Jó lesz. Ha esetleg füstölne, akkor menj feljebb az értékkel.

Azt tudod, hogy a multimétered mit, hogyan mér?
Az egyenirányítás után nincs színuszos formájú jel, van lüktető egyenfesz, illetve egyenfeszültségre ültetett fűrészfog jellegű brummfeszültség. Az egyenfeszt kivéve a multiméter egy feszültség mérésére sem alkalmas. A multiméterek váltófeszültség állásban egyszerűbb esetben átlagfeszültséget, komolyabb műszerek estében csúcsfeszültséget mérnek, és színusz feszültséget mutatnak. Ráadásul, az egyenszintet is belemérik.

Merrevagy? Dobj bele egy PY500A -t..

Battonya!
A PY83 jó lenne? (elsőre nem is láttam, hogy ilyenem is van )

Ha nemzavar, hogy 20V a fűtése..

Nem zavarna! Megoldanám!

Esetleg valami bekötés szerűséget tudnál mutatni? Mer nem sok minden van a csőröl.

És mennyi a megengedett maximális puffer kondi méret?
Egyébként ezeknek nincsen ,,minimum,, feszültsége? menni fog ez 230V-ról, nem kevés ez neki? (max 5000V -ot bír)

Nézd meg a cső adatlapján az üzem görbéket (még kevesebbről is megy). Frank's Elctrontube

Az jóó! Időközben már nézegettem.

Mondom én! : )

Csak azt nem értem, hogy két nyamvadt ECL86 -nak minek kell brutális egyenirányító. Nem kell oda 4-500 mA.
Igaz nem írtad, hogy a két végcső milyen viszonyban van egymással. Ha két db SE, akkor 2×37=74 mA anódáram, + 2×10 mA segédrács áram, + 2×2 mA trióda áram, az összesen 96 mA.
Ha 1 db PP, akkor is kb. ugyanennyi a maximális áramszükséglet. De mondjuk megtehetnéd, hogy kiszámolod mekkora áramokra van szükséged pontosan, meglehet beleférsz az EZ80 korlátaiba.
Erre írta a köbzoli, hogy szűken bírja a 90 mA megadott max katalógus béli áramhoz képest.
De ha biztosra akarsz menni, egy EZ81 megfelelőbb, és a fűtéssel sincs különösebb probléma, bár az egyenirányító csöve(ket) célszerű külön tekercsről járatni, a véges, és nem túl nagy fűtés katód feszültség határ miatt. (100 - 200 V)

Őmeg írta, hogy abból szeretné ami otthonvan.. De ezmár csöves téma..
Aztánmajd jövök énis a kétcsöves egyenirányítós kérdéseimmel is nemsokára. : )

EZT építem meg. Az EZ 81-et ahogy írtam nem biztos, hogy be tudom szerezni. Ezért ez a két megoldás van. És igen, külön tekercsekről fognak menni a fűtések.

Én ugyan így vagyok EZ4 250 AC 90mA felállással. Ezzel kapcsolatban én is kérek tájékoztatást, mert az adatlapot ln sem tudom értelmezni!

Én EZ4-gyel szeretnék "meghajtani" 2db ECL86-ot.
2x250V 90mA AC-m van. 40mA áganként.
Az adatlap elemzés nekem sem erősségem!
Elbírja a kéz ECL86-ot?

EZ4 adatlap

Ott van, hogy 2 * 400 V_eff lehet a max AC szekunderfeszültség a trafón (középleágazásos) és 175 mA a max kivehető DC áram. Azaz oda jó lesz.

Azt is írja, hogy mennyinek kell lennie a trafó tekercsellenállásának legalább, különböző szekunderfeszültségek esetén. Ha nincs meg a kívánt ellenállás, akkor be kell tenni egy kiszámított soros ellenállást (R₁), ezzel egészítve ki a hiányzó értéket.
Az is ott van a rajzon, hogy hogyan változik a kimenő DC feszültség a terhelőáram függvényében, a különböző összellenállások (R_t) függvényében és ott a képlet is, miként határozható meg az R_t.
Illetve a maximális szűrőkondenzátor értékek is meg vannak adva, szintén a trafó effektív feszültségeinek függvényében.

A P és E szériának a fűtőfeszültség eltésének mi gyakorlati oka van? Számít bármit is, hogy E vagy P széria?
E/PL
Valamit olvadtam már erről, hogy más régióbsn használták s két csövet, de mi haszna van a nagxonb fűtő frdznek? Hisz trafót, olyat gyártottak, amit akattsk...

A P-s sorozat 300mA-es fűtőáramú, ezért egyszerű volt sorosan megoldani a fűtést, trafó nélkül, közvetlen hálózati vagy félhullámú hálózati táplálással.

Köszönöm fiúk a választ!

Akkor 4db ECL86-ot még szűken elbír?
Mert olyan a dobozolásom, hogyha az EM84-eket kiveszem, a helyére be tudom rakni a másik 2 ECL86-ot, csak át kell "drótozni" az elektronikát. Ja és természetesen táptrafót cserélni.

Annyiszor kérdeztem már, annyi fele, de még mindig nem teljesen
tiszta a dolog.
Táptrafót a cső anód áramához méretezzük?
Avagy mindegy meggora a kimenő teljesítmény? pl ecl86 esetén kb. 40mA az anód áram. De ez együtemben és ellenütemben is ennyi? A teljesítményt a kimenő trafó határozza meg? Természetesen a cső maximumáig.

Pár hozzászólással előtted..

Pucukát értékeld... Ő írta.. ellenütemben a duplája..

Te, most komolyan: ha két cső még belefér, akkor te beletennél még kettőt, amivel meg már túlterheled? Pláne, ha a nyugalmi anódáramokkal számolunk. Azaz teheléssel ez felmászik.
Azt is vedd figyelembe, hogy ha nő az áram, akkor esik a kimeneti feszültség, ahogy a mellékelt adatlapból is látszik (igen, azokon az ellenállásokon esik feszültség). Tehát az erősítőd nagy kivezérlésen hamarabb torzíthat.
És jó tudni: a csövek katódja nem szereti a túlterhelést. Kibírja, de az élettartama meredeken esik. Az egyenirányító is ilyen.
Illetve még egy szempont: négy cső az ugye két csatorna. Célszerű nem egy tápágra tenni őket. Legalábbis külön egyenirányítás jár nekik, hogy a káros csatolásokat minimalizálni lehessen.

A másik, hogy ott az ECL86 adatlap. Abban benne van minden adat, ami kellhet, megadnak tipikus használati eseteket. Ezekkel szépen muzsikál a cső és az élettartama se esik.
A kétcsöves kapcsolásokban (AB, B) csövenként adják meg az anódáramot.

A táptrafót mindenhez mértezzük, amit ellát. Anód, segédrács, fűtés, háttérvilágítás, minden.
Természetesen úgy, hogy legyen benne némi "tartalék", ne spiccen álljon.

A kimenőtrafó a csatolási és a jelátviteli viszonyokat határozza meg, természetesen nagyobb erősítőhöz nagyobb trafó dukál, már csak azért is, hogy elég induktivitása legyen a mély hangok átviteléhez.

Én a 175mA terhelhetőséget vettem alapul az egyenirányítónál, és 4db ECL össz áramát. Az igaz, hogy így a cső már határértéken túl járna, de a félvezetős cuccaimat sem szoktam csúcsra járatni. Ezt a kis pp-t is szándékosan kisebb teljesítményre méretezném, mint mit tudna, hogy a rendelkezésre álló trafó több mint elég legyen! Tekintve, hogy használati gyakorisága sem lenne túl nagy, ezt a 15mA többletet majdcsak kibírná egy két évig... De egy és mindenek felett álló ökölszabály, abból építkezek amim van! Ha van, és még szűk határokon belül is, de megfelel a célnak, minek verjem magam költségekbe, tekintve hogy csőkészletem 70%-a ingyen van! Amúgy meg épp ezért van a fórum, hogy a tapasztalt szakik, helyes irányba tereljék a kis tudású kezdőket mint én is. Nem mindenkinek erőssége az adatlap értelmezése, és sok esetben ha kérdezek és választ kapok, érthetőbb nyelven van, mint a doksikban, ha egyáltalán magyar...
A külön egyenirányítás minden esetben javallott, vagy csak PP esetén célszerű?!!

EM84-nek mekkora az anód árama? Mert, itt 1,1A, itt 0,08mA.
90mA-be belefér a 2 ELC86 mellé?

Az az 1,1 inkább mA lesz, csak gondolkodj józan paraszti ésszel! 1,1A anódárammal már fűtene becsülettel, mint a nagy teljesítményű PP-k.

Gyanús volt, de biztos ami biztos, megkérdezem...

Akkor én nem értem mit nem értesz. Bocsánat.

A csatornánként külön egyenirányítás minden esetben célszerű, hogy a két oldal ne hasson egymásra. Most gondolj bele, hogy az egyik csatornán jön egy nagyobb terhelés, amitől a tápfesz picit leesik, ez meg a másik oldalon egy az egyben jelentkezne.
A külön egyenirányítás ezt minimalizálja. Ne feledd, a vákuumdiódának jelentős a belső ellenállása, a terhelésváltozás hatása sokkal jobban jelentkezik a kimeneti feszültség ingadozásában.

De akkor már lehetne két önálló monoblokk. És akkor null áthallás, null egymásra hatás. ám de az általános gyakorlat pont ellenkezője, egy szekunder, egy 2 utas egyenirányítás, két teljesítmény áramkör.
Ez egy 2W-os SE. Olysn rettentő nagy dinamikát nem várok tőle, mi több semmit! A zenék többségében a dob mindkét csatornán egyformán van rajta. Max, ha egy masszív gitárszóló jön, ami fél csatornás... De nem hasogatom a szőrszálat...
Tervben van egy PL500 PP is, ott már lehet így lesz. Külön egyenirányítás. De akkor a táptrafó szekunderét is úgy kell kialakítani, hogy két közép leosztásos tekercs, avagy 6 kivezetés...


Ezt viszont nem értem igazán.
Ha a két feszültség ág a középponthoz képest nem egyforma? Pl. 150V - 0 - 120V Én így értelmeztem.
Egyébként 50µF a pufferelése ennek is, vagy elbírna egy 82µF-ot?

Megint csak az adatlap. Az eir csőnek a névleges, és a max megengesett árama között nincs túlzottan nagy különbség, ellentétben egy félvezető egyenirányítóval. Ennek pont a katód véges terhelhetősége az oka. Ezért van limitálva a max pufferkondi mérete is. Mindezek ellenére a kondit feltöltö (egyszeri), feltöltögető (periodikus) csúcsáramok nagyok lehetnek, ezt korlátozza a trafó szekunder ohmos ellenállása, sőt a trafó primer oldali ohmos ellenállásának áttétel négyzetese is. A jó méretezésnél erre is figyelni kell.