Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok! Van egy olyan kérdésem, hogy normális az, ha egy trafó egyik szekunderének a védőföldhöz képest 0, a másikhoz képest meg teljes tápfeszültség mérhető (230v ac, és 24v ac szekunderei vannak) A trafó primere 400v ac-t kap(de tud elvileg 230-ról is üzemelni) A trafó ahol csücsül, fém szekrény(műanyag fröccsöntőgép vezérlő, és tápszekrénye), földelve van, meg a trafó háza is úgy van kialakítva, hogy földelhető legyen és földelve is van.
Én biztos nem használnék így zöld-sárgát... csakis a védőföld bekötésére, ami ezek szerint nincs is nálad..
Ha csak két drótos az eredeti konnektorod, nem tudom, mi értelme lenne egy másik szobaiban összekötni a védőföld érintkezővel az áramot is vezetőt, amiből meg komoly gondjaid is lehetnének, eszközöktől függően. Képzeld csak el... egy védőföldes villásdugós cuccot bedugsz és lehet, hogy a fázis lesz rajt? Maradj csak a fekete-kék párosnál és ne kösd egyiket se a funkció nélküli védőföldre.
Nálunk az osszes konnektor úgy van bekotve ahogy a pravidla-zas...jpg-n látod. Most errol kellene csinálnom még egy konnektort.
Multiméterrel bármi. Simán lehet, a berendezésben le van testre kötve valahol, akár a 24V egy graetz után. Ettől kezdve már nem földfüggetlen, bármit mérhetsz rajta.
Először lekötném az összes kivezetést, utána neki a primer szekunder és a védőföld közé a szigetelésvizsgálót. Amit az mond az a tuti. (persze ha jó a műszer.)
Gondolj bele. Nincs bekötve a védővezető kontakt, egy készülék földzárlatos lesz akkor nincs ami leoldjon és valakit agyon vág. Esélye nincs fordítva bedugni a csatlakozót, ez szlovák szabványú aljazat, képtelenség fordítva bedugni belé a dugót. Fölül áll ki belőle egy csap, az a földelő kontakt. Viszont a rajz hibás, így a nullázott földelést nem kössük, mert nagy esély van a szakadásra, és mivel a nullát is ugyan az a vezeték szállítja olyan mintha nullszakadás lenne. Azt meg gondolom nem kell ecsetelnem. Úgy kössük, hogy: Egy gerincvezeték amiről úgy ágaztatjuk le a többi konnektort, hogy a fő gerincvezetéket nem szakítjuk meg sehol. Ennél a rendszernél a fentebb vázolt nullszakadás probléma miatt kétszer fontosabb a stabil villamos kötés. Nem véletlenül tiltották be ezt a rendszert. Ez már itt Szlovákiában sincs megengedve, szabványtalan. Én azt ajánlom alakítsd át a hálózatot és védd le ÉV-relével (prúdový chránič).
Ha a falba van téve a vezeték húzhatod két vezetővel, de a konnektorokban össze kell kötni (testzárlat védelem miatt), de ez akkor is szabványtalan és nagyon nem ajánlom ennek a szabványnak a használatát. Három vezetővel a lengő hosszabbítókat kell kötni, ez már az 50-es évektől kötelező szabvány Csehszlovákiában. Nullázott hálózatot szabvány szerint 48A felett szabad kiépíteni (de lehet hogy 63A nem tudom biztosra), de fel kell tüntetni, hogy nincs védve ÉV-relével, és csak egy bizonyos készülék fogadására alkalmas, más készülék csatlakoztatására használni azt az aljazatot tilos. Tipikus példa az építkezési telepeken a betonnyomó. Ha minden áron ennél a bekötésnél akarsz maradni, akkor légy tudatában azzal, hogy ha nullszakadás történik akkor az menthetetlenül kinyírja a készülékeidet, ráadásul akár kikerülhet a földelt készülék fém vázára a 400V. Én mindenképp azt ajánlom, építs ki egy rendes hálózatot.
Magyarországon lakásban ez sosem volt megengedve, aki csinálta, annak is mondd meg, hogy félig tudni valamit veszélyesebb, mint nem tudni, meg a szomszédnak is.
Viszont nekem az újravezetékelésen kívül semmi jó ötletem nincs. Bár az is kérdés, mi van az elején, elosztótáblánál, csatlakozási pontnál, stb. Mert ha a dugaljakban ostobaság uralkodik, akkor uralkodhat az elsoztótáblánál is. A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2015
Én még nem vagyok benne biztos, mit akarnál közölni..
Az egyik szekunder és a másik szekunder az most egy tekercs két vége, vagy két tekercs egy-egy vége? És a többi végeken?
A 60-as 70-es években a házak nem úgy épültek mint most (nem is került arányaiban ennyibe), de szerintem ezt nem kell ecsetelnem. Ha végigmész a kisebb nagyobb falvakban, akkor az újabban épültek kivételével (tehát mondjuk 10-ből 8-9-ben) ugyanezt fogod látni. Két szál megy végig az egész házon, még földelt dugaljak sincsenek felszerelve, csak a fürdőben, és a fenti képen látható módon vannak "nullázva", tehát a dugaljban van rákötve a nulla a védőföldre.
Szóval függetlenül attól hogy meg volt-e engedve vagy sem, ez még nagyon sok helyen így van a mai napig. És nem is fogod tudni megmagyarázni a lakónak hogy nem jól van, mert a kedvedért nem véseti végig az egész házat és festet újra egy vagyonért. Ezen kívül úgy van vele hogy ha 40 évig jó volt, akkor most miért ne lenne az.
Szia!
Idézet: „Gondolj bele. Nincs bekötve a védővezető kontakt, egy készülék földzárlatos lesz akkor nincs ami leoldjon és valakit agyon vág.” Belegondoltam... de azt nem néztem, hogy Szlovákiáról van szó és ezt nem ártott volna rögtön megjegyezni a kezdő kérdésben .. de nem is ez a lényeg.. Oké, hogy nem lehet bedugni egy spec odavaló dugót, de mást lehet és soha se lehet tudni.. Viszont akkor is előfordulhat, hogy valamikor oda nem figyelés miatt vagy bármiért a drótot megfordítja valaki és a "védőföldön" lesz a fázis.. Mindenesetre nem jó más országbeli "szabványokról " előzetes megemlítés nélkül írni, képet berakni, stb., mert hátha valaki meg itt lekopírozza és annyi lesz neki. Láttunk már össze-vissza színekkel vagy csak egy színnel szerelt helyeket, megforgatott drótokat.. A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2015
Ha majd pc mellett ülsz, inkább tegyél fel egy skiccet, úgy lesz egyértelmű a kérdésed.
A Magyarországon szón a van a hangsúly. Ugyanis a képen látható bekötés FIX telepítésű konnektornál teljesen szabványos VOLT Csehszlovákiában. Sőt ránézésre azt mondom, aki annó ezt felszerelte igenis értett a szakmához, de így ma már NEM szerelünk. Ma már az EU csatlakozás miatt a szabványok ugyan azok mint Magyarországon, csak a konnektorban a földelőkontakt kialakítása más. Az akkori szabványoknak megfelel, de a maiak szigorúan tiltják.
Sajnos ez igaz, de hülyeség ellen nincs védelem. Ha valaki megforgassa a drótokat az elosztótáblán akkor az már az akkori szabványok szerint hibás, ugyanis Csehszlovákiában kötelező szabvány volt a bal a fázis, jobb a nulla bekötés. Ma már ez a szabvány az új szereléseknél nem él, mert ma már kötelező a családi házaknál az ÉV-relé, ez pedig hozza magával a három vezetékes bekötést. De ez mondom, csak FIX telepítésű szakemberrel stabilra (csatlakozóval nem oldhatóra) bekötött konnektorra vonatkozott. Minden más laikus által is oldható kötéssel rendelkező konnektor (tipikusan lengőhosszabbító) kötelezően az 50-es évektől három vezetővel kell kötni és tilos benne a nullát összekötni a földeléssel. Pont emiatt amit említettél, bár a csatlakozót nem lehet fordítva benyomni. De speciel láttam már olyan konnektort amiből kitörték a földelő csapot, hogy be tudják nyomni fordítva a dugót. De ez teljes mértékben szabványtalan.
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2015
Az EU csatlakozás előtt jóval szigorúbb volt az MSZ, annyira, mint a német szabvány. Lekoppintották, majd hazai viszonyokra alkalmazták. Ami nem baj, mert a német is elég szigorú volt. Ma sem baj, ha valaki az MSZ 171 és 172 visszavont passzusai alapján szerel, mert a mai jóval többet enged meg sajnos.
Ja hogy Cupika97 Szlovákiában lakos! Hát, még sosem néztem meg senkinek az adatlapját válasz előtt... de látom, ezentúl meg kell néznem.
Ennél sokkal egyértelműbb lenne, valóban, az elején közölni, miről is beszélünk. De ha már ez a megoldás szóba esett, akkor azt a véleményt még hadd nyilvánítsam, hogy a magyar elv, miszerint ez a megoldás ipari környezetben, ahol biztosított, hogy szakember szerel, ott megengedett volt, szerintem jobb. Lakásban tényleg bárki hozzányúlhat, szakismeretek nélkül.
Bocsánat, szerintem jobb lett volna, ha nem mondod ezeket...
Mert minek is? Bátorításul? Megengedésül? Az ostobaság elfogadására? Egyik sem jó ötlet. Ha a gazda nem szerelteti át, akkor legalább tudja, hogy márpedig ez életveszélyes.
Én sem néztem adatlapot. A képen lévő konnektor belő tipikusan a 70-80-90-es évek konnektor belseje, ezzel szerelték az összes vízmentes, illetve süllyesztett szimpla konnektort. Gyártottak belőle duplát is. Ez az egy típus volt, illetve később 80-90-es években létezett egy másik belső a vízmentes konnetorokba, ezzel oldották meg, hogy az kisebb lehessen. Amúgy egy nagyon stabil, kontakthiba mentes belsőről van szó, ha valaki nem törte el a porcelán részeket és nem kapott sok vizet (ami miatt szétrohadt) akkor mind a mai napig stabilan működnek. A képen lévő bekötés amúgy RÉGEN teljesen így volt itt szabványban, a szakkönyvek is így, szépen sarkosra hajtogatva mutatták. De Cupikának üzenem, ez nem azt jelenti, hogy most is így kell! Nem így kell!
Utóbbi. Két független szekunder, 400v primerrel.
Kapacitív úton megjelenhet rajta feszültség. Ez nem nagyon terhelhető. Ha raksz rá egy kis terhelést, csökkennie kell a feszültségnek, esetleg 0V-ra.
Majd megnézem holnap, terhelve mit mutat a dolog...
Prúdový chránič-ot nemtudok betenni. Egész házat csak ezmiatt nem fogom szétvésni. Na most mit csináljak? Valahogy megkell oldanom, de sürgősen.
Esély sincs a plusz ér behúzására?
Sajnos nincs. A szobában meg dobozokat nem akarok. Ugye egészen a villanyórától kellene? Gégecső van betéve, de kétlem
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2015
Üdv emberek.
Kérdésem a következő lenne. Mi különbség van egy higanygőzös lámpa, és egy nátriumos lámpa ugyanakkora teljesítményű fojtótranszformátora között? Talán más lehetne a menetszám? ..bár a vasmag ugyanakkora. 250W-os HGLI-t nem kaptam a boltban, ezért arra gondoltam, hogy a működő HGLI fojtójára ráakasztom a 250W-os nátriumos gyújtót, és nátriumos izzót. Szerintetek mi fog történni? Köszi Tomi.
Szia!
Nem biztos, hogy a nátriumlámpa nagyfeszültségű gyújtását hosszútávon képes lesz tolerálni a gyújtóelektródás higanylámpához való fojtó.
Szia.
Köszönöm a gyors választ. Utána nézek azért a két lámpatípusnak, hátha rájövök.(UI: hogy pontosan milyen folyamatok játszódnak le működés közben ennél, és annál.) Tomi A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2015
Ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint egy gyújtóelektródás (HgLI) és egy elektróda nélküli (HgL) higanylámpánál. Ahol a kisülési kvarccsőbe egy harmadik, begyújtást segítő elektróda is van, ott nem kell nagyfeszültséggel operálni, mert a főelektróda közelében elhelyezett segéd kellő kezdeti ionizációt hoz létre. Itt a starting electrode a gyújtóelektróda.
..tehát jól értem, hogy a HGLI lámpának nincs szüksége fojtóra?
Arra emlékszek, hogy van olyan higanygőz, ami nem kíván fojtót, csak keverem a dolgokat.
Fojtó mindenképpen kell, de külön gyújtásról nem kell gondoskodni. Ahhoz a higanylámpához nem kell fojtó, amelybe soros izzószál van beépítve (HMLI).
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2015
Most nézem, van HMLI is, a kevertfényű, amire emlékszem, de a pontos rövidítésére nem emlékszem.
Ez lesz akkor a fojtó nélküli. (egy épület falára szerelt lámpákról kellett megállapítani, kb 5-6 méteres magasságból, hogy milyen csere izzót vegyünk. Kosaras kocsi lesz, csak órabéres gondolom, ezért még a megérkezése elött kellett bevásárolni. Egyiknél szerencsém volt, meg tudtam nézni, és valamelyik lámpának a búrája se volt meg, így az izzószál nagyságából nagyjából lehetett következtetni.(ez esetben csőbúrás nátrium..)
Azt én értem, hogy nem kell Hg-hez gyujtó, de a nátriumnak kell.
Nem kaptunk higanygőz izzót, ezért tervezem a higanygőz izzó fojtójára rákötni a nátrium gyújtóját, és magát a nátriumos izzót.(egyszerűbb lett volna venni külön még Na fojtót is, tudom ..de ennyire nem szerettem volna költekezni.) ..csak nem értem, minek árulnak külön nátrium izzóhoz, és külön higanygőz izzóhoz való fojtót.(ugyanakkora teljesítményre.) A felépítés ugyanaz, maximum a tekercs menetszáma, és/vagy a tekercs lakkozása lehet más. A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |