A privát üzenet rendszerben karbantartásokat végzünk. Lassulások előfordulhatnak!
Fórum témák
» Több friss téma |
Ezek,mint írtam,kapcsoló üzemű tápok! Csak annyi ideig engedi az elektronika rá az áramot a tekercsre,míg el nem éri a + 5 voltot,akkor mindenhol akkora feszek vannak,amennyire a gyártó beállította a PC hez. A kapcsitápok mind ilyenek,már nem kell trafó,hatalmas vasmaggal! Elég egy toroidon pár menet,és a tranzisztor csak kapcsolgatja ki-be ezredmásodpercekre.Ezek már nem 50 Hz el,hanem 300-400 Hz el,vagy többel mennek! A mágneses erőteret háromféle képp tudod növelni,az áram emelésével,a huzal keresztmetszet növelésével,vagy a frekvencia növelésével! A kapcsitápnál a frekit emelik meg,nem is kicsit.
Látom, hogy kezd mindenki beleveszni a részletekbe, szóval: A PC tápokat manapság már nem csak egy kifejezett feszültségszintre tervezik, hanem egy széles tartományra, ezáltal a tápegységek könnyedén exportálhatóak, mert nem kell az átalakításukkal foglalkozni, illetve olcsóbb az előállítása. Tapasztalataim szerint ezek a tápok képesek már 80-90V effektív feszültséggel rendelkező váltóáramról is üzemelni, ezért van az, hogy egyesek átalakítják a régebbi PC tápokat, hogy ne 12V-ot adjanak ki, hanem ~30V körüli értéket tekercselgetés és komolyabb átalakítás nélkül, vagyis elég nagy tartalék van ezekben a kapcsolóüzemű tápokban. Egyszóval, a PC, LCD monitor, kapcsolóüzemű táppal rendelkező nyomtató, LCD TV és még sorolhatnám, elmennek 110V AC-val is. Írta itt valaki a szünetmentes tápot is, ez jó megoldás, az olcsóbb szünetmentes tápok, amennyiben van hálózati feszültség, egy az egyben átengedik és csak a bennük lévő akkumulátort töltik, majd ha a feszültség egy bizonyos szint alá esne átkapcsolnak akkura. Ha egy hazai szünetmentes tápot kiviszel egy országba, ahol 110V van, akkor azt a táp alacsony feszültségnek fogja érzékelni és egyből akkuról üzemelne. A drágábbakban az akku puffer szerepet lát el, vagyis a 230V-ot letranszformálják, párhuzamosan bekötik az akkut és visszatranszformálják a bemeneti feszültségre és frekvenciára, és általában ezeket sem lehet átalakítóként használni, ezeknél már jóval olcsóbb egy transzformátor...
Továbbá csak régebbi PC tápegységek rendelkeztek be és kimenettel a hálózati oldalon, ennek egyszerű oka van: A régebbi AT-s tápokkal rendelkező gépeken a kikapcsolás egy hálózati kapcsolóval történt, ami megszakította a bemenő feszültséget. A kimenet a kapcsoló után helyezkedett el, és ha a monitort erre a kimenetre kötötte az ember, akkor a számítógép kikapcsolásával egy időben a monitort is kikapcsolta. A mai tápegységeknél ez nem lehetséges, ugyanis a gép kikapcsolt helyzetében is szolgáltatnak feszültséget, továbbá a be/ki kapcsolás is már elektronikusan történik. Remélem, hogy kimerítő volt a válaszom. Üdv Máté
Kedves Máté!
Köszönöm a hozzászólásod. Megnyugtattál hogy menni fog a PC és az LCD monitor. Tulajdonképp ennyit szerettem volna tudni. A többiek segítségét is köszönöm, bár nekem elsőre magasnak tűnnek a szakmai részletek
Szia az lehet, hogy bizonyos pc tápokat széles tartományra terveznek, vagy bár nincs ráírva a felhasználó számára, de valamelyiket inkább két tartományra, és belül automatikusan kapcsol a kettő között, viszont vannak olyan, főleg régebbi passzív-pfc-s vagy pfc nélküli pc tápok, amik bizony csak egyféle feszültségről működnek, persze, hogy ott van bennük a kapcsolóüzem szabályzása, de azért az nem olyan széles tartományú, hogy fele feszültségről is működni tudjon, az csak arra elég, hogy az adott épp 230 vagy 110V körüli szabványban meghatározott tűrést teljesítse...
Az a táp viszont, amelyiken ténylegesen fel is van tüntetve, hogy 100-240, vagy esetleg 85-265V-ig üzemképes, azt viszont minden további nélkül bárhol lehet használni...
Szia! A PC tápját cseréld ki mindenképpen, ha az "230V ONLY", a monitor, ahogy írtam is korábban, ha az van ráírva, hogy működik, akkor működnie kell, épp úgy, mint egy mobiltöltő...
Bár pc táp esetén az tényleg érdekes, hogy mivel az áram ott a duplája, mint itt, és mindegyikben van biztosíték, így az itteni 4A-re valami 4A körüli biztosítékot tettek bele, tehát ha átkapcsolható lenne 110V-ra és ott 9A körül fogyasztana, akkor az a 4A-es biztosítékot azonnal kiégetné, viszont ha meg 9-10A-eset tesznek bele, az meg itthon sose égne ki, és így nem teljesítené, a tűz/balesetvédelmi funkcióját... Így szerintem ha ilyen tápod van, ami kézi átkapcsolós, a biztosítékot megfelelő szakemberrel (villanszerelő, rádió-tv műszerész, villamosmérnök stb) esetleg jól jársz, ha megnézeted, hogy milyen van benne... Egy mobil töltőnél, amit nem is szétszedhetőre csinálnak, mert hiába van rajta csavar, van több is, ami össze van ragasztva, ugyanígy egy laptop-táp ott ezt valahogy máshogy oldják meg, mert ott nyilván nincs is lehetőség arra, hogy a felhasználó belenyúljon, és nem is szeretné ezt senki sem..
Szia! Ezzel a dologgal ne foglalkozz, mert annál a pc tápnál, amelyiknél a monitor számára "biztosít áramot", lényegében nem a táp biztosítja az áramot, hanem csak belül egy dróttal közvetlenül a bemeneti csatlakozóról át van kötve a monitor számára egy másik csatlakozóra a bemeneti feszültség, így az ugyanakkora lesz a monitoron is... mert a monitor is ugyanúgy a hálózatról működik 230/110V-ról, a pc táp meg ebből állít elő kisfeszültségű egyenáramot... (pl 5 és 12V-ot), amiről a monitor nem is tudna működni... tehát a pc táp a hálózati feszültséggel semmit sem csinál...
De ezek amúgy is elég régi gyártmányú tápok, nem írtad, hogy a tied ilyen lenne egyébként se... szóval mindegy És igen amúgy a kinti szabványú tápkábel a legjobb megoldás az olyan készülékeknél, amiknél a tápkábel cserélhető... A hozzászólás módosítva: Aug 14, 2014
"hajszárítót, hajsütővasat"
Ezeket szerintem gyorsan felejtsd el. Ugyanis ezek nagy fogyasztók és ugyanakkor filléres tételek. Vegyél ott ilyesmit. A többit valószínűleg egyben elvinné egy 1000-es átalakító trafó (ahogy írták, ilyeneket lehet kapni), de egy hajszárítóhoz kevés és maguk ezek a trafók nem olcsók és vigyáznod kell a túlterhelésükkel is. A többire már írtak megoldásokat. Az én mobiltöltőm is képes mindenféle hálózatról tölteni. A PC-tápok régen szinte mind átkapcsolhatóak voltak. Szerintem az 50Hz vagy 60Hz nem annyira érdekes ezeknél (talán a szűrőtag vagy PFC miatt), mert az összes kapcsolóüzem egyenirányítással kezd és ott pár tíz herz egyáltalán nem számít semmit.
"egyesek átalakítják a régebbi PC tápokat, hogy ne 12V-ot adjanak ki, hanem ~30V körüli értéket tekercselgetés és komolyabb átalakítás nélkül, vagyis elég nagy tartalék van ezekben a kapcsolóüzemű tápokban. "
Ez igaz, de ne felejtsd el, hogy 80-90V-ról már 3x akkora áramot vesznek fel és ezt az alkatrészeknek bírnia kell. Lehet, hogy üresben jól menne, de mondjuk egy komoly konfiguráció lefullasztaná (nem tudjuk milyen gép, de feltételezhetően 2-300W-nál többet nem vesz fel).
Amit elfelejtettem írni, ha tényleg az szerepel a PC tápodon, hogy 230V only, akkor bizony cserélni kell, de nem nagy kiadás.
bakos13gab: A 80-90V-ot csak tesztelésre adtam rá, kíváncsiság kedvéért, arra voltam kíváncsi, hogy mikor döglik be a tápegység.
Amin szerepel a 230 only, az egy Chieftech 500W-os, de másik gépben egy 450W-os Chieftech van amin viszont jelezve van hogy 100-127V/9A 200-240V/4.5A. Azt hittem, ha átszerelem a két tápot akkor minden rendben lesz, csakhogy a kisebbik tápon ami tudná a 110V-ot csak 1 db 6-os monitorkártyához való csatlakozó van de az meg kevés a monitorkártyához, mert az a kártya, bár nem egy atomerőmű csak egy GeForce 560GTX, mégis 2db 6-os csatlakozó kellene.
Szóval a végén mégiscsak venni kell egy új tápot.
Ki kell cserélni a kábeleket...
Én a SATA tápcsatlakozókat gyűjtöttem kábelestül egy időbe, mert a régi tápjaimon alig volt. Most van egy tápom amin csak az van, talán ha egy Molex-et hagytam meg.
Nálam is ez volt a gond,de hozott a rendszergazda egy elágazót,és megoldotta! Állítólag gyártanak ilyet.
Az a táp, amin szerepel a 100-127 és 200-240V tartomány is, az belülről szinte biztosan átalakítható, nem véletlenül van így címkézve. Ezek jellemzően úgy épülnek fel, hogy 230V-os hálózatnál a két bemeneti pufferkondenzátor sorbakapcsolódik a graetz után, viszont fele akkora feszültségről meg az egyik félperiódusan az egyik, másik félperiódusban a másik kondenzátor direktben kapcsolódik a hálózati feszültségre, és így gyakorlatilag ugyanúgy 320V csúcsfeszültség keletkezik a puffereken mindkét esetben. Ha nincs átkapcsoló a tápon, akkor belül egyetlen drótot kell beforrasztani, és már meg is történt az átalakítás. Ezen a rajzon a bal felső részen a graetz felett ott az átkapcsoló. Annyit csinál, hogy 115V-os állásban az egyik hálózati vezetéket direkten odaköti a sorosan kapcsolt C5-C6 pufferkondenzátorok közös pontjára. Ugyanezt kell megcsinálni, csak utána vigyázni kell, hogy nehogy 230V-ra kapcsold, mert annak hang és fényjelenség lesz a vége.
A hozzászólás módosítva: Aug 14, 2014
Van igazságotok Már éppen készültem lélekben egy 16000-es Corsair tápra, de az általatok javasolt kábel csak 320FT ))
Elkeserítesz. Már ott tartottam hogy magától fogja felismerni hogy 110 vagy 230 és automatikusan átkapcsol.
Amit potyo ír, az nem az automata átkapcsolós tápokra vonatkozik.. igazából nem is értem, hogy mire konkrétan, mert ami automata arra rá van írva, és mennie kell, ami meg nem automata, az vagy kapcsolós, és ott van, hogy át kell kapcsolni (meg szerintem biztosítékot kell cserélni a megfelelő állásnak megfelelőt kell beletenni, úgy mint egy hagyományos trafós készüléknél)
Illetve van amelyiken nincs átkapcsoló, de arra meg akkor valószínűleg nem is írják rá, mert nincs értelme, az a fogyasztó megtévesztése lenne, még akkor is, ha egy asztali gépet általában nem utaztatnak a világ körül gyakran... Az ilyen nem átkapcsolható és nem is univerzális (100-240V-os) tápot lehet, hogy belül át lehet kötni (ahogy szerintem a legelső írásomban írtam is neked), de azt csak szakember tudja megcsinálni és az se biztos, hogy megoldható, ezt a táp belső felépítésének a felmérése után lehet eldönteni... De amin nincs kapcsoló és rajta van, hogy pl 100-240V akkor annak működnie kell, épp úgy, mint egy mobiltöltőnek! A hozzászólás módosítva: Aug 14, 2014
Egy Pentium 3-as gépet, noname átkapcsoló nélküli táppal kipróbáltam toroiddal hogy bírja a feszültség változásokat.
0-250 V-ig próbáltam mennyire bírja a táp. Tényleg kb 80 V-nál már betudtam kapcsolni és 250V is meg se kottyant neki. A gép működött róla tovább. Pedig rá volt írva hogy csak 230V. Aztán mégis működött kevesebbről is. A kapcsolóüzemű mobiltöltők is mentek már 60V-ról is. A sima régi töltők (pl Nokia 3410 gyári) na az már 150V alatt nem töltött. Hajszárító... felizzott az izzószál és épphogy csak elindult a motor tehát letiltott a hővédelmi klixon benne. Mert a motor túl lassan pörgött és nem volt elég légáramlás az izzószálak hűtésére. Az újjabb hajvasalók szintén kapcsolóüzeműek, 110-240 V között mennek mindennel. De ez rájuk is szokott lenni írva. A sima vasaló pedig egyszerűen csak gyengébb lesz, kb kétszer lassabb és kétszer hidegebb de működni fog. Volt nekem utazóvasalóm, rá is volt írva hogy : 230V 400W 110V 200W Valahogy így, de nem kellett átkapcsolni. A minihifi meg ilyen trafós cuccok? Szerintem ezek nem fognak menni... Legalábbis nekem sem a kisrádióm, sem a hifim nem működött 110-ről. Bár nem is mai darabok voltak. De a kérdezőnek szerintem az a legjobb tanács hogy kölcsönkér egy 230V-ról --> 110V-ot csináló ketyerét és szépen még itthon bedugdossa és kipróbálja a cuccait. Ha pl nem megy a hajszárító akkor azt ki se viszi... Kunyizzon kölcsönbe, vagy menjen be egy boltba és kérje meg ott hogy bedughassa a cuccait, aztán ami nem megy azt vagy ki se viszi, de a lényeg az hogy tudni fogja mi megy és mi nem. Ami meg nem működik az helyett szerintem olcsóbb és jobb kint venni pl egy hajszárítót, hifit, rádiót, mint mindegyikhez átalakító trafót és cipelni meg fizetni a súlytöbbletet. Pláne hajszárítóhoz izmos táp kéne... olcsóbb kint 110-es hajszárítót venni.
Ez a legkorrektebb, hogy kipróbáltad. Megkérdezhetem, hogy mivel tudtál állítható váltakozó feszültséget ekkora teljesítménnyel előállítani?
De amúgy a biztosítékos felvetésemre nem reagált senki sem... mert belegondolva, a fizikát nem lehet átverni... hiába új modern kapcsolóüzemű a cucc
Ha a működése közben: -mert mondjuk legyen ez a képzeletbeli készülék egy egyszerű valami, mondjuk egy (mára már idejét múlt) 12V-os halogénes világítás, tegyük fel... aminek van mondjuk egy 12V-os trafója, amin van 230W-nyi izzó... ez a 230V-os hálózatból fevesz 1A áramot, ha ezt átkötjük 110V-ra, mert mondjuk a trafója osztott primerű és megtehetjük, akkor a 110V-os hálózatból, ugye még mindig 12V áll elő, és itt az izzók felveszik a 230W-ot ugyanúgy, de mostmár durván 2A áramszükséglettel, azt gondolom senki sem vitatja, hogy az 1A biztosíték kiég... --> tehát 110V-os üzem esetén azt ki kell cserélni... Az egy másik dolog, hogy nem ég ki azonnal, mert ha megnéztek (vagy aki már látott, annak nem kell megnéznie) egy biztosíték adatlapot:Bővebben: Link Itt látszik, hogy névleges áram 150%-án a minimum idő a kiégéshez 60 perc!! MINIMUM Tehát egy gyors teszt ezt nem dönti el, mert a következő adat a táblázatban, a 210%-os áramérték, ami kb jelen esetnek megfelelő, ott pedig 30 percet ír, minimum! Tehát az merült fel bennem, hogy hogy oldják meg pl egy mobiltöltőnél, amit nyilván nem szétszedhetőre terveztek, hogy mégis védett legyen, bármilyen hálózatról is van használva? Mert akkor ugyanígy nyilván meg lehet oldani mondjuk egy pc tápnál, vagy bármi nagyobb fogyasztónál is... de azért ez érdekes, mert ugye hiába kapcsolóüzemű a táp, attól a bemenő áram az ugyanolyan effektív értékű kell, hogy legyen...
Egy részről a transzformátorokban sokszor hővédelem van csak, annak mindegy az áram. A kapcsolóüzemű tápokban a biztosítékot leginkább a kondenzátor töltése veszi igénybe, meg gondolom a nagyobb áramra vannak méretezve. Tartós rövidzárra úgyis kiolvad, tűz nem lesz, az alkatrészeket meg úgysem óvja semmitől, hiszen azok tönkremenetele okozza a halálát.
Az egyszerű trafós példám, csak a szemléltetés kedvéért volt "trafós", bármilyen készülék odaképzelhető vagy akkor lehet simán nem méretezett biztosíték van sok ilyen eszközben? Mint érdekességet vetettem fel... de ha nagyobb áramra lennének méretezve, akkor meg mondjuk a nagyobb hálózati feszültségen, azok kb esélytelen, hogy kiolvadjanak... viszont a kisebb feszültségen pedig üzemszerűen is kiolvadnának ugye pár óra tartós használat után... hátha jár erre valaki, aki tudja mi lehet a helyzet, érdekes legalábbis így hirtelen...
Trafós holmik nemnagyon szoktak széles bemeneti feszültségtartományban működni véleményem szerint. Túlterhelésvédelemre a klixon való, amit a tekercsbe építenek (és így gyakorlatilag túlmelegedésvédelem), esetleg a bimetall való még túláramvédelemre. A biztosíték tényleg csak arra való, hogy azt verje le a cucc, ha valami történik, ne az egész ház maradjon áram nélkül, vagy gyulladjon ki a készülék.
Kapcsolóüzemű tápos készülékek inkább mennek széles tartományban, ott meg a félvezetőket úgysem védi meg nagyjából semmi sem, így a biztosíték ezekben tényleg csak arra van, hogy ha már meghibásodott a készülék, akkor legalább tüzet ne okozzon.
Leírta:
Idézet: „kipróbáltam toroiddal” Az így néz ki kidobozolva: Állítható toroid trafó. Egy autotrafó, aminek az áttétele változtatható.
Szia! Akkor vagy nem értetted, amit írtam, vagy nem láttál még az utóbbi X évtizedben itthon küldföldön, keleten, nyugaton bárhol készített készülékeket, olyanokat, amiket akkor is olyanra terveztek, hogy a világ több pontján, többféle hálózati feszültségről is használhatók legyenek ugyanis ezeknél pont úgy van a primer kiképezve a hálózati trafón, hogy több szakaszra van bontva, és ezek szét vagy összekapcsolásával alakítható ki az adott bemeneti feszültségnek megfelelő állapot... és ezt sok készüléken a hátlapra ki is vezetik(ték)... és nyilván nem a trafó túláramvédelmére gondolok, az a példa az egyszerűségével, a jelenség leírására volt jó... nem szószerint kell venni bár akár lehet is... mert itt van lelki szemeim előtt az a fajta műanyag burkolatú 11,8V-os kimenőfeszültségű "világítástechnikai toroid" trafó, amiből itt-ott mostanában több helyen is lehetett nagyobb példányokat is venni, egész jó áron, és a műanyag burkolat oldalán a csavaros biztosíték foglalattal... szóval még egy ilyen egyszerű "készülékbe" is van, hogy tesznek biztosítékot...
Na mind1, nem is ennek dolognak a részletezése volt a célom, de akkor még az eredeti "problémához", miszerint, hogy hogy oldják meg egy széles feszültségtartományban üzemelő kapcsolóüzemű táp biztonságtechnikáját, ehhez nem jutottunk közelebb... A hozzászólás módosítva: Aug 15, 2014
Értem én, de mint írod is, ott van a több primer kivezetés. Én arra gondoltam, hogy csak bedugom és megy módszerrel, ebből következően átkapcsolás nélkül nem sok trafós megoldást tudok elképzelni széles feszültségtartományra.
Közelebb jutottunk, a válasz pedig az, amit én is, és más is írt már: sehogy, olvadóbiztosítékkal ezt nem lehet megoldani.
Na,így már oké de azt nem tudom honnan vetted, hogy én "automata átkapcsolós 50Hz-es trafó"-ról beszéltem volna, mert szerintem ilyet nem írtam De akkor így oké...
A biztosítékra pedig még mindig azt mondom, hogy valaminek csak kell lennie benne... vagy valami azzal egyenértékű megoldás, van benne, vagy esetleg valami jobb? A hozzászólás módosítva: Aug 15, 2014
Van egy Iron márkájú digitális villanyórám. Most vettem észre az alábbit. Amikor az elfogyasztott Kwh-t mutatja, akkor megjelenik egy lefelé mutató kis háromszög, és egy nyíl mellé az van írva. hogy mágneses befolyásoltság. Ez most konkrétan mit jelent? Megvádolhatnak vmivel? Mitől jelenhetett meg az a kis háromszög? Felszereléskor még nem volt ott. Alatta van közvetlenül egy mikró, ez számít vmit is?
Hogy mivel csináltam? Ezzel:
Bővebben: Link Egy toroid trafóval ami 2A leadására képes. Persze egy kis rövid idejű túlterhelést kibír ez is. A PC tápban ami van bizti az pedig nem a tápot, és nem is gépet védi, az tényleg csak a tűz ellen véd. Nekem csak akkor égett ki mikor beejtettem egy csavart a működő tápba, vagy vihar alatt becsapott a villám és akkor is elrobbant. Biztosítékot meg kiszokták spórolni a mai cuccokból. Régen a TV, rádióban is volt. Mostmár egyetlen egy rádióban sem láttam. Múltkor zárlatos lett az antennára való tápfeladóm. ( 12V, 150mA). Az is a villanyóránál nyomta ki a kismegszakítót... Bedugtam, pukk már le is ment a bizti. Kapcsolóüzemű volt... Szóval szerintem a 110V sem fog gondot okozni egy biztinek sem ez. Ezt a 110/240V váltás szerintem a biztosítékba is bele van kalkulálva. Ui: a toroidtól meg semmi nem ment tönkre, pedig a 0 -tól egészen elmentem 250V-ig. A monitorok nem szerették ezt a dolgot, vibráltak ha rossz volt a fesz meg lekapcsoltak. Szóval ha nem LCD monitorod van akkor az nem biztos hogy szeretni fogja a 110-et. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2014
Volna egy egyszerű kérdésem a magyarországi szakikhoz. Ezt a kézi műszert hogy is nevezik pontosan? Azért kérdezem, mert itt Felvidéken vadaszka a neve. Nekem is van, csak az enyém nem ilyen hanem ennek a kettővel ezelőtti példánya. Ez:Bővebben: Link
Nálunk preszler vagy peszlernek hívják De a Google nem ismeri.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |