Megnézted a nyitva-tartást? Szombaton nincs HQ! Viszont van Börze! Az Üllői úti azt hiszem szombaton is nyitva (nem jut eszembe a neve).

Megnéztem; az Üllői úti (Elektro Kontha) sincs szombaton.

Ezt a tápot nagyobb (>400V, 1-2A) feszültségű tranyóval is megépítheted. Itt van téma képei közt.

A tápba nagyon egyszerű induktivitást választani, ha megnézed az egyenirányítócső adatlapját, akkor abban van egy ajánlás, hogy hány Henrys kell az első kondi után. EZ-81 esetén ez az érték 10H.

350V, 50-60mA, 5-6H ?

Pjg., forumtárs kimérte nekem a fojtó induktivitását.
1,04H

Tényleg ennyire nemfontos mivan ott?
Értem én, hogy zsineg, de ennyire? Felesleges volt ma ennyit olvasnom?
Pedig szereztem ma ilyesmi induktivitásokat, majdnem ugynézki, mint a hammondnak van

Szia!
Az 1,04H kevés lesz, és a fénycsőfojtóban lévő vas minősége sem olyan, mint egy jó fojtónak, természetesen nem mindegy, hogy mi van ott. Azért a fojtó, az nem csak egy zsineg... Olvasni meg sosem felesleges. Szerintem. Ahogy Kálmán is írja, 5-6H kellene minimum, de az egyenirányító cső adatlapjában benne van az ajánlás (amit belinkeltem Neked) hogy 10H kell a cső maximális áramához.

Nem csővel egyenirányítanék, hanem IRF840 el. Sajna nincs olyan csövem.. milyen jó is volna..

Ez lenne a phono fokozat tápja

És az induktivitást gyakoroltam ma egész nap

/images/p6dj8_ps1.gif You do not have
permission to access that file or directory.

Nem FET-el egyenirányítasz (bár tehetnéd talán azzal is), hanem azzal stabilizálsz. Mondom, ha zenert raksz bele, ahogy írtam, akkor a fojtó nem olyan fontos (ha akarod belerakod amid van, ha nem, akkor nem). Majdnem biztos vagyok benne, hogy ha a 240V AC-t tartod, akkor ebből kb. 330V DC lesz és ha ebből elejtesz 80V-ot, akkor nem marad rajta brumm. Ha ellenállás osztót használsz, akkor kell a fojtó. Tehát R1 12K/2W és R2 helyére a zenerek. C3-al párhuzamosan köthetsz 100-220nF/400V-ot.

Hát... ma volt börze. Ha szólsz, hogy kellene egyenirányító cső, akkor vettünk volna neked. Olyan 1000-1500Ft körül szokott lenni. Csak ahhoz középleágazásos trafó kell. Ha olyanod van mint a rajzon, akkor inkább a diódahidat javasolnám. Egyébként ha tényleg ilyen stabilizált tápot csinálsz akkor valóban nem muszáj a fojtó, de ellenálláslánc esetén azért illik betenni a fojtót, mert az ellenálláslánc nem olyan hatékony mint egy fojtós szűrés.
Mit gyakoroltál az induktivitáson? A méretezését?

Igazából olvasgattam végig róla. Előszedtem a fiókból minen ilyesminek kinéző tárgyat, beütöttem a számát, és tanulmányoztam. lehet vicces de nekem most fontos. Nem is azért hogy jó lesz e a kör, hanem mert érteni szeretném

Ma estére ott járok, hogy mostmár tényleg összeirtam mindent az "L" nélkül
Megpróbálok a hét elején feljutni pestre és megvenni hozzá mindent.

A csövek miatt nem mertem eddig hozzáfogni. Gyerekkoromban annyit összetörtem, hogy most átok ül rajtam. Szűzlányoskodok.

or, oder - kütyü

Pár nappal ezelőtt kipróbáltam sima greatzal, szűrővel... 340V jött ki

Sziasztok!

Valaki tudna kicsit bővebben írni az elkó nélküli tápról? Van nekem itthon kb 4-5 db 20µF 300v-os MBGO kondim, meg 10µF 300v-os is. Gondoltam az EL84 SE hez felhasználnám próba képpen, bár nem hiszem, hogy elég lenne ennyi szűrés. Vagy igen?
Vagy hagyjam a tápfeszültség szűrést békén, és tegyem a katódhoz?

Nem feltétlen szükséges elkót használni a tápban, vagy katód kondinak. Bármilyen kondi jó, csak az az alu elkók ugyanolyan paraméterekkel sokkal kisebb méretűek.
A puffer elkó méretét a megengedhető (amit az ei cső megenged) célszerű választani, ha szükséges több darab párhuzamos kapcsolásával. (ha a rendelkezésre álló hely nem korlátoz)
A katód kondenzátor méretét pedig amúgy is számolni kellene az alsó határfrekvenciából, és ha elfér, lehet bármilyen típusú kondenzátor.
Bizonyos szempontokból az olajpapír, vagy fólia még jobb is, mint az elkó, csak nagyobbak, és drágábbak is. nem véletlenül voltak tele olajpapír kondikkal a katonai felhasználásra készült berendezések.

Köszönöm a megerősítést... Bár nem akarom elterelni nem kívánt - sokak által - szubjektív élmények, ajánlások felé a témát, csak annyit jegyzek meg, hogy évtizedekig nívós építéssel foglalkozó Mestertől azt hallottam, soha nem használt elkót a tápba.
Minden kivétel, ellenvélemény elfogadásával jómagam a jó minőségűnek szánt csöves tápokba ezt az utat követem majd.
Pontosan ezekkel az orosz kondikkal - amik - egy másik tapasztal építő szerint, dupla feszültséggel bírnak.
Ezt nem nagyon forszíroznám, de az én EL84-em tápjában MBGO 300V-osak lesznek, és ennél kicsit nagyobb tápfeszültségen.
Ha megnézzük a '70-es évek magyar eredetű ajánlásait, 10-15W-ra 47µF-os szűréssel is találkozhatunk.
Minden kétséget kizáróan, a tápkondik befolyással rendelekznek a hangra.
Nyilván a nagyobb teljesítményű erősítőknél kénytelenek vagyunk eltekinteni - részben - a nem elkóktól, azonban ott is dekadikusan még két (fólia) kondenzátor beépítése ajánlott.

Sziasztok!
Egy butuska kérdés:
Az EL84 PP mennyire kényes a csövek párba válogatására?
Azért kérdezem, mert "annó" mikor még zenéltem, a SELMER-ekben simán cserélgettük az EL34-eket, mindenféle válogatás nélkül (persze az más cső, ráadásul hangszer kategória).
Üdv:
Zsolt

Természetesen sok minden gyakorol befolyást a "hangra".
A tápegység minősége, felépítése úgy gyakorol befolyást egy erősítő működésére, hogy nagyon nem mindegy mekkora a belső ellenállása, mégpedig a lehető legszélesebb frekvencia sávban. Ha a táp belső ellenállása nagy, (összemérhető a végfokozat anód ellenállásával, (bár jobb lenne impedanciákról beszélni) akkor ez is hozzáadódik az anód munkaellenálláshoz, amit ugye nemigen szoktunk észrevenni. Ezzel megváltozik a cső illesztése is, és ennek természetesen következményei vannak, pl változik az illesztés, esetleg az erősítés a kivezérlés függvényében. Ez amolyan "anód modulációnak" felel meg.
A jó tápnak igen kis belső ellenállással kell(ene) rendelkeznie, mégpedig az erősító teljes átviteli frekvencia sávjában. Bár hangfrekvenciás erősítők jellemzően alacsony frekvencián vesznek fel nagyobb, lökésszerű áramokat, ezért pufferkondinak bőven megfelelnek az elkók, mert még a 10. harmónikus sem lépi túl a pár kHz -et. Igen "vájtfülünek, vagy gyenge minőségű kondinak kell lennie ahhoz, hogy ez feltűnjön. Ezért elegendő általában a jobb minőségű elkók használata.
Az egyenfeszültségű belső ellenállást pl. túlméretezéssel lehet biztosítani, a nagyobbfrekvenciákon pedig az elkóval párhuzamosan kötött kisveszteségű induktivitás szegény kondenzátorokkal lehet elérni.
Az elkók belső ellenállása nagyjából pár 10 kHz -ig elfogadható, a különleges kis ESR értékűek nagyjából 100 kHz -ig, ha ennél magasabb frekvencián is szűrni kell, akkor a fólia, majd kerámia kondenzátorok használata ajánlott.

Ez kapcsolástechnikától függ. Ha közös katód ellenállásos, akkor nagyon. HA külön, akkor nem annyira. Ha meg önálló negatív előfeszültséggel nyomod, akkor ha ez közös (libikóbás), akkor megint csak nagyon, ha külön állítható, akkor meg nem igazán. Ennél minden más nélkül nem tudok kielégítőbb választ adni. Az sosem baj, ha a lehető leg egyformább csöveket teszed be, legalább erősítésre.

Na végre.. OK-KO

Szia!
Köszönöm, egyébként Bővebben: Link
Erről lenne szó, de a kimenőt másképp fogom megtekerni.
Egyébként ha már kimenő:
Szétbontottam egy 25*40mm2 vaskeresztmetszetű trafót (vas tipus ismeretlen, Japán gyártású és meglepően vékony lemezekből épült). Mi a vélemény, ha ezt kettészedem és 2db 25*20mm2-es trafót kreálok belőle, jó lehet? (E-I lemezelés)
Üdv:
Zsolt

Mi az, hogy 25*40mm2 ? Mert ez így nem értelmezhető nekem. És azt se értem, hogyan vágnád szét. Amúgy mind a 25mm2, mind a 40mm2 nagyon apró, valamit biztos nem jól írsz.

Jól gondoltad, csak rosszul írtad. De azért értjük. Ha a link szerinti 5cm² kiadja a 15W-ot, akkor oké. A vékony lemez itt előny!

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a véleményetek az Interstage (fokozatok közötti) trafók csöves erősítőben való alkalmazásáról? Jár valamilyen előnnyel, a kondis csatolással szemben? A drága és komoly triódás erősítőkben látok ilyeneket.

Milyen vasból érdemes ezeket tekerni? Úgy értem, hogy jó hozzá a sima szilíciumos vas, vagy inkább valami különlegesebb anyag kell hozzá?

Sziasztok, köszi, tényleg elírtam.
Hogy a link szerinti 5cm2 kiadja-e a 15W-ot, nem tudom. A cikk írója szerint igen. Mondjuk érdekelne a véleményetek, mert bár nem túl bonyolult a trafó (csak én bonyolítom meg), de azért feleslegesen nem teketgetnék.
Üdv:
Zsolt

Sziasztok!
Gondoltam megosztom Veletek, hogy halad az EAG AE-782/a sztereósítása. Nemrég megmutattam a sasszit is, most már elég sok LEGO kocka a helyére került. Gondoltam hátha kedvet kap valaki az építéshez.

Szia!
Az '55-ös Kádár G. Hangerősítők könyvben pár szóban érinti a témát. Feszültség-erősítés/fázisfordítás céljából említi, némi átviteli előnyökkel (pl. katódellenállás/fázisfordítás). A Cs. Lacinál látott lemezekkel kiválóan megoldható (nem is kellene nagyobb). A nem annyira 'szuper' mezei Si lemez is megfelel, mivel max. néhány 10kHz-ről van szó (felharmonikusok). Ezt máshol olvastam. Szerintem egy próbát megér, bár macerásabb, drágább, mint a C.

Ahogy írtad, hogy vékonylemezű trafód van, az megfelelhet ere a célra (jó is lesz). Mivel az ablakban kényelmesen el fogsz férni, több rétegre osztott tekercseléssel nagyon jó eredményt érhetsz el. Ebből a (vas)minőségből kisebb keresztmetszet is elég (magasabb gerjeszthetőség).