Nem kell feltétlenül műgyantába mártani, de a szigetelőlapot ne felejtsd el beletenni, mert hajlamos átütni! Sejtettem hogy a második tekercs megteszi a hatását, ezért írtam hogy tedd bele. És ez már fél siker. Lehet emelni a menetszámon, de a vas mérete miatt ez korlátozott. Én szürke színjelű ferritre szoktam tekerni 2x20-22 menetet, olyan huzalból ami még elfér ( általában 1-es ) és ez eddig bevált. Vissza kellene rajzolnod a kimeneti oldalt, és megosztani, mert több szem többet lát

Köszönöm, egyszer már feltettem a kimenetéről készült rajzot. A TL494 környezetét nem rajzolgattam le, az gondolom úgy is sablon....

Igen , közben megtaláltam. Lerajzoltam hogy kellene kinéznie a bemenetnek, hogy az alsó sávokon se zavarjon. Ez egy megépített kapcsolásból van, amit sokáig használtam. Ha nem így van a te tápodban, akkor a rajz szerint módosítsd!

A kimenetnél a tekercs után nézd meg az elkókat. Oda legalább 2x 470µF 63V-os kell. De ha van hely, akkor betehetsz hármat is. A kimeneti negatív pontnak nem szabad galvanikusan érintkeznie a sasszival, viszont hidegíteni kell. Ezért a kimeneti csatlakozó negatív pontját 2-3 db 2.2 nF-al kösd le ott közvetlenül a fémházhoz. Ha jól látom a fotókon, a kék kondikat összekötő fekete vezetéket, te forrasztottad be. Nos az úgy nem jó.
A bemeneti Y kondi egy rövid vezetékkel még csak csak maradhat. De az onnan továbbmenő drótot vágd le, és a kimeneti Y kondit is ott kösd le a sasszihoz, ahol a hidegítő 2.2nF kondik kapcsolódnak a fémházhoz. Bár egyelőre a kimeneten lévő Y kondira nincs is szükség, mert elvileg ennek így anélkül is jónak kell lennie. A graetz után a két kondi mindenképpen kell! Az 1µF lehetőleg maradjon annyi, a 470nF helyett tehetsz 330-at is.
A védőföld vezetékét kösd szintén le a fémházhoz, közvetlenül a bemenetnél ( célszerű ehhez a ponthoz kötni a bemeneti Y kondit is )

Elnézést a "szabadkézi" rajzért, de nem volt kedvem vacakolni az Eagle-vel

Köszönöm szépen!
AZ 1µF kondit be fogom tenni, de a sasszit csak a dualschottky dióda hűtés felfogato/leszorító csavarjánál tudom összekötni a kondikkal. Nem tudom megfúrni sehol sem. Igy egy pontba minden ide csatlakozik. Az az a fekete vezeték.

Szívesen, remélem jó lesz. A kimenetnél a + ágba is próbaképpen tegyél be egy toroidot, körbe tekerve, egy sorban amennyi ráfér. És ha már szinte semmi zajt nincs, akkor érdemes a "gyári" tekercseket is igényesebben megtekerni. Mert a bemeneti és a kimeneti tekercs is úgy néz ki, mint egy kazal.. Hi! Történt fejlemény? de ezt inkább privátban

Sziasztok.
Egy kis segítséget kérnék. Kísérletezek egy rádióval amibe kellene egy 75 mikroH-s tekercs. A csévetestem 4mm átmérőjű és a sárga színjelzésű N10-es mag van benne. Mennyi menetet kell tekercselnem? Itt találtam egy segédprogramot. De mi a különbség az N10 4*10, N10 6*12, N10 8*16 között?
Előre is köszönöm.

Szia,
Saccra olyan 86 menet kell , de a vasmag ki-be csavarásával is elég nagyot tudsz állítani az induktivitáson. Ha a vasmagod mondjuk N10-es annak kb. 10 az AL értéke, és ha ebből a sárga pettyes menetes vasmagodból van 4 mm-e , 6- os 8- as az az ugyan arra a frekvencia tartományra készült, csak a nagyobb méretű vasmag nagyobb induktivitást eredményez ugyan annyi menetszám mellett ( eleve a csévetest is nagyobb átmérőjű a nagyobb vasmagnál ).
Üdv. Gábor

Az N10, az a ferrit anyagára vonatkozik (határfrekvencia, veszteségek, u_rel), az AL értéke függ a méreteitől.

Igen pucuka ! Kösz, hogy kijavítottál.
Tehát ugyan olyan anyagból készült vasmag minél nagyobb méretű annál nagyobb az AL értéke, így nagyobb lesz az induktivitás ugyanannyi menetszám esetén.
Elektroncsőnek akkor lehet kísérleteznie.

Lényegében így van, az Al érték fő jellemzője a mágneses erővonal útjának hossza, zárt vasmagokra jellemző inkább, a nyitott magoknál inkább K értéknek nevezik, ami megmutatja, hogy a légmagoshoz képest hányszorosára növekszik az induktivitás.

Köszönöm a segítséget. 6mm-es hosszúságú van itthon.

Figyelmetekbe ajánlom:
Bővebben: Link

Kösz pucuka , Nagyon tanulságos!
Eszerint szoktam én is kitelepülgetni és egyáltalán huzal antennákat telepíteni, legalább is ez az irányelv.

Bővebben: Link Épül az új adóm. CW TX 6 watt, 40m. Van VOX, és a vevőre kapcsolja az antennát. ML1250 mellé készül QRP-zni.

Csak , hogy tényleg segítsek megtekertem az általad kérdezett 75 uH-s tekercset.
Bár kicsit elsaccoltam a múltkorában mert 8mm átmérőjű csévetestre egy kb. N10-es 6mm x10mm hernyó vasmaggal 85 menettel csak kb. 65 uH volt az eredmény. Találtam egy szürke jelzéses N 50 -es ugyanekkora vasmagot na azzal már pont 75 uH volt a mért induktivitás úgy, hogy teljesen betekertem a tekercs közepéig. N10-es vasmagból kettőt is bele tekerhetsz.
A csévetest egy régi rádióból ( talán ORION )származó 8mm átmérőjű kb. 4 cm hosszú bakelit cséve belül 6 mm vasmagnak menet . A tekercs 0,18 mm zománc huzal 85 menet kb. 25 mm hosszan feltekerve szép sorban.
Lehet rá akasztok egy zsebrádió forgókondenzátort és persze a magas dipólomat no meg egy OA1161 -es Diódát és már hallgatózhatok is egy fejhallgatóval rajta.
Neked is jó kísérletezést!

Köszönöm. Ezt a rádiót próbálnám ki. A modulátor tekercs biztos jó, mert ha kikötöm az oszcillátort, az egyik diódát a keverőből és az L3-as tekercs b pontját a testre kötöm akkor mint egy detektoros elindul és hallom a morze jeleket. Sajnos valamiért nem indult el az oszcillátor. Légmagos tekercsekkel készült. Az oszcillátor tekercset csak feltételezem, hogy jó, mert a számolás alapján tekertem, múltkor a Te oszcillátoroddal is sikerült boldogulni. De ha nincs is a helyén a frekvencia attól még az oszcillációnak el kellene indulni. Majd rá nézek.

Vagy értékeket elnézhettél mert minden kapacitás µF-ban van kifejezve pl. ,001 µF az ugye 1 nF...
vagy ha az L4 (felső) meleg pontja a "B" pont test zárlatos az is leterheli a rezgőkört, hogy nem fog rezegni. Valamint az L2 - C1 bemeneti rezgőkör 3,5 MHz-n rezonáljon mondjuk az 500 pF helyett ha 470 pF van akkor kb. 4 uH iduktivitás kell legyen az L2. A sorosan hangolt Oszcillátor rendben van a kb. 75 uH és az eredő 110 pF annak 1,8 MHz-körül kell rezegni. Lehet arra apellál a leírás, hogy a VFO felharmónikusán 2 fO-n fog kialakulni a bemeneten a vétel, vagy esetleg több sávos kialakításnál az A-B-C pontokon kell a VFO-tváltogatni, a két dióda nem frekvencia kétszerezőként van bekötve.

Az L2-C1 rezgőkör a helyén van A Te oszcillátorodnak a rezgőkörét tettem át ide egy az egyben. Az értékek biztosan jók. A b pont nem testzárlatos biztosan. Ha lekötöm a L4-et a rádió többi részéről (b pontnál szakaszolom), akkor sem akar elindulni az oszcilláció. Amúgy az összes csatoló tekercset 15 menetesre tekertem meg, mert nincs megadva. Elkötés sem lehet, mert úgy készült, hogy a kinyomtatott kapcs. rajzot felszegeltem egy deszkára, minden kötésponthoz beütöttem egy szeget, és a szegekre forrasztgattam fel az alkatrészeket. Teljesen megegyezik a rajz a valósággal. Hogy érted, hogy nem frekvencia kétszerezőként van bekötve?

A szerkezeteben alkalmazott diódás keverő, nem Polyakovként, hanem subharmonic mixer - ként ismeretes. Magasabb frekvenciákon szívesen alkalmazzák, mert nem igényel magas lokáljelet,...

Szia! A szubharmónikus keverőt a rádióamatőr irodalomban miden hol RA3AAE mixerként emlegetik. Ő pedig Vladimír Poljakov professzor.

Bevallom csak rémlett ez az egyszerű harmonikus keverő. A suliban is talán említés szintjén vettük, holott egyszer építettem egy ilyen kivitelű vevőt és halkan ugyan de szép tisztán jöttek 80 m-en az állomások néha DX-ek is egy telefon hallgatóval.
Még elektroncsőnek annyit fűzök hozzá, hogy mint dokidoki is említette ez a keverő kis szintű lokál jelet kíván tehát a 15 menetes csatoló tekercset bátran lecsökkentheted 3-4 menetre úgy a VFO L4 mint a keverőre csatoló L3 jelű csatoló tekercseket, sőt az antenna csatoló tekercse L1 is lehet 3-4 menet hogy az antenna ne terhelje le a rezgőkört.
A bemeneti kört forgó kondenzátorral is hangolod vagy csak vasmaggal?
Ha már megtekertem én is ezt a 75 uH-s tekercset meg építem az oszcillátort, hát ha kijön mi a gond nálad , bár egyszerűnek tűnik.
Üdv. Gábor

Szia. Igen, megkövetem a Prof. Urat, nem szándékoztam kisebbíteni a nevét érdemét, pedig sajnos egyértelműen ez jön le az írásomból. Mentségem nincs, csak magyarázatom: az utóbbi 15 évben kevés R.amatőr irodalomhoz volt szerencsém, régmúltból meg csak a lényeg maradt meg.
@Antennaman,
Ismét sikerült pontatlanul fogalmaznom, 'a nem igényel magas lokáljelet' nem a jelszintre értettem, hanem a frekvenciájára. A hagyományos esetnek a fele rezgésszámával beéri, ez határozott előny már GHz felett, keverési termékek szétválasztása is könnyebb...

Valamikor régen (majd 40 éve) több rókavevőt építettem ilyen keverővel és a tapasztalat az hogy ha nincs elegendő feszültség az oszcillátorban hogy kinyitja a szilicium diódákat akkor meg kell próbálni germánium diódákkal.Ha akkor sincs keverési termék muszáj megváltoztatni az oszcillátor munkapontját hogy nagyobb teljesítményt produkáljon! Nagyon sok múlik a keverőre jutó jel nagyságától és annak tisztaságától.Csak egy gyakorlati beszámoló az ARG vevőkről, élesben ment a gyakorlás a gyerekekkel amikor észrevettem hogy az egyik tőlem idősebb amatőr társam aki mit ellenőr szintén halgatta a sávot nagyon mosolyog. Odamentem és kérdeztem tőle mit hallgat amit ilyen érdekesnek talál? Mire ő ez hihetetlen hogy napközben drót antenna nélkül ez a kis vevőn lehet hallani több száz kilóméterről forgalmazó rádióamatőröket. Mondanom sem kell hogy ez a nyolcvan méteres sávban történt. Az egészet csak azért említettem hogy rávilágítsak mennyire fontos a keverőre vezetett jel !

Sziasztok.
Megint kísérletezgetek. Építettem egy oszcillátort és nem akar megint elindulni. Adott egy collpits oszcillátor. Ezen mutatom az értékeket. Van egy rezgőköröm, N10-es magra 14 menet tekerve, ez kb.2,3mikroH, ezzel párhuzamba van kötve egy 220pF-os kondenzátor. 6,92MHz-n kéne rezegnie. A C1 2,2nF a C2 pedig 1,5nF. A tápfeszültség 12V. A tranzisztor kollektorára egy 100ohm-os ellenálláson jut a tápfeszültség, a kollektoron 10V-ot mérek. A bázis egy 22k-s ellenálláson keresztül össze van kötve a kollektorral, itt 4V körüli értéket mérek. Emmiter ellenállás 1k-s. A bázis még egy 15k-s ellenálláson keresztül le van kötve a testre. Az ellenállások kimértek, jók. A kondenzátoraim nem zárlatosak, nem szivárognak, és nem szakadtak. Az értékük csak remélem hogy jó, azt nem tudom mérni. Elkötés nincs, zárlat nincs. És még sem akar elindulni az oszcilláció. Egyszerűen nem értem, a múltkori sem megy, ez sem. Kár volt múltkor dicsérni az LC oszcillátorokat. Nem értem.
Amúgy egy konverter készülget ami a 40méteres amatőrsávot konvertálja át két lépéses átfogásban (7200-7100kHz,7100-7000kHz) a HH-ú hírközlősávra. Van egy lengyel asztali rádióm, a többi rádiómtól sokkal pontosabb skálával, külső antenna bemenettel, ehhez készíteném el ezt a konvertert. Valójában sávszűrőn keresztül rávezetem az antennáról érkező RF jelet a DBM-re, a keverőbe belevezetem a 6920 (illetve 6820)kHz-es RF jelet, a kimeneten pedig a HH sávba eső jel jelenik meg, ez van belevezetve a rádió antennacsatlakozójába. Igaz, hogy AM rádió, vagyis SSB jeleket nem fogok tudni venni, de azt majd megoldom (valamilyen szűrővel, de először szóljon a rádió).

Lehet nem lenne egyszerűbb 1 sima DC/szinkrodin vevő 7 Megára?
Az AM rádiód mellé megint kell 1 beat oszci amivel SSB/CW vevővé alakíthatod.
Ennek a műsörvevő KF frekvenciáján kell járni.
Ezt kell bevezetni a KF kimenet és az AM demodulátor dióda körül.
Esetleg már annyi is elég lehet ha a KF fokozat mellé/közelébe rakod és így ráfütyül.
Kissé túl bonyolítod ezt a vevő építést.

Szeretnék kipróbálni minél több konstrukciót. Játszadozni a vevőkkel, gyakorolni, tapasztalatot szerezni. De kezd tele lenni a hócipőm, mostanában semmi nem sikerül. Már szétvet az ideg (nem csak ez miatt, más munkám miatt is). A szinkrodin vevő egy másik projekt, ami eközben fut. Elméletben mindent szépen eltervezek, gyakorlatban meg valamin mindegyik projektem bukik. Bevált oszcillátor kapcsolást építettem meg, többször elkészítettem már és minden alkalommal szépen ment. Most meg már a második példány nem akar elindulni. Gondoltam már arra, hogy a műszerem a rossz, de nem.

Az oszcillátor frekvenciáját nem csak a 220pf és a 2.3uH tekercs adja, hanem a C1 és a C2 is hozzáadandó (+ aktív elem Cbe). Bővebben: Link. Így egy teljesen rossz LC viszony alakulhat ki, ami miatt a rezgés nem indul be.

Még egy gondolat: A bázis galvanikus leválasztásáról nem írtál, ugye nem maradt ki! +1 Az általad linkelt rajzon sincs egyébként 220pF kondenzátor, a C1 és a C2 soros eredője adja a rezgőkör frekvenciáját.

Természetesen nem maradt ki a rezgőkör és a bázis közötti 150pF-os soros kondenzátor. Azért gondolom, hogy jók az értékeket, mert ezekkel az értékekkel már többször indult első rúgásra. A kapcsolást csak azért linkeltem be, hogy lássátok melyik a C1 és C2. Valójában Gábor 80 méteres vevőjének tranzisztoros VFO-ja, csak a rezgőkört módosítottam illetve kihagytam az elválasztó fokozatot.
Ez:Bővebben: Link Nem a legjobb a felbontás.

Esetleg megpróbálkozhatnál valamilyen nagyfrekvenciás tranzisztorral. A tranzitfrekvencia nem minden, a tranzisztor kapacitásai (és annak szórása) nagymértékben befolyásolja a rezgési hajlamot. Nézz meg egy közönséges KH vevőt, ott sem hangfrekvenciás tranzisztorokat használnak. Tapasztalatom szerint ha erősítőt akarsz építeni, az tuti begerjed, ha oszcillátort, az meg nem.