Fórum témák
» Több friss téma |
Nem feleslegesen. Pont erre való a FI-relé, hogy leoldjon, ha baj van.
De próbálj ki még valamit. Az se mindegy, hogy mi van azon a 30 m-es szakaszra rákötve, lehet egy konnektorba dugott készenlétre helyezett TV, vagy esetleg azon a 20 m-es szakaszon van a keringető szivattyú, aminek a földelése fémesen érintkezik az EPH-val. Vagy a mosógép, ami rá van kötve a vízhálózatra. Tehát azon az áramkörön van-e készülék fémes része az EPH-val érintkezésbe vagy sem. Vagy semmi sincs rákötve, csak maga a vezeték. A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2014
Vagy esetleg nincs meg a védőföldelés folytonossága.
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2014
Egyszerű és biztonságos módon tesztelhetsz dugalj bekötést ha veszel egy 8k2 ellenállást elentronikai boltban, és beszereled egy dugvillába az egyik főérintkező és a védőérintkező közé. Valamelyik irányban bedugva a konnektorba (nyilván akkor amikor a fázis és a védővezető közé kerül az ellenállás) a fi relének le kell oldania.
Ha ez nem történik meg, akkor PE szakadás, vagy PE-N összekötés van valahol, ill. a hibaáram lekapcsoló nem megfelelően működik. Az, hogy az N-PE összekötésre mi történik nem bizonyít semmit. Idézet: „Tehát azon az áramkörön van-e készülék fémes része az EPH-val érintkezésbe vagy sem” Igen, van, és erre nem gondoltam. Kikapcsolt állapotban, de konnektorba bedugva csak egy 1 fázisú kombi gáztűzhely (gázégő/villanysütő), más készülék nincs. Dugaljból kihúzva, az összeérintésre a FI relé már nem old le, visszadugva már igen. Köszi a tippet, és ha már itt tartunk, akkor erre mi a magyarázat?
Köszönöm az ötletet. Én próbalámpaként egy 6W-os kompakt égőt szoktam használni FI-relé működésének kipróbálására, eddig mindig leoldott annak használatával. Ez is megfelel?
A kompakt fénycsőben elektronika van, ami nagy valószínűséggel egyenirányító híddal és puffer kondenzátorokkal kezdődik, így annak az induló árama jóval nagyobb mint amit a 6W sejtet.
Ezért jobb megoldás az ellenállás.
Rendben, készítek egyet. Kérdezném a 8k2, a 2-es azt jelenti, hogy 2 W-os legyen az ellenállás?
8,2 k Ohm / 2W -ost ha veszel hozzá, az tökéletes.
Én most készítem az EPH-t. A földszonda feletti doboznál már be is tudom kötni a rendszerbe a víz, központi fűtés, gáz csöveket, mert pontosan ott mennek el.
Az nem okoz gondot, hogy a C24 kazánom háza, és szerelvényei fémesen össze vannak kötve a kazán dugvillájának földelésével? Így gyakorlatilag a csövek le lesznek egyszer földelve az EPH-n keresztül, és még egyszer a konnektor földelésén keresztül (mellesleg a konnektor földelése sok méter kábelen ér el a lakáselosztótól ismét a kazánig). Ez tulajdonképpen egy földhurok. Fi-relénél nem probléma?
Lenne a szakikhoz egy részben elvi kérdésem.
A lényege az, hogy hogyan lehet azt megakadályozni, hogy a házi hálózatban létrejövő rövidzár leüsse az óra kismegszakítóját, csak a főbiztosítótáblán lévő kismegszakító oldjon le és annak hibája esetén oldjon csak le az óráé?
Mekkora FI relét tesztelsz? Az enyémen 27m kábel van az épületig és 3x40A LS FI leold 10cm vezetékkel és a teljes hosszon is ha összeér a védőföld és a nulla Ráadásul ez nem az érzékenyebb, hanem a 300mA-es változat (Schrack). Igaz én építettem a hálózatot és saját kezűleg ütöttem le a szondát is.
Ha FI után nincs terhelés eléggé kétesélyes, hogy leold-e nulla védőföld zárlatra . A leoldás egyáltalán nem törvényszerű számomra, hiszen csak egy vezeték hurok van ami egy ponton (EPH) földre van kötve, ebben a körben áram nem feltétlenül folyik. A fázisvezető vége a levegőben van áram szintén nem folyik. Elvileg 0-0=0
A FI leoldását ebben a zárt hurokban indukálódott feszültség okozhatja. A másik ok lehet ha a hurok más ponton is kapcsolatba kerül a földdel ( pl itt a tűzhely fémháza egy elektromosan nem szigetelt padlóval érintkezve) már a két földpont potenciálkülönbsége miatti kiegyenlítő áram lehet leoldó ok. Szerintem egyik sem minden körülmények között létező, ezért a leoldás nem feltétlenül következik be.
Érintésvédelmi felülvizsgálaton szoktak zárlati áramokat is mérni, ami jó esetben 500 A körüli vagy nagyobb értéket mutat. Tehát egy zárlat esetén, ha rövid ideig is, ekkora áram folyik keresztül a kismegszakítókon.
Elvileg, ha az óra alatti (méretlen részben lévő) kismegszakító nagyobb áramra old ki, akkor az elosztótáblán lévőt veri le elöször, de ez nem törvényszerű. Talákoztam már olyan esettel, ahol egy 6,3 mm-es, 5 A-es olvadóbiztosíték kiégett (az olvadószál gyakorlatilag elpárolgott), a lakáselosztóban lévő 10 A-es és az óra alatti 16 A-es kismegszakító is leoldott egy masszív zárlatkor...
Az elmélet (szerintem) a következő: A fázis és a nulla vezetők között folyhat kizárólag üzemi áram. Amennyiben a védővezetőn megjelenik egy - a FI relé határértékét meghaladó áram mennyiség (hibaáram) - le kell oldania a FI relének. Azaz valóban kell áramnak folynia és ennek az áramnak meg kell haladnia a küszöbértéket. Gyanítom, hogy ezt egy sima műterheléssel is meg tudod oldani - és biztosan le fog oldani a FI relé, hiszen amikor a relé után összekötöd a nullát a védővezetővel, megoszlik a fázisról folyó áram a nullán és a védővezetőn.
Igen, de ehhez kell, hogy legyen az adott fázisvezetéken terhelés. És még akkor is beleszól az, hogy ahogy összeérinted, ott átmeneti ellenállás van, és mivel minimális feszültség van csak a nulla és a földelésérintkező között (csak ami a nulla azon szakaszán esik), az átmeneti ellenállás miatt nem biztos, hogy a nulla áramának jelentős része elindul a védővezető felé. Mondjuk kicsit meg kell dörzsölni, hogy az oxidot letisztítsd, akkor azért már elég kicsi lehet az átmeneti ellenállás. Ellenben ha beteszed az említett 8k2 ellenállást a fázis és a védőérintkező közé, akkor ott a hálózati feszültségnek nem akadály az átmeneti ellenállás, és át fog ott hajtani 28mA áramot mindenképpen. Szóval ha tesztelni akarunk, akkor az ellenállásos dolog megbízhatóbb eredményt ad.
Elvileg fojtóval lehet korlátozni a zárlati áramot. A nagyok szokták is, csak ott az ezer és a száz között variálnak...
Ez eszembe jutott. A túlfeszültségvédelem analógiáján. De van egy fontos különbség. A kismegszakítók soros elemek, míg a túlfeszültségvédők párhuzamosak. Nem teljesen látom át a dolgot, de azt gondolom, hogy a fojtó soros kapcsolásnál mindkét elemre, helyétől függetlenül ugyanúgy hat, mintha ott sem lenne.
Idézet: Gondolom a beépített test gomb is ezt teszi. Beiktat egy ellenállást - csak szét kell szedni egy FI relét „Szóval ha tesztelni akarunk, akkor az ellenállásos dolog megbízhatóbb eredményt ad.” ![]()
Ez is LS-FI -nek tűnik. 25A a túláramvédelem 30mA a hibaáram korlát.
Nem pontosan ugyanazt csinálja, mert a FI teszt gombja a fázis és a nulla közé tesz be egy ellenállást (FI előtti fázis, FI utána nulla (vagy fordítva) közé), nem a fázis és a föld közé. Ha a konnektorba dugjuk, akkor ott a konnektornál a földelés működőképességét is ellenőrizzük ezzel, míg a FI relé teszt gombja csak a FI relé működését ellenőrzi, a földelését nem.
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2014
[„Szóval ha tesztelni akarunk, akkor az ellenállásos dolog megbízhatóbb eredményt ad.”]
Igen, jó ez a módszer, de ajánlatos minden fogyasztót kihúzni a konnektorokból, nehogy hamis eredményt kapjunk. Én egy Led-es feszültség kémlelőt használok. Ha a fázis és 0 -ra teszem a két végét, világít, de a fázis és védőföld kapcsolatnál le is old a FI-relé. A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2014
A kérdésem az, hogy nyugodt szívvel felszerelhetem e, tehát a funkcióját ugyanúgy ellátja, vagy nem. Ugyanis ez van ingyen! Szabályos vagy nem?
Persze, hogy szabályos. Az ÉV relés vagy FI relé szerepe főleg az érintésvédelem. Azaz akkor is el kell lássa, ha a háromból, csak 1 fázis van meg - éppen ezért ment itt a vita arról, mikor old le és mikor nem. Ha van fogyasztásod a fázisvezető és a nulla között - le kell oldjon hiba esetén. Ezt te magad is kipróbálhatod, ha bekötöd és működő fogyasztás mellett összekötöd a nullát és a védővezetőt egy pillanatra. Hibaáram akkor keletkezik, ha nem a nullán fordul vissza az üzemi áram, hanem a védővezetőn.
A hozzászólás módosítva: Okt 9, 2014
Nagy emberek sokáig hangoztatták azt, hogy ezt nem lehet megoldani, de most a Schneidernek vannak ilyen táblázatai. Viszont az ránézésre látszik, hogy az egyik kismegszakítónak kb 10-szer akkorának kell lenni, mint a másiknak, ahhoz, hogy a szelektivitás működjön. Olyan meg egy átlag háztartásban ritkán fordul elő.
Szabályos, ha fázisnak azt a kapcsot kötöd be, amelyiknél a próbagombra leold. Mert ugye a fentebb írtak értelmében a próbagomb egy fázis és a nulla közé kötött ellenállással működik.
Már megbocsáss... De te azt mondod, hogy ha üzemszerűen kimarad 2 fázis, akkor a három fázisú ÉV relé nem látja el a feladatát? Erről azért a gyártókat is megkérdezném. De tényleg. Mert elég nagy botrány lenne.
Nem azt mondja, hol olvasod ezt?
Azt mondja, hogy úgy legyen bekötve, hogy a teszt gombbal lehessen tesztelni a működését. A teszt gomb és a beépített ellenállás az egyik fázis (mondjuk L1) fi relé előtti kapcsát köti össze a nulla fi relé utáni kapcsával. Ha mondjuk úgy kötöm be a háromfázisú fi relét egy fázisra, hogy az L2, és N kapcsokat használom, akkor nem fogom tudni tesztelni a fi relét magát. Működni ettől még fog, a kolléga sem írta, hogy nem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |