken a kapacitás (márpedig a levegőnek kisebb a dielektromos állandója), ugyanakkora töltés nagyobb feszültséget okoz.
Bár inkább a koronázás a fő gond, az okozott hő, meg a roncsoló UV.

Szakmát váltottam

Te lettél az ESD védett lovag?

Kesztyűs kézzel bánsz a tekerccsel?
Honnan a kesztyű? Csak nem a Hadtörténeti Múzeumban pucérkodik valamelyik búsképű lovag?

Lovagoknak szelvényes páncélkesztyűjük van, ez henteseknek való

Nem lessz abból baj, ha csak a kezeden van kesztyű? Mert ugye az áramnak tovább a bőrödön kell haladni.

Egy földelt vezeték megoldja a problémát.

Akkor ebben fogod hentelni a szikrákat?
Kérek akkor egy fél kilót, de a szebbjéből, villámgyorskajába lesz

Új szakma lesz ebből, hentes-FAM.

Sziasztok
PL36-os csőhöz van valakinek jó, bevált receptje?

Hali.
Sajnos túl kicsi a teljesítménye. De ha elég kicsi a szekunder (8-10cm × 2-4cm), akkor néhány mm-s korona lehet. Ehhez el kell találni a pontos frekit. Ehhez talán egy pl500 kacsolást ajánlok.

Értem, nézegettem rajzokat. A primer tekercs és a vele párhuzamos kondi határozza meg a frekvenciát?
Illetve a feedback tekercsen a kondinak az ellenállásal mi a szerepe, hogyan kell méretezni?

Nos, először Skori web oldalán van egy szekunder frekit megtudod határozni. Ha megvan, akk építsd meg a meghajtást. A feedback 15 menet legyen, és 10. menettől menetenként kivezetés. Ugyan ezt a primernél 25 és a 15. menettől. Ha nem indulna el fordítsd meg a feedback kivezetést. A táplálással kapcsolatban 220/220-s trafót használj. A feedback tekercsen lévő ellenállás, és kondi rácsra menő feszt stabilizálását végzi.
Mutatok képet a majdnem kész tekercsemről.

Nem blocking oszcillátor lesz a csővel?
Mert akkor azok adják meg a zárás hosszát, nem lehetnek stabilizátor elemek, mert akkor nem lenne rezgés!

Az igaz, rosszul fogalmaztam. A rácsra menő feszt nagyságát is belehet állítani vele?

A fesz nagyságot a visszacsatoló tekercs adja meg, de akkor beleszólhat a kapcsolási frekvenciába is.
De működésből adódik, hogy ez a fesz zárja le a csövet, tehát akármeddig nem nő, csak ameddig árammal tudja táplálni a trafót a cső. Aztán a cső lezár, a kondi kisül az ellenálláson át és elindul a nyitási folyamat. Nézz utána, hogyan működik a blocking(záró-)-oszcillátor.

Én úgy értem el tápkímélő működést GU81M csővel, akár kettővel is párhuzamosan, hogy a visszacsatoló tekerccsel párhuzamosan tettem egy 500 pF-os régi rádiós légforgót (lemeztávolság olyan 1 mm) és hangoltam azzal is.
Amíg ezzel nem szórakoztam, a tápláló két MOT hamar forró lett, kezem nem állta.
Így kihangolva meg járattam óra szerint negyed órát és a MOT-ok kézmelegnél valamivel melegebbek voltak, olyan 40-45 fokosak. Pedig ezek a MOT-ok a tápegyenirányítónak használt mágnestelenített(!) mikró-magnetronokat is fűtőárammal táplálták, mindegyik egyet fűtött. (A keltett szikrák hossza a 30 centit is elérte.)
Azaz nem csak a Tesla-tekercs terhelte őket. Visszakeresheted a tapasztalataimat, leírtam vagy ebben, vagy a Tesla-generátoros topicban.

A primer tekercsen ne spórolj, inkább a párhuzamos kondi legyen kisebb, mert a cső szereti a nagy rezonancia-ellenállást, a nagy körjóságot. Ez a magas induktivitás és alacsony kapacitás értékek mellett állnak elő az L/C-viszonyban.