Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Ilyen esetekben be kell sötétíteni analóg szkópnál, letakarni pléddel szkópot és magamat, és max fényerő. Nagy fényerejű éles képű Hitachi az analóg szkópom. Amikor periodikus jelre olyan szabálytalan zavar van, ami mindig csak egyszer fut egy ponton, azaz vonalon, és gyorsan fel-le, az adott frekvenciánál szokásos eltérítési sebességnél jóval gyorsabb összetevőjű zavarok.
Idézet: Oszinten kivanom, hogy egyszer lehetoseged legyen tartosan dolgozni egy rendes DSO-val, nem ezekkel a kinai sz@rokkal. Egy olyannal, aminek nem jitteres a triggere, mint az owonoknak, a tapegysege be van belul dobozolva es rendesen meg van szűrve, a negy (ketto) csatorna analog resze el van egymastol rendesen szeparalva es ugy altalaban nem arra van kielezve az egesz muszer, hogy szep szines legyen, hanem arra, hogy merni lehessen vele. Ahogy regen csinaltak ezeket. Egy normalis LeCroy, Tek vagy Agilentet. A gyakorlatban persze igaz az, hogy az itt kerdezoknek tobbnyire eselyuk sincs ilyen muszereket megvenni, csak az olcso kinait, de attol meg a kijelentes, hogy a DSO nem jo ilyen meresekre, azert mert te ezt tapasztalod, nem allja meg a helyet. Es akkor meg nem beszeltel a tranziens vizsgalatokrol, amiket analog szkoppal egyeltalan nem tudsz csinalni. Pl. egy tapegyseg bekapcsolasanal vagy terheles ugras meresenel. „A másik, hogy a csöves nem kényes a mérendő eszközre, a DSO viszont hajlamos néha érdekes dolgokat mutatni, mert a saját kapcsolóüzemű tápján keresztül kapacitíven belebonyolódik a mérésbe, aztán lesz egy nagy káosz a képernyőn. De pl. pwm végfok kimenete is szép a csövesen, míg a DSO-n egy rángatózó valami. Most egy Siglent-em van, ezen jóval kevésbé jönnek ki ezek a különbségek, de az Owon-nal nagyon látszott.”
Ezek a dolgok mind hozzátartoznak a tapasztalathoz meg a tudáshoz, hogy az ember meg tudja jeleniteni azt, amit keres. Ez ugyanugy érvényes a DSO-ra is.
Hallgatoimnak mindig azt szoktam mondani, hogy ha nem tudjuk minek kell lennie a végeredménynek a feladatot sem tudjuk megoldani ( csak teleirni a papirt vagy a képernyöt). ![]()
Köszönöm nektek a segítséget! Ezzel most nagyon elbizonytalanítottatok
![]()
Nagyon drágát sem szeretnék venni 3-500 ezres tétel (gondolom ezek tényleg tudják az analóg előnyeit)
Ezek még nem tudják. Meglepő, de kb. ugyanaz mint a 150 ezres tétel, csak nagyobb határfrekvenciával, esetleg több csatornával, néha logikai analizátorral. A hozzászólás módosítva: Aug 16, 2015
Értem köszönöm! Akkor milyet érdemes venni?
Ha mérföldekkel jobb lenne akkor annyiba is kerülne. Egy kínai 60-70MHz-es DSO 60-70ezer Ft. Ugyanez csövesben újan kétszer háromszor ennyibe kerül, pedig az se tárolni nem tud, sem egyéb matematikai műveleteket.
Ma már az olcsó-drágább között nem nagy a különbség. Sok képet találni külföldi fórumokon szétbontott szkópokról, és egy olcsó kínai és mondjuk egy jóval drágább Tek vagy Lecroy között kb. a szoftver a különbség, a belseje (hardver) szinte ugyanaz. Láttam olyat ahol pl. a tápegység szinte alkatrészre megegyezett, csak az egyik szkóp négyszer annyiba került. Persze lehet venni 6 millióért is szkópot, az biztosan jobb is lesz. Nekem DSO-ban Siglent van, amire nekem kell arra tökéletesen megfelel, és 90ezer volt bruttóban 3 év garival.
A baj az, hogy ezek mérömüszerek, s mint ilyeneknél egy kicsivel jobb sajnos nagyon sokba is kerülhet. Az ember hajlamos számolgatni, hogy ha 60 MHz-s 60000, akkor a 120 MHz-s 120000 lesz. Sajnos messze nem igy müködnek a dolgok. Söt van egy sereg félig meddig rejtett vagy alig tárgyalt jellemzö, ami egekbe verheti az árakat. (Nagyfrekis stabilitás, belsö zajszint, gyorsaság). Ezek a jellemzök ritkán vannak a katalogusokban.
A mai digitális korban sok müszer belülröl nagyon hasonlit, egyforma kapcsolok, hasonlo tápegységek, amit viszont nem látunk, az a többréteges NYÁK ami árnyékolja, hüti stb. a kritikus részeket, de nem látjuk a válogatott meg a tucat alkatrészek közötti különbséget sem. Van nálam két spektrum analizátor, az egyik még félig meddig prototipus a másik 15 éves nagyon bevált konstrukcio. A különbség ég és föld. A régi majd 1 perc amig elindul, az uj 20 mp. A régi kb 2 percig méri végig az 900 MHz sávot az uj alig 15 mp alatt, és 6x annyi analizist csinál valamivel szélesebb sávban 1000MHz ( ugyanannyi jel esetében). A régiben csak a fejegységet kellett precizios aluöntvénybe zárni, az ujban az egész adatfeldolgozo egységet kellett egy magnéziumöntvénybe szerelni a sebesség meg a stabilitás miatt. Ráadásul a gyárto kényszeritve van, hogy ne nagyon emelje az árait és verekedjen a konkurenciával, akik jobb esetben egy konzervdobozba dugják a müszer érzékenyebb részeit, és árulják majdnem ugyanolyan árban a müszereket. Sajnos az is tény és valo, hogy a legujabb generácios müszerek élettartama messze nem lesz olyan hosszu, mint egy hajdani Tek-é stb. Erre ma nincs sem igény sem alkatrészbázis. (Hol vannak azok az idök amikor a müszergyárak saját fejlesztésü kapcsolokat gyártattak, saját fejlesztésü ASIC stb. áramköröket használtak.) A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2015
Idézet: „egy olcsó kínai és mondjuk egy jóval drágább Tek vagy Lecroy között kb. a szoftver a különbség, a belseje (hardver) szinte ugyanaz” Régebben volt újonnan vett Rigol szkópomat hetente, esetleg minden pontosabb mérés előtt kalibrálni kellett -önkalibráció-, hogy maximum pontosságát hozza. A mostani Tek 10 évvel öregebb, 4-6 havonta kell önkalibrálás, illetve nagyobb hőmérséklet változáskor (tél-nyár). Az összes kezelőszerv hibátlan, szétszedve nem volt, a Rigolnál már újkorában a fokozatkapcsolókat rendbe kellett szedni. Még sorolhatnám, van bőven különbség, pedig a Rigol jónak számít. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2015
Mert az 10 éves. Vegyél most DSO Tek-et. Néhány hónap után behal a bemeneti FET, szőrös egy egyébként sima szinuszjel meg hasonlókat látni, olvasni.
Szia ! Én DSO112 szkópot használok. Megbízható,strapabíró stúdió lámpákat és vakukat javítok. Elégedett vagyok.
Az adatlapja (legalábbis az ebay-es kiírásuk) mindkettőnek tuti önmagának mond ellent:
DSO112: Analog Band Width: 0 - 2MHz Maximum real-time sampling rate: 2.5Msps DSO201: Analog bandwidth 0 - 1MHz Max sample rate 1Msps 12Bits A mintavételi frekvencia felétől nagyobb jel nem digitalizálható...tehát ez tuti nem stimmel, gyakorlatban, mostanában nem csak a komolyabb de a kevésbé "komolyabb" szkópgyártók is a mintavételi frekvencia 1/10-ed részét szokták megadni "analóg sávszélességnek"... Tehát ezek mentén nézd, hogy vajon mire használható egy hasonló "zseb-szkóp" ![]() Ha van annyi helyed, akkor kb 20-25-ért valószínű lehet kifogni működő 20-50MHz-es analóg kétcsatornás szkópot... és árban a drágábbikhoz képest akkor a különbség se olyan nagy, max akkor inkább spórolj rá ![]()
Vettem egy DSO138-at, de az kevés volt. Négyszöget 60k-ig szinuszt 180k-ig mérte.
Ott 200k volt megadva sávszélességnek. Kapcsolós tápokhoz kellene tehát elég a 100 max 200kHz. Analóg van 2x 20MHz-es. Egy baj van vele, hogy nehéz cipelni. Ezért lenne jó egy ilyen picurka. Ha jól látom a DSO201 talán még rögzíteni is tud SD kártyára.
A négyszögjelnél van az ugye pont, hogy az felírható különböző harmonikusok összegeként, úgy mint:
f1+1/3*f3+1/5*f5+1/7*f7+1/9*f9+1/11*f11+....1/n*fn Ahol n azt mutatja, hogy az adott frekvencia, az alapharmonikus (f1) hányszorosa... Ha kipróbálod, hogy akár papíron elkezded összeadni az ilyen frekvenciájú szinuszokat pontonként, akkor jön ki az, hogy az első 3 tag összege (amiből ugye a legnagyobb frekvencia az 5x-ös érték) az már valamennyire kezd hasonlítani négyszögre. Ha ezt hozzákombinálod ahhoz, hogy a max frekvencia a mintavételi freki fele lehet, és akkor ugye annak az 1/5-öde lehet a max négyszögjel alapharmonikusa, így pont ez a "bűvös" 1/10-es érték jön ki ![]() De amúgy, ha van a szkóp bemenetén aluláteresztő szűrő, ami meg az átlapolódás (aliasing) jelenség ellen "védene", akkor azt is hozzávéve, hogy a szűrő meredeksége nem végtelen, tehát ahhoz, hogy a "fele" frekvencián már elég nagy legyen a szűrő csillapítása, x frekvenciával előbbtől kell elkezdenie vágni, akkor meg az az 1/10-es érték is körülbelüli... Ami amúgy még beugrott nekem kis digitszkóppal kapcsolatban, hogy esetleg azt érdemes megnézni, hogy mekkora a legkisebb érték a függőleges érzékenységnél... mert pl asszem az valami parallax szkóp volt amit láttam és használtam is valamikor párszor, azon mintha valami 100mV lett volna a legkisebb osztásérték, és az egy 10x-es mérőzsinórral kombinálva, már 1V ugye ![]()
Szia!
