Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   155 / 240
(#) lorylaci válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Mekkora impedanciára gondolsz?
Én első körben gee lee egészhidas végfokát ajánlanám, amivel 200V-os FETekkel +/-80V tápfesz mellet 16 ohmba is menni a fog a 400W.

Amennyiben neked elég a sub tartomány, akkor javaslom, hogy a kimeneti szűrőt módosíts, használja dupla akkora értékű induktivitást és kondit, valamint a visszacsatolsában lévő kondenzátort is növeld kétszeres értékre.
Ezzel nagyban csökkeni fog a kapcsolófrekvenciád is, amivel hatásfokot nyeresz.

Amennyiben még nagyobb impedanciába kell ekkora teljesítményt raknod, akkor is használhatod ugyanazt, péládul 250V-os FETekkel fel tudsz menni +/-110V-ig. Ennél nagyobb tápfeszre azonban mindenképpen úgy menjél, ha a kapcsolófrekit tovább csökkented.
(#) Orbán József válasza lorylaci hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Köszönöm szépen, utána fogok nézni, hogyan, mivel tudnám ezt összehozni.
Mekkora RMS kimenő feszültséget tudnék elérni?
Esetleg a plafon az 50Hz környékén lenne, az segít rajtam?
(#) sny válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Hány ohmos terhelésre?

Ha elég ügyes vagy, akár 400V RMS feszültséged is lehet a kimeneten, persze ehhez drága cuccok kellenek. Mire van szükséged?
(#) Orbán József válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Be kell vallanom a célomat. ma hallottam egy kollégától, hogy egy ilyen erősítővel és egy trafóval csináltak torzításmentes színuszt, hálózati feszültséget.
Erősítő tápláláshoz... Gybalu...el ne árulj... Upps, Renátó is olvashatja, jaj...
Tehát a hallomás alapján nem 1:1-ben állították elő a 230V-ot, hanem egy trafót közbeiktattak, az nem is baj, szerintem.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Ajaj...begyűrűzött...

Igen, egy trafó kell bele, mert attól lesz igazán szép az utánna kötött erősítő hangja...

De ha veszel egy igazi, szinuszos kimenetű UPS-t azzal olcsóbban megúszod.

(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Jó oda a normál FET is, nagyobb feszültségre, csak ki kell kapuzni a substrat diódáját. Ez 1...2 ezer forint többletköltség.
(#) Orbán József válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Tudod, hobbizik az ember, nincs mindig (mások számára is) értelmes projektje.
Magam is nemegyszer vagyok így.
A színuszos UPS-t már régen néztem, annyira kézen fekvő lenne, ha nem annyiért lenne...
(#) (Felhasználó 46585) válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Pedig annyiért van. Ha meg te csinálod, akkor 5-ször annyiban van... Drága dolog a hányend, különösen az abszolút értelmetlen dolgok...
(#) Orbán József válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
az abszolút értelmetlen dolgok...
Ebbe ne mélyedjünk el, említém, nagyon sokszor bosszankodom én is - mások dolgain - de az ő dolguk.
Ha tojást patkolnak - legyen, én se csinálnám.
Mindössze tájékozódni szeretnék, miből áll egy nem nagy igényű, nem abszolút szabályos színusszal rendelkező erősítő létrehozása.
(#) Ge Lee válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Kb. 2 maréknyi alkatrész ami néhány ezresedbe kerül, meg némi munka. Mondjuk azt még mindig nem értem hogy mi lesz. Egy 230V-os inverter?
(#) Orbán József válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Szia - arról szeretnék tájékozódni, igen!
Remélem nem kell kitalálnom történeteket, hogy a haldokló milliomos megbízott és így meg úgy, vagy állnak mögöttem Kalasnyikovval - ná miván elftárs, lesz má válámi, vagy lőjek?!
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Ha torzításmentes szinusz a cél, akkor nem jó az ups.
A hálózati 50Hz-es szinusz torzítása átlagban 2.9-4.5%. (Saját mérés, több helyszínen)

A legegyszerűbb megoldás egy olcsó kínai végfokozat, megpatkolva IRFB4227 fetekkel, és hozzá illesztve egy megfelelő trafó. Így 50Hz-en 0.1% körüli torzítás is elérhető.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 / 1
 
Azt nem értem, hogy ha te a hálózaton ekkora THD-t mértél, akkor miért nem jó az UPS? Mi köze a kettőnek egymáshoz? UPS-ből van egy millió féle. Hálózat meg egy van.

A mostani UPS-eket nem ismerem. Amiket csináltunk ( amikor még épp hogy túléltük a rendszerváltást ) az 1,5 % THD-t tudott és 3 x 50 kVA-es volt. Egyébként totálisan felesleges dologról beszélünk... ha egy erősítő attól fog jól szólni, hogy a hálózati betápja minél kisebb THD-val rendelkezik, ott komoly problémák vannak. De nem az erősítővel... erre a dologra nem szabad még két szót sem vesztegetni.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Egyébként, nehezen tudom elképzelni, azt a 0,1 % THD-t. Egy pwm erősítőt is meg lehet építeni úgy, hogy teszek a végére egy trafót. De kizárt dolognak tartom, hogy azt meg lehessen úgy csinálni, hogy a harmónikus torzítás 0,1% legyen.
Amit meg ajánlasz kinaiból, azt még nehezebben. Ha csak egyszerűen ráteszed a kimenetre a trafót, abból biztos nem fog kijönni a 0,1%. Ha meg belekotorsz és a visszacsatolást a végére rakod ( melyikre? Az IR sorozat nem is a végéről van visszacsatolva, hanem a félhíd kimenetéről... ) akkor kizártnak tartom, különben csövesből is csinálnának ilyen kicsi THD-s cuccot. Lehet hogy létezik ilyen, de még nem láttam...
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Az, hogy az IR a gyári specifikáció szerint szűrő előtt csatol vissza, az egy dolog.
Vissza lehet csatolni szűrő után is. Egy megfelelő trafóval igenis elérhető a 0.1% THD. Nem is vészesen bonyolult. De 50Hz körüli frekvenciára nem szükséges a trafó szekunderéről a vcs, mert ekkora frekin nagyon jól működnek ezek a vasak, ha jól van méretezve a vas (értsd, nem telít be, nem kap DC komponenst).

1-3W körüli teljesítménykicsatolással prezentálok neked 0.01%-os THD-t is, az 50Hz körüli frekvenciára.
A méréseket ezekkel szoktam csinálni.
(#) sny válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Két perc és teszek fel képeket, most mértem. Jobb, mint gondoltam.
(#) sny válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Fogtam az erősítőmet, mögé akasztottam egy svéd 260VA-es toroidot, autotrafós bekötésben, azaz egyik szekunderről transzformáltam a másik szekunderre. A primeren azért nem mértem, mert a műszerem max 300Vpp-t kezel, így osztót kellett volna faragnom. A másik szekunder 8 Ohm-os terheléssel volt lezárva.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Nos? Ha kételkedsz még, a szemed előtt megismételem! A műszerek hitelesítettek.
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Persze, mindenhonnan vissza lehet csatolni, sokféle megoldás létezik...

És akkor 50 Hz-en annyira lineáris a mágnesezési görbéje? Érdekes módon, a csöves erősítőknél nem ezt lehet tapasztalni. Egyébként, semmi köze nincs a DC komponensnek ehhez, egészen addig, mig nem kerül a telítés előtti nemlineáris szakaszra a vas. És az a lineáris szakasz sem annyira lineáris...még az amorph vasak sem.

Nekem nincsenek ilyen komoly műszereim...jól néznek ki. De ezeknél létezik sokkal olcsóbb megoldás is... az, hogy neked van, nem sokat jelent. Különösen az 1...3 W-os tartományban. Ott tényleg nagyon kicsi a nemlinearitása egy normális méretű vasmagnak.
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
A csöves trafóknál a légrés okozza a legnagyobb problémát. Nomeg a 20Hz, és a 20kHz. Túl komplex a feladat. Egy sima 50Hz-es trafó nagyon jól teszi a dolgát 50Hz-en.

Itt 70W-ra volt kivezérelve. A trafó 230/2x36V , így a szekundereken 1:1 illesztést valósítottam meg.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Kicsit nagynak tűnik a trafó az átvitt teljesítményhez képest. De a csövesek tanulhatnak. Valamit rosszul csinálnak.
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Hát, azt nem értem, hogy mi köze van a légrésnek ehhez, de ha így van, akkor így van.
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Mint írtam, 260VA. A teljesítményt ha érdekel, megnézhetem a végén is, de jelenleg az erősítőm tápellátása véges, 250 wattnál már igencsak beesik a tápfesz, és a hűtés sem erre a teljesítményre van méretezve.

(A csöveseknél sem a trafó torzít jobban. A cső nonlinearitásából jön a nagyobb torzítás)
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
A műszered mutatott 70 W-ot, erre írtam. Gondolom, az a mért jel teljesítményét mutatta.
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Igen, azt mutatja.
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Erre írtam, hogy kicsit nagynak tűnik a trafó az átvitt teljesítményhez képest. Ugye, a teljesítmény a feszültség négyzetével arányos. Ebből következik, hogy ez a trafó kicsi indukcióval dolgozik. Ott már azért jobb a linearitása.
Mennyi is az indukció most a vasban?
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Nyilván nem 1.7T-ig kell gerjeszteni. Természetesen ez alapkövetelmény, hogy "egy számmal" nagyobb trafó kell... (csövesben is)
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Mit értesz azon, hogy egy számmal nagyobb? Itt több számmal nagyobb esetről van szó...
(#) sny válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
A méret nem volt kritérium. Pusztán a torzítás. A kedvedért szombaton mérek még egyet, legalább 1.5T-ig gerjesztem majd a magot. Az legalább 200W lesz. Abban viszont bizonyos vagyok, hogy nem száll el az egekbe a torzítás, mert egy jó toroid mag 2T gerjesztést is elbír, azonban a képen láthatót 1.7T-re méretezték.
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza sny hozzászólására (») Feb 10, 2015 /
 
Ha nem volt kritérium, akkor még drágább a megoldás. Ugye, azt te sem gondolod, hogy beteszünk egy ötször nagyobb trafót, mint szükséges? Csak azért, hogy bizonyítsuk, lehet csinálni extrém kis torzítást egy trafón keresztül is?

Igen, vannak olyan vasmagok, amik még 2 T felett is kibírják. Na és?

Felesleges a kedvemben járnod... inkább fordítsd ezt az időt hasznosabb dolgokra. Egyébként sem a teljesítmény a lényeg, hanem a feszültség által létrehozott fluxus. Annak vajmi kevés köze van a trafóról levett teljesítményhez. Vagy akár a légréshez... És a trafó linearitása sem a teljesítménytől függ, hanem a rákapcsolt feszültség-idő területtől. Egyébként sem egekbe szálló torzításról beszéltem, hanem a 0,1 %-ot vontam kétségbe.
Következő: »»   155 / 240
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem