Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, ez cél volt a tervezésnél. Kíváncsi voltam mit hoz a hagyományos megoldásokhoz képest.
Hasonló topográfiával készítettem előfokot és RIAA korrektort is.
Te meg nem a témárol beszélsz, hanem valamilyen konkrét kapcsolásrol, és mindenképpen kötözködni akarsz, ugy hogy itt sz ideje, hogy köbzoli beavatkozzon.
Kellemes estét! A hozzászólás módosítva: Máj 2, 2013
A te állításodra válaszolt, miszerint alulról a 3. trióda fázist fordít... holott az csak egy áramgenerátor, mindenféle meghajtás nélkül. Szerintem, te vagy az, aki megpróbálja elkefélni a hozzánemértéséből eredő téves hozzászólásának következményeit... Valószinűsítem, hogy a profi világból csak a dobozok külső részén található kapcsolók funkciója ragadt meg benned...
Én csak mutattam egy kapcsolást aminek egyetlen fokozata sem fordít fázist (akkori téma).
Te erre ezt állítottad: Idézet: Erre csak azért reagáltam, hogy ez a tévedés ne maradjon hibásan szakmai fórumban. Vita itt kezdődött, nem én kezdtem, ezt beláthatod. „te kapcsolasodban is van egy két forditás,” Szerintem nem kell megsértődni, legjobb elismerni ha tévedünk.
Köszönöm a rajzot! Feltétlen kipróbálom. Na, itt van értelme a múltkor emlegetett snubbernek (C30, R63)!
A pufferekkel soros induktivitáson azért még rágódom kissé, mielőtt magam is elvetném. A trafóra való visszahatásban, vagy a feszültségváltozás meredekségében valami szerepének csak kell lennie. Tápszűrésben a jó öreg uA723 a favoritom, az is hasonló srófra jár mint amit linkeltél. A FET-es fokozatot is természetesen azon próbáltam ki. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy 9, 10 vagy 12V-ot adtam az áramkörnek.
Én arra jutottam kihagyom az induktivitást+ellenállást, mesteremmel órákat diskuráltunk az értelmén, ő beteszi a saját készülékeibe, én nem. Egyik sem rosszabb vagy jobb a másiknál, ki merem jelenteni, nem ezen múlik a dolog. Ide valóban kell a snubber, méregettem ennek is a kimeneti impedanciáját, snubber nélkül irtóra oszcillált négyszög áram terhelésre a fel és lefutásoknál, snubberrel elnyugodott még extrém nagy frekvencián is. Se több, se kevesebb nem kell neki a kimenetére. Persze gyors kondi, meg induktivitás szegény ellenállás nem árt, bár nem próbáltam lomha kondi + huzal ellenállással! Az is megérne egy misét...Zs.
A hozzászólás módosítva: Máj 1, 2013
A lényeget valóban nem emeltem ki. Így szólt a kérdés:
Idézet: Elektronikai szempontból nem kell fázis-azonosnak lenni. Eklatáns példája a hídkapcsolás. „A lényeg az, hogy a bemenő és kimenő jel fázis azonos kell legyen elektronikai szempontból? Igen, vagy nem?”
Köszi a választ. A hídkapcsolás tanulmányozása folyamatban.
Akit érdekel még a téma, annak mondom, hogy jól elszúrtam a tesztet, mivel elcseréltem a 2. hangmintát. Feltettem azóta a jót is. Egyre többet hibázok, egyszer a szomszédasszonyt fogom meglátogatni...
Így hallásra -én- már kevésbé érzek különbséget az 1. és 2. hangminta között.
Alapos teszt gratulálok. Említetted, hogy az erősítők fázis átviteléről soha szó nem esik.
Valóban, ravaszabbnál ravaszabb módon vallatjuk az erősítőket, ez meg kimarad? Vagy csak nincs az előtérben?. Egyébként, a fáziskaraszterisztika kiértékelésénél, nagyságrenddel egyszerübb a futásidő karakterisztika vizsgálata. Kell hozzá egy kétsugaras szkóp, egy szinuszgenerátor, meg kb. 20-30 másodperc. Aztán teljesítménnyel lehet paraméterezni. Ugyanis a fáziskarakterisztikánál annak linearitását vizsgáljuk, a futásidőnél pedig, annak konstans voltát. Gondolom nem mondok ujjat azzal, hogy az ampplitudó karakterisztika 1. deriváltja a fázis, a 2. pedig a futásidő karakterisztika. Kiváncs lennék, hogy egy hiper/szuper erősítő ezen a területen hogy vizsgázik. Nekünk gyakorlatilag mindegy, hogy mekkora a futásidő, lényeg, hogy freki fügvényében konstans legyen, és mindkét csatornán ugyanakkora. Belátható, hogy hiába jók az amplitudó arányok, ha az egyes komponensek időben elcsúsznak egymástól, nem lesz alakhü az átvitel.
Felvetődött egy ötlet. Sarkított példán át bemutatva (mindig ezekkel lehet a legjobban szemléltetni):
Amennyiben a hangsugárzó, és az erősítő megközelítőleg azonos módon, de fordítva torzít fázist, úgy a végeredmény tekintetében még jól is ki lehetne jönni, nem? Ha úgyis mindegy hogyan kötjük rá a hangsugárzót az erősítőre, akár egy megoldás is lehet az egyenletes fázismenetre. http://kepfeltoltes.hu/130503/f_zismenet_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Ha a felvetés nem helytálló kérem jelezzétek! Ezek pusztán egy lelkes amatőr útkereső gondolatai.
Muszáj volt megismételnem a múltkori tesztet, mert bennmaradt egy hatalmas hiba, amit még az egyébként igen alapos szakibá sem vett észre. A teszt célja ugye egyebek mellett az volt, hogy különbségi fájlt képezzünk és meghallgassuk.
Igen ám, de a DC hiba nem volt leválasztva a hangmintákról és ez ugye arra vezet, hogy a különbség képzésben a frekvencia növekedésével egyre nagyobb ( látszólagos) hiba képződik. Azt tapasztalom, hogy egy mértéken túl nem tudom leválasztani ezt a hibát, tehát a különbségi jelben mindenképpen a magas hangokat fogjuk hallani. De a kétféle erősítő hangmintája, azért most már a DC hiba lecsökkentésével egyre jobban hozza az elméletet, azaz azt, hogy a nagyobb kombinációs torzítás növeli sávszéleken a szubjektív hangosság érzetet. A megismételt teszt hangmintái, ezúttal az egyik erősítő a JLH A class volt, a másik a Záborszky kapcsolással kiegészített FET-es. alap JLH Záborszky
A záborszky kerek perec torzít. Pcit kifejtenéd bővebbe a miérteket a kedvemért? Csak mert eddig nem igazán világos, hogy ez mit és miért is bizonyítja.
Pedig a Záborszkynak az eredetiből kivont jele legalább 20-30dB-el kisebb, mint a JLH kivont jele. Matematikailag tehát a JLH az, amelyik többet torzít a teszt szerint.
Az én erősítőmön meghallgatva a Záborszky hasonlít jobban az eredetire és én a JLH-n hallom a sziszegést. Egészen pontosan, az eredetin és a Záborszky-n egyáltalán nem hallani az ssszzz betűk sziszegését. Lehet, hogy mégis az angoloknak van igaza és a torzítás mentes hang a kényszerű sávszéli fázishibák miatt sávhatároltnak hallatszik és azok a torzabb hangok, ahol ez a sávhatárolás már nem hallatszik. Végül is 50 éve kitartanak emellett a vélemény mellett. Erre mondom én, hogy a fül alkalmatlan annak a megítélésére, hogy két hang közül melyik hasonlít jobban az eredetire. Arra viszont csak a fül alkalmas, hogy eldöntsük, melyikkel fogunk tudni együtt élni. A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2013
Számomra a sziszegés teljesen természetes dolog és egyáltalán nem az a célom, hogy elkerüljem, sőt. Én a cintányér hangját figyeltem itt és az eredeti az amin hallani a hangszert és teljesen kiegyensűlyozott az egész. A többi számomra olyan, hogy szimplán rossz a hangja, viszont a záborszky-t meghallgattam nem is egyszer és egyértelműen torzít a vokál, főleg a hölgy hangja.
Hangra azt mondom, hgy szimpla átviteli hiba van a dologban, semmiféle komolyabb magyarázatot nem tudok elképzelni,
Minden magára valamit is ado erösitögyárto elvégzi eme tesztet, s minden valamit is érö audioanalizátor ( még a hajdani Bruel&Kjaer is ) tudta ezt a mérést, legfeljebb sok lelkes amatör - és szakujságiró, nem tudott mit kezdeni az eredménnyel, föleg azután nem, amikor az erölködök annyira feljavultak ( kb. 30-40 éve ), hogy a mérhetö fázishiba a hallhato tartományban elenyészö lett. ( Nehéz az egyenes vonalba misztikumot implementálni )
(Természetes a fentiek a csöves áramzabálókra nem vonatkoznak, viszont a mai napig nincs még elmélet sem arra, hogy milyen eme jellemzö és a "hang" viszonya ezen a területen, igy inkább nem is foglalkoznak a fázismenettel).
Nem célom, hogy meggyőzzelek, ha te így hallod, akkor neked ez az igazság. Csak el ne felejtsd, hogy amit hallasz hangot az elsősorban a te erősítőd hangja...
A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2013
Ahogy hallom az én erősítőm hangja jobb, mint amin átengedted. Ha nem célod meggyőzni, akkor minek írsz ide? Mi értelme van ennek az egésznek?
A gyártók biztos, hogy több mindent mérnek, mint amit a kívülállókkal közölnek. Én az elektronika egész más területével foglalkoztam, ezért nem értem, hogy miért a fáziskarakterisztikával, „fázistorzítással” foglalkozunk, amikor a futásidő mérés sokkal praktikusabb, könnyebben értelmezhető, számszerűsíthető eredményt ad.
Mert a jo (nem biztos, hogy hangu) erösitökben nincs gond, hacsak valaki nem csinál marhaságot. Amivel viszont nincs gond, arrol nem lehet beszélni, vagy senki sem fogja érteni a mondokát.
A modern müszerek mind a két jellemzöt ki tudják mutatni, csak egyikkel sem szokott gond lenni ( a müködési tartományban). A fázishibák föleg a hangszorokban keletkeznek (eltekintve a csöves matuzsálemektöl), amik mérhetök is, viszont nagyon nehezen kezelhetök ( az egyes hangszorok fizikai méretei is mások, igy a hang is fizikailag máshol keletkezik, azaz már ott van egy fáziskésleltetés. Ezért van az, hogy bizonyos konstrukciokban a magas hangszorot forditott fázissal kell használni. Azokban a tartományokban ahol a váltók az egyik hangszorol a másikra kapcsolnak még az is elöfordulhat, hogy a szerencsétlen mechanikai felépités miatt az egyik kioltja a másik hangját, azaz egy lyuk keletkezik a frekvenciamenetben, holott egyenként mindkét ( vagy több) hangszoro hibátlan frekvenciamenetet mutat.
Kétségtelen, hogy az erősítő kimenetétől a dobhártyáig még hosszú az út, és úgy tűnik, hogy eléggé homályos. De legalább az erősítő rész tiszta.
Így van. Különösen, ha tekintetbe vesszük a magasabb hangok hullámhosszát... de a hangszóróig jó...
Mert tömörítettlen wav a szóban forgó file.
Üdv!
Egy picit más!! Lenne egy kérdésem.. Adott egy Denon AVR-2805 erősítő, és nem teljesen értem az áramfelvételi adatait, de ez elmondható akár a többi típusról is.. A gondom a következő! Az erősítő hátoldalán az áramfelvételnél az áll hogy Power Consumption 290W. Szöget ütött a fejembe hogy akkor hogyan is jön ki az a teljesítmény, ami a manuálban van? Hasonlóképpen szinte bármely típusú HM erősítőknél ugyan ez a helyzet.. Olvastam külföldi fórumokon, hogy állítólag ez az érték ezeknél a terheletlen, nem maximum (nincs terhelő inpedancia) amolyan nyugalmi áramfelvétel.. Nyilván ha hangszórót teszünk a kimenetre, akkor az impedancia függvényében ezek szerint megnő ez a felvett teljesítmény?? Mert néztem, és akkora bazi nagy trafó van benne, hogy nem hinném hogy "csak" 290W / 1,2A tudna.. Ki hogy véli??
Power consumption nem áramfelvételt(current) jelent, hanem a hálózatból maximálisan felvett teljesítményt. Sokszor (de már nagyon) kitárgyaltuk már, hogy a HM cajgok kimeneti teljesítményadatai a marketing következményei.
Vagy sok esetben odaírják, hogy a manualban megadott értékek egyidejűleg 1 csatorna használatára vonatkozik. ( 99% THD mellett )
Azért a Denon UK-ról sokmindent el lehet mondani, csak azt nem hogy marketing dumával akarna eladni bármit is.
Az a 14 kilós masina elhiheted, hogy 290W-ot fogyaszt kivezérlés nélkül. Standby pedig 1W.
Jó, akkor kérek Tőled egy mérési jegyzőkönyvet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |