Ha tényleg megszereted és beválik a csöves hangerősítés, idő kérdése, hogy keresni és áldozni fogsz a jó minőségű vasra. Egyesek szerint nem megkerülhető a jó minőségre törekvésnél.
A többit, csöveket, alkatrészeket hiába fényezzük, ha közben ott egy bilivas...
Gyakorolni természetesen bármi is jó lehet.

Ez valahol igaz, és ha jobban bele gondolok, meg is engedhetnék magamnak egy valódi és drága kimenőt. Talám még épp az van a dologban, mait írsz, hogy nem ismerem még a dolgot, nem tudom milyen és nem merek még rá áldozni. Bár kb 20 éve hallottam szólni egy csövest, és életre szóló élmény és emlék mardt! Ennek tekintetében akár be is vállalhatnám, devalahogy mégis a költség hatékony megoldásra törekszek. Ami viszont nem mindig fér össze a minőségel.
Mint írtam, jó volna szerezni még egy M85 trafót, vagy vasat. Ebben esetleg tudnál valami ötletet adni? Mert hanem lesz párja, akkor belölle meg háló trafó lesz, ami épp oly pazarlás lenne, mint jó csöveket nem megfelelő kimenővel használni...

Ezt nézd meg!
Ennyi pénzért ha még egyik sem jó, már a vasmagok megérik, de nem szzoktak ezek a berendezések elromlani. Legfeljebb mérsd ki vele!
Láttam már dupla ennyiért csak két kis kimenőt, szóval szernintem vedd meg, rakd össze ezzel, és következő legyen egy jól megkreált PP!
Nekem is ez a terv!

Tanulóerősítőnek jó. A 2X6P1P-t + 6N2P-t szépen el is viszi. És akkor csak csövekre is 1200 Ft-ot költött.

Valami kültéri BEAG hangoszlop 100V-os trafója M85-ös.
Remélem, beszámolhatok majd BEAG vasakkal (M102a-vel) épített 10W-os PP-s mérésekről!
Azt csak gondolod, hogy kár lenne hálótrafónak egy ilyen...
Én ilyenekből csinálom majd - (BEAG M-ek) - szinte kivétel nélkül, pedig vannak SM85A-jaim még.
Nyugaton ugyanaz a hálótrafó vasminősége, mint a kimenőké. Tudnak valamit...Sajnos minőséget egyforma erősségű alkatrészekkel várhatunk, ez mindennel így van.

Úgy van! És méghozzá egész pontosan egy HTP-91 kűltéri box-é!
Akkor meg semmi gond, a PL500 PP-nek már meg is van a hálózati trafója! Már csak kimenő vasakat kell kerítenem.
Vannak hiperszil vasaim, de nem egyformák, és ebből az egykiről fericivel kiderítettkük, hogy valami nyújtott, nem szabvány méretű. Pedig keresztmetszetre jó volna, mert olyan 10cm² körül van. +/- 1.

Akkor sejtésem szerint kb. 15-20Wos erőstőhöz kéne, oda megnyugató méret az M102b méret!
Az EAG EA 057-nek utóbbi méretre készült a kimenője.
Így kellemesen túl is van egy kicsit méretezve, de kell az... Az APT -ben levő 100V-os vonal illesztők még beszerezhetők, érdemes ilyeneket keresgélni, amíg elérhetők.
Látszólag értelmetlen alaposan túlméretezni egy hálózati trafót, ha belegondolunk, mekkora egyenfesz ingadozás várható egy M85, vagy hasonló méretnél...Akkor érthetőbb. Főleg, ha alá is gerjesztjük a lehetségesnél jóval. Persze egy gyár nem fog túlméretezni, de nekünk semmi sem drága, ha meg tudjuk fizetni...

Kissé elszaladt ló kimenő ügyben. Az a vas, amit elsőre linkeltél (~7.5cm²) megfelel egy E(P)CL8x PP-hez. A csöves erősítő téma képei közt a 100-120. oldal körül megtalálsz minden számítást. Nem nagyon bonyolultabb egy PP, mint egy SE. Kezdj azzal.

