Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Egyenirányítás
Jó lesz. Ha esetleg füstölne, akkor menj feljebb az értékkel.
Azt tudod, hogy a multimétered mit, hogyan mér?
Az egyenirányítás után nincs színuszos formájú jel, van lüktető egyenfesz, illetve egyenfeszültségre ültetett fűrészfog jellegű brummfeszültség. Az egyenfeszt kivéve a multiméter egy feszültség mérésére sem alkalmas. A multiméterek váltófeszültség állásban egyszerűbb esetben átlagfeszültséget, komolyabb műszerek estében csúcsfeszültséget mérnek, és színusz feszültséget mutatnak. Ráadásul, az egyenszintet is belemérik.
Merrevagy? Dobj bele egy PY500A -t..
Battonya!
A PY83 jó lenne? (elsőre nem is láttam, hogy ilyenem is van )
Idézet: „The peak inverse anode voltage is 5,600 Volts and peak current is 500 mA.” Ha nemzavar, hogy 20V a fűtése..
Nem zavarna! Megoldanám!
Esetleg valami bekötés szerűséget tudnál mutatni? Mer nem sok minden van a csőröl.
És mennyi a megengedett maximális puffer kondi méret?
Egyébként ezeknek nincsen ,,minimum,, feszültsége? menni fog ez 230V-ról, nem kevés ez neki? (max 5000V -ot bír)
Nézd meg a cső adatlapján az üzem görbéket (még kevesebbről is megy). Frank's Elctrontube
Az jóó! Időközben már nézegettem.
Mondom én! : )
Csak azt nem értem, hogy két nyamvadt ECL86 -nak minek kell brutális egyenirányító. Nem kell oda 4-500 mA.
Igaz nem írtad, hogy a két végcső milyen viszonyban van egymással. Ha két db SE, akkor 2×37=74 mA anódáram, + 2×10 mA segédrács áram, + 2×2 mA trióda áram, az összesen 96 mA. Ha 1 db PP, akkor is kb. ugyanennyi a maximális áramszükséglet. De mondjuk megtehetnéd, hogy kiszámolod mekkora áramokra van szükséged pontosan, meglehet beleférsz az EZ80 korlátaiba. Erre írta a köbzoli, hogy szűken bírja a 90 mA megadott max katalógus béli áramhoz képest. De ha biztosra akarsz menni, egy EZ81 megfelelőbb, és a fűtéssel sincs különösebb probléma, bár az egyenirányító csöve(ket) célszerű külön tekercsről járatni, a véges, és nem túl nagy fűtés katód feszültség határ miatt. (100 - 200 V) A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2015
Őmeg írta, hogy abból szeretné ami otthonvan.. De ezmár csöves téma..
Aztánmajd jövök énis a kétcsöves egyenirányítós kérdéseimmel is nemsokára. : ) A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2015
EZT építem meg. Az EZ 81-et ahogy írtam nem biztos, hogy be tudom szerezni. Ezért ez a két megoldás van. És igen, külön tekercsekről fognak menni a fűtések.
Én ugyan így vagyok EZ4 250 AC 90mA felállással. Ezzel kapcsolatban én is kérek tájékoztatást, mert az adatlapot ln sem tudom értelmezni!
Én EZ4-gyel szeretnék "meghajtani" 2db ECL86-ot.
2x250V 90mA AC-m van. 40mA áganként. Az adatlap elemzés nekem sem erősségem! Elbírja a kéz ECL86-ot?
EZ4 adatlap
Ott van, hogy 2 * 400 Veff lehet a max AC szekunderfeszültség a trafón (középleágazásos) és 175 mA a max kivehető DC áram. Azaz oda jó lesz. Azt is írja, hogy mennyinek kell lennie a trafó tekercsellenállásának legalább, különböző szekunderfeszültségek esetén. Ha nincs meg a kívánt ellenállás, akkor be kell tenni egy kiszámított soros ellenállást (R1), ezzel egészítve ki a hiányzó értéket. Az is ott van a rajzon, hogy hogyan változik a kimenő DC feszültség a terhelőáram függvényében, a különböző összellenállások (Rt) függvényében és ott a képlet is, miként határozható meg az Rt. Illetve a maximális szűrőkondenzátor értékek is meg vannak adva, szintén a trafó effektív feszültségeinek függvényében.
A P és E szériának a fűtőfeszültség eltésének mi gyakorlati oka van? Számít bármit is, hogy E vagy P széria?
E/PL Valamit olvadtam már erről, hogy más régióbsn használták s két csövet, de mi haszna van a nagxonb fűtő frdznek? Hisz trafót, olyat gyártottak, amit akattsk... A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2015
A P-s sorozat 300mA-es fűtőáramú, ezért egyszerű volt sorosan megoldani a fűtést, trafó nélkül, közvetlen hálózati vagy félhullámú hálózati táplálással.
A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2015
Akkor 4db ECL86-ot még szűken elbír?
Mert olyan a dobozolásom, hogyha az EM84-eket kiveszem, a helyére be tudom rakni a másik 2 ECL86-ot, csak át kell "drótozni" az elektronikát. Ja és természetesen táptrafót cserélni. Annyiszor kérdeztem már, annyi fele, de még mindig nem teljesen tiszta a dolog. Táptrafót a cső anód áramához méretezzük? Avagy mindegy meggora a kimenő teljesítmény? pl ecl86 esetén kb. 40mA az anód áram. De ez együtemben és ellenütemben is ennyi? A teljesítményt a kimenő trafó határozza meg? Természetesen a cső maximumáig.
Pár hozzászólással előtted..
Idézet: „r 2×37=74 mA anódáram, + 2×10 mA segédrács áram, + 2×2 mA trióda áram, az összesen 96 mA.” Pucukát értékeld... Ő írta.. ellenütemben a duplája.. A hozzászólás módosítva: Júl 24, 2015
Te, most komolyan: ha két cső még belefér, akkor te beletennél még kettőt, amivel meg már túlterheled? Pláne, ha a nyugalmi anódáramokkal számolunk. Azaz teheléssel ez felmászik.
Azt is vedd figyelembe, hogy ha nő az áram, akkor esik a kimeneti feszültség, ahogy a mellékelt adatlapból is látszik (igen, azokon az ellenállásokon esik feszültség). Tehát az erősítőd nagy kivezérlésen hamarabb torzíthat. És jó tudni: a csövek katódja nem szereti a túlterhelést. Kibírja, de az élettartama meredeken esik. Az egyenirányító is ilyen. Illetve még egy szempont: négy cső az ugye két csatorna. Célszerű nem egy tápágra tenni őket. Legalábbis külön egyenirányítás jár nekik, hogy a káros csatolásokat minimalizálni lehessen. A másik, hogy ott az ECL86 adatlap. Abban benne van minden adat, ami kellhet, megadnak tipikus használati eseteket. Ezekkel szépen muzsikál a cső és az élettartama se esik. A kétcsöves kapcsolásokban (AB, B) csövenként adják meg az anódáramot. A táptrafót mindenhez mértezzük, amit ellát. Anód, segédrács, fűtés, háttérvilágítás, minden. Természetesen úgy, hogy legyen benne némi "tartalék", ne spiccen álljon. A kimenőtrafó a csatolási és a jelátviteli viszonyokat határozza meg, természetesen nagyobb erősítőhöz nagyobb trafó dukál, már csak azért is, hogy elég induktivitása legyen a mély hangok átviteléhez.
Én a 175mA terhelhetőséget vettem alapul az egyenirányítónál, és 4db ECL össz áramát. Az igaz, hogy így a cső már határértéken túl járna, de a félvezetős cuccaimat sem szoktam csúcsra járatni. Ezt a kis pp-t is szándékosan kisebb teljesítményre méretezném, mint mit tudna, hogy a rendelkezésre álló trafó több mint elég legyen! Tekintve, hogy használati gyakorisága sem lenne túl nagy, ezt a 15mA többletet majdcsak kibírná egy két évig... De egy és mindenek felett álló ökölszabály, abból építkezek amim van! Ha van, és még szűk határokon belül is, de megfelel a célnak, minek verjem magam költségekbe, tekintve hogy csőkészletem 70%-a ingyen van! Amúgy meg épp ezért van a fórum, hogy a tapasztalt szakik, helyes irányba tereljék a kis tudású kezdőket mint én is. Nem mindenkinek erőssége az adatlap értelmezése, és sok esetben ha kérdezek és választ kapok, érthetőbb nyelven van, mint a doksikban, ha egyáltalán magyar...
A külön egyenirányítás minden esetben javallott, vagy csak PP esetén célszerű?!!
Az az 1,1 inkább mA lesz, csak gondolkodj józan paraszti ésszel! 1,1A anódárammal már fűtene becsülettel, mint a nagy teljesítményű PP-k.
Gyanús volt, de biztos ami biztos, megkérdezem...
Akkor én nem értem mit nem értesz. Bocsánat.
A csatornánként külön egyenirányítás minden esetben célszerű, hogy a két oldal ne hasson egymásra. Most gondolj bele, hogy az egyik csatornán jön egy nagyobb terhelés, amitől a tápfesz picit leesik, ez meg a másik oldalon egy az egyben jelentkezne. A külön egyenirányítás ezt minimalizálja. Ne feledd, a vákuumdiódának jelentős a belső ellenállása, a terhelésváltozás hatása sokkal jobban jelentkezik a kimeneti feszültség ingadozásában.
De akkor már lehetne két önálló monoblokk. És akkor null áthallás, null egymásra hatás. ám de az általános gyakorlat pont ellenkezője, egy szekunder, egy 2 utas egyenirányítás, két teljesítmény áramkör.
Ez egy 2W-os SE. Olysn rettentő nagy dinamikát nem várok tőle, mi több semmit! A zenék többségében a dob mindkét csatornán egyformán van rajta. Max, ha egy masszív gitárszóló jön, ami fél csatornás... De nem hasogatom a szőrszálat... Tervben van egy PL500 PP is, ott már lehet így lesz. Külön egyenirányítás. De akkor a táptrafó szekunderét is úgy kell kialakítani, hogy két közép leosztásos tekercs, avagy 6 kivezetés... Idézet: „Azt is írja, hogy mennyinek kell lennie a trafó tekercsellenállásának legalább, különböző szekunderfeszültségek esetén. Ha nincs meg a kívánt ellenállás, akkor be kell tenni egy kiszámított soros ellenállást (R1), ezzel egészítve ki a hiányzó értéket.” Ezt viszont nem értem igazán. Ha a két feszültség ág a középponthoz képest nem egyforma? Pl. 150V - 0 - 120V Én így értelmeztem. Egyébként 50µF a pufferelése ennek is, vagy elbírna egy 82µF-ot?
Megint csak az adatlap. Az eir csőnek a névleges, és a max megengesett árama között nincs túlzottan nagy különbség, ellentétben egy félvezető egyenirányítóval. Ennek pont a katód véges terhelhetősége az oka. Ezért van limitálva a max pufferkondi mérete is. Mindezek ellenére a kondit feltöltö (egyszeri), feltöltögető (periodikus) csúcsáramok nagyok lehetnek, ezt korlátozza a trafó szekunder ohmos ellenállása, sőt a trafó primer oldali ohmos ellenállásának áttétel négyzetese is. A jó méretezésnél erre is figyelni kell.
A hozzászólás módosítva: Júl 25, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |