Jaja, jogos a kérdés. Tartaléknak

Ha valami történne a gyárival, akkor valahogy össze kell rakni egy másikat helyette, bár most már be vagyok biztosítva az ICD2-vel is.

SMD 0 ohm Kialakul ez, a végén tényleg nagyon univerzális lesz. Lehet, hogy az 5V-os "alapgép" és a 3V-os "toldalék" megoldás is használható lenne: aki kezdő és nincs szüksége a 3V-os tudásra, az nem építi meg a toldalékot hozzá.

Szerintem az lenne a cél a PICkit2 utánépítésével, hogy legalább ilyen szintű programozót használjon mindenki, aki foglalkozni akar a PIC-ekkel, és ne a JDM-szerű szörnyűségekkel kínlódjon. A PICkit2-vel ráadásul alapvető debug funkciókat is ki tud próbálni a felhasználója.

Nekem az volt a meglátásom pont emiatt, hogy jó lenne a lehető legegyszerűbben, furatszerelt alkatrészekből megépíteni a klónt. A panelt is úgy kellene megtervezni hozzá, hogy egyoldalas legyen, az alkatrész oldalon maximum egyenes átkötésekkel, így akár otthon fényképezve vagy vasalva is meg tudná csinálni egy nem túl profi is.

Az az egyetlen kellemetlenség van a dologban, hogy a 2550-et valahol fel kell programozni, hogy elinduljon az áramkör, de ez szerintem megoldható, az emberek ilyesmivel segítenek egymásnak.

Vagy lesz két nyákterv. Egy SMD, ami 3V-os, és egy sima DIP-es, ami 5V-os. Aztán lehet válogatni!

Egyébként mindenben egyet tudok érteni, főleg a JDM-es gondolataiddal!

Na, felteszek egy képet arról, amit ma követtem el, ez már jobban néz ki a telefonosnál. Viszonyításképp odatettem az eredeti PICkit2-t is.

Ha nem rontottam el, akkor az áramkör rajza a mellékelt képen látható. A 3 LED-et és a nyomógombot azért még beletenném majd.

Látványra nem rossz, de néhány észrevétel:
Az R4 nem 33ohm , hanem 100.

Valamint nem szimpi, hogy 200mA-es FET kapcsolja a Vdd-t(a gyáriban 3A-es példányok vannak!). Ha ide egy 1-2A-es példányt találnál, ami kapható is, akkor én is azt használnám!

Aztán az se valami jó, hogy a D2 tovább csökkenti a Vdd-t(pofon a FET-nek). Kimértem, a BC640-en 100mV-nál kevesebb esik! Ezen kívül nem gond, ha szembe kapja az 5V-ot, mert nincs potenciál különség. A bázisra kifolyhat a fesz, mert 1k-val megy a PIC-re, ami nem jelenthet gondot bármilyen szint is legyen ott.
Tehát szerintem ide jobb egy 1A-es PNP tranyó!

A bázis ellenállások egyébként is ajánlatosak, mert egy FET simát átszakad egy fesz tüskétől, amire a tranyó oda se bagózik. Valaki megfogja egy lehúzott pulóver után a Vpp-t és a FET elszállt, vele a PIC-is(ha nem is magától a tüskétől, hanem utána a lábra jutó 13V-tól a Q6-on keresztül). A Vdd-nél meg akkor sülhet át a FET, ha kicsit jobban terhelne a céláramkör. A Vpp előállításánál sem valami szerencsés az induktivitás alatt egy ilyen kis áramú példány, főleg védődióda nélkül! (meg aztán a tranyók olcsóbbak és kaphatók minden sarkon)

Szóval én nem vagyok FET ellenes, de ide nem alkalmaznám(ezeket főleg nem). Nem megnyugtató a látványa, inkább erőltetett a dolog... Remélem nem veszed rossz néven, tisztán szakmailag, megbízhatóság szempontból közelítettem meg a kérdést!

Köszönöm az észrevételeket!

Látom, nem vagy teljesen kibékülve a kapcsolással Én egyetlen "hátrányát" látom így megépítve, amit Te is mondtál, hogy a Vdd-n kis terhelhetőségű FET van. Adatlap szerint maximum 5 ohm az ellenállása 200mA-nél és 10V Vgs-nél (itt azért kevesebb van), ami 200mA esetén pont 1V lenne. Bár én soha nem akartam még 100mA-es fogyasztást sem levenni a PICkit2-ről, de majd nézek valami jobb típust ide.

A Vdd kimeneten lévő (schottky) dióda ott van az eredetiben is, és az az értelme, hogy ne tudj kívülről visszapumpálni semmit a tápfeszre (ne csak 5V-ra gondolj!), ezáltal az USB-re és a PC-re. Szerintem bipoláris tranyóval is fennáll a veszély, ha nincs ott a dióda. Azért schottky, hogy minél kevesebb feszültség essen rajta.

R4 azért 33 ohm, mert olyanom volt, értéke véleményem szerint nem kritikus.

A többivel nem értek teljesen egyet, ezekben a FET-ekben visszirányú védődióda is van, a PIC-ben is vannak clamp diódák a bemeneteken, szerintem korántsem olyan érzékenyek a zavarokra, mint ahogy azt Te látod.

Én azt hiszem, összerakom az én verziómat valami panelfélére és használni fogom a gyári helyett, aztán majd meglátom, milyenek a hosszabb távú tapasztalatok vele.

Én nem akarok nagyon beleszólni a dologba , csak gondoltam, megemlítem, hogy találtam egy FET-et, ami talán jó lehet nektek a Vdd-t kapcsoló helyre.

Típusszáma: Si9435
Tokozása: SO-8 SMD (még csak nem is óriási)
Feszültsége: max. 30V
Árama: 5A körül

HQ-Videonál lehet kapni.

Végül is ja, csak ti ragaszkodtok mindig a gyári megoldáshoz!


Már ne is haragudj, de hülyeség ellen nem lehet felkészíteni egy áramkört! Minden jószan ész szerint ott 5V-nál több nem lehet! Aki szándékosan tönkre akarja tenni a PC-jét, az meg tegye! Én egyik égetőmben sem használok ezen a ponton diódát, ebben sem fogok. Esetleg egy varisztort nem teszel bele?


Van, de az nem véd csak viszirányban. Ezek a FET-ek 30V-osak, simán tönkre lehet tenni egy impulzussal. A PIC pedig nem a tüskétől menne szét, az már csak a folyománya. Jó nem állítom, hogy ez be fog minden alkalommal következni, de megvan rá az esély. Egy tranyó ilyen szempontból sokkal robosztusabb, olcsóbb, és megfelelő a pozícióba, ez ellen nehéz érvelni. Nekem nem jön be ez a csakazértis FET dolog.


Támogatlak, és valószínű nem is lesz vele baj. Bennem csak kétségeket okoz a választás, semmi több.

A 3V-os megoldást nem is akarod megvalósítani? Nem égetsz ilyen PIC-eket?

Köszi Norberto, ez egész jó példány, és valószínű, hogy csak a tokozása miatt mentem el mellette! Az főleg jó, hogy ennél a cégnél szoktam vásárolni leginkább. A Vpp-t előállító tranyó helyére ez már biztonságosan megfelel! A Vdd-t az előzőekben kifejtettek miatt továbbra sem FET-el oldanám meg.
Viszont a Vpp helyén talán még kisebb értékű, ezzel méretű induktivitásra is rá tudna dolgozni. Kipróbálok egyet 220uH-vel, remélem még belefér a frekibe, amit egyébként nem tudom mekkora lehet, remélem 100KHz felett jóval! Erről tud valaki valamit, vagy mérjem ki?

Nem néztem még szkóppal, hogy hogyan dolgozik a pumpája, a forrásban meg lehetne keresni. A kisebb induktivitáshoz az impulzusszélességet hozzá kellene idomítani, mert félő, hogy túl nagy csúcsáram alakul ki az induktivitáson, netán telítésbe is megy a vasmag.

Amúgy tény, hogy nem tudok igazán jó P-FET-et a Vdd kapcsolására. Ami van, az vagy méregdrága, vagy SMD tokozású, vagy a nyitó Vgs nagyon nagy. Megnéztem újfent a BC639/640 adatlapját, nagyon jó kis tranyók azok, ha olyan helyen járok, veszek belőlük 1-1 marékkal, hogy legyen otthon. Én eleve azért nem is kotorásztam otthon, mert bipolárisban BC182/212 és BC546/556-jaim vannak, azok meg mind a BS170/250-nel azonos áramtűrésű kategóriák. Tulajdonképpen minden FET helyére bipolárist téve 5 plusz bázisellenállást jelent, az tényleg nem a világ.

Azért a BC640 adatlapjából nekem az derült ki, hogy ha 500mA-ig akarod használni, akkor érdemes 50mA bázisáramot belepumpálni, akkor lesz 0.5V alatt a maradékfeszültsége. Az 50mA az nem kevés!

Ellenben nemrég találkoztam olyan bipoláris tranyókkal, amikben a bázisellenállás gyárilag benne volt a tokban, lehet, ilyen irányba is körül lehetne nézni.

A forrásba belekukkantva úgy tűnik, hogy 150kHz-en megy a PWM kimenet, amivel a Vpp-t előállítja, a kitöltési tényezőkkel hogy hogy operál,. azt még nem találtam meg benne. Most viszont rohannom kell, majd később még böngészem a forrást.

Igazad van, ezt nem néztem, lehet, hogy ehhez meghajtó is kéne, vagy nagyon leesne a fesz. Még nem használtam 300mA felett, de ha 500-at akarnék, akkor kéne még egy tranyó, meghajtónak. Ha darlingtonba kötném, akkor meg lehet, hogy több fesz esne, ezt még kipróbálom. Köszi, hogy figyelmeztettél! Lehet, hogy e miatt áll fel a Vdd lassabban nagy kondinál!
Ha a darlington bejön, akkor egy pnp SO-23-as tranyóval, (ill, furatos panelen egy tokkal) több lesz, ami nem a világ. Megér 500mA-t. Ha lehetne találni 50Ft körül 1A-es P-s FET-et, akkor azt tenném bele én is! Dióda akkor sem kéne, csak egy 470ohm -os bázisellenálás, biztos ami biztos.

Egy 555-el 50KHz-el próbáltam a 220uH-s magot és tök jól előállította a Vpp-t. Igaz a 34063 kicsit kevesebbet fogyasztott jóval nagyobb frekin.
Ez a 150KHz szerintem elég lesz s kisebb tekercshez is. Meglátjuk. Jó lenne nem sok helyet pazarolni a tekercsre. Mondjuk a tiéd is nagyon pofás és nem eszeveszetten nagy!

Vdd-s FET-el kapcsolatban, mi lenne, ha 2-3db SO23-as BS250-et tennénk párhuzamosan? Bár a gondot inkább az 5V-os gate feszben látom itt is!

Még annyit(BC640), hogy a 400mA-hez a grafikon szerint 200mV szaturáció tartozik. 10-esnél meg nagyobb a bétája(400mA-nél 70esnél jobb), csak elég neki 25mA. Ha nem akkor kicsit több fesz fog esni. Mindenesetre megnézem, hogy a valóságban milyen feszkók és áramok jönnek ki!

SMD-hez csak egy ötlet:

IRF7309

Egy p és egy n FET egy tokban, elég nagy áramtűréssel. Bár a Vgs-ek lehetnének kisebbek.

Egyszer valami akcióban vettem vagy 10-et, akkor jóval bruttó 100Ft alatt volt kapható. LEGO motort már kapcsolgattam vele, jól viselkedett.

Nem olyan vészes az az 1V-os küszöbfesz. 130Ft+fa az ára (HQV), ami elfogadható a két db-ra. Kijön belőle a Vdd és a Vpp pump FET-je.

Kérdés, mit tervezzünk a furatszerelt panelre!?
Vagy azon legyen tranyó? Még meglátom a mai mérések eredményét, aztán kiderül mi lesz.

Ezt meg közben találtam, a BC640 SMD megfelelője(56Ft)
BCX53-16

Van NPN-is.
BCX56-16

Kedves szilva és többiek!
Megtörténtek a próbák. Elsőre nem tűnt fényesnek a helyzet!
BC640 az áldozat. 5.02V stabil táp, bázis felhúzó ellenállás 47K.
Bázis a testre 260ohm-al. (mért bázisáram 16mA!)
120mA -> 72mV
200mA -> 112mV
300mA -> 177mV
400mA -> 360mV

Ezen felbuzdulva, mármint, hogy a 255ohm hatására csak 16mA folyik, lecseréltem az ellenállást 150ohm-ra és a 18F2552 Vdd vezérlő lábról vezéreltem.
Mértem a bázisáramot. Az így kapott érték 24mA(a 150ohm -on 3,59V esett!), amit a PIC még éppen elvisel károsodás nélkül.
Így újra mértem a szaturációkat:
120mA -> 66mV
200mA -> 102mV
300mA -> 151mV
400mA -> 222mV

Én azt gondolom, hogy ezek az értékek már teljesen elfogadhatóak!
Ebben az egészben az az érdekes, hogy a 150ohm eredményezi a 24mA-t, amit valószínűleg a tranyó bázisán eső fesz, és a bázis belső ellenállása okozhat.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy JZoli, kedves fórumtársunktól kapott FZT968 tranyókkal hihetetlen eredményeket mértem! 400mA-nél 33mV! esett rajta!
Kár hogy ezeket a tranyókat nem kapni itthon! (Köszi Zoli!)

Szia!

Ezek a méréseknagyon hasznosak, én is úgy gondolom, hogy az értékek teljesen elfogadhatók. Ha ennél a néhányszáz mA-nél nagyobb áramigényű cuccon fejleszt az ember, akkor csináljon hozzá rendes tápegységet, elvégre a végleges helyén is valamiről kell majd működnie.

Az a Zetex tranyó tényleg jól sikerült típus, nézd csak meg a Vce(sat) értékeket és a hozzá tartozó Ib-ket az adatlapban!

Bővebben: Link

ZTX753 20Ft körül kapható a L...x-ben (ugyanez 200Ft a HQ...-ban?), az is elég bíztató adatlappal bír.

Ez is jó tranyó! 1A-nál kell neki 100mA, akkor Ez is megelégedne 400mA-nél, 25-el!

Abban teljesen egyetértünk, hogy 400mA-nél nagyobb tápigényt már nem az égetőről kéne kiszolgálni, ezért nem lesz ezzel gond, ha BC-ket használunk, akkor sem. De végül is lehetne ZTX-is. Ha a lomexben megvan minden ami kell, akkor onnan is lehet rendelni a csomagot. Szerintem biztosan megvan!

Ma kicseréltem a saját tekerésű ormótlan nagy tekercset egy gyári, 2 raszteres 1mH-re (nem kaptam 680uH-t), a PICkit2 kiválóan működik így is. Bekötöttem továbbá az eredetiben is meglévő 3 LED-et, betettem még egy elkót az USB-s tápfeszültségre, meg egy párhuzamos 2k7-et (USB eszköz fel nem ismerhetősége ellen gyári ajánlás). A PGD és PGC kivezetésekre szintén a gyári ajánlás miatt 4k7 "lehúzó" ellenállásokat tettem.

Ezután órákon keresztül MPLAB-ból debugoltam animációs meg rendesen futó, néha megszakított módban egy egyszerű LED-soros fénypörgetőt, hibátlanul működött. Megjegyzem, az eredeti PICkit2-mmel néha volt olyan bajom, hogy debug közben, ha túl sokáig futott a program és meg akartam szakítani, akkor elvesztette a kapcsolatot a céláramkörrel (abban még nincsenek benne szerintem a 4k7 lehúzók). Úgyhogy az utánépítés kiválóan vizsgázott.

Érdekességképp megemlítem, hogy elővettem az ICD2-t, és azzal is próbáltam ugyanezt a programot debugolni, ami sikeres is volt, de a lépésenkénti nyomkövetésnél az ICD2 válaszideje legalább a duplája volt a PICkit2-ének. Ezen kicsit meglepődtem.

Én meg kipróbáltam 220uH-vel, de nem ment.

Kérdeztem korábban, nem emlékszem válaszoltál-e, hogy más feszültségre nem készíted fel a tiéd?

Közben nekem is alakul a végleges rajz, az említett ellenállások szintén bekerülnek, meg minden ami kell. Így is elég kevés alkatrész fog kelleni, és legalább minden kapható itton,valamint SMD-ben és sima formában is meg lehet építeni. A hétvégén a panelt is megtervezem ,ha minden igaz, jövő héten kész lesz! Egyedül tekercsem nincs, és nekem elég messze van minden bolt. De úgy is akartam mást is rendelni...

Nézegettem a PICkit2-ben futó program forrását, szerintem eléggé arra a 680uH-re van kitalálva minden. A különböző Vpp-khez tartozó kitöltési tényezőket a kezelő progi küldi le, meg az alsó-felső feszültséglimiteket is. A PICkit2-ben lévő szabályozás az alsó-felső limitek és a Vpp összehasonlítása alapján csak ki/be kapcsolgatja a PWM-et. Ha a leküldött kitöltési tényezővel nem sikerül előállítani a szükséges Vpp-t (pl. a nagyon eltérő tekercs miatt), akkor hibát fog érzékelni és leállítja a pumpát.

Hát nem is tudom, lehet, hogy az AUX helyén visszaküldött külső Vdd-s limitereket beleteszem az áramkörbe én is.

Amúgy nagyon érdekes technikát használ a programozáshoz a PICkit2: a kezelő program egy scriptet küld le neki, amit ő végrehajt. A scriptben ilyen eléggé elemi dolgok vannak, hogy jelek ki-be kapcsolása, várakozás, ilyesmi. Azaz maga az eszköz nem is tudja, mit hogy kell programozni, azt a PC-n futó program tudja, és mindig az adott céleszköz szerint állítja össze és küldi le neki a scriptet.

De gondolom, az időzítéseket csak egyszer küldi le? Utána már a program elintézi maga, csak az adatokat kell küldözgetni, vagy nem? Én így terveztem a soha meg nem épülő USB-s égetőmet!

Mekkora az a 1mH? Megkérdezhetem hol vetted?

szilva!
Képzeld, jól átvertem magam, és kicsit téged is!
Az egész abból következett, hogy a BC639 rekeszemben 1db tranyó volt, valamint ezeken a tranyókon igen gyenge a felirat és az én szemem sem lett jobb az évek alatt.
Naszóval a rekeszben egy BC640 volt. Ezzel teszeltem a 220uH-t. Jó hogy meg se nyekkent!
Lényeg, hogy most egy BC182-vel simán előállítok 13,7V-ot egy 220uH-vel(a próbák alatt a 2,7K helyett 2,2K van a feszültség osztóban) .
A felvett áram üresjáratban 12V-ra beállítva 10mA.
Egy LED 2,2k-val bekötve 7mA-t fogyasztott, és egy plusz terhelést betettem, amin még 4mA folyott(ennyi elég bőven a Vpp-nek, és a vezérlésének). Így összesen 11mA kivett áram mellett a felvett áram 80mA. Megmérnéd, hogy ez 1mH-vel mennyi nálad?
Esetleg még érdekes lehet, hogy a BC182 teljesen hideg maradt.

A script forrasokat nem latom, de a script engine-t nezegetve ugy tunik, hogy egyetlen sebesseget allit be elore, az ICSP kommunikaciojet. Ezenfelul ket utasitasa van, az egyik varakozzon hosszan (DELAY_LONG) es varakozzon rovidebben (DELAY_SHORT). Mindkettonek van egy parametere, szoval a scripten belul valoszinuleg eleg szeles idokeretek kozott lehet varakozni (az is szepen dokumentalva van a forrasban hogy mennyit tud varni maximalisan, de ez gondolom most nem annyira erdekes).

No, mértem egy sort. A mérés a mellékelt képen látható elrendezésben történt, a PICkit2 progi troubleshoot-ját használva. A jumper az USB-ről lejövő tápvonalra lett téve, az egész áramkör áramfelvétele ezen megy keresztül. Az árammérés során az árammérő műszer belső ellenállása miatt a terhelés hatására esett a PIC tápfeszültsége, ami abban nyílvánult meg, hogy a szerinte 12V, helyes értékű Vpp a valóságban kisebb lett.

A számítógépről 4.92V USB feszültség jön.

A Vdd-n egy zöld, a Vdd_tgt visszajelzésére egy sárga LED beépítve, 680 ohm-os előtétekkel (kb. 4.5mA/LED).

Nyugalmi áramfelvétel: 38mA (1 LED)
Vdd_tgt bekapcsolása után: 42.5mA (2 LED)
Vdd_tgt és Vpp bekapcsolása után:
- Vpp-n a terhelés csak a gyári osztó, Vpp=10.5V: 48.5mA (2 LED)
- Vpp-n gyári osztó plusz 1k5 (6.7mA), Vpp=10.07V: 66mA (2 LED)
- Vpp-n gyári osztó plusz 680omh (13.8mA), Vpp=9.4V: 83mA (2 LED)

Ha a dat és clk-kat magasra kapcsolom, az plusz 1-1mA-t jelent, nyílván a 4k7 lehúzók miatt.

Vdd_tgt terheléses mérése (ekkor már nem volt árammérő a tápágban; az USB feszültség az utolsó mérés során 4.8V-ra esett le):
-680ohm (6.75mA): Vfet=30mV Vd=300mV, Vdd_tgt=4.59V
-33ohm (113mA): Vfet=450mV Vd=630mV Vdd_tgt=3.74V

A lábai 2 raszter távolságra vannak, álló fazonú (az előző hozzászólásomban a fényképen látszik), a Lomexben vettem, egy sor másikkal együtt. Most van itthon ugyanilyen típusból 100uH, 220uH, 470uH és 1mH. Elvileg a 100uH 1A, az 1mH-s 300mA DC terhelhetőségű, ez ide bőven elég.

Erről van szó (RLB0914-es típus): Bővebben: Link