Nekem van egy 630VA-s toroidom, annak az adatai: 4.2kg (lágyindító relével együtt mérve, ami saccra 50-100g), külső átmérő 140mm, belső: 50mm, magassága 63 mm. A 2x30V-os szekunder 2 összefogott 1.4mm átmérőjű vezetékkel van megtekerve. Van még rajta 2x18V kb 0.8mm átmérőjű vezetékkel és persze a primer, amit nem tudok megmondani, mert már sodrott vezetékkel hozták ki (az 0.8mm átmérőjű). Ezt még a Toroidtech készítette, ezért valószínűleg szépen ki van rajta minden számolva. A 600VA a hirdetett trafón emiatt szerintem reális.

Értem, köszönöm a válaszokat!

A képen látható átalakított mikró trafó hány A tud?

12-t.
Kicsit gondolkodj már, szerinted ezt meg lehet válaszolni egy fényképből?

Természetesen meglehet válaszolni.
NASA sokszor csinál (hasonló) analíziseket űrfotókon.
Bár a fekete kutya menetirány szerinti baloldali hátsó lába (legalábbis az elemzésem szerint) a háttérben kissé bemozdult, ami azért komolyan nehezíti a helyzetet

Ez most pont/és vagy hegesztő szeretne lenni?

Méretarányból saccolva a keresztmetszetet, a szekunder vezeték akár 150A-t is tudhat. Maga a vas az eredeti alkalmazásban 800VA átvitelére készült, tehát a szekunder fesz nem lehet néhány voltnál több. Ponthegesztésre alkalmas lehet (vagy áramváltónak esetleg).

Pont hegesztő akar lenni. Az áramváltó az mire jó?

Az áramváltó pl. olyankor kerül beépítésre, mikor az áramszolgáltatótól veszel 200 A áramot fázisonként, akkor ha egy 40-es váltót beépítesz, akkor már csak 5A-t kell a mérőnek mérnie (ezt persze az áramváltóval felszorozva fogod a számlán látni).
Egy ilyen eszköz szerkezete igen egyszerű, de hitelesítettnek kell lennie (ami egyébként időnként le is jár). Van egy vezetősín darab, amivel megszakítják a nagyáramú vezetéket. Ezen a vezetősín darabon van egy tekercs, és a vezetőben folyó áram ebben a tekercsben feszültséget indukál. Ez a feszültség pontosan arányos a vezetősínen folyó árammal.
Sok formája van, pl. így néz ki.

Sziasztok !
Egy ilyen 50Hz-es lemezelt vasmagos hálózati (mezei) transzformátort azt hány Hz-ig lehet még használni ?
Csak mert olvasni ilyeneket hogy 230/12V-os trafót be lehet kötni kimenőként (csöves), pedig ott KHz-ek vannak,stb.
Szóval egy átlag mai hálózati trafó az hány Hz-ig működik "normálisan" ?

Normális lesz az egészen nagy frekin is, csak nagyon meleg lesz a veszteségek miatt. Ha ugyanakkora gerjesztést kap, akkor már 400Hz-en elég nagy a vasveszteség. Erősítőbe ( csöves ) ugyanezt a dinamólemezt használták, mert nem volt más, de jóval kisebb indukcióval. A másik, hogy a zene a nagyobb frekvenciákból jóval kisebb amplitudót tartalmaz, tehát ott még kisebb az indukció, tehát a veszteség sem lesz nagy. Cserébe viszont van elég probléma a megtekerésükkel.

Egyébként, még a modernebb sziliciumos lemezek, vagy vágott vasmagok sem tudnak sokkal jobb eredményeket. Ahhoz, hogy igazán jobb legyen, sokkal vékonyabb lemezek kellenének, de azoknak legalább tízszeres az áruk. Nem is igazán hozzáférhetők.

Üdv! Gyakorlatban most találkoztam először az ilyen szabású trafólemezekkel. Már nem látok ilyet gyártani, bizonyára nem költséghatékony, valamint a vágott szalagmagok és toroidok kihalásra ítélték. A sors vak keze úgy hozta, hogy két ilyen trafóval hozott össze, fájdalom, nem egyformák, így kissé előnytelen a céljaimra - mellékes. A képen skiccrajzomon szemléltetem a lemezkiszabást.
Hasonló az M lemezhez, azonban a középső nyelv ferde vágattal kifut a lemez teljes hosszúságában. Így talán könnyebben szerelhető lehet, mint az M mag, de ez csak az én feltételezésem. Az egyik trafó kb. 120VA és egyetlen szekunder feszültséggel rendelkezik, áttekerésre ítéltetett. A másik alapterületre megegyezik az M85-höz, pakettvastagsága azonban nem 45, hanem 47 mm. Ez vonali trafóként tüsténkedett egy erősítőben. Következtetésem, hogy viszonylag jó minőségű a vasanyaga, szétszedés előtt a szokványos 0.5mm lemezvastagságnál vékonyabbnak tűnik. A négy legömbölyített saroknál természetesen lyukak találhatók összeszorítás végett, ezeket nem rajzoltam rá, odaképzelendőek...

Én a vékonyabb lemezeknél mondjuk 0,1 mm-re gondoltam. ( ha erre gondolsz... )

Én már a 0.35-öt is annak gondolom... Kimenőre született vasaim némelyikei ilyen vastagságúak.

Belátható időn belül lebontom a nagyobbikat, kíváncsi vagyok a menetszámok alapján a gerjesztés mit mutat...

"Egy újszülöttnek minden vicc új." Nekem jó néhány megfordult a kezemben, még van belőle egy kisebb (~4cm²), és egy nagyobb (~11-12cm²). Megfigyelésem szerint jobb minőségű lemezek. A 'rés' hangyányival hosszabb, mint a 'normál' M lemeznél (bár elég passzentos), és könnyebben kezelhető.

Na, akkor mégsem képzelődtem, van ilyen még valahol, csak nem tudom, miért gyártották ilyenre. Vannak ennél is kacifántosabbak, az oszlop lemezrész átlósan elvágott pl. Egy ilyen nagyobb trafóm is van. Nem értem ezek filozófiáját, a kistranszformátoroknál, lemezeseknél szinte egyeduralkodó az E I és az M, bár utóbbi szintén lekerül a kínálatról.
Az E I még tartja magát, ezekkel történő gépi lemezelés meg van oldva, de valószínű elsüllyeszti ezt a típust is a toroid, és a vágott szalagmag.

Nem fogja. Az EI-t sokkal egyszerűbb és olcsóbb gyártani mint a toroidot, ráadásul egy ideje rájöttek arra a kistrafóknál is, hogy nem a lemez méretét kell növelni ha nagyobb keresztmetszetet akarnak hanem a pakettvastagságot (sok kütyüben vannak már ilyenek).
Ami előbb utóbb teljesen kiszorítja majd őket az a kapcsitáp. Kisebb, könnyebb, általában alapból szabályozott így nem kell még pluszban stabilizátorral fűteni a szabályozáshoz stb. stb. Gondolj bele hogy nézne ki egy PC táp 50Hz-es trafóval, meg utána 4db stabilizátorral, amiből a +12V-os ágnak kell tudni mondjuk 15A-t, az 5V-osnak meg 30A-t.

Direkt nem is említettem a kapcsitápokat, hiszen az szinte külön kategória, bár tartalmaznak mágnesezhető anyagot.
Különösen Távol-Keleti termékekben találhatóak a négyzetes oszlopkeresztmetszetet messze meghaladó, téglalap alaprajzú oszlopos trafók, de gyártanak közelebb is kompakt trafókat kisfeszültségekre, ami messze meghaladja a trafókról alkotott képzetünket, némelyik játékmozdony kinézetű...Itt a minél előnyösebb elhelyezhetőség és a - javítás helyett a haszonvas telepre vele, vegyél újat - szemlélet uralkodik.

Pl. ez a dugasztáp is már ezzel a szemlélettel készült, 20 évvel ezelőtt még nem nagyon lehetett ilyen pakettvastagságot és nyújtott csévéket látni. De hát a vas jóval olcsóbb mint a réz, másrészt így alig kell nagyobb hely a nagyobb átvihető teljesítményhez.

Mindjárt mehet be Szendi cikkébe, hogy hogyan van megoldva a kúszóút problémája egy kis hálózati trafón.

De csak abban az esetben ha nem gond a nagy szórás. Az ilyen kis teljesítményű trafók és a hegesztőtrafók esetében nem, a többinél meg már normál csatolás kell.

Nem olyan nagy a szórás, illetve annak a hatása. Csak 50 Hz van. A lényege a képnek az, hogy hogyan van megoldva, hogy a szekunder el van szigetelve a vasmagtól. A vasmagot meg úgysem lehet megfogni, hiszen egy dugasztáp műanyag dobozban van.
De láttam már ugyanilyen kivitelű leválasztótrafót is. Biztosan nagyobb egy kicsit a droppja, de ezt be kell kalkulálni a felhasználásba.

Üdv!

Transzformátort szeretnék tekercselni meglévő vasra, se sajnos nics adatom róla, nem tudom mennyi megengedett gerjesztése. Van módszer amivel házilag meghatározható? Csináltatok már ilyet?(Sajnos nem mindegy hogy 1 vagy 1,2T indukcióval számolok.)

Leírtam itt és itt.

Köszi szépen! Megkzméltél egy csomó visszaolvasástól!

Én sokkal bonyolultabb megközelítésen gondolkodtam de ugyancsak a felvett áram alapján akartam rájnni.

Holnap mehetek a műhelybe műszerért, mert az enyém csak egyenáramban mér áramerősséget...

Nem szükséges áramot mérni, teszel a körbe egy kisebb söntöt amin esik néhány tized V, és azt méred a műszerrel.

Elhoztam a műszert és játszadoztam kicsit vele. Van egy nagyobb teljesítményű trafóm, tekertem rá mégegy izmos szekundert a kísérlethez, 1,2-es drótból, 20 Voltos lett. Ehhez tekertem a méredő trafóra az eredeti szekunder ből kiindulva 45 menetet 0,6-os drótból. Ezt menetenként elkezdtem letekerni, és méricskélni, az adatokat pedig beírtam excelbe hogy átláthatóbb legyen. lementem 30 menetig de nem tapasztaltam határozott megugrást.

Ezt a drót kicsi keresztmetszete okozza vagy ennyire jól gerjeszthető lenne a mag?
Ha ráakasztom a szkópot akkor olyan telített jelet kéne lássak mint egy túlvezérelt erősítőnél?

Minekutána nem írtál a vasról semmit (hypersil, EI, vékony,-vagy vastag lemezű), nem tudok nyilatkozni. Valamint, hogy a grafikonon, mi mennyi?

Vagy xls-ben tedd fel vagy képfájlban mert ezt nem tudom megnyitni. Az éppen aktuális áram a gerjesztés mellett a trafó méretétől (vaskeresztmetszet) is függ, illetve attól hogy hogyan lett a vas összerakva. Ezek mellett a melegedés ami lényeges. Ha 30-40 perc elteltével sem meleg nagyon a mag, akkor nincs túlgerjesztve (20-30 fok melegedés még teljesen jó, tehát szobahőmérsékleten akár 40-50 fok is lehet).
A szkópon ezt úgy fogod látni hogy az áram elkezd csúcsosodni, de olyankor már nagyon túl van gerjesztve ha ezt látod.

Itt van képben, X tengelyen a menetszám, Y-on az áram. A keresztmetszet 16cm^2, anyaga ismeretlen, E+I, a lemezek vastagsága 0,4mm, szabályosan szembefűzve raktam össze. Sajnos a vékony drót miatt nem tudom 1 percnél tovább járatni, mivel felmelegszik a drót. Annyit észrevettem hogy kezd egyre jobban zúgni a vas, szerintem ez már a telítés jele. igyekszem készíteni egy képet a jelalakról...
Később keresek vastagabb drótot a tekercsnek.Jó móka lesz letekergetni összerakott vassal.
Soká éljen a fényképező gép nagy fogyasztása! Csináltam képet telefonnal.

Ha a tekercs, amit rátekertél (45 menet, 0,6-ból ) már ilyenkor meleg ( pedig nincs is megterhelve ) akkor ott komoly problémák vannak. Most, az indukció kb. 2,5 Tesla. Lehet, hogy a fele is sok, tehát tekerje fel mondjuk 120 menetet és kezd elölről a méréseket. A 0,6-os drót gyakorlatilag nem melegedhet. ( Feltéve, ha valóban nincs benne mondjuk 0,1 mm-nél nagyobb légrés.)