Fórum témák
» Több friss téma |
Ha jól emlékszem 1913 óta tilos csak összetekerni, és leszigetelni a kötéseket A kék helyett nem zöld-sárgát akartál mondani?
Én 1969-72 között tanultam, nekünk csavarás-szigetelés volt a gyakorlat. Biztos az 1913?
Egy időben voltak ilyen konnektorok is, amin a csavar helyett egy apró szorítófül "fogta" a kábelt. Az is kb. a vicc kategória. Lehet a forrasztást szidni, meg hogy más anyag, nagyobb az ellenállása stb., de attól jobb nem kell. Nekem 450A felett volt csak gondom a forrasztással, de ott is csak azért mert a forrasztott kábel is szűk keresztmetszet volt, és úgy túlhevült hogy elérte az ón olvadáspontját.
Valami régebbi villanyszerelők lapjában volt, egy akkor környéki szabványt mutattak be. Hogy a szoci hiánygazdaságban csak tekerve lettek a kötések-hát ez volt.
Mi az ami üzembiztosan teszi a dolgát erős környezeti hatás mellett is? Pontosabban, tengerparti sós levegő. Minden kültéri fém felületet megfog. Nem zárnak légmentesen a kötöződobozok, biztos megkezdi a réz oxidációját is.
Viccelsz, még a hetvenes években is tekertek,sőt,még az után is.
Nem-nem, nem zöld-sárgát akartam mondani. Tudtommal a PEN vezetőnek a szabványos színe a zöld-sárga, olyannal van lehúzva a házunk. Vigyázz! Én Felvidéken élek, itt mások voltak annó Csehszlovákiában a szabványok. Itt a házakba régen nullázott hálózatot építettek ki, ami kb. 1996-19999 környékétől szabványtalan. A Magyarországi gyakorlattal ellentétben itt már az 50-es években is volt a konnektorokban földelő érintkező, csak össze volt kötve a nulla érintkezővel és közös PEN vezetőként volt kezelve, vagyis nullázott földelésként.
A wagos témához: Én már láttam olyan utángyártottat amiből mindenféle megerőltetés nélkül tudtam kihúzni a drótot. Vagyis utángyártottat senki ne használjon! U.i.: Az alsó ábra a régi szabvány:Bővebben: Link Itt egy másik ábra:Bővebben: Link Itt pedig van egy átfogóbb ábra:Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2015
A főkatalógusban az áramterhelhetőség, feszültségértékek szerepelnek. Hogy mekkora a szorítóerő, érintkezőfelület ezekhez, tulajdonképpen másodlagos, ha a felelősséget ők vállalják.
Még előtte gyártottat sem!
Van aki most is
Szia!
Na ez a PEN bekötést nem csoda, ha beszüntették, gyakorló életveszély. Kövesd végig, hogy mi történik akkor, ha megszakad a PEN vezeték a szerelvény előtt, és bekapcsolsz valami nagyobb fogyasztót. Szerintem rázni fog..
Háát, már nem dolgozom,de néha muszály a rokonoknak,haveroknak,és bizony ahol csavarva van,ott én is csavarok!
Igen, tudom. Pont ezért ma már az alkalmazása tilos! Illetve PEN vezetőt csak 10mm2 felett lehet használni. Viszont ennek is volt előnye. Ha egy készülék testzárlatos lett leoldott. De ha viszont megszakadt a PEN akkor a testelt készülék vázára kikerült a fázis.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2015
Én meg lusta vagyok csavarni. Inkább dugok
Nem szép dolog kuncsaftnál dugni!
Istenem, ha csak természetbe tud fizetni.... és még jól is néz ki...
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2015
Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy például hosszabbítóknál tilos volt ezt alkalmazni, kötelező volt külön nulla és földelés drótot használni. A fent jelzett PEN vezetős hálózat csak stabilan telepített hálózatokon lehetett alkalmazva, ahol mechanikai sérülésnek illetve behatásnak (pl. mozgatás) nem lehetett kitéve a kötés/vezeték. Például szerszámgépek, egyéb mozgatható berendezéseknél tilos volt ezt alkalmazni (mosógép, hűtő stb.), a dugótól már három érrel kellett dolgozni kötelezően!
Idézet: „A szorított kötések alatt a lágyforrasztás egyszerűen kilazul a forraszanyag puhasága miatt, ezért tiltott villaszerelési technika.” Félreértettük egymást. Én a forrasztott vezeték kötésre gondoltam, ami szerintem abszolút korrekt. Ha össze vannak csavarva a réz vezetékek (akár tömör, akár sodrott, vagy együtt), majd meg vannak forrasztva, avval nem lesz baj soha. Az biztos, hogy időigényesebb, és szétbontani is macerás. Csavaros kötés alá soha sem szabad ónnal futtatott vezetéket tenni, mert tényleg kilazul idővel, úgy ahogy írtad.
Több oka is van. Robosztusabb, nagyobb a felület, több az anyag, jobban hűl.. A Wagonak egy gyenge pontja van. Az érintkezési pont. Mert egy hengeres felülettel egy lap kizárólag egy ponton érintkezik. Na az fog a legjobban melegedni. Én Wago-t csak vékony huzaloknál használok. De maximum 1mm2-ig. Persze van 70A-es rugós kötőelem is. Az is Wago...
Én egy időben az alábbi kötést alkalmaztam: tömör rézvezeték kombinált fogóval erősen összecsavarva (nem csak sodorva), leónozva és KF I-es kötésszorító. Amióta kényelmesebb vagyok és amiatt valóban jogosnak tartom a forrasztás "rosszaságát" bár én inkább tulajdonságnak mondanám, hogy a hő hatására a szigetelés tulajdonságai is romlanak - sodrott vezeték, érvéghüvely. Ha több vezeték, akkor duplázó hüvely, vagy nagyobb hüvelybe több vezeték és sorkapocs. Természetesen az érvéghüvely is rendesen préselve - sajtolófogóval.
Lenne egy kérdésem.
Magyarországon hogyan kell kialakítani szabványosan egy 3 fázisú mérőhelyet olyan lakásban ahol vannak 3 és 1 fázisú fogyasztók is? Én olyat hallottam, hogy ilyen lakásokban két fogyasztásmérőt kell elhelyezni, egyet a 3 fázisú fogyasztók számára egyet pedig az 1 fázisú fogyasztók számára. De én ezt furcsállom, nem hiszem el. Itt nálunk csak egy három fázisú fogyasztásmérő van és a három fázison vannak szétosztva az egy fázisú fogyasztók is. Viszont így ugye áram folyik a nulla vezetőn is, ha az egyfázisú fogyasztók nem egyforma áramot vesznek fel. A mellékelt ábra, az hogy itt Felvidéken hogyan alakítják ki a mérőhelyet. FIGYELEM! A RAJZRÓL TÖBB ÉLETVÉDELMI ÉS HÁLÓZATVÉDELMI ESZKÖZ LE VAN HAGYVA AZ EGYSZERŰBB ÁTTEKINTÉS OKÁN!
Miért kellene? Ha van 3 fázisod, bármelyiket terhelheted.... A legritkább egyébként is háztartásban a dedikált háromfázisú fogyasztó. Ugyanazt az L1, L2, L3 fázist terheled. Csak az egyiknél a fázisok egymáshoz képest is, a másiknál a fázisok a nullához képest vannak kihasználva. Ha nem egyenletes a terhelés - lehet nullapont eltolódás, de akkor fázisjavításra lenne szükség, de ilyet én még családi házas környezetben nem láttam, csak ipariban. Nálam is 3x40A van, azaz 3 fázis. és egy óra.
Akkor jól tudtam. Csak kíváncsi voltam. Köszönöm.
Csak ott van 2 óra,ahol utólag tették be a 3 fázist!
Az is felesleges. Alanyi jogon jár az előfizetőnek 32A. Ez lehet egy kettő vagy három fázis is. Lehet 1x32, vagy 1x20 +1x10 (mert ugye 12A kismegszakító nincs a sorban), de lehet 3x10A is. A 32A fölött minden egyes amperért külön kell fizetni. De Nem is értem ezt a több órás történetet... honnan ered?
Tök jó lehet a két fázis, arról már elmennek a 3 fázisú frekvenciaváltók, csak nem tudom oda milyen órát tesznek.
Nem tudom, hogy honnan ered, én csak úgy hallottam és gondoltam utána érdeklődök, mert furcsálltam a dolgot. Nehogy már hülyeséget mondjak.
Nálunk 3x25A van plusz HDO (illetve bocsánat kapcsolt áram vagy népnyelven "éjszakai áram"). A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2015
A fogyasztásmérő méri minden fázison az átfolyó áramot, külön külön, és minden fázis feszültségét is. (A mechanikusak biztos, az elektronikusnak is kellene) Amit tévedtél, be kell kötni a nullát is a fogyasztásmérőbe, ez neked lemaradt a rajzról.
Na igen,de nálam se sokat tököltek,be kellett egy új szekrényt tenni a régi mellé és úgy ment hátra a gépekhez. A lakáséhoz hozzá sem nyúltak.
Az "éjszakai" is ugyanarról a háromfázisú betápról él az utca felől, csak van hozzá egy távvezérlés. Így csúcsidőszakon kívül olcsóbb tarifás áramot kapsz - kötöttségekkel, mert nyilván nem minden táplálható erről az óráról. Ez valóban külön óra és órahely, de nem az egy vagy éppen háromfázisú betáp miatt. Lehetne a főmérőd helyett advesz mérő is, de lehetne még pluszban geotarifás mérőd is. Én ma 3 advesz órára kötöttem rá éppen. Ilyen tekintetben nekem is két órám van. 1 a normál óra, 1 pedig a csúcskizárásos. De ez nem kötelező.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |