Egy tranzisztor bázisáramát mindig célszerű korlátozni, mrt az tulajdonképpen csak egy nyitott dióda.

Vedd szerintem kicsit kisebbre mint 1A mert nem biztos hogy a tápod örülne neki.

Hali!
Egymástól független vonalbememetek GND-jét közösíthetem úgy, hogy egyszerűen összekötöm őket?

Elvileg igen, de jobb ha nem teszed. könnyen földhurkot gyárthatsz, és akkor lesz búgás özön.

Értem. És egy jelforrásból származó, de külön csatorna (jobb-bal) földjeit lehet közösíteni?

Mi a cél? Talán úgy egyszerűbb segíteni. Földhurok és társai háttérbe szorítása mellett.

Ha belül a földek ugyanazok, akkor is érvényes az előbbi tény, ha összekötöd és brumm, akkor a földek közösítése előtt ellenállást kell használnod a földágban is.

Az a cél, hogy 2 bemenetről jövő jelet kéne elvinni az erősítőig, meg a kimenetét vissza. Mindkét jel sztereo, és gondoltam, közösítem a GND-t hogy kevesebb legyen a kábel.

Olyan nagyon spórolni úgy sem tudsz, árnyékolt kábelen vezesd oda, meg vissza, a földeket meg ne kötözgesd össze.

Akkor marad a drótmalac... Végül is tényleg csak egy kábellel lenne kevesebb.. Köszönöm a segítséged!

Sziasztok!
Feszültségosztást számolok ezen a kapcsoláson, de nem az jön ki, aminek ki kéne.. A képlet alapján kb. 0,8V kéne hogy legyen a KTY81 2 lábán, de nálam csak kb. 0,4V van. Már minden ellenállást átellenőriztem, megmértem, feszültség is meg van az 5,6k-n (5V) de semmi további ötletem nincs. Mibe rejtőzhet a hiba?
Üdv!

Helló !
Ha egy jelszinthez azt írják hogy 10Vpp, akkor az a jel amplitúdójának a nagyságát jelenti, vagy az hogy +/- 10V ?
Kösz !

Csúcstól-csúcsig, tehát az amplitúdó.

A +/- egyenfeszültségre utal, leginkább a földhöz képesti tápfeszültség.

Múcsosz köszönöm !

10 Vpp = 10 V peak - to - peak (csúcs - csúcs). Tehát az alsó és a felső maximum között 10 V van. Ez az adat viszont nem tartalmazza az offset értéket, de általában 0 offsettel értendő.

Hello! Ez a kapcsolás, az IC belső referencia feszültségét használja, ami a plusz táp (1) és a COMMON (35) lába között mérhető. És ez nem 5V, mint gondolod, hanem kb. 2,8V. Ha ezzel számolod a KTY körét, egyből kijön a feszültség..

Sziasztok!

Ismét egy kis segítség kéne

Van egy adapter, aminek a kábelét meg szeretném hosszabbítani. A régi rosszról levágtam a kábelét és ezt szeretném az újhoz kötni.

Honnan tudom, hogy melyik a + az új tápnál? Azaz a tápdugó külső vagy belső része?

Próbáltam kimérni, de akkor is ha piros (gondolom ilyenkor ez a plusz ), és akkor is ha a fekete mérőrészt érintettem hozzá ugyan úgy 12 V-ot mutatott.

Kösz, Feri

Igen, de egyik irányban a kijelzőn (gondolom multiméterrel mérsz) negatív előjel van. Ha a belső részére teszed a műszer pozitív csúcsát, a külsőre pedig a negatívot és nincs negatív előjel a kijelzőn akkor a belső a pozitív, ha van negatív előjel akkor fordítva. Érthetően fogalmaztam?

+12 ; vagy -12 mutatott?
A táp hátoldalán rajtavan, hogy a dugesz közepe, avagy a külseje a pozitív.
Hameg a levágott darabnál akarod kideríteni, akkor sípold ki.

Igazából a sok ezer oldal átböngészése után kicsit elakadtam. Vannak ilyen; de hát ezt így nem, meg ezt ide minek, hiszen DC áramkör és különben is...

Az volt például nekem furcsa, hogy van egy változó értékű egyenfeszültségem, amit úgy stabilizálsz, hogy pl teszel egy IC-t, de a kapcsolásban írják, hogy kell bele kondi is. Néha több helyre is írták (pl 3). Ezek a mintapéldában vannak és nem AC feszültségről van szó, hanem DC/DC. Gondolom az ilyen esetekben jönne jól, ha lenne valamilyen mérőműszerem vagy egy Tina és látnám, hogy mi történik vele vagy nélküle.
A programozással nem lesz gond, 12 évet programoztam, csak fel kell frissíteni, illetve a leírások is kimerítőek.

Az RF áramkörre is azért írtam, hogy egyszerűt szeretnék, mert azt egy kis olvasgatással csak sikerül megérteni, de majd rákeresek. Sokszor nehezen találok meg itt dolgokat, a kereső intelligens, de ha nem ismerem a speciális szakkifejezéseket, akkor meg vagyok lőve

Úgy vettem észre, hogy az IC-k megértéséhez, sok adatlapot kell még elolvasnom, illetve lebontanom (mintha diszkrét elemekből lennének). A sok mintaprogramot gondolom érdemes kiszámolni/elemezni, az nagy segítség lehet.

A lényeg, megtaláltam az Arduino topicot meg a többit, oda felteszem a kérdéseimet

A táp egyenfeszültség amiről működtetsz dolgokat, belső ellenállással rendelkezik. Ezen a belső ellenálláson átfolyó áram a működésböl kifolyólag nem lesz egyenáram, mert a terhelés változó, ezáltal változik az egyenáram is. Ez a változás lehet lassú, de lehet gyors is. Ez visszahat a kimeneti feszültségre is. Ezt a változást egyenlíti ki (hidegíti) a táp kimenetén levő többfajta kondenzátor. A nagykapacitású elektrolit kondenzátor a lassú változásokat, a fólia, és a kerámia a gyors, és a nagyon gyors változásokat. Pl digitális áramköröket közvetlenül a táp, és a föld lábak közé helyezett kerámia kondenzátorral lehet hidegíteni, mert az igen gyors áramváltozások már azon a rövid tápvezeték fólia darabon is képesek akkora feszültség esést produkálni, hogy a tápra kapcsolódó többi áramkör működését megzavarhatják. Tehát mondhatjuk azt is, hogy zavarszűrést végeznek.
RF áramköröknél pedig egyszerűbb, ha készen kapható modulokat használsz. Ezek elkészítéséhez műszerek és tapasztalat kell, nem kezdőnek való feladat. Éppen elég gond lesz az adatok küldözgetésével is.

Köszönöm!

Megértettem és ki is próbáltam. Működik

Köszi.

Sajnos nincs mindegyiknek a hátulján, de a +-, és hogy mikor mi (elektroncső válaszából ) kiderítettem.

Sziasztok!

Nem vagyok teljesen kezdő, de inkább itt kérdeznék.
Adott egy acs712elctr 30a típusú "áramváltó" ic, (bővebben:
adatlap).
Ez elméletileg 30Ampert bír; de a kérdésem az lenne, ez valóban elbír mondjuk 25Ampert üzemszerűen akár több napon keresztül is, vagy csak maximum 30Amper 10 másodpercig? Nem találok erre/ilyenre való utalást, de lehet, hogy csak béna vagyok, és túl gyenge az angolom.

Mindenki segítségét előre is köszönöm!

Overcurrent Transient Tolerance (1 pulse, 100 ms): 100 A
Optimized Accuracy Range: -30 - +30 A

optimized azt jelenti, hogy ez az optimális üzemi intervallum.

a max. tolerancia pedig 100 Amper, de azt csak 100 ms-ig bírja és az output-on nem is fogod látni a különbséget 35 A és mondjuk 50 A között.

Máris sokat tanultam, nagyon szépen köszönöm

Az ilyen és ehhez hasonló információk felkutatása macerás (valami hasonlót olvastam, de ilyen röviden és ilyen szépen összeszedve sehol)

Akkor jó. Nálam mondjuk csak enni kapnak a madarak, inni találnak ebben a latyakos időben amikor minden tiszta víz.
A másik kérdésedre, igen sajnos egyes gyártók csak azt írják rá a tápra

azután te meg találgasd ki a polaritást.
Örülök hogy segíthettem.

Így van, végül nekem is sikerült rájönnöm!!!
Köszi, üdv!

Kedves elektronikában kezdő fórumozók!

Hónapok óta olvasok/böngészek elektronikai témájú oldalakat és könyveket (angol és magyar nyelvűeket).
Néhány számomra rendkívül hasznos segítséget találtam, amikről úgy vélem, másnak is nagy segítség lehet.

Magyar nyelvű könyvek:

A scribd.com-os linkek ingyenes regisztrációt követően vagy facebook felhasználóval való bejelentkezés után online olvashatóak.

F.M. Mims -Elektronika alapfokon (Bővebben: Link)

A régi technológia lassan eltűnik, átveszik a helyüket a modern készítésű alkatrészek. Ezekről ad tájékoztatást a következő néhány száz oldalas könyv: Dr. Mojzes Imre - Mikroelektronika és technológia

Angol könyvek és oldalak:

Ez a link az oldal olyan részére mutat közvetlenül, ahol az ic-knél általában használatos kiegészítő elemek és kapcsolások számolására láthattok példát.Szépen kategorizált, rendkívül szemléletes és egyszerű: Bővebben: Link

A következő két kötetes könyv egyszerű, fényképes formában (így esetleg az angolt kevésbé jól beszélő fórumtársaknak is hasznos lehet) ismertet meg az elektronikával:

Charles Platt - Make Electronics sorozat:

1. kötet: Bővebben: Link
2. kötet: Bővebben: Link Erről sajnos nem találtam online olvasható változatot, de gondolom ezt a problémát a legtöbb ember tudja orvosolni vagy van olyan ismerőse, aki segít neki ebben.

Jó tanulást kívánok mindenkinek!