Az a hőbiztosíték, ha nem vezet át akkor csere.

Köszönöm!
Holnap veszek egyet és kicserélem.

Természetesen használható, de én másra használnám, ahol ki is van használva a tudása. (Pld nixi csöves akármi kapcsolóüzemű tápja.) Mert szinte bármi vacakba beletúrsz, találsz benne megfelelő diódát erre a célra.

Ha sok különböző bemenő lábam van (9-13 volt) kb 10 különböző jel, ezeket szeretném 5v-ra(digitalizálni) leredukálni, van más lehetőségem mint 10db 5.1V Zener és ugyanennyi áram korlátozó ellenállás?

Akár ugyanennyi optokapu is megoldás lehet, de ebből nincs ilyen egy tokba épített 5-10 optokapu vagy valami hasonló?

Az AVR csak érzékelné, hogy van rajta feszültség,vagy nincs, maga áram nem folyna(nagy ellenállással ezt megoldanám,bár az AVR bemenete is nagy ellenállású és úgy sem folyna arra felé áram)).

Köszönöm a válaszokat!

Hello! Nem egészen érthető a probléma. A bemeneti feszültség nem lehet nagyobb, mint a kontroller tápfeszültsége. Vagy is ha nagyobb, le kell osztani. Mivel a jelek más-más információt hordoznak, nem lehet közösíteni a jeleket. A zénerre csak biztonsági okokból lehet szükség, hogy a bementi jel ne tudja túllépni a határt. De hogy 10 bement 10 zéner, vagy egy zéner és 10db dióda a zéner felé, az már fizikai megoldás/célszerűség kérdése.
(Ez a "digitalizálni" elég megtévesztő volt. Mert analóg jeleket szoktak "digitalizálni" AD átalakítóval. Itt ha jól sejtem, egyszerű alacsony/magas logikai információról van szó, csak a jelszintje magasabb..)

Helló!
Bocsi, nem túl sokat foglalkoztam még a témával.
Akkor kicsit konkretizálok.

Ez egy motorkerékpár, jeleket szeretnék beolvasni róla (például féklámpán van-e feszültség?).
Az ADC része az okés, leosztom majd megmérem. Működik is szépen.
Vannak olyan jelek,ahol a jelszint nem érdekes, csak 1/0 értékre lenne szükségem.
A mért értékek 13-14 Voltosak, de jármű révén szerintem ez menet közben ingadozhat(Indítózásnál akár).

Ezért szeretnék valami olyan részt,ami ebből a jelből az AVR által beolvasható jelet csinál. (0/1).

Kezdőként csak ilyen lehetőségek vannak, amikről tudok:
- 4N25, a nagyobb feszültség oldalán egy ellenállás, a tranzisztor oldalán egy felhúzó ellenállás és kész.
- Feszültségosztó képletből valami alsó felső korlátot meghatározok és akár így is működhet.
- Zener stabilizátor (Sorba egy ellenállás és párhuzamosan egy 5.1V-os zéner)

A cél nekem,hogy minél kisebb helyet foglaljon és ne legyen sok nyűg.
Ellenállás is jó lehet akár, de használhatnék itt gondolom ellenállás hálót is,nem?

Remélem így már nagyjából érthető, köszönöm hogy foglalkozol a problémámmal

- Az opto azért jó, mert ha magát a szintet nem figyeled, csak a jel meglétét (0/1), akkor galvanikusan le is választja a kontroller áramköréről a jelet, zavarvédettsége jobb. Bárhova párhuzamosan ráköthető. Két ellenállás kell csak hozzá és tényleg csak akkor ad jelzést, mikor van is jel, mert a belső Led csak akkor világít, mikor áram is van. A 4n25-nél kisebb a PC817 de felületszereltbe is van.
- Az ellenállás-zéner kombó nem túl nyerő, mert szakadt bemenetel bármit érzékelhet. Tehát a zénerrel párhuzamos ellenállás is kell. Vagy is feszültségosztó. De mint említettem úgy is lehet, hogy egy zéner van és minden osztó kimenete erre fut be egy diódával. Itt lehet használni ellenállás hálókat, de diódaháló is létezik. (De készíteni sem művészet.)

Bocs, hogy belekukorékolok.

Attól, hogy a féklámpán van feszültség, még nem biztos, hogy világít.
Feszültség (áram) szinteket komparátorokkal jól lehet figyelni, és egyúttal szabványos kimeneti jeleket is tudnak produkálni.

Fel lehetne használni az AVR bemenetén lévő védődiódákat is.
Ebben az Atmel applikációban a hálózati feszültség nullátmenetét érzékelik. 1 MOhmos ellenállást kötnek sorba a bemenettel. Azt írják, hogy ezzel a megoldással 1000V-ig lehet feszültséget érzékelni, mert a védődiódán átfolyó áramot nem ajánlatos 1 mA-nél nagyobbra engedni.
Ugyanezen az elven 13V-ot egy 8,2 kOhmnál nagyobb soros ellenállással rá lehet közvetlenül is kötni a bemenetre, mert a védődiódák nem engedik a tápfesz+0,5V fölé a bemeneten lévő feszültséget.

Hello! Igen ezt el lehet követni, de csak kellő körültekintéssel. Mert a módszer leginkább akkor használható, ha a tápfeszültség sönt stabilizátorral állítjuk elő. Mert ha a kontrollerrel párhuzamos fogyasztók árama kisebb mint amit a diódák oda bevisznek, megemelkedhet a tápfeszültség. És az a kontroller halálához vezethet..

Üdv
Egy projektemhez kellene egy kis segítség,ötlet.
A képeken látható autós fordulatszámmérőt,(tudom ezek jeladós megoldással működnek) szerintetek hogyan lehetne egyszerűen megoldani,átalakítani úgy, hogy egy potméter állítására a műszer mutatója is arányosan kitérjen.? Egy egyedi erősítőbe gondoltam, ami a hangerőt mutatná.

A másik, lehetne-e belőle csinálni VU métert?
Előre is köszi az ötleteket.

Ha megtudod oldani, hogy egy másik potméter is állítódjon a hangerővel együtt , akkor olyan kapcsolások közt keresgélj ahol a négyszög frekvenciát egy potméterrel lehet állítani, ennek jelével kiválthatod a jeladót. A VU méterkénti használathoz feszültség-frekvencia átalakító kapcsolások közt keresgélj,amit aztán utána köthetsz az igazi VU meter kapcsolásnak..

Huhh, köszi-köszi!
Az SMD ellenállásháló lesz a nyerő, tényleg van 8 darabos SMD ellenállásháló is, így elég pici.
Méretre,egyszerűségre a legtutibb.
Az optocsatoló lenne a legtutibb,csak sok helyet foglal és lényegében nem szükséges,mert 15 volt fölé nem képes menni a feszültség.

Feszültségosztóval R1: 7, R2: 3 arányban "védve" van az AVR(VCC: 5V esetén).
16 Volt esetén 4.8V
8Volt alatt meg 0 állapotba kerülne, így a kóbor feszültségek is kiesnek (Amit pucuka is mondott).

Már csak annyi maradt,hogy ezek az ellenállások,ha jól gondolom minél nagyobb ellenállásúak, annál jobbak.
Például 7kOhm és 3kOhm esetén már jó lehetek?
Minél nagyobb ellenállása van az ellenálláspárnak, annál kevesebb áram folyhat át rajta.
Ez igaz?
(Alap kérdés az volt, hogy AVR-el szeretnék érzékelni 10-15V meglétét 10 különböző jelén).

kendre256: Ez jó is lehetett volna,de ahogy néztem nem minden lábán van ilyen, de legalább ilyenről is tudok. Köszi.

Sziasztok.
Van egy ilyen kis kondim,fénycsőhöz való 14 µF os,mosógép motor kitünően indul vele,ugye használhatom hozzá?Gondolom full ugyan az a felépitése mint a direkt villanmotorokhoz való üzemi kondiknak.http://www.repasebaterii.cz/files/img/kondenzatory/_640x480/rk14uf.jpg

Üdv mindenkinek!
Dremel kisgépet szeretnék autóakku+inverterről működtetni. Esetleg egyéb gépet ami barkácsolás közben kellhet. Mennyire fontos, hogy az inverterem valódi szinusz hullám kimenettel rendelkezzen?

Hello! Természetesen minél nagyobb az osztó ellenállásai, annál kisebb áramok folynak. De annál zavarérzékenyebb is a dolog. Vagy is ha erre törekszel, tegyél egy kondit párhuzamosan az alsó ellenállással. (Pld. 100nF)

Attól függ, milyen a motor. Ha aszinkron (kisgépnél kb. nincs is ilyen), akkor nem lesz jó a mezei inverter, egyébként igen.

Sziasztok!
Nem tudom, jó témában teszem-e fel a kérdést, de ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
Lényeg a lényeg, hogy sikeresen rövidre zártam két konnektort is, így mindkettőnek a két különálló kismegszakítója lekapcsolt, de azokat visszakapcsolva az egyikben továbbra sincs hálózati feszültség, ez vajon mitől lehet?
Megj.: az egyik esetben a konnektoron kívül, a másik esetben viszont belül keletkezett a szikra, és ez a konnektor az ami nincs is feszültség alatt (tehát amelyiknél belül volt a szikra). Ezek konnektor "tömbök", több konnektor tartozik egy kismegszakítóhoz. Amelyiknek semmi baja ahhoz kettő, a problémáshoz pedig négy konnektor tartozik.

Meg is van a válasz, máshol is tartozik hozzá egy megszakító amiről nem volt tudomásom, szóval most már minden a legnagyobb rendben van.
Köszönettel!

Sziasztok!

Ez alkalmas lehet akkuk töltésére? Bővebben: Link

Hello! "sikeresen rövidre zártam két konnektort" Ez azért erősen elgondolkodtató, hogyan vitted végbe. Mert ennek erősen barkácsolás szaga van, amit a villanyszerelésnél messziről kerülni kell!

Üdv!

Így önmagában nem, ez csak egy feszültség csökkentő DC-DC. Át kell alakítani áramgenerátoros módra, de akkor is csak NiCd és NiMH akkukhoz tudod használni (C/10-es töltőárammal), ha nem építesz köré töltésvezérlőt.

Hello!

Nem tudom hol kellene feltennem a kérdést, ezért ide írom.
Egy szárítót akarok készíteni. Kb 1m3 szigetelt légteret (minusz a szárítandó anyag) kellene 100 fok körül tartani kb 8 órán át. Számításaim szerint a felmelegítés tiszta energiaigénye (Q = mcΔT alapján) 100kJ körül van. Ezt átváltva kb 30Wh elektromos teljesítményt igényel. Hőn tartás nyilván kevesebb. Ez persze nagyon elméleti mert ugyebár van veszteség is, meg ventilálni is kell a levegőt valamelyest, meg fűtőszál általában min. 1kW kapható. Van valakinek tapasztalata milyen és mekkora elektromos fűtést lenne célszerű használni? Gondolok itt arra, hogy kisebbet hosszabban kapcsolgatva, vagy nagyobbat ritkábban kapcsolgatva. Melyik energiatakarékosabb? Az energiatakarékosság a fő szempont.

Az energiatakarékosság a veszteségtől függ, tehát a jó hőszigetelés az alapja. A kissebb teljesítményű fűtőbetét elvileg kissebb kilengéseket eredményez (túlfűtés) egy egyszerű ki-be termosztát esetén. Azt nem írtad, hogy ez mennyire gond vagy nem. A nagyobb teljesítményű fűtőbetét nagyobb túlfűtést eredményezhet, ami növeli a veszteséget, mert nagyobb a szekrény és a környezet közötti különbség, ami a veszteséget okozza. Igaz, nagyon jó hőszigetelésnél ez nem nagyon fog számítani, tehát kb. mindegy is.

Ha nagyon pontosan kell tartani a hőmérsékletet akkor valamilyen módon szabályoznod kell a fűtési teljesítményt, pl. egy PID szabályzóval (lehet készen is kapni ilyet).

Kilengés nem gond. A tér elvileg jól le lesz szigetelve, de ugye mint írtam ez egy szárító és a párának valahogyan távoznia kellene.
Szabályzást megoldom. Igazából arra lennék kiváncsi mekkora az ideális fűtőteljesítmény. Mert hát az nyilvánvaló hogy pl. egy 100W-os izzó nem fogja felfűteni 100C-ra az 1 m3 levegőt szerintem, pláne hogy kell némi ventiláció is. Persze nem vagyok otthon a termodinamikában, meg, hogy milyen szigetelésnél és ventilációnál mekkora veszteséggel kell számolni, de hátha valaki csinált már hasonlót.

A páraelszívás miatt, nem zárt a rendszered. Zárt rendszerben elvileg mindegy a fűtőteljesítmény, csak azt fogja befolyásolni, hogy mennyi idő kell a kívánt hőmérséklet eléréséhez.
Nyitott rendszer esetén, amilyen a tied is, más a helyzet. A szükséges teljesítmény függ a bejövő levegő hőmérsékletétől, és páratartalmától is. Amit aztán egy külső hőcserélőben vissza hűtesz, kicsapatva a párát a levegőből. Aztán ezt a száraz, hideg levegőt keringtetheted vissza a szárítóba. Nem feltétlen kell visszahűtő, használhatod a külső levegőt is, de ez mindenképp veszteséget jelent, és a külső levegő hőmérséklete, páratartalma állandóan változik. Az előzők miatt javasolnám a nagyobb fűtőteljesítmény használatát, csak tekints meg egy háztartási szárítógép felvett teljesítményét.

Az energiaigénybe beszámoltad a szárítandó anyagból eltávolítandó víz párolgáshőjét is (ha egyáltalán vízről van szó...)? Esetleg arra is kell gondolni, hogy a párás levegőt célszerű eltávolítani a térből, mert különben a száradás hosszabb ideig tart, illetve nem történik meg teljesen. Ha levegőcsere is van, akkor nyilván több energia kell.
A 30Wh olyan kicsi energia, hogy az biztosan lehetetlen... Csak úgy józan ésszel belegondolva, pl. 1 m3-es levegőt egy 50W-os Weller páka soha nem melegít fel szokásos szigetelés esetén 100°C-ra, nem hogy 1 óra alatt...
Itt a szigetelés és a levegőcsere lesz az, ami sokkal inkább meghatározza az energiaigényt, mint az 1 m3 levegő.
Akkor lesz energiatakarékos az egész, ha nincs hőveszteség, sem a szigetelésen, sem a levegőcserénél. Az előbbi vastag hőszigetelést, az utóbbi hővisszanyerő levegőcserét igényel. A fűtőteljesítmény nagysága nem befolyásolja az energiatakarékosságot lényegesen, a felfűtési időket, hőmérsékleti lengéseket annál inkább. A lengéseket, ahogy előttem Bakman írta, PID szabályzóval lehet csökkenteni, vagy megszüntetni.

Megszüntetni nem lehet, ahhoz végtelen nagy hurokerősítés tartozna, csak kívánt, vagy elfogadható mértékre csökkenteni.
De mindenképpen sokkal nagyobb veszteséget produkál a levegő párátlanítása, mint maga a szigetelés. (a szárítógépek sincsenek "agyonszigetelve")

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy az alábbi elgondolásom helyes-e?
Adott egy készülék, aminek van két gombja kezelőtelület gyanánt. Ezeket a gombokat szeretném "nyomogatni" távolról, webfelületről. A webes kapcsolatot egy Rpi intézi, a program kész van, a gombot megynomva a két kimeneti lábon megjelenik a 3,3V. A kérdés, a gombnyomás "szimulálása". Elgondolásom szerint fogok egy optocsatolót, amit kapcsolóüzemű tápból bontottam (van egy fél marák) ennek bemenetét előtéttel kötöm a kimenetre, és a tranzisztorát pedig az eredeti nyomógomb kisöntölésére használom. Működhet ez a megoldás?

Sziasztok! Mi a különbség a Zigbee és az Xbee között? Zigbee-vel kellene működtetnem egy kapcsolást és nem tudom milyen panelt használjak hozzá. Valaki tudna segíteni? Köszi.