Szia!
Ahol görbe vonal van, az polarizált (elektrolit) kondenzátor. Bővebben: Link

Köszönöm!

Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy van-e olyan IC, vagy kapcsoló, ami egy bemenő jel hatására átkapcsol egy másik állásba, de úgy, hogy ha ez a bemenő jel megszűnik, akkor is átkapcsolt állásban marad, egy másik (ugyanígy rövid) jelre pedig visszakapcsol. Találtam hasonló kérdést, ott a 4027-et írták, de nem vagyok benn biztos, hogy ugyanerre gondolok.

Ezt tudja akár egy bistabil relé is.

Sziasztok!
Tudna nekem segíteni valaki ennek a kapcsolásnak a megépítésében?
Bővebben: Link

Már megvettem hozzá minden alkatrészt, csak nem tudom megcsinálni a nyáktervet olyanra amit ha kinyomtatok akkor azt feltudom vasalni a NYÁK-lemezre (10x7,5cm)
Ha az megvan onnantól kezdve már menne a beforrasztás, kimaratás

Köszönöm előre is!

Sziasztok. Valaki érti, hogyan kell az induktivitásnak a színkódját értelmezni?
Meg kellene tudnom, hogy mi a színkódja egy 0,15 uH és egy 2,2 uH induktivitásnak. Sajnos amik vannak táblázatok, nem tudok elmenni rajta. Segítségeket köszönöm.

Üdv!

Ugyan úgy kell értelmezni, mint az ellenállásét. Bővebben: Link

0.15uH = Barna Zöld Ezüst
2.2uH = Piros Piros Arany

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy kompakt fénycső elektronikájáról üzemeltető lenne egy azonos teljesítményű (18W-os) normál fénycső? A normál fénycső izzítószálai elégtek, de ettől függetlenül jó. Lehetséges?

Sziasztok!

Nálam egy ellentmondást kellene megoldani. A hurok, csomóponti és Ohm törvényekről van szó.

Ohm törvénye kimondja(tankönyvből idézek), hogy:



Tehát, ha a feszültség változik, akkor az áramerősség is.

Van egy áramköröm. Három ellenállás -különböző értékekkel- sorba kapcsolva egy generátorral. A három ellenálláshoz három különböző feszültség tartozik, viszont az áramerősség végig ugyanakkora az áramkörben, mivel a csomóponti törvény értelmében nincs elágazás így az áramerősség csak egy értékkel rendelkezik az áramkörben végig. Hogy is van ez akkor??

Köszi a válaszokat!

A sorba kapcsolt elemeken végig azonos lesz az áram, mert a generátorod nem azt "látja", hogy vagy 3db x, y, z ellenállás, hanem azok eredő ellenálását, és annak megfelelő I áram fog folyni. Ha ezeket párhuzamosan kapcsolod, akkor a végeiken azonos lesz a feszültség, de az egyes ágakban eltérő áramok fognak folyni.

De attól a feszültség miért különbözik az egyes ellenállásokon? A feszültség és az áram egyenesen arányosak, együtt kéne változniuk. Azt értem, mert sorosan van kapcsolva, ha párhuzamosan akkor pont fordítva. De miért?? Maguk a szabad töltéshordozók másképpen áramlanak??

Ezt mondjuk úgy lehetne szemléletesen elmagyarázni, hogy van egy széles út(vezeték) és egy épülettől(generátor) megy egy nagy tömeg(folyik az áram), egyenletesen haladva, és van három keskeny híd(ellenállások), ahol a tömeg miatt le esnek páran(esik a feszöltség rajtuk) és mivel különboző szélességű hidak vannak, valahol kevesebben, valahol többen esnek le. Ha párhuzamosan vannak kötve, az út 3 felé ágazik, és annyi ember megy az utakon, amennyit a hidak "bírnak".

Rajzold fel az áramkörödet. Ha a három ellenállást sorbakötöd, akkor a hurokban van egy feszültség generátor, és három ellenállás. Az ellenállásokon ugyanaz az áram folyik át, mert a hurokban nincs elágazás, kiszámítod a feszültség generátor feszültsége osztva a három ellenállás összegével.
Az egyes ellenállásokon eső feszültséget kiszámolhatod a közös áram, és az ellenállás szorzatával.
Mivel egyszerű a helyzet, az ellenállásokon eső feszültség megegyezik a feszültség generátor feszültségével, (hurok törvény) és mivel nincs elágazás, az átfolyó áram mindenütt ugyanaz.
Meglehet, hogy a feszültség generátor nincs feltüntetve, általában csak a kapcsait rajzolják, de a számításokhoz be kell rajzolnod.
Feszültség generátor: nulla ohm belső ellenállású generátor, a kapocsfeszültsége sz átfolyó árammal ellentétes polaritású. (a hurok feszültségeinek számításánál érdekes) Ellenállás hálózat eredőjének számításánál rövidzárral helyettesítendő.
Áramgenerátor: A kapocsfeszültsége az áram irányának megfelelő polaritású, ellenállás hálózat eredőjének számításakor szakadással helyettesítendő.
Ellenállás: a rajta eső feszültség az áram irányának megfelelő polaritású.
OHM törvény: R = U / I (rendezheted mint egy közönséges matematikai egyenletet, mindig azt az értéket kifejezve, ami érdekel.
Kirchoff törvények:
Hurok törvény: U₁ + U₂ + U₃ + ... + U_n = 0 (a feszültségek polaritás helyesen beírva)
szavakkal, a hurokban levő feszültségek összege nulla.
Csomóponti törvény: I₁ + I₂ + I₃ + ... + I_n = 0 (az áramok irányhelyesen beírva, a befolyók +, a kifolyók - előjellel)
A technikai, és az elektronok áramlási iránya ellentétes.
Azonos áram azonos értékű ellenállások soros kapcsolásánál a feszültségek is azonosak. Ha nem azonos az ellenállás értéke, a rajtuk eső feszültség sem lesz azonos.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem hozzátok.Van egy 2,1*5,5mm-es DC táp csatlakozóm ami dobozba szerelhető.
Mekkora furat kellhet ennek a dobozon? 6mm-es?Bővebben: Link

Tehát itt most a "tömeg" az áram és fogy a tömeg mert "lezuhantak" páran. Tehát kevesebben vannak, "csökkent" az áramerősség. A feszültség itt inkább a "lendület", nem? Minél nagyobb a feszültség (lendület), annál gyorsabban történik a töltés kiegyenlítődés vagyis az "emberek annál gyorsabban mennek át az útvonalon". De pontosan ez az amit nem értek, pedig te is leírtad:

Az áram mégis állandó soros kapcsolás esetén. Miért?

A hasonlatok mindíg sántítanak. Leesni nem tudnak, csak kevesebben tudnak átmenni (kisebb áram) a hídon (ellenállás) Ezért feszültség keletkezik (kiabálás) a híd két vége között

Nem fog elfogyni, illetve csökkenni, azért generátor a generátor. Egy kicsit átfogalmazva, hogyismondjam, az emberek lendülete azonos, mert a generátor azonos erővel "löki kifele" az embereket, és várja is vissza őket akör végén. De akik a hídon leesnek, illetve nem is leesnek, hanem tulajdonképpen tömörülnek, vagyis lassabban haladnak át, ott ugye kisebb az áram, és a hídon kialakult fennakadás a feszültségesés. Általában a dolgokat nem lehet pontosan elmagyarázni példákkal, csak közelítőleg.
Jé, pucuka, pedig nem beszéltünk össze : )

Na mind a ketten kimondtátok!

pucuka:


mikrokapcsolo:


Tehát a példából az jön ki, hogy az áramerősség csökken.

Bár most van egy elméletem. Lehet értem. Szóval az emberek (áram) elérnek az első hídhoz (ellenállás) és hogy továbbra is ugyanazzal az egyenletes "sebességgel" áramoljanak tovább, ezért a generátortól nagyobb feszültség kerül az adott pontra(ellenállás-híd) és így a nagyobb feszültség hatására "gyorsabban kezdenek menni az emberek keresztül a hídon" és így az emberfolyam folytonos lesz, vagyis ezért nem esik áram és így állandó lesz. Mondjátok hogy legalább már jó úton járok!

Tulajdonképpen igen. Viszont, az hogy mekkora áram folyik, vagyis az emberek sebességét mindegyik ellenállás, illetve híd egyszerre korlátozza, vagyi mindegyiken kicsit tömörülnek, utána visszatérnek az eredeti útszélességhez. A pontos sebességet csak az épületbe visszajutáskor lehetne megmérni, a példában, a gyakorlatban bárhol mérheted, de a lényeg, hogy a generátorod, legyen az egy elem, vagy egy dugasztáp, ún. feszültséggenerátor üzemmódban dolgozik, vagyis ideális esetben bármekkora terhelés hatására próbálja ugyanazt a feszültséget fentartani. Mint például egy csigahajtásos ezközben, mondjuk egy húsdarálóban, ha a csigát egyenletesen forgatod, akkor az átvitt anyagot csak az szabályozza, hogy mekkora a kimeneti nyílás, vagyis az ellenállás. Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy az eredeti példánál az emberek sebességét a generátor állandó sebességen tartja, de a hidak azok amik korlátozzák. Ezt mondjuk azzal lehet mérni, hogy egy időegység alatt mennyien mennek át.

Szia. Nagyon szépen köszönöm.

Ok. Az eddigi magyarázatokat köszönöm Uraim! Most már "csak" egy dologban kérném a tudásukat. Ez az egész állapot, hogy a generátor folyamatosan próbálja az ellenállásokon keletkező áramesést kiküszöbölni a feszültség növelésével, miért változik meg ha ezt a három ellenállást párhuzamos kötjük. Ott a feszültség lesz az állandó és az áramerősség az ami a külön ágakban különbözni fog egymástól. Miért?

A generátor kétféle létezik, feszültség és áramgenerátor két különböző dolog. Az előbbinél a feszültség, az utóbbinál az áram állandó.
Ellenállások párhuzamos kapcsolásánál már van csomópont, ott a feszültség állandó, viszont a generátor felől befolyó, (pozitív előjel) és az abból az ellenállások irányába kifolyó (negatív előjel) áramok összege nulla. Ezért az ohm törvénynek megfelelően eltérő ellenállásokon kifolyó áramok az ellenállások fordított arányában fognak különbözni. Ha egyenlő ellenállások vannak, az áramok is egyenlőek lesznek.

Ezt képzeld úgy, hogy van egy végtelen nagy tartálynyi vized, aminek az alján 3 csapot helyezel el. Ezek a csapok a tartályra úgymond, párhuzamosan vannak kötve. Az első csapot koxig nyitod, a másikat kb félig, a harmadikat pedig éppencsak csöpögésig. A csapok ellenállása, vagyis áteresztőképessége befolyásolja az egyes csapokból kifolyó víz mennyiségét, vagyis az áram erősségét.
Ha képlettel mondom, akkor, ugye az U állandó mind a három ponton, de az egyes ágakban más-más ellenállásba ütközik a feszültség, vagyis minden ágban U/R áram fog folyni. Ha az ellenállásaid 1:2:3 arányúak pl, akkor az áramod 3:2:1 arányú lesz a fordított arányosság miatt. Ha 1:1:1 az arány, akkor az áram is 1:1:1 lesz.

Jójó, az is van.

Biztosan több. Az 5,5 mm az ellen darab külső mérete. Ennek a csatinak a belső furat átmérője lehet 6mm körüli, hogy bele tudd dugni az 5,5-ös dugót. A beépítési mérete (a dobozra kerülő furat) min 8-9 mm lehet. Keresd meg máshol is, hátha adnak normális méretezett rajzot róla!

Ez a baj. Nagyon nehéz jó hasonlatot találni, igen nagy tudás kell hozzá. Ez itt tiszta fizika, aminek a nyelve a matematika. Sajnálatos módon meg kell tanulni, különben nem fogsz megérteni semmit, összefüggő dolgok külön dolgoknak fognak látszani.
Alsó tagozatban még elmegy a hasonlítgatás, de bonyolultabb dolgokat hasonlatokkal magyarázni nem lehet.

Na jó. Akkor kérdezem így a dolgot. A mi drága jó Kirchoff nagyapánk MI alapján állította fel ezt a tézist, törvényt? Ugye magyarázzátok, hogy a feszültség állandó. Ez egy kijelentés. Mi alapján jelentjük, hogy az U az állandó? Tehát én azt a magyarázatot szeretném, amiből maga Kirchoff is megalkotta a saját csomóponti törvényét. Szóval miből tudjuk azt, miért van az hogy az U állandó?

Gondoltam már arra is, hogy esetleg majd összeáll a kép, csak akkor így addig agyatlanul magolnom kell. Kirchoff törvénye: salalalalala. De hogy ez mit is jelent igazából, honnan is származtatom, mi alapján így nem fogom érteni. És ez baj.

A feszültség állandó, mivel feszültséggenerátorod van. Pont.
Az áram annyi, amennyi az ellenállások eredőjéből, és a feszültséggenerátor által szolgáltatott feszültségből kialakul. A feszültséggenerátor lényege, hogy végtelen nagy áramot is képes leadni, ha kell. Ide nem lehet keverni más tételt.

Ha nem sajnáljátok az időt felőlem megpróbálhatjuk matematikai úton is megbeszélni. Hátha úgy könnyebb.