Nem nagyocska 15-20W-nak 16cm2? Na meg PL500 PP-től legalább 50W-tot reméltem. Bár ez több dologtól is függ, ahogy írtad is, pl alul gerjesztés.
Hah, hogy a gyárak nem fognak túlméretezni? Az tuti! Max inkább alá, legkevesebb határértékre.
Erről az egyenfesz ingadozásról írnál nekem?

Csupán azt próbálom érzékeltetni, ha belegondolsz egy pici, pár W-os kistrafó névleges terhelésnél és arra megadott feszültségnél minden rendben. Azonban, ha nem terheled, csak tizedével, jelentősen nagyobb a szekunder feszültség. Az egyenirányítás után valamivel fokozottabban jelentkezik ez az ingadozás. Gondoljunk egy erősítőnek a működésénél, milyen változó az egyenfeszültségünk, amikor csendesen szól a muzsika, meg amikor belecsapnak a fiúk...Néhány amatőr ezért extrém túlméretezi a táptrafót. Mert ott is jelentkezik ez az ingadozás. Meglátjuk...

Na jó, de épp ezérz méretezzük csúcsra és némi tartalékra. Nem? Félvezetösnél ismerem a jelenséget. Na meg természetesen más egy trafó üresjárásu és terhelt kapicsfeszültsége. Akkor is esik némilegba feszültség, ha az erősítőt üresjáratban kapcsolom rá.

Le késtem róla, de amúgy is zérus a költségvetésem.

Sziasztok!

Véleményt szeretnék kérni tőletek. SM102B maggal készült kimenő tervezésnél mekkora gauss-szal érdemes számolni , hogy minden a helyén legyen?
katalógus ehhez a vashoz max 17000 -t ad meg.

Köszönöm
Zsolti

Üdv mindenkinek!

Szeretnék készíteni egy csöves fokozatot egy általam tervezett DAC-hoz.
Célom, hogy pushpull kimenő trafó legyen a végén galvánleválasztás miatt is.
Erre egy pushpull trióda fokozathoz tennék kimenő trafót.
A DAC-ból jövő jel egy 5Vpp jel amely földfüggetlen. Ezt a két triódára vinném egyből (ECC88) amelyek pushpull trafóra vinnék a jelet (középleágazás ~ 300Vdc). Na most eddig minden OK

De:
Toroid magot választanék. 2x2000 menet primer és 2x200 menet szekunder (balanced output XLR) és 1x200 menet (unbalanced RCA).
Na most mivel a szekunder terhelés szinte nulla lesz (100k szekunder oldalon az primer oldalon >Mohm) Milyen toroid magot válasszak? A sok menet miatt nem tudok kicsi ferrit-et (amúgy se jó a ferrit a kb 0.4T max telités miatt).
Illetve fogadok bármilyen tanácsot! DC kompenzációt primer oldalra nem tervezek, de mivel duplaTriódát használnék, így sok DC csúszás nem is lehet illetve a két trióda idővel együtt "mászik el".

Mire figyeljek?

Tekercs drótnap primerre 0.2-es réz. Szekunderre 0.4-es, de selyemréz. Nyilván a két primer kerül fel a magra elsőnek aztán a 3 szekunder.

Arra azért figyelj, hogy a jobb csatolás érdekében rétegesen a primer közé van tekercselve a szekunder. A trafót pedig a legalacsonyabb frekvenciára kell kiszámolni, amit még át szeretnél vinni rajta.
üdv.:Foxi

A max 1.7T 50-100Hz-re szól. Kimenőnél fele-kétharmada az ildomos gerjesztés. Ha nagyon nem férnél az ablakba, felmehetsz 1.3T-ig, de inkább legyen1-1.2T.

Köszönöm a választ!
Üdv Zsolti

Üdv! Na erre varrjatok gombot... 350W -os kimenőcske
Mc Intosh-ék

Oszt milyen hangja van a sok kábelnek?
Egyébként a "vadul" tekert kimenőnek kisebb a saját kapacitása, ami a magasfrekvenciás átvitelnél nem hátrány.
Azért az is érdekes, hogy a specifikációban azt írja, hogy a harmonikus torzítás 0.15 %, és az intermodulácós torzítás nem mérhető. Az meg kizárt, ha van mérhető harmonikus torzítás, akkor intermodulációs torzítás is van. Leföllebb nem mérték.

Ezt az 50-es évek végén kitaláltak, vagy e körül. Azóta is a legjobbak közt jegyzik, mármint ezzel a x-filáris tekercselést...
Szabadalom védi, valamit nagyon kitalálták anno, máig ilyen cipőben jár a Cég,
puruttya a tekerés kinézetre, mégis nagyon jó...

Kitalálta ezt már sokan mások is, csak ők védették le. Én meg majd a hatos villamost.

Szia Józsi!
Ezeket Te csináltad, vagy vetted valahol? Egyébként egy ilyen tekerőgépen mint amit a McIntosh-ék használnak biztos hogy nem puruttya tekerést valósítanak meg, hanem szépen menet menet mellé tekerik a szálakat. Kálmán barátommal is tekertünk két picike M42 Permalloy vasra trafót, 3 szálat vittünk egyszerre. Nagyon pöpec lett az a kis trafócska, nem lehet fülre különbséget tenni ha benne van az áramkörben vagy nincs. Nekem az a furcsa egyébként a videóban, hogy nem tesznek sorszigetelést a trafóba?

Szia!
Nem, nem én csináltam, egy romániai diy fórumon találtam. Azt gondolom, ez a konkrét tekercs már nincs forgalomban, utángyártásnak nézem. Az eredeti Mc filmen látható, valóban nem használnak sorszigetelést. Úgy gondolom, különösen jó szigeteléssel bíró dróttal tekernek, pl. itthon is kaphatók 1200V-os szigetelést tudnak. A primer-szekunder közt használhatnak éppenséggel szigetelést, ezt már nem mutatták a moziban. Pont tegnap jutott eszembe, hogy a leendő becsatoló kis trafómat trifilárisan fogom csavarintani, így 1:2 áttételű trafira teszek szert. A jó öreg Hiteka tekercselőmet tgnap kezdtem beiizzítani és még néhány simítás szükséges a beüzemelés mellett. Másik frekiváltót kapott, hogy kis fordulaton is meglegyen a nyomaték, valamint a leeresztő-fékező műveket a hiányzó csigákkal kell felszerelnem.
Ha majd üzemel, lefilmezem, hogyan s mint dolgozik...
Pucuka!
Egyik szaktanácsadóm elmondta ugyanezt, mint te. Az 50 évek végére már nem volt új a Nap alatt, csak volt, aki levédette a már kitaláltat és azóta is jól megél belőle.
C' est la via - meg az üzlet.

Torroidot is tudsz tekerni Józsi?

Szia - biztosan nem, ez sima sortekercselő, hagyományos. Toroidra van megfelelő ember, ajánlom.

Boldog karácsonyt mindenkinek!

PL500 PP AB osztályú erősítőhöz szeretnék kimenőt tervezni. Trafó dupla magos SM102, A=12cm2. Alsó határ freki 20Hz, kivenni kívánt teljesítmény 20(30)W

Kérdésem az adott trafóval megvalósítható-e az elképzelésem? Valamint mekkora anódfeszen ajánlatos járatni?

Néztem már megannyi kapcsolást, és képletet, de a bőség olykor épp oly rossz, mint a teljes hiány.
Van aki a max induktivitásra esküszik, mert egyenletes karakterisztikát ad a teljes átviteli sávra, van aki a keresztmetszetből indul ki, van aki a gerjesztésből.