Kapcsolóüzemű tápokhoz meg egyéb kapcsolóüzemű készülékekhez gyakran még a 10 MHz-es is kevés, mert ugye nem árt látni a fel-lefutásokat meg a berezgéseket is.
Köszönöm mid kettőtöknek a választ!
Ezek a szerkentyűk 90%-ban kapcsoló üzemű akkutöltők. Általában építkezéseken mennek tönkre. Ott nem javítok. Amire kellene: Elindul vagy nem. Szabályoz vagy nem. A javítás már műhelyben történik és ott van rendes szkóp. Hiba megállapítására (talán) jó lenne.
Terepi gyorsmunkához nem kell szkóp, oda egy multiméter (feszültségmérő, ellenállásmérő) bőségesen elegendő.
Ez csak egy példa volt.
Sokszor (nem minden nap) volt olyan eset mikor jól jött volna egy ilyen zsebműszer. A multi már kevés volt.
Igen, te tudod, hogy vélhetően mire lesz szükséged. Sok sikert a zsebszkóphoz!
A megy-nem megy dolgokra nekem eddig a 138 is elég volt. Kapcsolóüzemű dolgokhoz jobban jársz valami kisebb hordozható csövessel. Sok olyan driver van ami pl. 300kHz-en megy, a DSO138 50-60kHz-ig tud megjeleníteni normálisan.
A 138-as már nincs meg eladtam gyorsan.
Ezért gondolkodtam másik beszerzésén. Most bogarat raktál a fülembe. Körbe nézek kicsi analóg szkópok területén is milyet mennyiért lehet kapni, de még mindig ott van a "zseb-szkóp"-nál az előny, hogy az megy 230V nélkül is.
Tektronix 212-es. Ez kicsi, az akksit pótolod valahogy és egy nagyon precíz műszert kapsz. Én évekig használtam fejlesztésre. Vagy a 214, ez ernyőtárolós.
Pofás kis darabok
![]() Gyorsan rá is kerestem, nincs is sok eladó belőle, de majd még keresek.
Ezek nem pofás darabok, hanem igazi ékszerdobozok! Kívül, belül...
Csak azt akartam mondani, hogy nagyon tetszenek
![]()
Ami ettől egy kicsivel jobb, az már annyiba kerül hogy nem éri meg megvenni (kb. egy USB-s szkóp ára vagy több). A zseb szkóp valóban jó, legutóbb egy fészerben jött jól amikor ki kellett deríteni egy robogón hogy a jeladó halt be vagy a tirisztoros gyújtás. Még ezen a vacak 138-on is szépen látszottak a jeladóból jövő indítóimpulzusok.
Komolyabb esetekre pedig nekem lesz az asztali DSO-mhoz csinálva egy DC táp ami egy lion akkupakkról megy, így az is hordozható lesz. Csak ahhoz is trafót kell tekerni, mert a megfordított PC táptrafóval csak 150-160V DC-m van amit picit kevesellek, pláne hogy még esik is (nem lesz szabályozva).
Üdv!
Mi a véleményetek a C1-73 típusú szkópról? (csak kíváncsiság)
Szia! Hol lehet ilyet beszerezni és mennyiért?
![]() Tudtok valami normális apróhirdetési felületet ahol viszonylag sok szkóp van? Kellene egy két csatornás szkóp, csak nekem is az a bajom az analóggal, hogy nincs hova tenni, így max csak 1 évig tudnám kerülgetni. Sajnos egy analóg szkóphoz kellene egy 1 méter mélységű asztal is ami meg ide nem fér. ![]() ![]()
Ebay-en nézelődj, bár az utóbbi időben ott is elszaladtak az árak. Az a 60+áfa inkább 70+áfa, és kapsz hozzá 3 év garit.
Az a Tek 400kHz-es, szóval nem sok mindenre jó. Ha analógban akarsz picit akkor ott van a kétcsatornás RFT, vagy csinálni kell. Csövet kapsz olcsón, csak mire összeraksz hozzá mindent meg 2 csatornát elmegy a kedved tőle. A hely, a hordozhatóság, a pontos mérés és a tárolás miatt döntöttem én is úgy hogy megtámogatom az analógomat egy DSO-val is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |