Igen, sorbakötök, egy olyan induktivitást, ami egy 12 V-os trafó, aminek nagyon kicsi a mágnesezőárama,vagyis jó nagy az induktivitása, meg sorbakötök vele egy ellenállást. Ugyanis a 60VA-es trafó tulajdonképpen ellenállásként fog viselkedni, hiszen a szekunder oldala meg van terhelve! Szerinted, melyiken fog nagyobb feszültség esni? Nyilván a 12V-os trafón, hiszen csak a mágnesezőárama folyik! Akkor fog nagyobb áram folyni rajta, - egyáltalán csak akkor fog nagyobb áram folyni rajta, - ha a ez a trafó betelített. Addig áramkorlátozó hatása van, de ez csak addig igaz, míg be nem telített, vagyis míg a trafó fluxusa nem akar túl nagy lenni. Vagyis, egy adag feszültség-idő területet magára vesz, de addig csak a mágnesezőárama folyik. Utána meg légmagos fojtóként viselkedik.

Nekem az a véleményem és gyakorlatban is bebizonyítva, hogy igenis életképes a "fojtó" bekötése, ha egy régebbi trafón csak 220 voltos primer van. Több szituációban alkalmaztam már ( és sokan, pl. hegesztőtrafónál...) és egyáltalán nincs arról szó, hogy a fojtón esne a nagy feszültség.
A fojtón a 220-as primer üresjárati árama folyik, ha a trafó még nincs leterhelve, az pedig egyáltalán nem ejt nagy feszültséget, mivel a soros tekercs relatíve kis impedanciát képvisel.
A másik dolog a betelítés... ugyan már... egy 60-70 wattos trafó primer árama 0.3..- 0.4 amper körül mozog terhelt állapotban, ez pedig a soros tekercs ( pl. 24 voltnyi ) jóval nagyobb keresztmetszetű vezetőjét nézve sohase fogja annak a vasát betelíteni, mert arra már régen le lenne égetve a trafó, mondjuk 2-300 wattnyi levett teljesítmény esetén, ami ugye nem azért van.
Gondoljunk csak bele: ha a fojtót trafóként használnánk egy másik verzióban és a 24 voltos szekunder lenne a primer, 24 voltot ráadva miért telítene be? ( sokan használnak szembefordítottakat leválasztónak pl..).
Valami nagy félreértés volt, az az érzésem..
Mellékelek egy rajzocskát, adatokkal, aztán el lehet dönteni, hogy a tegnapi esetben mi az igazság.
Terheletlen trafónál a fojtón esik 18 V, terhelten 24 volt.. a primeren ugyanakkor 212, ill. 209 volt..
Teljesen véletlenül a trafó kb. 80 VA-es és 3.3 amper volt a terhelés, a "fojtó" pedig 230/24V 30 VA-es szekundere.
Természetesen nem kell egész más dolgokra elvinni a témát és ott bizonygatni.
Arról pedig, hogy rá lehet-e kötni 220-as primert 230-ra, az a véleményem, hogy rá hát.... kompromisszumokkal és ki-ki a sajátját... - ezen meg felesleges vitázni.

A rajzodon néz rá légyszíves szkóppal, hogy milyen feszültség van rajta. Fotózd le és tedd be ide. Utánna fotózd le a feszültséget a szekunder oldalon is, ahol az izzók vannak.

Egy trafó nem azért telít be, mert nagy áram folyik bármelyik tekercsén, hanem azért, mert túl nagy lesz a vasban az indukció. Ehhez semmi köze nincs az éppen folyó áramnak. Csak annak van köze, hogy mekkora feszültség-idő területet kap a trafó. Ez ugye a feszültségtől és a frekvenciától függ.

Egyébként, egy szóval sem mondtam, hogy nem működik a megoldás, de ha nem trafó van bekötve, hanem fojtó, akkor az eső kimeneti karakterisztikát sokkal egyszerűbb megcsinálni.

Ilyen egyszerű témakörben nem állok neki fotózni...
A fojtó ( itt "fél" trafó ) betelítéséhez nagy indukció kell, világos.. az pedig akkor áll elő, ha egy határon túl kapcsolunk rá feszültséget.... viszont jelen esetben a fojtón ( mert ugye nem trafóként van bekötve..) előálló feszültség ezt egyáltalán nem haladja meg az átfolyó áram következményeként, tehát nincs húdenagy indukció.
Az pedig, hogy a vason rajta lóg egy +tekercs ( itt a nem használt primer) vagy sem, teljesen mindegy... max annak nem, aki menet közben rányúl.. .
Részemről téma zár.

Nem . Egy trafó akkor telít be, ha a túl nagy feszültség, szorozva az idővel, vagyis túl nagy feszültség-idő terület kerül rá. Ugye az nyilvánvaló, hogy ( ha a szigetelés kibírja ) akkor rátehetsz egy hálózati trafó primerjére a 230 V helyett 5000 V-ot is, csak ne haladd meg időtartamban a 10ms x 5000/230-as értéket. Ekkor még ugyanazt a fesz-idő területet kapcsoltad rá, ugyanakkora lesz a vasmagban az indukció. És ez fordítva is igaz, ha a 230 V-os tekercsre csak 10 V-ot kötsz, de 23-szor kisebb frekvencián, akkor ugyanakkora lesz az indukció a vasmagban.

Próbáld meg úgy átgondolni ezt a dolgot, hogy nem egy deprez műszer által mutatott középértékben gondolkodsz, hanem pillanatértékben. Ezért javasoltam a szkópot. Nyilván, ha te ezt egy egyszerű dolognak véled, akkor ne csinálj ilyen mérést, egyáltalán nem akarom az idődet rabolni.

Az elnevezésed sem helytálló, mert egy fojtónak lehet két tekercse, de ettől még fojtó marad... Maradjunk abban, hogy a fojtót többnyire olyan helyen használják, ahol áramgenerátoros jellegű körben van. A trafót meg elsősorban feszültséggenerátoros jellegű körbe építik. De ezek csak elnevezések, mert ugye előfordul az is, hogy egy fojtót egyszerűen rákötünk a hálózatra, vagyis egy feszültséggenerátorra. ( mondjuk fázisjavításnak )

Elírtam, nem 10 ms x 5000/230, hanem 10 ms x 230/5000.

pranpa, Tiggey!

Köszönöm válaszotokat, de miattam ne "veszekedjetek". Idáig jutottam, de innen hogyan tovább? Szedjem ki a lemezeket? Nem akaródzanak könnyen kijönni. Mi a módja? ( inkább görbülnének)

Köszi.

Szia!
Szerintem tedd egy masszív asztalra és kis falécre úgy, hogy a később kicsúszó lemeznek legyen helye és egy 5-6 centi hosszú elköszörült vasfűrész darabbal, vagy hasonló nem hajlékony kemény lemezzel ( és kézvédővel..) üsd a középső nyelvet.

Szia!
A lemezeket elég szorosan szokás betenni a csévetestbe, tehát kiszedni sem könnyű őket. Első körben arról próbálj meggyőződni, hogy impregnált-e a trafó. Ha impregnált, akkor nem lesz könnyű szétszedni. Szét lehet azt is, de nem egyszerű. Ha jól tudom, akkor egy kicsit fel kell tenni egy rezsóra és megmelegíteni valamennyire a vasat, és akkor szétjönnek a lemezek, ki lehet venni őket a csévéből. De a tökéletes módszerben nem vagyok biztos, a nálam jobban hozzáértők majd kiigazítanak.

Szia! Mikor már nem hat a szépszó, az "E" lemezt kissé felhajlítom és emberesen befogom a satuba. A nyíl irányába megbillentve a trafótestet még nem volt olyan lemez ami ne indult volna meg tüstént

Nem vitatkozok senkivel. Ha megakadsz, privát. Amúgy ha a szétfűzés mellett döntesz, Reloop javaslata a nyerő. Én is pont ugyanígy szoktam hozzáfogni. 99%-ban impregnáltak ezek a trafók. Ha az első lemez kijön, utána a többi gyerekjáték.

Sziasztok! Az volna a kérdésem hozzátok hogy egy hagyományos vasmagú (magtipus lemezelt vastest) 160VAes trafó primerét meg lehet tekercselni 1kg 0.5réz zománc huzalból? Vagy menyi súlyút érdemes vásárolni belőlle ?primer 220volt oldalhoz.

0,5-ös kissé vékony. 0,55-0,6-os kellene hozzá. A mennyiség 600-650 g primer és szekunder együtt. !!!

Asztali lámpák műanyag burkolata teljesen széttöredezik, mert nem bírja el a lámpa karjának feszítő igénybevételét. Ezeket ilyenkor szétszedem, és valami egyéb módon felhasználom a lámpát és a trafót. Ezzel kapcsolataban, 2 eltérő teljesítményű trafóm is van, azonos gyártótól, 20 és 35 W-os halogén izzóhoz.
Megmértem ezek adatait, köztük a nyugalmi áramot is. A kisebbik 30 mA a nagyobbik 32 mA áramot vesz fel terheletlenül. Ennél a trafóméretnél ezt sokallom. Mi indokolhatja ezt. A trafók jól működnek, saját lámpájukkal terhelve, szinte teljesen zárt dobozban, 50-60°C körüli hőfokra melegszenek fel.

Van bennük egy kis légrés. Meg túl vannak gerjesztve, kicsit nagy bennük az indukció, emiatt nagyobb a vasveszteség. A lemezek is elég vastagnak tűnnek. A célnak megfelel, ennyi...

( Egyébként, egyszer láttam egy SU60b-s trafót ( Vacuumschmelze ), annak volt ennyi az üresjárási áramfelvétele. Aztán a tulaj kicsit kezelésbe vette és 2 mA alá szorította, azzal, hogy finom csiszolóvásznon simogatta a vágott felületeket. Így kisebb lett a légrés, kevésbé hajlamos a búgásra, meg nagyon kicsi árammal is megelégszik.)

Azért gerjesztik túl, mert így kisebb a méret, kevesebb az anyagfelhasználás és primer oldalon van a kapcsoló. Ez nem is olan durva, mint a mikrosütő trafó. Ha teljes terheléssel megméred a primer áramot, abból - feltehetőleg - az fog kijönni, hogy nem is annyira rossz a hatásfok...

Helló!
Van egy pillanatforrasztóm, amiben leégett a primer tekercs. Ott tartok, hogy már tekercselem, de nagyon fárasztó szépen sorba tekerni a menetet.
Az a kérdésem, hogy ha simán nagyjából elrendezve, gyorsan (,,össze-vissza'') tekerem rá a csévetestre akkor ától még ugyan olyan jó lesz?

Ha ráfér, akkor megfelel, de néhány soronként célszerű szigetelő papírt elhelyezni.

Eddig minden sorba raktam szilikonos sütőpapírt szigetelő gyanánt. de az 5. sor után meguntam!
Eredetileg nem volt benne. Egyébként meg ráférne!
Köszi a gyors választ!

Azért jó, ha beleteszed, mert a "vadtekercselésnél" gyakrabban előfordul, hogy a két "sor" között nagyobb a fesz, mint amit a szigetelés kibír.

Értem!
És még annyit, hogy nem baj az, hogy 0,2 mm-el vastagabb a drót mint az eredeti?
(csak ez volt itthon) Nem változik nagyon a feszültség a szekunderen? (lehet, hogy egy kicsit kevesebb fér rá belőle, de sajnos ezt kényszerből csinálom, mert nagyon kéne már a forrasztó!)

A vastagabb sosem baj, inkább előnyös - ha elfér az ablakban. 10% eltérés a menetszámban nem nagy gond, de minél kevesebb a primer, annál nagyobb lesz a szekunder áram az 1 menetben = hamarabb elég a drót és csak rövidebb ideig használható (még "pillanatabb" lesz)

viszont sokkal gyorsabban leég.
Jobban jársz, ha nem raksz közé szigetelőpapírt, mert amúgy is elég szűken méretezik. Ha szépen sorba tekered, akkor se fog ráférni a szükséges menetszám a vastagabb huzalból.

Oké értem! Hát szomorú!
Köszönöm a válaszokat!
Azért majd beszámolok a végeredményről!

Üdv! A mai zománcozott huzalok elképesztően magas szigetelési szilárdsággal bírnak, természetesen ép szigetelés esetén. Némi "vadtekercselést" simán kibírnak, azonban a gerjesztés és kitöltés eltér az optimálistól.

A kitöltést még értem, de a gerjesztés miben tér el?

Az egymást keresztező vezetők (ön)indukciója más értékű lesz, mint az egymás mellett haladóan tekercselteké.

Mármint ön(kapacitása), nem?

Csináltam egy egyszerű kísérletet. Nem állítom, hogy labor minőség.
2 tekercs, az egyik vad, a másik amennyire tudtam, menet mellé, mindegyik 10 menet.
Az egyik 0.27 uH a másik 0.34 uH.
Hogy mennyit befolyásol egy trafó tekerésnél, azt nem írtam sehol, csak azt, hogy különbség van. Részemről nem kívánok ezen üggyel tovább foglalkozni.

A régi rádiókban a "hangoló" tekercsek se ok nélkül vannak deformálva. Úgy módosították az induktivitásukat.
Tekerjünk meg "vadba" egy hegesztőtrafót, és lássuk meddig bírja menetzárlat nélkül. Mechanikai jelentősége is van mert ugyebár a drót is zizeg. A trafótekerésnek meg kell adni a módját.