Régi tag vagyok, de úgylátszik nem elég fanatikus, nem tudtam errőlna rovatról! Köszönöm Neked is!

Nem tudom mennyiért vetted őket, de kicsit utánamatatva eléggé kultikus jellegűek ezek az erősítők, és nem túl sok van belőlük a piacon. Árban 60-100ezer Ft körül lehet kínálni az e-bayen, ennyiért tuti hogy lesz rá vevő.
A végcsövei eredetileg EL156-ok, és 100V-os kijáratú a kimenőtrafó.
Egy El156 ára jelenleg 15ezer és 50ezer közt van a nemzetközi piacon.
Ezek tükrében el tudod dönteni mennyire volt jó vagy rossz üzlet.

Minden esetre én meggondolnám, hogy szétbontsam-e, vagy átalakítsam 8 Ohmosra, lehet jobb üzlet lenne felújítva tovább passzolni megfelelő platformon.

Sziasztok!
Egy kérdéssel fordulnék hozzátok.
Össze raktam egy csöves SE-t el34 ekkel egyenlőre csak deszkán.
Kipróbáltam csöves (5u4g) egyen irányítással és dióda hidassal is és azt tapasztaltam, hogy csővel drasztikusan leesett az anód feszültség...
Ez mitől lehet? az 5 voltos fűtés az csak 4,4 lett lehet az a gond?
Saját tekerésű a nagyfesz is és a fűtést sajnos elszámoltam így ennyi lett...
A segítségetek előre is köszönöm!

Az egyenirányító csövek 20-40V is ejthetnek. Mit jelent az, hogy drasztikusan?
A fűtés feszültségét jó lenne +-10% eltérésen belül tartani, bár ez függ a hálózati feszültségtől is.

Szia!
Igen kb 40 voltot esett...
Ezt jó tudni, de akkor inkább maradnék a félvezetős egyen irányításnál...
Esetleg két csővel paralellben is esne a fesz?

Minden esetben esik. Ez az egyenirányító csövek tulajdonsága, ami lehet előny, és hátrány is.

Mi lenne a javaslat?
Használjam vagy inkább mellőzzem?
Hallottam olyanról, hogy a csöves egyen irányítás révén stabilab pontosabb tápot kapunk.
Ez mennyire lehet igaz?

Csöves egyenirányításnál megspórolod az anódkésleltetőt, viszont több feszültség kell hozzá. Ezt Neked kell eldönteni. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Én diódákat használok, csövet nagyon ritkán.

Ja, hogy ez a cikk kimondottan ECL86 pp-vel foglalkozik!
Most már elég késztetést érzek, hogy megépítsek valami hasonlót a kis se után.
A cikk szerint 20-20kHz-ig visz át az erősítő. Akkor a cső képes többre mint 14kHz?
Azt tudom, hogy szinte minden a kimenőtrafón múlik! Ez is lesz a gátja egyenlőre a pp-nek. Na meg a párbaválogatott ECL-ek.
Mennyire tud rossz lenni a hangkép, ha nincs összeválogatva a végcsövek?
Annyira nem elterjedt építési anyag, hogy valakinek marokszámra legyen otthon, és válogatni tudjon. Ahhoz nem eléggé megbecsült cső.
Egyébként hogy történik két cső párosítása. Mert ugye ami közvetlenül kimérhető, az a fűtés csak.
Vagy csőnél rács kapacitást mérnek? Mert egy félvezetőnél ugye a dióba párok nyitási áramát figyelik, és közel azonos értékűeket válogatnak össze. De csőnél nagyon elképzelésem sincs rá...

Természetesen a cső sokkal többre képes, ami korlátozza a frekvencia sávot alul, és felül is az a kimenőtrafó. Maga a cső több MHz -ig használható, némi ügyeskedéssel (kompenzációval) akár 10 MHZ -ig is.
A csöves erősítő legkritikusabb pontja a kimenőtrafó, nem véletlen a sok különböző kivitel, azt kell jól elkészíteni. A cső munkapontját, paramétereit lehet állítgatni, a trafóét nem. Olyan, amilyenre sikerült, ha nem jó, lehet másikat készíteni.
Ezek a csövek olyan nagy számban készültek, hogy egy gyártási sorozatban készülteknél már nincs olyan nagy különbség. Persze ez csak az újakra igaz, manapság meg már ilyen alig van.
Karakterisztikára kell válogatni, adott különbözó vezérlő rácsfeszültségnél az anódáramra

Köszi a válaszod, az EL156-os erősítőt biztos, hogy nem szeretném átalakítani illetve szétbontani, mert már elkezdtem lepucolni és meglepően jó állapotban van. Viszont erősen gondolkozom azon, hogy megtartani se volna rossz ötlet mert idővel csak nő az értéke. Attól féltem, hogy csak 100 V-os hangszórókimenete van, de van mellette egy másik valószínűleg kimenet ahol 1 V van írva. Ez mi célt szolgálhat? Nem lehet, hogy esetlegesen sima hangszórókimenet? A 4 biztosítékból egy ment ki, de még csak felülettisztítás van az aljába még nem néztem bele. A másik készülék ilyen szempontból jobb eset, van 4-8-16 ohmos és 100 V-os kimenete is. Csak EL34-et lesz bele érdekes szerezni. Illetve ez külsőleg eléggé lerobbant állapotban van. Amúgy a kettőért 15-öt adtam.

Szia!

Érdemes sőt, néhány ember szerint és szerintem is jobb hangja van mint egy EL84PP-nek. Pár oldallal előrébb láthatod az enyémet kompletten. Én PCL86-ból építettem, annak más a fűtőfesze. Kimenőt mindenképpen tekerni kell.

Igen, azért javasoltam! Azt írtad ezzel akarsz később "PP"-t építeni.
Pontosítok, a jó kimenőtrafóval lehet "jó" és "rossz" erősítőt is készíteni, rossz kimenőtrafóval meg csak "rossz" erősítőt!
Kezdőként és tekercselő gép híján javaslom, készíttesd el a trafókat valaki mesteremberrel.

Attól függ, mennyire különböznek a csövek egymástól! Tud alig észrevehető is és hallgathatatlanul rossz is lenni! Amatőr gyakorlatban megelégszünk az egy pontra történő párba-válogatással is, ahhoz nem kell speciális csőmérő, az asztalon, deszkamodellen is elvégezheted. Adott rácselőfeszültség(ek) mellett méred az anódáramot(okat), miközben az anód és a segédrácsfeszültséget valamilyen javasolt-katalógusértékre állítod. A fékezőrácsot ilyenkor a katódhoz kötöd. Ámbár, ha van a közeledben egy csőmérővel rendelkező mester, biztos "fillérekért" megnézi neked a csöveidet. Az ECL86 elég nagy számban gyártott cső volt, de ikertestvére, a PCL 86 alighanem a legnagyobb darabszámban gyártott csövek közé tartozott. Ebből épült szinte minden korszerűbb csöves TV hangvégfoka. Szerintem nem gond őket elérhető áron beszerezni.
Egy javaslat: Ha készítteted a trafót, csináltass fűtőtekercset PCL86 számára is!
Végszó: A párba-válogatás nem mellőzhető!

Akkor ha ügyesen rendbe teszed őket, jó vásárt csináltál .
Az az 1V-os kimenet nagy valószínűséggel arra szolgál, hogy a kevert jelet a végfok előtt ki lehet hozni, és egy másik hasonló erősítőre rá lehet vezetni.
Ez például egy stadion hangosításnál lehetett hasznos, ahol 2-4 vagy még több ilyen végfokot használtak a nagyobb teljesítmény érdekében.
EL34-et nem gond beszerezni, legfeljebb az ára lesz kb. annyi mint amennyit a két cuccért adtál

Ez valamelyest megnyugtató! Köszönöm a kimerítő válaszod!
Nem először szemezgetek már a csöves technikával, és igen a trafó kritikussága ami mindig gátat szabott. Mind kivitelét, mind árát tekintve.

#zolifoto: Mikor láttam a cikk linkjét, azt hittem, úgy általánosan a csöves erősítőkről szól, nem is mertem gondolni, hogy anno íródott egy cikk ami ezzel a csövekkel épített pp erősítő témájával foglalkozik.
Pár hónappal ezelőtt, még a nyáron akartam megépíteni, de nem sikerült kellő alapanyagokat beszerezni, de topikot olvasgattam. Nem tudom teljességgel megmagyarázni miért, de olyan érzés fogott el, mintha kicsit "le lenne nézve" ez a kapcsolás a nagyok között. Olyan kis kezdő, olyan kis amatőr. Ami igaz is, de épp ezért gondoltam úgy, hogy ez a cső a csövek TDA2030-casa, agy még lejjebb. De fentebb fel lettem világosítva, hogy több van azért benne, mit gondoltam. Talán a kis teljesítménye miatt van "háttérbe szorítva". (Bár a kezdők újfent előtérbe hozzák, ahogy látom! )
Elvileg két ismerős is van aki trafó ügyben elő vehető. Ebből egy elég matuzsálem korú, és nagy tapasztalatú, talán még van is elfekvőben neki pár db ilyen cső.
Hálózati trafót egy (képről) elég korrektnek tűnőt kapok, iker 250V-os szekunderrel. A fűtőtekercsét nem tudom, elvileg 6V-os.
Ami fejtörést okozott a fent említett csöves egyenirányítás.
Csővel szeretném megoldani én is, de aggaszt a nagy feszültség ejtése. Az érdekelne, mekkora a bevált anód fesz. Nem a katalógus adat, hanem a gyakorlatban bevált.

A párba választott EL 34-esek nagyon drágák. 4db -ot lehetett szerezni múlt évben 60k körül. Most épp nem tudom de amint láttam hangszeres webshopokon a sima pp pár se olcsó.

Itthon ennyiért láttam legolcsóbban: EL34 EH végfokcsõ Electro Harmonix kvartettben
22.762,85 HUF

Én is annyiért vettem egy hete.Bővebben: Link

Esetleg a 100 V-os illesztőtrafót nem lehet kiváltani valamilyen hálózati trafóval ideiglenesen legalább egy próba erejéig? Csak azért kérdezem mert sok toroid és sima nagyméretű hálózati táptrafóm van szinte mind erősítőhöz különböző kimenetekkel.

Ha az áttétel (közel) megfelel, akkor szerintem ki váltható. Gyakorlatilag trafó-trafó, "mindegy" mi a szerepe, csak a kimenők jóval precizebbek, és a vasmagjuk is más anyagú. Fordított rsetben már nem működne olyan simán.

Nem kell kiváltani, tegyél rá egy "visszafordítót" előbb.
Elvileg egy 100W körüli 24V-os trafót ha fordítva teszel rá úgy, hogy a 230V-os 2x115-ös tekekercséből csak egyet teszel rá a kimenetre, próbára megfelelhet.
De nagy baj akkor sem lesz, ha egy 230v/12V halogénlámpa trafót teszel rá, és a 12V-ról viszed a hangszóróra . Pontos illesztés nem lesz, meg szép átvitel sem, de elsőre beindítani megfelel.
Tényleg veszettül felment az EL34-ek ára, legutóbb kb. feléért vettem mint a most látott nyugati árak.
Viszont én már vásároltam csöveket orosz és bolgár eladóktól, azokkal sem volt gond soha.
Itt pl. viszonylag jó áron van egy pár, igaz használtként árulja és teszteletlenül. Anno az RFT és Tesla EL34-eket sokat használtunk, nem volt velük gond.

Köszi nagyon sokat segítesz, épp erre voltam kíváncsi, hogy milyen trafó lenne jó. Pont van egy 6 kg súlyú 2x110/24V trafóm szerintem akkor az jó lesz erre a célra jóval nagyobb mint egy mikrótrafó de az eredeti kimenő is vetekszik méretben a mikrótrafókkal. Viszont sajnos egymás mellett van megtekerve a primer és a szekunder... Egyik ismerősöm már ráállítottam az EL34 beszerzésére talán sikerül olcsón.

Hali! Én is egy kb mikrotrafó méretű 2x110V /30V/8,5V szekunderű Epson printer trafóval hallgatom a 100V-os eag 785/A-t. Szerintem elég jól szólt! Lehet vele zajongani rendesen. Próbára jó.

Üdv mindenkinek!
A képeken a mai alkotásomat láthatjátok.Magát az erősítőt nem én építettem,kaptam egy kedves ismerőstől,mert volt egy kis hibája.Az egyik cső le volt törve... Ezt a csövet én pótoltam egy Tesla csővel(a többi RFT) de nem volt az igazi.Az első képen látszik a hiba ami a csőcsere után jelentkezett,ma ezt a hibát javítottam...(Anódáram mérés,szimmetria beállítása).Most 38-39mA nyugalmi van beállítva csövenként pentódában(triódára átkapcsolva ez lesz 40-42mA) és a tápfeszültség 310V körül áll be amikor be van fűtve neki.Nem tudom ez mennyire jó érték ezeknek a csöveknek,szerintem egy kissé határon járnak így is.

Üdv!

Szerintem is, méghozzá az alsón, ami a feszültséget illeti.

Ez 40mA-rel számolva 12W anóddisszipáció, mégis mit akarnánk egy (két) EL84-gyel?
Egyébként is, egy ekkora erősítőnek minek kéne nagyobb anódfesz? A kimenőn sem esik sok, és gondolom katódellenállás sincs, inkább fix előfeszültség.

A napokban annyira az EL34 körül forgott a fórum, hogy képeket benéztem és a csöveket jobban meg nem néztem.
Minden rendben, az EL84-el így OK.
Bocsi.

Az EL34-nek valóban kevés lenne. Na jó, sejtettem én is, hogy EL34-re gondolsz, tényleg esett róla szó az elmúlt napokban.

Szép estét. Pcl86 helyére jó ECL82 cső? A fűtésfeszültségem 6,3V, így merült fel a kérdés. Az áramkör egy egyszerű erősítő kapcsolás.

A rajzok közt van '82-höz kapcsolás, mert nem egyforma egészen a két cső (nem csak a fűtésben térnek el; amúgy jó helyette).