7 szegmenses kijelző. Itt egy video is. Hát ha még óra is lenne benne...

Erdekes egy szerkezet, bar ennyi kijelzovel nem olcso az elkeszitese.

196 kijelző, de a mögötte lévő képfeldolgozó szoftver és hardver se lehet piskóta, ha más nem mérnökórában Bővebben: Link

Szörnyű még most is fáj...

Ez olyan, mint a digitális fatükör

Megint egy olyan fontos dolog ami nelkul lehetetlen elni.

Mint ahogy az 1000£ -os, szipi-szupi csaptelepek nélkül.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Azért jó ha tudod, hogy az angolok nem ismerik a keverőcsaptelepet. Hideg víz, meleg víz: külön csap.
Ehhez képest... Nem csoda, hogy drága, ha olcsó lenne, mindenki megvenné és lerombolná a szent hagyományokat!

Egy tenyleg erdekes felhomalyosito oldal. Ajanlanam olvasasra egy-ket ingyenenergiasnak is. Hoh

Sziasztok!
Budapesten a BME, és a KFKI reaktoraiban milyen időközönként cserélnek fűtőelemet? Hogyan cserélik ki? (Elvileg nincs átrakógép, mint Pakson, persze ezek kis reaktorok, lehet, hogy kézzel emelik ki-be?)

A KFKI reaktor hivatalos lapja.

Egy érdekes cikk, érdemes elolvasni. Bővebben: Link
Nem igazán elektronikai, inkább építészet, művészet. Azért megemlíti, hogy a 60-as évekig működtek egyenáramú hálózatok. Hány V feszültségű, és milyen aljzatok voltak felszerelve? Miket lehetett róla működtetni az izzólámpán kívül? Mert a porszívók mennek róla, meg talán a vasaló is, de ott már gond a megszakítás, mivel az egyenáramú ív szétéget mindent. (tapasztalat. ) A fogyasztásmérés hogy történt? Mert az egyen nem viszi az alumíniumkereket. (Most már leesett, hogy a régebbi rádiók használati utasítása miért hangsúlyozza annyira, hogy CSAK váltóáramra használható!)

Igazából 100V-240V-ig bármi előfordulhatott, de leginkább 110-127-150-220-240V, mindez valahol váltóban, valahol egyenben. Legrosszabb a 110V DC... Izzó, vasaló ment, de porszívó még nem volt annyi. A mostani porszívó is működne 110V egyenről, csak negyedakkora teljesítménnyel... Volt pár univerzális rádiókészülék, trafó nélküli is. Az első tévék között még autotrafós táplálás, de később már trafó nélküli, azaz 220V egyenről is mehetett. Vasaló meg jó hogy megy egyenről, mikor egy ellenálláshuzal van benne! Bár vidéken(mifelénk) még sokáig szénnel működő vasaló volt.
Szerk.: Fogyaszásmérés lágyvasas műszerrel történhetett, mert annak mindegy, hogy egyen, lüktető egyen, vagy kisfrekvenciás váltó.

Érdekes lehetett, amikor városon belül is többféle hálózattal lehetett találkozni. (Mármint fogyasztóival, mert pl. a troli, villamos, metró most is egyen.) A polaritás hogyan volt megoldva a konnektoroknál? Mert egy izzó nem gond, de a TV-t akár tönkre is vághatná. De pl. olyan tv is volt, ahol a csőfűtés félhullámú. Tehát egyen esetén dupla feszt kapnának. Nagyobb teljesítményeknél, (hősugárzó, vasaló) hogy oldották meg a megszakítást? Készültek direkt egyenáramra kapcsolók?
Voltak esetleg forgó áramátalakítók (lakossági célra) váltóáramú cuccok működtetésére?

A régi Rádiótechnikában erről sokat lehet olvasni, de még az előd lapokból is. Se a rádió, se a tv nem ment tönkre, mert van bennük valami egyenirányító... Nyilván az erősáramú részt erősebb anyagokból oldották meg, az ívet bizony ki kellett oltani. Lehetett szerezni, vagy készíteni forgó átalakítót.

Az univerzális készülékekben mindig volt egyenirányító, ezért is volt univerzális. Így a fordított polaritás, ami a szűrőelkókat felrobbanthatta volna, nem lépett fel belül. Egyedül ezekre lehetett volna veszélyes a polaritás tévesztése, a csöveknek mindegy, legfeljebb nem működnek.

A megszakítási szikrát RC-körrel oltották ki, mai napig bevált megoldás. Olyan, mint egy snubber.

Nem umformerben (forgóátalakító) gondolkodtak, ha csak lehetett, hanem a készülékeket tervezték és alakították ki többféle feszültségre.

A félhullámú fűtés csak váltóáramnál játszott és csak tévéknél volt igazából, ha mégis egyenfeszültségről működtették volna a készüléket, akkor nagyobb előtétellenállás használatával megoldották.

Magyarországon gyártott TV-kben soha nem volt hálózati trafó, még autótrafó sem. Az első TV az Orion 501 -ben is soros fűtés volt, teljesen váltóáramú. A végefelé, mikor már kevés cső dolgozott, akkor volt félhullámú fűtés.

Ezek szerint az Orion 501 mehetett egyenáramról is? Az esetleges fordított polaritástól gondolom megvédte az egyenirányítócső?
(Nekem van olyan TV-m, aminek félhullámú a fűtése, persze az már 1975-ös.)

Elvileg mehetett volna, de akkor már nem volt Magyarországon egyenáramú hálózat. (úgy tudom, a háború után az újáépítéskor szűntek meg, a 110 V al együtt) A TV -t pedig 1952 - 53 -ban kezdték gyártani.
A fűtésnek mindegy, az anódfeszültség pedig egyenirányítva volt (PY82)

Pedig egyes források szerint az 1960-as évekig volt egyen is, meg 110V is.

Én nem tudom, Budapasten én már nem találkoztam vele. De 60 előtt sok helyen az országban még villany sem volt.

Japán villanykörte...

Nem igazán értem.

Ne aggódj, ő biztosan nagyon érti, hogy kell vakítani.

Ilyen elven rákötök erre a kis motorra egy nagy aggregátor generátorát, és fél falu kap áramot.
Hát így működik. Sumákolás.

Vajon miért nem emeli fel a deszkát teljesen, és miért nem mutatja meg, hogy a nyák alatt ki van fúrva a deszka, és a vezetékek ott jönnek be egy külső tápegységről?

Tamáskodok, mert ez titszán látszik, hogy nem overunity eszköz, hanem szemenszedett hazugság.

Dehogyisnem... Az Orion első tévéiben volt. A birtokomban levő AT 401A, valamint az AT 301, AT 302, AT 401N, AT 403(Tisza), AT 504 is rendelkezett autotrafóval. Rendes hálózatis valóban nem volt.

Komolyan. Leírtuk már itt annyiszor itt ezen csodák működési elvét, hogy az az érdekes, ha valaki még mindig nem érti.
Készítek már én is egy ilyenfajta szabad energiás vidit, oszt elmegyek elektrosztárnak a jutyubra.

Sziasztok!
Nemrég apukám egy ismerősének történetét mesélte. Mennyire hihető? A történet: a rádióadótól nem túl messze lakó ismerős foga fájt, a doki betömte. (Gondolom, az amalgámos eljárással.) Ettől kezdve a környéken többé-kevésbé megállás nélkül hallotta a Kossuth rádiót. Tényleg lehetséges ilyen, vagy kamu a történet?

Régen én is hallottam a sztorit.
A történet hihető. Az amalgám ezüst-higany ötvözet. Előfordulhatott, hogy egyfajta dekóderként viselkedett, mint egy kristály. A nyál remek elektrolit és az áramot is vezeti. A fog rezgésbe jött, és csontvezetéssel (a dobhártyát elkerülve) hallhatóvá vált a hang.
A solti nagyadó környékén előfordult harmatos reggelen, hogy a káposztaföld megszólalt.

De ha odamennél egy nagyteljesítményű középhullámú adótorony tövéhez, egy szál nedvdús gazzal ívet húzva a az antennán, hallhatnád a műsort. Így