Részben igen, részben meg nem. A kínai simán rányomja a CE, meg kettős szigetelés, stb. logót olyan LED driverre is, amiben az egyik (negatív) szál simán végigmegy a nyákon. Tehát ha éppen úgy dugod a hálózatra akkor kint ül a fázis a LED-en. Ha jól emlékszem tettem fel valahova képet is a belsejéről elrettentésül.
A kérdező esetében pedig lehet valami gond a kimeneten (zárlat vagy elkötés), mert egyébként működni kellett volna a tápnak, és nem mindenféle hangokat adni.

Ezt nem tudhatjuk, érdekes infó lenne a forrás... Lehet elkötés a kimeneten, de az nem szokott változni és halványulni, a tünetek alapján IC-re tippelnék, gondolom fűt is.

Sziaszok! Az érdekelne,hogy egy kapcsolóüzemű tápban lehet-e helyettesíteni az UC3842-es IC-t UCC28C42-es IC-vel? Szimulátorral szeretném leszimulálni,és ez az alkatrész áll rendelkezésre. Köszönöm!

Tudtommal ezek csak a hőmérsékleti osztályban különböznek és így 3842 helyett 2842-t bármikor használhatsz (utóbbi szélesebb hőmérséklettartományban működik)

Nekem is ebay-ről ilyet küldtek 3842-es helyett.Nyugodtan használhatod helyette.

Igen, de azért meg kell ezt nézni komolyabban, mert az egyik xxC42, a másik meg xx42. C nélkül.

Köszönöm a segítségeteket! Nem tudom milyen adatokat kell szigorúan figyelembe venni,én amit észre vettem az az a különbség,hogy az UC3842-nél a kimenetet tranzisztor húzgálja le-fel,az UCC28C42-nél pedig MOSFET van a kimenetnél a BLOK diagrammjában. Ez jelent-e akadályt?

Sziasztok

Szeretném a segítségetek kérni. Van egy hangszer aminek a tápegysége a következő jelenséget produkálja:

"Egyszercsak" bekapcsolom, és nem indul el a gép, csak kattog a tápja (a videon hallható módon)
Majd teljesen random szerűen megint bekapcsolom kikapcsolom..és majd egyszer csak, bekapcsolom és lám működik.
Így megy egy darabig napokig működik, aztán jó ideig nem kapcsolom be megint nem indul el. Van hogy ilyenkor néma a táp, aztán elkezd kattogni, vagy már a bekapcsolástól kattog (halkan persze). Átfújkáltam már kontakt sprével, megtisztogattam a nyákot, de nem javult a helyzet. Kb 10 éves a hangszer.

(Szerintem a kondenzátor kattoghat ahogy a videón hallom)

2, Én azt gyanítom hogy a kondival van baj, jelenleg ilyen kondenzátor van rajta: "epcos b43303-r0157-m7", sajnos ilyet ahogy kerestem már nem kapni, milyet használhatnék helyette?

Íme a videóhoz a link:

Bővebben: Link

Előre is köszönöm Mindenkinek!

Az idézett felirat alatti sorban van hogy hány mikrofarados a kondi (abban a sorban, ahol az "(M)" látszik), kicsit odébb pedig hogy 385 Voltos. És olyan értékű kondenzátort simán kapnál. De nem feltétlen az a hibás alkatrész, műszerrel (ESR) kéne megmérni, de neked olyan nincsen (tippelem, ha volna akkor nem nyitottál volna topikot, és leolvastad volna az értékét jól).
Nagyot nem hibázhatsz, ha a másik két (vékonyabb) kondit is kicseréled. Polaritásokra ügyelve!
Miután kihúztad a hálózati dugót, várj legalább fél órát mielőtt belenyúlnál, vagy pedig egy izzóval zárd rövidre a kondi lábait, mert rázhat!

Mivel ez nem kapcsolási rajz hanem csak blokkvázlat, a legtöbb esetben csak odafirkálnak valamit, és lehet akár tranyó vagy FET is a vége.

Tipikus tiltás. A vezérlés próbál bekapcsolgatni, de valami akadályozza ebben. Ha nincs túláram vagy hasonló probléma a kimeneten, akkor szinte biztosan rossz elkó vagy dióda, más nem nagyon szokott lenni.

Szia! Mostanában szétkaptam pár PC tápot és van némi rutinom is - igaz a kapcsolóüzeműek terén kevés. Azonban a kondenzátorok valóban kiszáradnak - a tápok is úgy vannak méretezve, hogy ez benne legyen. A legelső dolog, hogy odafigyelj a bent lévő elektrolit kondenzátorok polaritására, ha kell - jelöld meg, hogy vissza is lehessen tenni - aztán forraszd ki nyugodtan - azzal sokkal több értékelhető infóhoz jutsz - mert látod rendesen az összes feliratot. Be kell szerezni mindegyik helyett egy-egy darabot - ez nem nagy költség. Aztán a polaritásra nagyon ügyelve beforrasztani az újat. Egy átlagos alkatrészboltban, ha viszed magaddal a régieket - gyorsan lehet helyettük újat találni. Ha akkor sem indul el a táp - akkor lehet agyalni, ha elindul - lehet örülni! Nekem szerencsém van, mert beszereztem magamnak alkatrész tesztert - azóta sokkal könnyebb a dolgom, hiszen azonnal látom, hogy jó vagy sem egy alkatrész. Sokszor az is okozhat fejtörést, hogy már az új alkatrész is eleve hibás, ezt is segít kiszűrni.

Én is beleszaladtam hasonló hibába. Noti-táp, megállt. Egyik kondi púpos. Kettő volt a kimeneten, más kapacitású (de 105 fokosak), de mondom cserélem mindkettőt. A kisebbikből kaptam jó alakút, a nagyobbik meg keskenyebb, magasabb. Éppenhogycsak befért... Most felér az árnyékoló belső fémburkolatig, persze elszigetelve.

Bekapcsoltam, működik. Majd megint megállt. Azóta hasonló a viselkedés: bedugom, halkan kattog, kikapcsolom, beindul (pufferról), ha ilyenkor visszaadom neki a hálózatot, akkor működik, persze nem mindig így se.
Hogy mi baja lett, nem tudom, SMD alkatrészek vannak benne Olvastam itt, hogy lehet a szabályzókör optocsatolója a ludas?
De mitől purcant meg? És hogyan, mert a kondicsere után azonnal működött.

A primer puffert is ki kellett volna cserélni.

Eszembe jutott, de köszi a megerősítést. Csak most ezért boltba menni... Vagy feltúrom a lomjaimat, van egy csomó ilyen helyre való kondim, használtak, de azzal csak kihúzom egy darabig

A kapcsolóüzemű tápegység pont az az eszköz, ami barkácsolással, hozzáértés nélkül nem javítható. Vagy balesetveszélyes lesz, vagy tűzveszélyes.

ESR mérő nélkül eszembe nem jutna tápot javítani. Honnan tudod hogy amit beleteszel az nem rosszabb mint ami benne volt? És ez igaz lehet az újan vásároltra is mert elég nagy a szórás.
Volt egy közel 30 éves készülékem amit nekiálltam átkondizni, természetesen mérés után. Aztán félbehagytam, mert néhol az újan vett kondi ESR-je 2x-3x akkora volt mint a bent lévő öreg kondié...

Az is lehet. Tervben van egy LCM3 építése.

De ha tényszerűen rossz a kondi, akkor miért van hogy néha elindul a gép, (most is bekapcsoltam és megy) néha kattog, néha csak némán nem indul el. Vagy ez annak a jele is lehet hogy valamék kondi adja meg magát?
így is lehet rossz a kondi, hogy egyszer elindul a táp máskor meg nem?

Igen így is lehet rosz, ez a kondihiba tipikus tünete.

Mivel hogy most elindul a tápegység, ha elviszem egy "szakihoz" rámér, ilyenkor is kidobja azt ha valameik kondival baj van? (tehát arra értem: nem kavar be az hogy most épp működőképes?)

Ha működőképes - akkor működik. Itt főleg az a kérdés, hogy egy alkatrész ha működőképes, de eltér a gyáritól a paramétereinek egyike, belefér e abba az intervallumba, ami a teljes táp működőképességéhez elegendő. Ha belefér - menni fog.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne felétek, hogy honnan lehet beszerezni 63v low esr elko-nál magasabb feszültségűt kapcsolóüzemű táphoz.
Előre is köszönöm.

Például itt, de EPCOS-t ha keresel biztosan találsz. Az UPS-ekben is ez van némelyikben.

Hali.

Az épülő új tápom magja egy ETD49-es forma lesz, hídban. Az lenne a kérdésem, hogy a Skori számolót segítségül véve primernek 34menet jött ki. Viszont én csak 30at tekeretem rá 16 szál 0.35-ös huzalból, azért, mert éppen még így elfér ha a szekundereket is felkanyarintom rá. Ami persze 2x30 szál huzalból lesz rajta 7 kanyarral. Mit gondoltok? A_e értéke 2.1 cm³ körül van. Ebből kéne valahogy kiszedni min 2x7-800W teljesítményt. Nem tudom valaki tömött-e már meg ennyire fullra egy magot? Mondjuk 4A/mm² áramsűrűséggel mérve. Nem lesz nagyon forró? Van valakinek tapasztalata?
Köszi.

Félre írtam A_e 2.1cm²

A 30 menettel 190mT körül van a gerjesztés ha jól számoltam, azzal már lehet hogy melegedni fog a mag. Ezért kell előtte megmérni mielőtt rátekersz (nx10V táp, néhány menet 1 szálból) és akkor az biztos. Vagy feljebb kell vinni a frekit.
Nem a 4, de a 6-8A/mm² is mehet simán, mondjuk a gyűrű jobb ebből a szempontból mert ott jobban tud hűlni a huzal. Kipróbáltam egyszer egy ETD42-vel, 8A/mm² ment rajta át 25 percen keresztül, a tekercset még be is bugyoláltam egy ronggyal, és nem érte el az 50 C^o-t sem.

Ez a 8A/mm² elég kakaós. Amúgy én 0.17... 0.18T számoltam. Hát kíváncsi leszek. Egy viszonylag elég huzatos házban fog csücsülni. Remélem nem lesz gond...

Egyszer olvastam egy érdekes véleményt. Ha erősítőhöz készül a trafó, akkor miért kellene annyira vastag drótból csinálni mondjuk a szekundert? Hiszen, nagyjából az az áram folyik át rajta, mint a hangszórón. ( Ez így nem teljesen igaz, de könnyebb elképzelni ) A hangszóró lengője egész vékony drótból van a trafóhoz képest. Akkor miért kellene a trafónak olyan vastagnak lennie? A huzalhosszak is összemérhetők. Ki kell számolni, hogy ohmosan mekkora ellenállása van a szekundernek, hogy azon mennyi feszültség fog esni. ( persze, litze ) Ez kicsi értéket fog adni. A feszültségesés sokkal nagyobb részét fogja kitenni a szórt induktivitás miatti feszültségesés. Tehát, nagyon meggondolandó...

Itt van egy táblázat, ami alapján ki tudom számolni a huzalod ellenállását. Számolj a szkin hatással is ha lehet, több az AC ellenállásod.
Ezek után számold ki a vár áram alapján mekkora teljesítményveszteség lesz a rezen. Ezek után becsüld meg a magveszteséget. Ezt add össze, ez lesz az összes teljesítmény, amit a trafódnak disszipálnia kell.
Ezek után becsüld meg a fánkod teljes felületét (toroid átmérő adott, vastagság adott, tudod kb hány réteg huzal lesz rajta). Ebből Rt = 50 / Gyök(A), ahol A a felület cm2-ben, becslő képlet alkalmazásával meg tudod becsülni a termikus ellenállás a felületen.
Ebből rögtön tudsz melegedést is számolni. Az előbbi képlet konvekcióra vonatkozik, de ha ventivel mozgatod a hőt, akkor sokkal többet tud disszipálni.

Remélem segítettem. Az előbbi totál empirikus, de jó saccra.