Nem tudom mennyi volt pontosan a fesz, de a számolás és a grafikon alapján is az jön ki hogy olyan 55 menet körül kell rá legalább ehhez a feszhez. A melegedést sem tudom (nem írtad), de egy ekkora trafónál 1A alatt kell lenni a nyugalmi áramnak műszerrel mérve.
A grafikont úgy 60-70 menetig kellett volna felvenni, valahol ott kell hogy meredekebben emelkedjen. Látszik 35 menet körül egy apró törés a grafikonban, az fölé nem ajánlott menni, de ez inkább már hegesztőtrafó üzemmód, itt szerintem már rendesen kell melegedni a vasnak.

Találtam egy szekundert tizenx méter 0,8-as huzallal saccra, abból feltekerek amennyi kijön, szintén saccra 54, ha kevés kitoldom. A táblázatba pedig felveszem minden mérésnél a feszültséget is és átszámolom gerjesztésbe is.

Azt hiszem 1,21T-nál van az a törés ami minket érdekel. Az utolsó mérésnél mértem hőmérsékletet is, a vas kb. fél óra után 42 fokos volt. Jelalakon nem vettem észre változást.

Helló !
Egy transzformátor szekunder tekercsén ugyanakkora feszültség indukálódik ha rosszabb vezetőképességű anyagot használok a szekunder oldalon?

Hali!
Ameddig nem terheled, igen.. aztán növekvő terhelésnél jobban csökken a kapocsfeszültség a nagyobb ohmos összetevő miatt.

Biztos úgy van, mert ebből sem látok semmit.

És ha mondjuk antennaként használom ezeket a különböző anyagokat ? (elektromágneses hullámok)
Akkor is ugyanakkora feszültség keletkezik az antennán ?

Különböző anyagolat nem, legfeljebb különböző anyagokból készült vezetékeket. Az, hogy a fajlagos ellenállásuk mennyire befolyásolja az antenna veszteségét, az a frekvenciától függ.
Általában trafót (tekercset) ritkán használunk antennaként, ez jellemzően alacsonyfrekvenciás induktív hurok antennájaként tesszük. Ezesetben sincs túl nagy jelentősége az antenna anyagának.
Általában alapanyagként rezet használnak, kézenfekvő, könnyen használható, a vesztesége sem nagy. Elképzelhető alumínium, ugyanaz mint a réz, csak nehezebb vele dolgozni. Szóba jöhet még vas, néhány helyen használják is antenna alapanyagként, robosztussága miatt.

Tessék, egy kép.Ha érdekel annyira elküldöm mailben, a yahoo-n láttam hogy van office támogatás.

Úgy van ahogy sejtettem, 55 menetnél kezd jobban emelkedni a grafikon. Persze el lehet ettől térni, annak függvényében hogy mire lesz használva a trafó. Folyamatos (akár napi 24 óra) használat esetén érdemes kisebb gerjesztéssel használni, szakaszos üzemben meg lehet nagyobbal is.
Úgy kezded el feltekerni a primert, hogy csinálsz pluszban ennek megfelelően 1-2 kivezetést rá.

Akkor ha összejön megcsapolom 45, 50 és 55 megfelelő többszörösénél is.Nem lenne rossz ha sor széére esne...

Rájöttem miért volt ez a trafó sokkal kissebb teljesítményre tekerve mint amekkorát a keresztmetszet elbírt volna. Mivel az ablakméret túl kicsi. Ez pedig abból adódik amit egy régebbi hsz.-ben olvastam, hogy téglalap alakú a nyelv keresztmetszete, nem pedig közel négyzet. Meglátom mi jön ki ha átszámolom négyzetkeresztmetszetre azonos lemezzel.

Számtalanszor leírtuk már hogy a vasmag mérete nem számít

Sziasztok!

Sötétítsen már fel valaki legyen szíves, az normális, hogy egy mikrosütő transzformátor primer oldalon 230V ról üresjáratban 4.5A áramot kajál?

A szekunder tekelcseket kidobtam belőle, pontheggesztőt készítek. Tettem rá 4 menetet szekundernek, van rajta 3.4V. De ha nem terhelem, a primer ágon akkor is 4.5A közt ingadozik. Terhelve még nem próbáltam...

Én eddig abban a hitben voltam, hogy ha a transzformátor nincs terhelve, akkor kevés áramot fogyaszt, majd ahogy növekszik a szekunder terhelés, úgy növekszik a primer oldali is...

Szia!

Túl van gerjesztve, ne csodálkozz.

És ez minden mikró tarfónál így van? Nem hinném, hogy ennyit fogyasztana egy mikrosütő, ha csak simán be van dugva és megy az óra rajta... Vagy az elektonikai rész másik trafóval van táplálva?

Nem mértem még, mennyit fogyaszt fél deci vízzel.
Nagyon ne zavarjon, mert ha ponthegesztesz, úgyis csak sec nagyságrendig lesz bekapcsolva, nem?

Szia!
Az a trafó csak akkor működik, amikor melegítesz vele.

De addig... Csak szöget ütött a fejembe, ez a nagy áramfelvétel üresjáratban...

Miért is van túlgerjesztve? Azt meg tudnátok mondani?

Anyagtakarékosság miatt biztos.

Hogy kisebb legyen a mérete, a súlya, na meg az ára... Azért azt ne felejtsd el, hogy a felvett áramnak csak kis része hatásos, a többsége induktív meddő, vagyis ezt nem úgy kell elképzelni, hogy bekapcsolod és felvesz1kW-ot.

Azt gondoltam, hogy van benne meddő teljesítmény is, na de ennyi... Ha már itt tartunk, lehet azt valahogy mérni, kiszámolni otthoni körülmények közt (nem laborban) hány százalék a hatásos és a meddő? Na és a meddő teljesítmény az is tekeri a villanyórát nem? Azt is fizetni kell...

Nem ennek a csökkentésére találták ki a fázisjavító kondenzátort?
Milyet kéne beépíteni, van erről valami számítási mód?

Egy trafónál elég körülményes kiszámolni a felvett meddőáramot. Ehhez elég sok adat kellene. Inkább mérni a hatásos felvett teljesítményt, akár a villanyórával is lehet.

Nem, a villanyóra nem méri a meddőenergia felvételt. Csak azt méri, ami munkát tud végezni. Szinuszos áram, meg feszültség esetén U x I x cosfi. ( Én azt sem értem, hogy a hatásos után miért kell fizetni? Nálam ami bemegy áram, az ki is megy. Ezért van két drót... )

Hát igen, ezt már a Nagy Feró is megmondta: "ami befolyik, az rögtön kifolyik"

Na, akkor ez a dolog már nem csak nekem szúrt szemet...

Ne engedd vissza az elektronokat a szolgáltatóhoz. Kösd ki a nullát, és a fogyasztók másik végét kösd egy földelőnyársra. A nyárs végét állítsd egy lavórba, utána onnan ki tudod majd merni őket kanállal.

Ha jól tudom, ezt hívják nullatörésnek ( némi eltéréssel... ). Tudod mit lehet ezért kapni?

Elég a hülyéskedésből... Senki nem tudja megmondani milyen értékü kondenzátort kéne beépítenem? Primer tekerccsel sorba, vagy párhuzamosan kell kötni? Esetleg bonyolultabb, valami kapcsolási rajz hozzá?

Párhuzamosan kell kötni. Kezdj mondjuk 4 µF-dal. Vigyázat, nagyfesz kondi kell hozzá, legalábbis bírja ki a hálózati feszt. Fénycsőarmatúrákból lehet ilyesmit kitermelni. Bekötöd és méred a felvett áramot egy ampermérővel. A szekunder ne legyen megterhelve. Addig növeld a kondit, amíg az áram a minimumot el nem éri. Ettől még nem lesz tökéletes, mert a trafó nem szinuszos áramot vesz fel. A kondi meg szinuszosat, már ha szinuszos a hálózati fesz. Tehát, marad némi felharmónikus áram. Vagyis a power faktor, vagyis a teljesítménytényező jobb lesz, de messze lesz az 1-től. Persze, azt is lehet kompenzálgatni, de az már bonyolultabb. ( Persze, azt is lehet, hogy megnézed, mit raktak egy mikrosütőbe. Ha semmit, akkor nem csodálkoznék. Nem is értem, miért jó az neked, ha kikompenzálod a meddőt? Ennyire együttérző vagy a szolgáltató költségeivel? )

Nem igazán a szolgáltató érdekel, de ha már van rá megoldás miért ne.
Honnan tudom, hogy túllőttem a célon? Megint el kezd nőni az áramfelvétel, ha túl nagy a kondi értéke?

Egyébként eléggé melegszik is, az ellen segít valamit a fázisjavítás? Vagy marad a ventillátor?