Mutass már róla két képet. Aljáról és a tetejéről is. Majd mindjárt kiderül.

Mivel a táp nem visszacsatolt, nincs szabályzás, így a feszesés attól függ, hogy mennyi esik:
- a primer pufferen
- a FETeken
- a FET szórt induktivitásán (kivétel ha rezoáns ÉS BE VAN ÁLLÍTVA)
- a szekunder diódákon
- minden egyéb ohmos tagon

Általában azt érdeme smegnézni, hogy a névleges terhelés 1% 10% 50% 100%-ánál mennyi a fesz. Mondjuk az 1% és 100% között ne legyen több 10-15%-nál. 1% alatt meg nem érdemes nézni, mert az már a szórt kapacitásoktól függ (többnyire a szekunder oldali diódák parazita kapacitásától).

Mondjuk jó lenne tudni azt is hogy ez miből esik. Ha üresjáratban semmi sincs a szekunder puffereken, akkor azok nem a szekunder feszre fognak töltődni hanem a csúcsfeszre, ami jó pár V-al több lehet a szekunder feszen ülő tüskék miatt.
Mindig kell tenni a kondikra valamekkora előterhelést, hogy ez ne történjen meg, és a valós szekunder feszültség legyen rajtuk.
Ha ennek nem lett hely kialakítva a nyákon, akkor alulról a kondik lábára kell forrasztani. Az értékét úgy szoktam méretezni, hogy egy 0,5W-os ellenállás még elbírja anélkül hogy megfőne. Tehát a 100V körüli feszültségen lévő kondikra egy egy 33k-47k körüli ellenállást tegyél párhuzamosan, és akkor lehet hogy mindjárt csak kilencven akárhány V lesz üresen a feszültség a 100,5 helyett.

Szia, itt van néhány kép a tápról. Szerintem az is gond lehet hogy a kimenetnél a két tekercs keresztmetszete rettentően kicsi ahhoz képest mint ami a trafóról jön, 0.9-es huzal. Táp kondik: 330µF 120V, puffer kondik: 1000µF 50V de lehet nem is LOW ESR. A fetek látszódnak a képen, az egyenirányító diódák pedig Sf10a400h.

Már megint... Létre jön az ágankénti graetz.... Tipikus.

Több kissebb helyett lett volna inkább két vagy négy normális kondi (nem sorkötött). Ez is itt egy minden napos hiba. Mondjuk úgy hogy kilóg a "margóra" a sáv.
De az a szép az egészben, hogy akik ezt vagy a másikakat utánépítették azok valamilyen szinten olvasgatták ezeket a sorokat (többször volt már ezekről szó), és mégis visszatérő kivitelezési hibák eredménye: drasztikus fesz esés és a többiek.
Hát de megy, működik... Oké és hogyan, meddig?

Mérd már meg légyszives puffer töltődés után mekkora áramot vesz fel a hálózatból. De üresen. Több együttes pici hibaforrás, jelentős hatásfok romlást eredményezhet.

Amint hazaértem megmérem a kimenetnél a puffer kondik helyére van 270µF 100v akkor ott már nem lesz sorba kötött.

Megvan a szekonder és a primer oldal vezetékei között a min. 7.5 mm távolság? (ld. 3. kép)

Szerintem meg van mert ugy ránézésre ETD 59 vagy 54 mag lehet benne tehát szerintem meg van, még több is.

Erre a részre gondoltam.

Hát ott biztos nincs ez látszik kb 1mm a vékony vezető sáv abból látszik h nincs meg. Dolgozom és otthon van a cucc csak délután tudom megmérni. Maximum ha megszakítanám őket és átvezetném kicsit odébb h meg legyen...

Sziasztok! Bontottam 2 darab ferrit trafót, mellékelek róluk képet. Méretek remélem jól látszanak. Valamelyikel szeretném elkészíteni életem első kapcsoló üzemü tápját. Milyen kapcsolási tipust ajanlottok?(Nem nagyon szeretnék IR csodaicekkel foglalkozni, ennek oka hogy nem tudom beszerezni.)

Szia!
Először szétszedni (főzés, kromofág, mikrózás; le van itt írva), hogy van-e benne(ük) légrés, az eldönti a topológiát. Utána a téma rajzai közt nézel olyanokat, amihez van (tudsz szerezni) alkatrészed. Ekkora vas(ak)ból >100w-os is kijön. Monitorból, TV-ből, kapcsoló üzemű tápból tudsz vezérlőt (és még sok jó dolgot) bontani.

Ezek a trafok Tvkbol vannak bontva. Mindegyiknek ugy volt a trafo vezerles, hogy egy nagy tranzitor/fet kapcsolgatta oket, valami str a nevuk. (Ezt amiatt irtam, mert hatha sejtet valami fele topologiat) tl494, amim van is, de akkor meg nekiallok bontani a vezerlo reszeket is, ja es van a par pc tapom, gondolom azoknak is a vezerlojevel lehet kezdeni valamit. Koszonom a gyors valaszt, ugylatom sokmindent kell meg tanulnom.

Az alkatrészekről megtudhatsz mindent az Alldatasheet, vagy a Datasheet Archive oldalon. Akár a Google-be is beírhatod a neveket. Az STR xxxx egy vezérlő IC, flyback rendszer (légréses trafó).

Granpa már elmondta a lényeget.

Ha rám hallgatsz kidobod őket, és veszel ISMERT ANYAGÚ, méretű ferritet. Rengeteg szenvedést megspórolsz vele. Ezzel az első tekerés próba szerencse lesz, nem lehet tudni, mekkora B-t bír el. Nem lehet udni mennyire lesz vesztséges, mekkora frekin lehet használni. Sokkal egyszerűbb venni, és egy adatlappal rendelkező magon kísérletezni.

TL494-gyel sok mindent lehet csinálni, sajnos ez még nem mond semmit.

Amibol kibontottam, annak a panel aljan irta, hogy van 2x15V kimenete a trafonak,a fehernek. Holnap vagy a mai nap folyaman megmerem, hogy milyen vastag a sekunder. Nem szivesen szednek szejjel meg trafot. 2x15 el mar valami kis tda-as cucc, vagy egy labortap mar eldocogne rola. A panel aljan a tekercsek is felvannak tuntetve, melyik labon vannak a kivezetesek.
@lorylaci: Nem szivesen koltenek erre sok penzt, ennek indoka hogy tuti hogy nem fog kapasbol menni a dolog es tonkre fog menni. Ha ezek a trafok el is lehetnek felejtve, van csomo pc tap trafom, esetleg abbol ossze szeretnek hozni valamit. Igazabol ezzel szeretnek tanulni, hogy majd tudjak keszitani dc-dc konvertert is, mert az majd fog kelleni az autoba. Ezzel a kis tappal ha valamikor is sikerul egy, akkor valamilyen kis tda-s vegfokot elhajtok rola.

Nekem is vannak ilyen vasaim, van rajtuk felirat.A sok osztású pl. N87, rés nélkül.

Esetleg valami számokat, betűket nem látsz a vasakon, arról lehetne tudni milyen minőségű, stb. a vas. Ld. 'lorylaci' h.sz.-e. Nézz be a PC táp átalakítása témába is.

Nincs semmi írva a vasra csak "47 80". Na hát szerintem is ez lesz a legjobb kiindulási pont. Esetleg hogy bontok pc tap trafot és kell egy meghajtás és az jo is lesz valamire. Ha lesz valami problémám írok, de kb ez akkor lesz ha meg vettem az lc mérőt, új oszcilloszkopot.

Üdv fiúk.Hibakeresésben kérnék tanácsot.Van egy ilyen tápom és sikeresen elrontottam tegnap.Pár alkatrészt kellet cserélnem.2sk3878 volt benne az tönkrement, tettem helyette w20nk50z-t.Kimenő diódát is kinyomott egyet azt is cseréltem.Átnéztem már rajta szinte mindent,snubber kör,v.cs-kör,,szupresszor talán még az ellenállások maradtak de azok jónak tűnnek.Úgyhogy én az IC-re gyanakszom.Ilyen van benne.
Rátettem a szkópot simán csak a gét-re ezt mutatta,10kHz.Mondjuk ez elég gyanús mert 40kHz-en kéne mennie legalább.
Van valakinek ötlete,hogyan tudnám meggyógyítani?

Drain leválasztás után megpróbálnám az IC Vcc lábát megtáplálni, a kimenetre rátenni a névleges feszt, hogy a FB lábat ( talán) lehessen mozgatni ( +/- 10% ), aztán ha megváltozna a freki legalább az adatlap szerinti legalsóbb értékre ( 40 kHz), akkor nem indul be az IC más ok miatt.. HV láb pl..
CS láb "testen" van? ( érzékelő ellenállás nem szakadt?)
Természetesen lehet kapásból csere is.

Jó értem, akkor először kimérem a passzív alkatrészeket is és utána kipróbálom amit ajánlottál.

Biztos elég az 500V-os FET? Én nem vagyok benne biztos.

Leválasztó trafó alkalmazásával rá kellene mérni szkóppal a FET alatti söntre. Mivel ez egy árammódú PWM, ezért ott szép fűrészt kellene látnod. Ezek sok minden kiderül. Meg kellene mérned ennek a felfutását.

Sajnos amit a gate-en mértél az értlemezhetetlen, valamit nagyon elrontottál.

Gondoltam, megnézed a 2SK3878 datasheetjét.. ja, hát az 900 voltos... .. ebbe a táp(fajtá)ba meg minimum 700 voltos kell. Úgyhogy keress azért 800 voltost.

Azért 800V nem feltétlen, de igazából ez sarahának szól, hogy a FET igénybevételi feszültésge az:
Primer feszültség max + áttét * szekunder feszültség

Ha a táp kvázirezonáns, azaz TM módban megy és váltakozó frekvenciával, akkor úgy szokták tervezni, hogy az átmeneteknél pont kimerítse a FET parazita kapacitását, azaz a FETet zárt állásban 2x tápfesz terhelje, ekkor egy 700V-os FET már tuti, ad kb 10% pluszot, ami már biztonságos.

A legtöbb nagyobb teljesítményű CCM táp esetében, pláne amit úgy terveznek, hogy a 320V-os primer fesz leesik akár 200V-ra nagy terhelésnél, ott szándékosan kisebb áttéet alkalmaznak. Ezért ott elég lehet kisebb feszültségű FET. Az 500V ezeknél határon van nagyon, de egy 600-650V-os FET itt már tuti.

Nyilván ha nem tudsz rendesen szkópolni, akkor szerintem menjél biztosra. Egy nagyobb feszültségű FET lehet jobban melegszik terhelés alatt, a nagyobb Rdson miatt, de tesztelni tuti jó. Aztán ha később bemérted, hogy tényleg nem megy 500-600V fölé, akkor berakod a cél FETet.

Nekem aztán mindegy, hogy milyen FET kerül bele...
A frekiről annyit, hogy belső, 3 fix oszcis van a vezérlő IC-ből, jelen esetben 40 kHz-es saraha szerint.. néhány fajtánál rá is van írva a típus után.
Miért volt a tápban 2SK3878? Ha azt nézem, hogy inkább spórolnak, talán nem véletlen.
Mostanában volt éppen a kezemben pár összetett táp, azokban 800-as fetek voltak hasonló szitukban... 700 alá nem mennék, az biztos.

Sziasztok.Tényleg rosszul mértem.. és valóban határ alatti a fet is ide meg tényleg rá is van írva,hogy 60kHz-es.Veszek bele normális fet-et meg akkor már IC-t is és úgy ügyködöm vele a továbbiakban.Majd jelentkezem.

Akkor figyelj arra, hogy az új IC is 60-as legyen.

Kellemes Húsvétot mindenkinek! Azt szeretném kérdezni,hogy ezen a mellékelt rajzon egy akksi töltő kapcsolási rajza van PWM szabályozással. Itt a Feszültséget mi állítja be? Azt is PWM,vagy a PWM csak a töltőáramot szabályozza,és a szekunder feszültsége egy állandó fesz,amit lead a trafó?

Az a baj vele,hogy egyszer 52 Volt a kijövő fesz,egyszer 54.5 Volt.Az utóbbi lenne a helyes. Mitől változhat?