Szia!
T2 bázisát kérdeztem, mert az csatlakozik közvetlen a komparátor kimenetére. A komparátor megkapja a feszültséget? A referencia feszültséget TL431 állítja elő. A TL431 anódja és a katódja között mérj feszültséget. Kb. 5-6,5V-ot kell mérned rajta. Ha meg van, akkor a komparátor 13-as lábán mérd meg, hogy ez a feszültség valamilyen formában eljut-e.

Hello! Nem tudom honnan veszitek ezt a "komparátor dumát". Egy tápban két szabályzó van. Az egyik a feszültséget, a másik az áramot szabályozza. Szinte semmi különbség köztük, csak egyik a kimenti feszültséget figyeli, másik a Shunt feszültségét. Ebben a tápban "komparátornak", maximum az áramkorlátot jelző Led-et meghajtó OPA-t lehetne annak nevezni. üdv!

Szerbusztok.
Segítséget kérnék nem működő labortápom miatt. Egy PA Elektronika Labortáp 1. lenne szó. A feszültség kijelző módban 0,5 voltot mutat ha feszültséget szeretnék növelni azonnal világít az áramgenerátoros led. Mintha rövid zár lenne. Valamint nem világít Se a piros se a zöld kimenetet jelző led se. Mi lehet itt a hiba. Az előzménye hogy egy tesla tekercset próbáltam vele éleszteni.
Üdv.

A Hiba megoldva.

Sziasztok!

Lenne egy problémás műszer tápegységem. Ez egy elég régi Ganz TT-5 áteresztő tranzisztoros fesz stabilizáló táp. Egy uA 741-es műveleti erősítő szabályoz. Van benne egy kis 78L05 fesz stabilizáló a 741-hez. A teljesítmény tranzisztor egy BD169-es.
Ha feszültség alá helyezem, akkor éppen csak pár tized volt mérhető a kapcsain, és van benne két nagyobb méretű (1-2W-os ellenállás, mely iszonyatosan felmelegszik. Tulajdonképpen semmi terhelés nincs rajta, csak a fesz mérő belső ellenállása. 24V nem mérhető rajta.
Nem valami nagy teljesítményű, mert a dobozán max 200mA terhelhetőség van írva.
Elég régóta fekszik nálam, ha jól emlékszem egy kölcsönadásból és kis olvadó biztosíték hiányából ez lett az eredmény. Szeretném megjavítani, viszont 1-2 segítséget, ajánlást elfogadnék. (Kíváncsi lennék mivel van a baj)
Annyit elmondanék, hogy a 741-et már cseréltem, és akkor sem ment. Ha nagy probléma, hogy terheletlenül próbáltam, akkor ezt orvoslom.
(200mA körüli és 24V kapocs feszülstég mellett több mint 120Ohm-os ellenállásra van szükségem, és így ~5W-ot fűtenék el, ennél nagyobbat kötnék rá.)
Kapcsolási rajzom nincs és neten sincs semmi infó. Ismereteim szerint és vizsgálva egy közel sztenderd kialakítású kapcsolás, megtalálható benne a zener, a sönt (mely forró lesz).
Túlterhelés, vagy zárlat esetén mely alkatrészre gyanakodhatom? Kiméréssel megbírkózom, de mankóra azért szükségem lenne.

Köszi a válaszokat. Üdv Majcc

Keresd a zárlatot a kimenettő visszafelé.

Hello! Ha nincs rajza, tegyél fel róla fényképet ha tudsz.
- Mérd meg a 78L05 előtt és után a feszültséget.
- Mérd meg a 741 lábain a feszültségeket.
- Mérd meg a BD169 lábain a feszültségeket.
(A méréseket a pufferkondi negatív lábához képest mérd.)
És kérd meg a Modikat, tegyék át ezeket a hozzászólásokat a labortáp javítás topikba!
üdv!

Javítok egy TR-9193/A típusú tápot, de 1-2 hibába botlottam. Ugye ennek 2A a kimeneti max árama, de ezt nem tudom a P2 potival beállítani. Előzőleg, a kimeneti feszt nem tudtam 30Vra állítani, csak 20Vig tudtam max, de kicseréltem az LM324et, és most be tudtam. De a kimeneti árama2,5-2,8A közt változtatható.
Másik kérdésem, hogy a P3nak mi a szerepe?

Na az előző hibát orvosoltam, bár nem tudom, hogy mennyire "szakszerű". A két ellenállást ami a rajz szerint R10 és R12, 6,49K 1%os, cseréltem kisebbre, ami 6044R. De a másik ami feltűnt, hogy a P1-2 se a leírás szerinti 470R, hanem 680R gyárilag. Okoz ez az eltérés valami hibát?

Hello!
Ha beállítható az áram és a feszültség végértéke, akkor nem számít. A P3 az áramszabályzó Offset potija, mert ott az erősítőnek 0A esetén, mV-okat kell feldolgoznia.

Szia!
Köszi a választ, akkor nem törekszem annyira a rajz szerinti értékekre.
Le tudnád nekem írni, hogy tudom beállítani a P3 pontos értékét? Mert valószínű az is el lett csavargatva, mikor valaki megpróbálta módosítani.
Amúgy le a kalappal a táp előtt, mert a benne lévő teljesítmény tranyók, az után is működnek, miután a vezetéket leolvasztotta magáról, és a szigetelőgyűrű is elfolyt. Csatolok egy képet, amin látszik mekkora hő volt rajta. A színe nem azért ilyen, mert koszos, hanem megvan barnulva

Hello! Beállítasz valamekkora kimenő feszültséget, leterheled a tápot valamivel (mondjuk egy kis izzóval). Minimumra tekered a két áramszabályzót. Majd P3-al megkeresed azt a pontot, ahol éppen el akar indulni az áram, vagy akár a kimenő feszültség felfelé..

Ja csak ennyi, azt hittem valami bonyolultabb mérés kell hozzá.

Még egy kérdés, hogy valamiért a fix 5Vnál nem tudom beállítani az 500mA-t. A tápot mérve, a -+ 14 helyett, az egyik -15V a másik +13V ez lehet az oka, hogy nem szimetrikus?

(#) proli007 válasza Gabó hozzászólására (») Válasz • 17:37 /
Ezek a kérdések egyáltalán nem ide tartoznak. De vélhetően nincs beállítva a feszültség.

Konkrét állítási lehetősége nincs. A zenereket megnéztem, meg az ellenállásokat is, azok a megadott értéken vannak. Hogy be tudjam állítani az 500mA-t, az R12nek az értékének, olyan 4knak kell lennie, 6,19K helyett. Ez azért elég nagy diferencia szerintem.
rajz

Azt kell megérteni hogy zajlik a szabályozás és az alapján már lehet ellenőrizni a helyes vagy helytelen működést eltéréseket. (Ha valamit elírok, az a nehéz olvashatóság miatt lesz.)
- A kimenti áram az R75 Shunt ellenálláson folyik át. A feszültségesés rajta, UR75=0,5A*1,1ohm=0,55V.
- A refernciának ugyan ezt feszültséget kell előállítani az R76-on. Az ehhez szükséges áram, IR76=0,55V/560ohm=0,982mA.
- Ezt az áramot kell a P2+R12 ellenállásnak biztosítania a referenciafeszültségből.
- A D5 zéner könyök feszültsége 5,6V. Az IC1/2 ugyan ezt a feszültséget állítja be, az R3 ellenálláson. Az R3-on folyó áram megegyezik, az R4-en folyó árammal. A tényleges referencia IC1 1-es lábán, az R3 és R4 ellenálláson eső feszültség összege.
- IR3=5,6V/5,11k=1.096mA. IR3=IR4. UR4=IR3*R4=1,096mA*1k=1,096V. Uref=UR3+UR4=5,6V+1,096V=6,7V. Tehát ez a referencia, és ez mérhető IC1/1 1-es kimenetén.
- Az áramszabályzónak negatív referenciája van, amit a pozitívból állít elő IC1/2 invertáló kapcsolásban. Ennek erősítése Ua=-(R7/R6). Mivel R7 megegyezik R6-al, az erősítés -1-szeres. Vagy is U1/2 7-es lábán a referencia feszültség -6,7V.
- A P2+R12 összegének így R=Uref/IR76=6,7V/0,982mA=6,82kohm-nak kell lenni.
- Mivel R12 6,19k és P2+R12=6,19k+0,68k=6,87k. Ebbe éppen hogy csak, de bele esik a számított 6,82k érték. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a zénernek és ellenállásoknak is lehet/van toleranciája..

Huh köszi a sok adatot, hamarosan nekiesek és mérek ezek alapján. Ami feltűnt, hogy vannak olyan alkatrészek is, amik nem szerepeltek a rajzon, de "gyárilag" (legalábbis a forrasztás alapján nem házi barkács) vannak betéve. Elképzelhető, hogy ezzel kompenzálták, az alkatrészek szórását?

Látható a rajzon, hogy oktalanul használtak nem a szabványos soron kívülálló alkatrészeket. Mert vagy "számítgatott valaki", vagy éppen ilyenből volt egy tonna. Aztán mikor már nincs, kezdődik a küzdelem. Az helyett, hogy néhány "rövidre zárható ellenállással" megoldhatták volna a dolgot. A trimmerek szabályozási tartományát meg célszerű úgy számítani, hogy ne legyen túl nagy, de beállítható legyen az alkatrészek tűréséből adódó eltérések..
Sajnos a gyártó anno nem ismert tréfát, a "változatosság gyönyörködtet" jeligére gyártottak számtalan fajta tápot.. (Mondjuk én a felét sem láttam ezeknek közelről, mint ahogy ezt sem..)

Csatolom a mért értékeket. Színekkel jelöltem a multi kábeleit, és a mért értékeknek a színjelölése a képen.

Itt egy eltérés van. Ha 6,86V a referencia és R12+P2=6,19k+0.68k=6,87k (és ez a maximum), akkor ott 1mA áramnak kell folyni. Ha R76 560ohm, akkor azon 0,56V-nak kell esni, és nem 235mV-nak. Tehát vagy R12+P2, vagy R76 nem olyan értékű, mint a rajzon áll..

Megmértem a 3 elemet, és ezeket az értékeket kaptam:
P2: 620R
R76: 544R
R12: 6,24k

Akkor pedig el folyik az áram valamerre, melynek legvalószínűbb útja a T1 tranyó kollektora. Vedd ki, vagy kösd le a Shunt panel 23-as pontját. És úgy mérj az R76-on..

Na megmértem az R76ot, terhelés nélkül 238,2mV és kis mértékbe ingadozik. Ha rövidre van zárva a kimenet, 385mV van az ellenálláson. Meg ami feltűnt most, hogy ha a 10A mérésbe mérem a multiméterrel mennyi a max, akkor 223mA ha a 400mAesbe, akkor 381-382mA változik. Növelve az ohmikus terhelést, megy felfele a max áram értéke is.

Ha esetleg a T1 tranyó a hibás, akkor tudom helyettesíteni valami kommerszebbel? Mert BC303as és helyettesítői, nincsennek itthon. Ezeket hozza helyette: BC461, BCX60, 2N4236
BC143 2N4037 KT933B.

Ja, hogy Te nem "terhelted", hanem rövidre zártad a kimentet a műszerrel? Na, az egy kis megtévesztésre ad okot. Mert amíg a feszültség szabályozás üzemszerűen működik, akkor a szabályzó panel (amin az IC van) 8-as pontján 0V van. Ha az áramkorlát működik, akkor a feszültség szabályozás felborul. (Mert már nem tudja tartani a beállított feszültséget.) Ekkor a 8-as pont feszültsége pozitív irányban elmozdul. +600mV után a tranyó kinyit (mert a bázisa a GND-n van) és a kollektorárama a pozitív referenciából áramot folyat az R76 fel. Mivel eredetileg az R76-ot a negatív referencia táplálja R12-őn keresztül, az R76-on a feszültség csökken. Így csökken a kimenő áram is. Ez a "visszahajló karakterisztika". Vagy is rövidzárban csökken a kimenőáram..
Tehát lehet ez normális működés is. Egyébként a T1 helyére bármi megfelel, mert "igénybevétele" az nincs.

Ja, akkor ez megmagyaráz pár dolgot. Mekkora terhelésnél tudnám akkor így beállítani a max áramértéket?
Akkor sima BC212, vagy 556 is jó helyette? Mert azok is PNP-s tranyók

Ezt magad is ki tudod számolni, hiszen 5V/400mA=12,5ohm. De ha egy táp 400mA-es és fix, akkor várhatóan kicsit magasabbra van állítva a korlát. Egyébként feszültség méréssel is be lehet állítani. Megméred pld. 200mA esetén a shunt feszültségét, és az R76-on ennek kétszeresét állítod be, terheletlen táp mellett.
Vagy beállítás alatt, még nem teszed be a tranyót.
Természetesen jó bele mind két tranyó..

Na most volt időm méregetni, és így mérve, jól adja ki a max áramot. Köszi a segítséget!

Egy labortápról hogy tudom meg, hogy.mekkora feszültséget, és áramot tud? Egy sima kis panelről van szó(most hirtelen nem tudom milyen a kimenetén lévő tranzisztor), amit iskolában csináltak a diákok még vagy 3 éve, és jó lenne tudni hogy ,,mit tud"

Leginkább méréssel. Valamint az alkatrészek, pl. áteresztő tranyó adataiból. Nincs rajt a trafója?

Ez csak egy panel, trafó nincs hozzá. Este tudom majd megmondani, hogy milyen tranyók gannak rajta...