Hogy ki mire esküszik, azt nem tudom. Az anódfeszültségnek a kimenő trafóhoz közvetlenül nincs köze, az a végcső munkapontjának része, ezzel az anódáramé, és ennek van köze a kimenő trafóhoz.
A kimenő trafót két oldalról kell méretezni. Az egyik a teljesítmény átvitel, a másik a frekvencia átvitel.
A teljesítmény átvitelnél az a fontos, hogy sem az egyenáramú előmágnesezés, sem a kivezérlés okozta csúcs mágnesezés (gerjesztés) ne vigye a vasmagot még a telítés közelébe se. Ehhez is köze van a vaskeresztmetszetnek.
A frekvencia menethez a felső határfrekvenciát a trafó szórt induktívitása, és a saját kapacitásai, az alsó határfrekvenciát a primer induktivitás (pontosabban az alsó határfrekvencián az induktivitás impedanciája) határozza meg, ehhez pedig ismerni kell a vas keresztmetszetét, a mágneses erővonal hosszt, és természetesen a μ_r relatív permeabilitást. Ebből számítható az A_L nevű vasmag állandó, amivel a menetszám ismeretével számíthatod az induktivitást. Az alsó határfrekvencián az induktivitás impedanciája a végcső dinamikus munkaellenállása.
Ahogy láthatod, a vasmagkeresztmetszet, és a menetszám (gerjesztés) mindkét számolásnál szerepet kap, ezért a számolás nem egyszerű, az egyik számításnál kapott értékeket a másik számításnál ellenőrizni kell, és így jutsz el az optimális végeredményhez.
A fentiek miatt tűnhet "zavarosnak" a kimenő trafó számítási (tervezési) manőver.
A végén még azt is ellenőrizni kell, hogy a kapott menetszámok elférnek-e a kiválasztott vasmag ablakában.

Igen, olvastam, hogy az EL34 hangfrekvenciás cső. A PL50X-ek meg TV kép (sor?) végfok csövek voltak.
Melyik szól szebben? Vagy ez szubjektív?
Természetesen, a minőség a cél, mint inkább a teljesítmény. Mindössze csak azért merült fel bennem a csere kérdése, hogy ahhoz van kimenő terv és vasam. Néztem az illesztését a két csőnek, de számomra elég kusza, hogy ezeknél a pentódáknál milyen feszültségekre és ellenállásokra kell számolni. Látok olyan adatot, ami az anód és a fűtés között mért feszt adja meg. És igen, az a több féle rács fesz.
Próbálnék analógiát vonni az ECL86 alapján, mert annál a csőnél némileg tiszta, milyen értékeket kell nézni. De nem rég mondott nekem valaki olyat, hogy az illesztési ellenállás koránt sem konstans, hanem egyszerű ohm törvlnye, az anód feszültségből és a cső teljesítményből kell visszaszámolni. Ez helytálló?

Ha az egyik csőnél tiszta, hogy mit kell nézni, a másiknál is tiszta kellene hogy legyen.
Az illesztő ellenállás sem egy konstans valami, hanem kompromisszumok eredménye. Hogy ezeket meg tudd határozni, elő kell venni az adott cső adatlapját. Ennek alapján meghatározhatod a cső statikus beállítását, munkapontját, és a határadatok figyelembevételével a dinamikus jellemzőit.
Számoláskor egy négypólus hálózatot kell felrajzolni, a cső helyettesítő képével, és körülötte az áramköri elemekkel. Ezekből lehet számolni (Ohm, Kirchoff törvényekkel) a dinamikus paramétereket, erősítés, ki-, és bemeneti impedanciák, terhelő ellenállás illesztését. De az adatlapon található be-, és kimeneti görbesereggel látványosan grafikus módszerekkel is célt lehet érni. Csak meg kell tanulni a tervezési módszereket, és akkor oszlik a homály.
Csodák pedig nem nagyon szoktak lenni. Az impulzus üzemre tervezett csöveknél nagyobb gondot fordítottak a katód kialakítására, szerkezeti felépítésére, hogy a fellépő csúcsáramot a katód, a nagyobb csúcs feszültséget a belső szerkezet átütés, károsodás nélkül elbírja. De mivel az impulzus üzem átlagteljesítménye kb ugyanakkora mint analóg üzemben, ami az anód, és ezzel cső méretétől függ, meghatározza a csőből kivehető max teljesítményt.

Kimenőtrafó számítás, szakirodalom.