Még igazi tereppróba nem volt csak a kertben próbálgattam, még ismerkedem vele a szelektálás az működik de meg kell tapasztalni , hogy miként! A karikagyűrűmet 20 cm ről már látja levegőben! Ez a bedobozolt változat az 1.2.1-es szoftverrel!
Majd a másikat is kipróbálom amiben az első 0.83-as szoftver van.

Rendszerint ezeknél nagyobb az a szakasz, ahol már látja de nem szelektál.

Érdemesebb földben próbálgatni, nehogy az legyen, hogy ott előről kell kezdni. A 20 cm-t kissé keveslem egy gyűrűre, ha karika és nics megszakítva, 3-4gramm, inkább 30 körül kéne lennie. Érdemes másik fejjel is kipróbálni. Nincs olyan menű, hogy a fejhez állítja magát? Elvileg nem csökken sokat a földben.

A menüben csak csak a Barrier, meg a Guard interval-t lehet állítani, ami erre vonatkozhat, nem tudom, de ilyen szerintem nincs benne amit írsz.
A cikkben szereplő fejjel próbáltam.
Bővebben: Link

A tekercsel kapcsolatban lenne egy kérdésem, csak annyi, hogy a külső tekercset ellentétes irányba kell tekerni mint a belsőt? Mert ha igen akkor én nem úgy csináltam, egy irányba tekertem!
A fórumon ezt írják így kell!
Да там понятней некуда. Так как количество прорезей нечётное, то, пройдя один круг намотки (с прорези в прорезь, провод проходит сектор сверху, потом сектор снизу, снова сектор сверху и т.д.) на следующем кругу (витке) провод будет уже наоборот - на том секторе, где на предыдущем витке был сверху, теперь он будет снизу и т.д.
Две секции (внутренняя и внешняя) наматываются поотдельности, затем спаиваются последовательно (у автора на фотке видно спайку).

Jól csináltad. A vezeték pedig legyen végig MZS, ahogy a képen is látszik, mert a sodrott
vezeték nem sugároz és nem is érzékeny a külső zavarokra. Az oldalon lévő szöveg azt írja, hogy csak "korlátozottan különböztet meg". A 20centit én is kevésnek tartom.

Próbálgatom de a 20-22 centinél messzebbről nem látja a karikagyűrűt!??
Ez a tekercs!

A menűben a Guard interval meg a Barrier állítgatásával nőtt az érzékenység 5 centivel kb!!
Most már 26-28 centiről már látja a gyűrűt!!

Szkópon nézve a tekercs impulzust, több infó lehetne róla, mi mit csinál. De ne a tekercsen mérve 5-600V-ot, hanem az OP37 bemenetén, itt már diódák vágják a nagyfeszt.

Nem hiszem, hogy az impulzuson változtatna. Bedigitalizálja a lefutást és ezt hasonlítgatja össze különböző algoritmusok segítségével

De azt valóban érdemes megnézni, hogy az impulzus megfelel-e az elvártnak.

Na az már egész jó! BU13-nak egyébként igaza van, próbáld meg MZS kábellel vagy a ruszkik mit írtak, mit használnak? A pi gépeknél is kritikus pont a fej, és ez ebben az esetben magát a tekercset, a kábelt, és a söntellenállást jelenti. Ezeket mind össze kell játszani, ugyanis híába használsz ugyan olyan menetszámot, pont ugyan olyan tekercset nem tudsz csinálni vagy hiába ugyan az az értéke az ellenállásnak, annak i9s van kapacitív és induktív tulajdonsága, ami meg nem ugyan az. A coax ad jó paramétereket, de hiába, ha ez a három egység nincs illesztve és lehet, ha coaxot használsz, valamin változtatni kellene.

Tehát ha tovább akarod finomítani, akkor azzal lehet játszani, ha már minden beállítást értesz, kiválasztod, ahol a legérzékenyebb és komponensenként elkezdsz vele játszani, pl felteszel a tekercsre még egy menetet, stb


Illetve van még az a lehetőség, hogy mész és kipróbálod valahol a szabadban! Lehet, ez lenne a legjobb

Ezt a Chance fémkeresőt lehet olyan tekercsel is használni, hogy feltekerek mondjuk 25 menet drótot egy fazékra utána leveszem róla és működik?

Az A/D konvertere lassú egy lefutás több pontját digitalizálni. Nem tudom hogyan csinálja, szerintem több lefutáson mérhet mindég odébb mintavételezéssel.
Beállítás változtatásával megnőtt az érzékelési távolság, esetleg hosszabb -így erősebb- impulzussal, hátha. Az viszont érdekes lenne, hogy a másik FET mikor nyit, ami rövidre zárja a tekercset.
Lehet, inkább két FET vezérlőjelét kellene vizsgálni, ami a prociból kijön " T0, T1 ".
Hátránya ennek a Chance gépnek, hogy nem látható a teljes működése, mivel prociban van. Így nem lehet fejlesztgetni.

Attilawap:
Lehet igen fazékra tekert tekerccsel is, illetve jó másik PI rendszerekhez is ez a Chance tekercs. A menetszámmal esetleg próbálkozni kell, és szkópon nézve az erősítő kimenetén a csillapítást be kell állítani egyenesre. Ami itt 390 ohm a tekerccsel párhuzamosan, annak értékén lehet kicsit változtatni, de esetleg a menetszámmal is.

Röviden:
Itt az A/D átalakító egy digitális erősítést végez. Az OP37 kimenetét figyeli a TL431 ref. pontján, ami kb 3.4v. Az A/D konverter kimenetén, a prociból jövö 200-300 KHz annyi impulzus jelenik meg, mint amilyen széles az OP37 kimenetén lévő mindenkori jel. Ezt a jelet, mint frekimérő dolgozza fel.

Ha így dolgozik, akkor hogyan diszkriminál, mert a azt csak a lefutás görbült szakaszának összehasonlításából tud, ahhoz viszont nem elég megmérni a szakasz hosszát.

Vagy változtatja az impulzusokat és abból keletkezik valami info a disc hez? Én csak azt a módszert ismerem, ami a csatolt ábra szerinti. Lehet, kimaradtam valamiből

nem sokat értek az átalakításhoz, de ez egy lassú valami...

Igen, az kissé zavaró, hogy nem lehet végignézegetni. Ez akkor jó szerintem, ha programozni is tud az ember, mert azért sok mindent egyszerűbb így megoldani. Van az kis zseniális orosz detektor, ami IB és gyakorlatilag mindent egy AVR csinál, de még a tekercshez is hozzáállítja magát.

Én is ugyanezen agyalok, impulzushossz mérés lenne? Régebben próbálkoztam ezzel, de nagyon nagy frekis impulzussorozat kellene pld. érme detektáláshoz, ugyanis a függőleges szakasz hosszváltozása rendkívül rövid pld. kis érme 20cm-eren. Olyan gyors impulzussorozatot a proci közel sem tud kiadni.

Az MCP3201 soros adatkimenetű, azaz egyenként kell kiléptetni a 12 bitet, közben prociban is kezelni. Ezután mérhet újra. Ez hosszú idő ide.

Bu13
Hogy működik a digitális erősítés itt az A/D -nél. Úgy tudom, órajelre kilépteti a jel digitális értékét. Más üzem is van? Köszönöm.

Nézegetem az orosz fórumot. Amennyire fordítja a google, azt írják, más tekercs nem igazán szokott beválni, ehhez az elrendezéshez van viszont egy sablon....de még bármi is kiderülhet, mert láttam pl kerettest is.

Ezt a muzikális népet!

A 390 ohmos ellenálláson mennyit lehet változtatni milyennel próbáljam meg esetleg? A fórumot olvasgatva van aki 360 ohmosat rakott oda.

Sokat. A tekercs kivitelétől és a szórt kapacitások összességétől is függ, érdemes szkópon megnézni a végeredményt. Persze a szkóp is inkább csak iránymutatónak jó. Általában a legjobb érzékenység sosem ott van ahol a szkóppal a legszebb jelet kapod, hanem ha elmész kicsit a csillapítatlanság irányába, azaz nagyobb értékű ellenállást teszel oda.
Mondjuk ez a hagyományos gépeknél bevált megoldás, a mikrovezérlő lehet hogy megbolondul a kevésbé csillapított jeltől (merthogy nem olyat akar feldolgozni, nem úgy lett megírva a progi).

A hosszúságnak semmi köze a mintavételhez. Helyezz egy referencia pontot a piros ábrára a 05 magasságba ( ez lesz kb a valóságos 3.4v pont ). Most tegyél egy fémet a tekercs elé. Azt fogod tapasztalni, hogy a piros vonal kitér jobbra, sajnos rézre és vasra is ezt teszi.
Az előző hozzászólásommal az egyre terjedő PI technikát szerettem volna bemutatni.
Három négy oldallal előbb megtalálod a www címét egy Francia keresőnek. Ott diszkrét elemekből építették meg az ilyen típusú keresőt. A régebbi (Surf) keresőknél Sample and Hold jelekkel kapuztak, olyan gyenge, kapukból felépített jelekkel, mint a Surf is.

Ezt írtad: "Itt az A/D átalakító egy digitális erősítést végez. Az OP37 kimenetét figyeli a TL431 ref. pontján, ami kb 3.4v. Az A/D konverter kimenetén, a prociból jövö 200-300 KHz annyi impulzus jelenik meg, mint amilyen széles az OP37 kimenetén lévő mindenkori jel." A szélesség alatt szerintem a hosszát érted vagy rosszul értelmeztem?

Sajnos, most nem fér bele a nézegetés, de arra emlékszem, hogy bizonyos esetekben másként változik az ív. Ha ez nincs, akkor nem tudom, hogy diszkriminál pl a szóbanforgó detektor, de remélem használhatóan, ezt csak ti tudjátok majd kideríteni, akik építettétek. A görbe változásra itt is hivatkoznak, megérne még probálkozásokat, bár ez valami nagyon nehezen észrevehető változás lehet Bővebben: Link

A francia detektort nem találtam. Mi a neve?

www.ifrance.com/grafelectronique/pi.html
Azt javaslom, hogy lépjünk túl ezen a témán, mert a végén bebizonyítjuk, hogy ez a digitális megoldás rossz.
Másodszor is elmondom, hogy nem a Chancéról beszélek, mert még azt sem sikerült megtudni,
az építő barátunktól, hogy milyen frekin megy. Nem érdekes? Akkor miről beszéljünk?
Üdv.

Ez igaz. Te mikor fejezed be? Lajos írta korábban, hogy a mérésekbe nem fog nagyon belefolyni.

Más: analóg fázistolásra 1-100Khz között lineárisan ( tehát hogy az egész tartományban ugyan annyit toljon) gondolkozom valami egyszerű megoldáson. Nincs ötleted?

100x freki különbségre még csak elképzelésem sincs, ez nagy kihívás. Ha a Lajos titkolózik, azt én tiszteletben tartom.

Nincs semmi titok a részemről! Én csak egy tényleg hobbista vagyok, nem ez a szakmám nem is tanultam, tehát az elmélet az nekem nagyon kínai, s az is fog már maradni! Ennyi a titok az egészben! Amúgy meg mindenkinek köszönöm a segítséget!!!

külön elismerésem, hogy szakmán kívüliként ilyen szépen kivitelezted.

Az viszont továbbra is érdekelne, a gyakorlatban mennyire használható a készülék.

Köszönöm!
Szerintem jól használható, van egy cimborám Ő profi "fémkereső" gyári cucca van. Ha majd Ő nyilatkozik akkor többet tudok mondani a használhatóságáról. A szelektálás az rendesen működik, "no Mask"-nál is szépen válogatja a fémeket hangmagassággal! Az érzékenységén még lehetne növelni szerintem, ezért kérdezősködtem ilyen sokat itt a fórumon.

Annyit kérdeznék, hogy az 50 forintost és ehhez hasonló méretű vasat meg tudja-e különböztetni? Én jelalakot néztem szkópon, ez a kettő nagyon hasonló, szinte egyforma. A réz, és az alumínium már jócskán eltérő.

Hát erre annyit tudok mondani, hogy kipróbáltam egy ötvenessel, arra jelzett de egy M8-as anyára nem! Mask1,2,3 állásba. A színesfémeket szerintem jól megkülönbözteti a vastól.