Szerintem azért a PVC csőböl kialakitott széllapátok , nagyobb átmérön , nem a legszerencsésebb ötlet , pontosabban cask az első komolyabb szélviharig birják . Viszont a jó minöségű fábol készitettek meglepően sokat birnak el , még a jó minöségű üvegszál lapátokkal is felveszik a versenyt .

Egy gond van a fával,tökéletesen impregnálni kell.
Ha megreped egy lapát,tartós esőben fel tud venni sok vizet.
Tudjuk mi lesz az eredménye.

A készre dolgozott falapátok , tökéletes impregnálása , természetesen alapkövetelmény , ebben tökéletesen igazad van . Ja , és érdekességnek megemlitem , hogy közepes , és nagy méretekben , már láttam fa-üvegszál összeházasitásábol származó szél lapátokat is , pontosabban üvegszállal erösitett fa lapátokat .

A legtökéletesebb impregnálás pedig az üvegszál kompozittal történő bevonás: műgyanta+szövet. Kemény (madárálló), sima vízhatlan és festhető felületet ad.

A legeslegjobb impregnálás a FORRÓ lenolaj+méhviasz! A méhviasz helyett használhatsz sztearint (gyertya) csak akkor nem festhető a felület. Az igazi a legalább 1 hónapos főzés 100 C felett! A méhészek így tartósítják a kaptáraikat évtizedekre!

Az 1 hónap tényleg 30-31 nap a 24 órával?

A méhész kollégának ugy jött ki, hogy megmérte meddig vesz fel olajat a kaptár! Egy kaptár sokkal nagyobb tömeg mint egy lapát, v.szeg nem kellene 1 hónap. A lényeg, hogy minden víz kifőjjön a fából és teljesen telítődjön az olaj+viasszal.

Ne haragudj, nem kötekedni akarok, de még egyszer kérdezd meg a méhész barátod, hogy ő így csinálja, vagy hallotta valahol? Én méhész családból származok, de erről a technológiáról nem hallottam. A másik dolog, ismerek a viasz tulajdonságai közül néhányat. Az egyik, az, hogy melegítés során fut, ha egy kicsit felmegy a hőmérséklet és rendkívül alacsony a lobbanáspontja. Arról nem is beszélve, hogy a viasz szagát érezve a méhek rágnák a kaptár külsejét (ebben nem vagyok teljesen biztos, de utánaérdeklődök).

Én olyat hallottam, hogy repceolajban kell kifőzni (kiékelés után) a fanyelű vas szerszámokat (balta, fejsze, kalapács, kapa stb..) a rögzítés fixálásához.
A repcének térhálósodó tulajdonsága van (szabad levegőn elöbb utóbb kocsonyásodik majd ragaccsá válik, majd keményre köt.) Menetvágáshoz szoktuk használni vashoz, aztán ami megmarad az edényben az elöbb-utóbb így jár. Az étolaj is rendelkezik hasonló tulajdonsággal.

Szóval a fa lapátot is ki lehetne főzni repceolajban, de szerintem nagyolás után még a finom megmunkálás elött lenne érdemes. Szárított anyagot nem hiszem, hogy érdemes egy éjszakánál többet főzni.

Na ez az impregnálás nekem ismeretlen dolog. ezért megnéztem a Yue Tube-on:
https://www.youtube.com/watch?v=TJWtkxqmccI

A PVC-ből készített szélkerék lapátról:
Sehol nem olvastam a fórumokon, vagy láttam olyat a You Tube-on, ami bizonyította volna, hogy a PVC alkalmatlan erre a célra. Ezért a saját eszem szerint a következő módon jártam el:
Megnéztem az adottságaimat, ami egy szélcsendes hely, valamint a lehetőségeimet, meglévő anyagaimat egy szélgép készítéshez. Úgy döntöttem, hogy egy 6 méteres oszlopra fogom felrakni a 4,5 méteres szélkerekemet. Mivel itt ritkán van nagyobb szél, ezért értelmetlennek láttam éves szinten néhány órás nagy szélért túlméretezni főleg a szélgenerátort. Úgy határoztam, hogy max. 6 m/sec után hagyom lefordulni a kereket a szélről. Ezzel a generátor szükséges teljesítménye leesett 600 wattra, viszont elvesztettem az ennél nagyobb időnként levehető teljesítményt, aminek a nagysága az adott helyre megbecsülhető.
A 6 m/sec-es szélsebességhez kiszámoltam a lapátozásomra jellemző fordulatot és lapátra ható centrifugális erőt és szél terhelést, és ezekre az adatokra méreteztem a lapát megfogását. Végig gondoltam azt is, hogy miként fogom beállítani a viharvédelmet, hogy az eltervezett működés megvalósuljon.
Ez a meggondolás már jó arra, hogy lehessen tervezni egy lehetőségekhez, pénztárcához is illeszkedő szélgépet, meg lehessen becsülni a várható megtérülést. Persze jó tudni, hogy az előző a pár mondat igen sok eltöltött munkaórát jelent ebben a témában, na meg kell hozzá némi előzően megszerzett tudás is.
Megjegyzés:
A csodálatosan jó anyagból készült nagy szélgépeken is az elkészülés után bemérik a ráható szél erejének a hatását, megnézik, mennyire tér el az a tervezettől, és ehhez állítják be pontosan a viharvédelmet.
A viharvédelmet arra találták ki, hogy megvédje a gépet a szélben, és ez beállítható minden, akár kifejezetten silány anyagból készült gépnél is. Itt csak az a kérdés, ki tudja jól végrehajtani a védelmet.
Megváltoztak a körülményeim, ezért ilyen szélgépet nem fogok készíteni, pedig már pár dolog, ezen belül a lapátokat megfogó alkatrészek elkészültek.
Most azért jöttem vissza a fórumra, hogy Legmag-nak tudjak picit segíteni. Nem akarok én foglalkozni ilyenekkel, mint az előbb leírt szöveg.

A szélgép téma azért marad nekem. Egy új helyen már ott van a régi vízhúzóm, össze kel raknom. Régen írtam erről. Még mindig jól működik az általam tervezett és elkészített mechanikus automatika, ami a kis szélben is üresen forgó szélkerékre tudja mikor kell rákapcsolni először pici lökettel, majd max. teljesítménnyel a szivattyút.

Széllapátok impregnálásárol már irtam , igaz elég régen . Néhány napra , egy hajolakkal töltött zárt fedelű , vályu féle , hajó lakkal töltött edénybe kell helyezni a készre alakitott , csiszolt lapátokat . Ugy 4-6 nap tökéletesen elég , addigra a lapátok megszivják magukat a lakkal , utána kiemelni , és legalább egy -két hétig kell hagyni száradni , amig a lakkban levő oldoszer teljesen elpárolog . Amugy a hajó lakkal való impregnálásának van egy nagyon nagy elönye is , a nagyfokú idöjárás türés mellett , nagyon megnöveli a széllapátok mechanikai ellenállását is.

Nagyon jó lenne, ha más is véleményt nyilvánítana, mert nekem ez a viaszban főzés nem tetszik és meg is indokolom.
Aki annyira komolyan veszi a lapátok elkészítését, hogy még viaszban is megfőzi, komoly gondot fordít az egyensúlyozásra is. A viasz 60 fok fölött már folyékony. Rásüt a Nap a propellerre, a kánikulai melegben bizonyára a lapát felülete 60 Celsius fok fölé is emelkedhet és a pórusokból kiolvad a viasz és megszűnik a gondos kiegyensúlyozás. Nem tudhatom, hogy ha lenolajjal keverik, megnő-e az olvadás pontja, de ha nem, akkor gond lesz.

Teljesen igazad van,csak a következményeket túlzod el.
A lapátokhoz homogén szerkezetű fát használunk, aminek a pórusmérete darabonként hasonló. Ha a beeresztőanyagot veszíti is, közel azonosan.

A másik fele, hogy a lapátot azért kell főzni, hogy az kapillárisaiba magába fogadja a viaszt.
Napra téve ha ez meg is lágyul, kicsöpögni egész biztosan nem fog.

Ráadásul bár nem tudom, hogy a lenolaj-méhviasz kombinációban a viasz hogyan viselkedik, de a lenolaj megköt. Onnantól kezdve melengetheted, az folyni nem fog.

Szia István.
Ha elfogadod a véleményem, akkor én azt mondom, hogy festék. Három rétegben, fehér festék. Több évre megvédi a rotort és a fehér szín miatt a lapát soha nem lesz 60 fokos. Nekem hihetsz, több év tapasztalata alapján írom mindezt. Ha gondolod lapozz vissza a szeptember 22-én feltett fotómhoz.

Köszönöm mindkettőtök tanácsát. Egyenlőre a festék az elérhető. Majd, ha vastagabb lesz a pénztárcám, vásárolni fogok hajólakkot.

Ha a hajólakkba nem tudod beáztatni gyanítom a mennyiség a problémás. A teljesen kiszárított faanyagot nagyon vastagon bekenve és utána nejlonzsákba rakva kb. ugyanazt az eredményt éred el, mélyen befogja szívni, és lezárja a pórusokat. Zárt legyen, mert alakosan is megszárad, de ezt közben tudod akár figyelni is. Pár nap után a zsákot le, és szépen simára húzni!
Lényeges, hogy ne kétkomponensű, hanem oldószeres lakkot használj, mert a kétkomponensű az levegő nélkül is köt.

Ez a nejlonzsákos megoldás megnyerte a tetszésem. Praktikusnak tűnik és össze is lehet szorítani, hogy kevesebb festékkel is érjünk el eredményt

Sziasztok!
Ma elkészült a műanyag lapátokhoz az agy, de szeretnék valami kúpot az orrára.
Az agynak az átmérője százötven mm. Nincs valakinek valami ötlete, hogy miből álljak neki gyártani?

Átmérő 160 mm. Az asszony nem adja....

Szia!
Köszi az ötletet, én is fogdostam már az asszony tölcséreit, de most, hogy rákerestem a neten rengeteg féle létezik.
Jövő héten megyek a tölcsérboltba.

Vagy papírból-textilből és műgyantából is ragathatsz konfuzor agysüveget, labdára, lufira, fából faragott idomra...))

Esetleg egy „kölcsönvett" tölcsérre is....)

A lapát elé egy tölcsér is jó lehet, de talán az autó dísztárcsák között több használhatót lehet találni.

Csirke önitató teteje is jó.

Köszönöm mindenkinek, tölcsér lesz rajta, már megvan csak faragni kell.

Szép napot!
Elkészítettem egy 6 db Lenz lapátos vawt-t, és végeztem néhány mérést. A mérési adatok elég elkeserítőek. (A fénykép 1 hónappal korábbi. A méréskor a fákon már nem voltak levelek.)

szia,
A hasznos teljesítményt mérted? Mivel terheled? Mi alapján számoltad a tsr-t?

Felejtsd el az összes alacsony fordulatú gépet...Ha csak nem 50 m2 felett van a felülete