Nekem is volt Q-54-em, 9 körül adtam el évekkel ezelőtt. Első szkópnak sokkal jobb mint egy orosz 313 vagy egy kontakthibás RFT. Rajz van róla, könnyen javítható ha baja van. Az enyémnek csak annyi gondja volt, hogy a nagyfeszt előállító kéttranyós multivibrátor tápelkója ki volt száradva, és megszórta az éppen mérendő jelet. Azt kicserélve tökéletes volt.
A tolópotikkal pedig ha gond van, legvégső esetben ki kell cserélni forgóra. Ronda lesz, de legalább jól fog működni.

Ami kimaradt, a ks. cső fényereje és fókuszálhatósága. Nagyon régi készülék, ezeket ipari helyeken vásárolták használták újonnan, valószinűleg napi 8-16 órában. Jó esély van arra, hogy gyenge a ks. cső. Tehát fényerőt és fókuszálhatóságot -max. fényerőn is- tudni kellene vásárlás előtt.

Tehát a sok használattól ,,kopik,, a cső? Ezt sem tudtam! De megkérdezem!
Köszi a válaszokat!

Igen, csökken az emissziója, a sugáráram, ami a fényvonalat generálja a képernyő foszforrétegében. Ha "kopott", akkor gyenge fényereje van, az is szétterülősebb, nehezebben fókuszálható, hogy vékony vonalat rajzoljon. Főleg max. fényerőnél jelentkezik a nehezen fókuszálhatóság. Szemrevételezéssel állapítható meg némi tapasztalattal, fényerő csavargatásnál mekkora fényerővel rajzol.

És EHHEZ mit szóltok? (írja, hogy alkatrésznek vette, de ha javítható lenne akkor megérné? (szerintem ez nem a ,,hagyományos,, fajta. Esetleg pár infó róla? (én nem találtam semmit! )

Ez nem oszcilloszkóp. Kórházakban használták szívmonitornak meg egyéb helyeken, ahol több csatornás feszültség-visszajelzésre volt szükség.

Tudtam én, hogy nem stimmel valami! Gyanús volt, hogy kevés a kezelőszerv. (pedig az eladó szerint az) Na mindegy!
Mellesleg Oszcilloszkópként is használható lenne? (valami előtéttel)
Köszi!

Ebben mágneses eltérítésű ks-cső van, ezért nem jó arra, amire szeretnéd használni.

Értem! (én nem szeretném semmire se használni! )
Köszi a választ!

Az előbbi Q-54 jó lenne, ennyi pénzért főleg, de tudni kellene az állapotát. A ks. cső legyen jó fényerejű, a többi javítható. Ilyen öreg olcsó gép nagy valószinüséggel némi javítgatással üzemelhető be.

Elmondása szerint tisztán, élesen látszik a ,,csíkja,, és nem halvány.
A javítgatás nem lenne gond!
Köszi a választ!

Jópár éve az akkor még létező Commed-trade pincebörzéjében találtam én is egyet, amire KS-cső hiba volt írva 3k-ra tartották, kettőért elhoztam. Természetesen nem a cső volt hibás, de kellett vele sportolni. (Hiába, nem volt szívem otthagyni...) Felkutattam a tervező mérnököt, elmentem hozzá és kölcsönadta egyetlen gépkönyvét. Természetesen igényesen elektronikus formába öntöttem és elláttam a saját példányom képeivel, és egy CD-n ezt is visszavittem neki.
A szkóp 10MHz-es, érdekessége az akkumulátoros üzem lehetősége - egyébként teljesen alap, kb 30 éves technika. Erősítők mérésére, logikai áramkörök hibakeresésére ma is ugyanúgy használható.

Igen! Láttam, és olvastam is!
Nekem pl kapcsoló üzemű táp javításakor lett volna rá szükségem. (A kimeneteit kellet volna vizsgálni. Meg párszor audió célra is kellett volna.) Nekem sincs szívem ott hagyni, főleg ennyiért.
Úgy döntöttem kockáztatok. Kíváncsi leszek milyen lesz.

Igen, elküldtem anno LHanzinak az összes doksimat - vagy 3 gigányit... Annyit még a csőért is elkérnek és sokat lehet tanulni egy javítással.

Ezek ugyan régi szerkezetek, de nem mentek annyit hogy a csőnek bármi baja legyen. Az enyémnek brutális fényereje volt. Ha 5-ért odaadják, vedd meg nyugodtan.

Itt is van!
Most kezdtem az ipart (pár éve) rámfér a tanulás!

Az lesz!

Sziasztok!

Kézi/hordozható akkus szkóp vásárlása előtt állok ebben szeretnék tanácsot kérni.
Fontos lenne, hogy használható minőségű legyen a kijelzője és lehetőleg gyors a mintavételezés.
Ill. minden építő kritikát szívesen fogadok a paraméterekkel kapcsolatban.
Inverterek és kommunikációs vonalak (pl. RS485) ellenőrzésére kellene.

Meg kell nézni az árakat. A kézi szkópok jóval drágábbak, cserébe strapabírók. Az asztaliban is vannak akkus típusok, de néha jobb megoldás egy akku nélküli változatot venni, és összedobni hozzá egy kis akkus invertert.
A kommunikációhoz nem értek, de ha tudod hogy mi az a max freki amit meg kell jeleníteni, akkor az alapján már tudsz választani a mintavételezést illetően.

Sziasztok!

Tanácsot kérnék az alábbi két készülék közül, melyikkel járnék jobban?:
-Protek 6502
-Hitachi V252

Az áruk kb azonos, tudásban sem találtam nagy különbségeket, első készülék lenne tanuláshoz, hifi építésben segítene tápok mérésére alapvető funkciókra.

Protek-et nem ismerem, a Hitachi-k már bizonyítottak. Ettől függetlenül lehet az is jó, és nem árt ha van hozzájuk elérhető rajz a neten, ha esetleg javítani kellene valamikor.

Sziasztok! Végre oszcilloszkóp vásárlására adtam a fejem, de fi..om sincs milyet érdemes venni. Mindenképpen újat szeretnék maximum 150k ig. Erősítő élezgetés javítás, kapcsolóüzemű táp javítás kisebb áramkörök vizsgálata ilyenre gondoltam. Nem tudom milyen freki tartománya legyen, mintavétel mekkora legyen. Az elektronikában kissé jártas vagyok szoktam nyákokat is tervezni néha javítgatni úgyhogy tudom mi az hogy vezeték, meg ohm törvénye, esetleg ha később kicsit komolyabb munkába vágom a fejszémet ne az oszcilloszkópom szabjon határt neki .
Válaszokat előre is köszönöm!

A fent leírt munkákhoz bőven elég egy DC...20MHz-es kétsugaras szkóp - ilyet max 30 rugóért is kaphatsz, ami kiváló állapotú. Persze ha nem számít az ár, vehetsz 100MHz-es tárolós full digit szkópot is, amit a kapcsolóüzemű tápban történő tapogatózás során esetleg bekövetkező rossz mozdulattal örökre gallyra vághatsz. Javítani drága, - míg a hagyományost kis segítséggel magad is meg tudod javítani...

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Kapcsolóüzemre meg erősítőkhöz jobb a csöves, digitálisat csak akkor vegyél ha digitális áramköröket méregetsz, vezérléseket, stb.
Az újnak mondjuk van egy olyan előnye, hogy van rá 2-3 év gari, a használtra meg nincs. Nekem van mindkettő, de a DSO csak a pontos mérés és a tárolás, illetve a mobilitás miatt kellett.

Köszönöm szépen a segítséget, hát ez nagy kár . Azt hittem, hogy a digitális jobb. És analógban milyen típus, vagy márka ami jó lehet használt vagy új?

Ha megkérdezhetem miért jobb az analóg mint a digitális szkóp? pont a "adc" miatt? gyorsabb az analóg? Vagy csak azért éri meg jobban analógot használni erre a célra, mert ha rossz helyre nyúlok és elromlik könnyeb megjavítani?

Idézet:
„Ha megkérdezhetem miért jobb az analóg mint a digitális szkóp?”

A sztereotipiak miatt....

Az analóg szkóp előnye, hogy a függőleges -Y- irányú felbontása elvileg végtelen, míg a digi szkóp 8 bites (vannak 9-14 bitesek, de nagyon drágák), azaz 256 fokozatra tudja bontani a függőleges tartományt. Tehát a digi emiatt lépcsős "pixeles" jelet ad. Apró Y irányú jel nem látható digin, analógon igen. De ezzel ki is merült az analóg szkóp előnye, más nincs. Az tévedés, hogy az analóg szkópon minden jelrészlet látható. Csak hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha nem látjuk, nincs is. Gyors rövid nem periodikus jeltüskék, szabálytalan zajok sok esetben nem láthatók analógon, az elektronsugár leköveti, de nem gerjed-világít a foszforréteg, nem látjuk. Viszont digin látszik, ha nem túl apró a jel.

Nem azt írtam hogy jobb, hanem hogy ilyen célokra jobb. Ha kapcsolóüzemben vizsgálódsz (mindegy hogy az most táp vagy pwm végfok vagy akármi) ott egyrészt nem az alapjel nézegetése, hanem az apró gyors tüskék, tranziensek megfigyelése a lényeg, ami a csövesen szépen látszik, a DSO meg vagy meg sem jeleníti, vagy máshogy jeleníti meg. Lehet ezen vitatkozni, de ez így van, onnan tudom hogy van mindkettő.
A másik, hogy a csöves nem kényes a mérendő eszközre, a DSO viszont hajlamos néha érdekes dolgokat mutatni, mert a saját kapcsolóüzemű tápján keresztül kapacitíven belebonyolódik a mérésbe, aztán lesz egy nagy káosz a képernyőn.
De pl. pwm végfok kimenete is szép a csövesen, míg a DSO-n egy rángatózó valami.
Most egy Siglent-em van, ezen jóval kevésbé jönnek ki ezek a különbségek, de az Owon-nal nagyon látszott.

Ez azért nem egészen stimmel. A foszfornak semilyen hatása nincs arra, hogy mit látunk meg mit nem. Ha a sugár követi a jelet, akkor látjuk is ( lehet, hogy halványabban, de a sugár nyoma nem tünhet el a képernyöröl). A sugár meg a bemeneti jel minden rezzenését követi ( az adott határokon belül).
A DSO-n viszont csak azt látjuk amit a bemeneti processzorok látnak és képesek feldolgozni ( vagy belegabalyodnak). És itt van a legnagyobb különbség, a DSO-n csak azt látod amit a gép fel tudott dolgozni ( a felhasználo számára láthatatlan folyamatok eredménye) és a képprocesszor a rendszerint gyenge felbontásu képernyöre tudott vinni, az analogon csak a szemed meg a tapasztalazod határozza meg mit látsz. ( feltételezve, higy a két szkop hasonlo minöségü.)