Mi az hogy a FETeken jelent meg a veszteség. Miért jelenne meg a FETeken veszteség? Valami mást rontottál el, de nagyon.
Mit történik, amikor csökkented a menetszámot? Első körben ugye nő a B, emaitt nőni fog a mag melegedése. Csökken a mágnesező induktivitás is (változatlan légrésnél, de a légréssel ezt utána kell alakítani - szerintem te ezt hagytad ki). Utána jön az, hogyha nagyon kicsi a menetzsám, akkor telítésbe mehet a mag, de ekkor már a mag óriási veszteségeket terhel.

Mennyire melegedett 24 menettel a magod. Jegyezzük meg: a mag 70-80 fok között tök normális, ne törekedjünk arra, hogy 50 fok alatt legyen, mert nem éri meg.

TC4452-t felejtsd el. Síma SOT-23-as bipoláris tranyókkal többre mész, ráadásul közelebb tudod rakni a FEThez. Az IC-s driverek ide nem az igaziak, főleg a nagy áramúak jó kis szivatosát okoznak a hosszú nyákpályákon.
IRFP460A is szerintem kuka kategória, de ha nem tudsz mást beszerezni, akkor nem vetlek meg. Azt meg nem hiszem el, hogy egy MMBT2222A és MMBT2907A-t nem tudsz beszerzenui (2n2222A és 2N2907A SMD változata)

A vasmag sose melegedett. Kézzel megfogható volt mindig is. De 12 primer menet esetén a FET melegszik, akkor gondolom ott van a veszteség. Mert semmi más nem termelt hőt. Ráadásul a FET egy perc alatt már megfoghatatlan kézzel, ezért a vasmagnak ideje sincs melegedni. És természetesen a légréssel is játszottam.

Na de most készítettem képet a 24 menetes primerrel, 400W terheléssel.

Ch1 - FET UGS
Ch2 - FET UDS
Az alsó feten mérve.

Valamint még a két utolsó képen a szinuszos áramot 1 ohm ellenálláson mértem a primerrel sorosan. Tehát 5V per osztás = 5A.

Az oké, de rá kellene jönni, hogy miért, milyen egyéb hibát vétettél.

Kicsit - nagyon idegesítő, hogy a szkóp fejjel lefelé van. Az azonban látszik, hogy a működés ZVS, hiszen a FET kikapcsolása után rögtön kezd felszáguldani a DS fesz, és a FET bekapcsolása előtt már leszáguld. A FET bekapcsolása előtti negatív tüske is látszik. A belengések a nagy parazita induktivitásokra utalnak. (vagy a később említett túl gyors félhídátmenet miatt)

5V per osztás, vagyis 36A pp van??? A primeren? Biztos? Biztos nem rontasz el valamit oltárira?
Mert ha te félhidat használsz, és látszik 300Vpp a trafón, tehát 150V van a trafón, és a trafódon kb 10A eff folyik, az 1,5kW...
Biztos nem az van, amit voodoo mond, és atomra elszámoltad magad?

Mennyi most a mágnesező és szórt induktivitásod? Az is gyanúgy, hogy a félhídátmenet jó <50ns (ki kellene nagyítani), ez egyrészt túl gyors, vagy a hotlidő ehhez túl sok. Amúgy az áramgörbe alapján közel a rezonanciafrekvencián vagy.

12 primer esetén a jelalakok:

Térjünk rá egy kicsit a huzalokra. Miféle és mennyit használsz fel a szekunderen? (miből van a sodrat) ?
Én egy ágra 18 szál 0.35öst húztam ki. (mindezt ugyebár bifin mert erősítőhöz megy) Egy drót ránézésre egy slim cigi vastagságú lett. Ja és 2x100V-hoz. Nálad a 40V-hoz hogy lejöjjön különösebb melegedések és furcsaságok nélkül a tápodból mondjuk sacc 1500kW, kéne legalább egy sima cigi vastagságú sodrat. Gondold el. 40V- kéne... de össz vissz van 12- meg 20 valahány meneted.... Pár kanyar és igazából meg is lenne a 40 V szekunder. Na akkor ehhez mérten tessék oda méretezni, mert ha rád dobod a 4 ohmot (mit lát a táp? gyakorlatilag közelít a rövidzárhoz), akkor olyan vastagságú és minőségű drótot tessék felcsavarintani. Akkor lesz jó, amikor már a 4 kézzel 4 lábbal kell rácsavarni, hogy ott is maradjon! Na akkor azon lesz drót bőven. Ne sajnáljuk most 60 gramm vagy 100 gramm réz. Nem oszt nem szoroz..

Elképzelhető, hogy az 1 Ohm már megnyúlt, szóval számomra is furcsa az az áram. Az biztos, hogy ekkora feszültséget mérek rajta, és a jelalakok ilyenek. Lehetséges, hogy valamit elszámolok. Sőt biztos, különben már jo lenne. De a kimeneten 4 Ohm terhelés van és azon 40 V feszültség esik. Az meg 400 W az egyszerűség kedvéért.

Miért van fejjel lefelé a szkóp kép? Rosszul töltötte fel ez a tab?! Invertálni kellene?

Az AC táp 230 V x 2.2 A = 500 W megy be és 400 W jön ki. Hatásfok csak 80%.

Ez biztos mert mérem.

15 A Peak áram nem tökéletes szinusz formán.
A mosfet 0.2 Ohm RDSon ellenállása 10 A- nél elvileg bekapcsolja az IC túláram értékelőjét, és gyakorlatilag is, mivel egy picivel fentebb megy az áram már be is kapcsol a védelem 2 V feszültségnél. Tehát jelenlegi felállásban ekkora hatásfok mellett nem tudok fentebb menni 400 W -tól. Csak akkor fogok betenni nagyobb meghajtást és fetet ha trafót sikerül méretezni.

A kimenetet a névleges terheléssel kell lezárni, nem saccra 4 ohmmal.
Nem úgy működik, mint egy PWM-es táp, vagy egy normál hálózati trafó.

Az 1 Ohm hajszál pontosan 3,22 Ohm -ra nyúlt meg, ezért a feszültség nagyobb! Bocsánat!

Akkor teszek rá egy nagy mosfetet műterhelésnek, és megnyitogatom PWM-el, akkor fogom tudni szabályozni a terhelést és be tudom állítani a névleges terhelésre, igaz?

ZVS megvan, a mágnesező induktivitás nagyon kicsi, ez jól látszik.
Mivel mérted az induktivitásokat? Mennyi most a szórt és mágnesező induktivitásod?

Valami gebasz van, valamit elszámoltál.


Téves. Mert ugye PF is létezik a világon. Szóval a helyes úgy lenne, hogy a hatásfok = 400/(230*2,2*PF)

Trafó méretezéshez méricskélni is kellene, és válaszolni a kérdésekre (mennyi most a szórt és mágnesező induktivitás, mennyi a rezonáns kondi)

A PF értéket szinuszos terhelés esetén 1-nek vettem. Ha már rezonáns. De jut eszembe, van teljesítmény mérő műszerem is, ami számol a cos Fí -vel.

Azóta már írtam, hogy meg volt nyúlva az 1 Ohm ellenállás 3.22 Ohm-ra.
Mindezt egy 1 kHz frekis RLC merő mutatja természetesen a merőhid kiegyenlítése után.

Azért nem válaszolok egyelőre az induktivitás értékére, mert azóta le lett véve a menetszám, mert kérték, hogy úgy is nézzem meg mit mutat.

Holnap tudom csak megtekercselni és 27-28 menetet választok primernek. Ezt a lehető legnagyobb keresztmetszet mellett fel fogom tekercselni.

Vagy 0.15 mm vastag, vagy 0.45 mm átmérőjű huzallal tudom tekercselni. Ettől már csak vastagabb áll rendelkezésre.

A rezonáns kondi értékek amivel játszottam eddig az 15nF, 22nF, 33nF, 100nF. Ezek soros párhuzamos kapcsolgatásával hangolgatom, vagy kondenzátor dekád segítségével dolgozom.

Ez miből látszik? Csak, hogy tanuljak is valamit.

Az oké hogy a trafón ugye szinusz áram folyik. De ettől még az egyenirányítás miatt a hálózati 230V-ból szép kis tüskékben veszi fel az áramot.


Légréssel biztos nem korrigáltál, mert a félhíd áttöltődési időkön látom, hogy a mágnesező áram megugrott. Ezt mutatják a belengések is.

Most nézem, hogy PC-n tényleg fejjel lefelé vannak a képek. iPad normálisan hozta. Eszem megáll. Még ez se működik rendesen, nem hogy a trafó.

Értelek. Értek mindent. Kezd körvonalazódni. Elfelejtek dolgokat, de így tisztul a kép, hogy ha írtok. Valóban az átmágnesezéshez áram kell, minél több áram annál nagyobb a mágneses indukció. Alacsony frekvencián volt ideje átmágneseződni. Nagyobb frekvencián már kevésbé!
A légréssel annyi lehetőségem van, hogy egy 1 x A4 papír légrés, 2 x A4 papír légrés, 3 x A4 papír légrés... És így tovább.
Mit tehetnék még be a két vas közé ami szigetel és nagyon vékony?!

Én öntapadós kaptonszalagot szoktam használni. DuPont nagyon jó toleranciát ad a vastagságára, így jól lehet vele számolni.

Sziasztok!
Felmérgeltem magam, írtam egy e-mailt Skorinak, aki erre volt szíves és egy részletes rajzot közzétett az oldalán (legalul).
Miután ezzel is szenvedtem egy jó sort. elegem lett, és az amúgy "jónak tűnő" nyákról az összes alkatrészt újbóli ellenőrzés után légszerelve összeraktam. És láss csodát, berezgett.
Már csak terhelni kell, és beállítani véglegesre a gyűrűt, ja és rájönni, miért nem megy az eredeti nyákon.
Köszönöm a segítséget mindenkinek! Az innét letöltött nyákot többször is ellenőriztem, hogy nincs e valami rosszul (lehet valamit elnéztem) mert mint Skori is megerősített a BT169D -al felépített védelemnél az egyik 4148 dióda fordítva van a nyákterven. Így lehet, hogy más ist is nem vettem észre.

Ahogy elnézem, más a gyűrű.. talán az anyaga is? Majd ( magadnak) feliratozd pontosan, hogy van-e különbség bekötésre a 2 között..
Mérhetnél egy L-értéket is pl. az egyik 14.. menetnél és mi a különbség szintén.
A soros induktivitásban elköszörült ferrit van vagy mi?

Igen más a gyűrű, pontosabban gyűrűk, mert 2 gyűrű van összefogva. De a zöldel se ment a nyákon, meg ezzel se.

Jelenleg a 2 gyűrűs változatnál a 15 menet adja az 500uH-t a zöld gyűrőnél ugyan ez kb. 9 menet volt.

Nem ez egy fénycsőből származó teljesen gyári darab. Annyi, hogy letekertem belőle egy rakás menetet, hogy 55uH legyen az értéke. Van még egy, az még eredeti. Csatoltam egy képet rölla.
A terhelhetőséget mi határozza meg? Nem próbáltam még terhelni jobban, de érdekelne hogy a toroid gyűrű szekunder meneteinek száma, vagy a soros induktivitás miképpen befolyásolja.

Akkor a nyákon ki tudja még, mi van elrajzolva, nyomtatva esetleg..
A gyűrű menetszáma már annyira nem érdekes, ha beindult, az max a működési frekit befolyásolja kicsit.
A soros induktivitás azért érdekes, hogy a gyűrű-fet rezonanciához közel tudd hozni a trafó kör frekijét. Ugyanolyan dróttal csináld, mint a trafó primerjét. Kicsit levesz a teljesítményből, de nem jelentős. A vas keresztmetszete pedig azért érdekes, hogy ne telítődjön be.. nálad nyitott, tehát nincs veszély.

Lenne egy olyan kérdésem, hogy az IRS27951 APP NOTE-ban a primer számításánál miért 2-vel szoroz a nevezőben?
lorylaci kalkulátorában pedig 4-es szorzó szerepel, ami elvileg a négyszögfesz miatt lenne.

A 4-es szorzó NEM azért van.

Több lehetőség is van:
1. Nem mindegy a feszt hogyan számoljuk. Ugye a félhíd felezi a feszt
2. Nem mindegy B-t hogyan számoljuk, úgy hogy 0-ból mennyire megy el, vagy a két irányba mennyire megy el (félhíd esetében mindkét irányba mágnesezzük a vasat).
Ugye látod, hogy itt az IR a teljes tápfeszt számolja, de valjóbáan a vas ennek felét látja.

Ugye a fő kérdés az, hogy használható -e az én képletem, hiszen azzal fele annyi menetszám jön ki. Természetesen használható. A képletem alapján már több tucat trafó készült, és egyik sem melegedett túl!
(fontos megérteni, hogy a túlmelegedés azt jelenti, hogy teljes terhelések esetén sem ment 90C fölé, vagyis nem ment át a hőmegfutási szakaszba. Sokan panaszkodnak, hogy meleg a magjuk, és a melegen azt értik, hogy nem bírják megfogni. Egy átlagos ferrit 70-90 fok között működik legjobban)

Ezt jó tudni. Most már megnyugodtam. Azt gondoltam, hogy az eddigi tápjaimban egy pár óra után felmelegszik a vas éppen még megfogható szintre, hogy ez probléma. Zárt dobozban. De ezek szerint akkor nem is olyan nagy baj.

Sziasztok!
Valaki tudja esetleg mennyi az Al értéke ennek a magnak?
TDI190*024
GTC 9247

Nekem EFD20-as méretnek tűnik, így 1000-1500nH körül lehet légrés nélkül

Köszönöm!
Skori azt irja a rezonáns táppal kapcsolatban, hogy légréses magra kell elkészíteni. Van esetleg arra valami bevált megoldás, hogy tudnám szétszedni úgy, hogy ne törjem el? Esetleg még a csévetest is megmarjon...

A mikrohullámú sütő megoldotta.
Cséve test teljesen tele 7 0,3 vezeték összesodorva 90uH-t mértem így. A kérdésem az lenne, hogy a légrést muszáj középen kialakítani, vagy elég ha a 2 ferritet egy kis hézaggal távolt tartom egymástól?

Nem muszáj... így viszont fele hézag kell, mert két helyen lesz légrés.
Pl. közép 0.4 mm = szárnyakon 0.2 mm

Köszönöm! Ez jó hír.

Hogyan tekercseljük a trafót 100kHz felett, a sok rézhuzalt valahogy lapogatva egymás mellé szépen a meneteket, vagy előtte sodorjuk össze és úgy? Valamint ha egy sort megtekertünk, akkor ugorjunk vissza a tekercs elejére, vagy folytassuk a végéről visszafelé? Remélem érthető a kérdés.