Fórum témák
» Több friss téma |
Terveztem egy új labortápegységet. Itt írtam róla:
Bővebben: Link Egy dolgot nem sikerült eldöntenem még, hogy a kezelése nyomógombokkal vagy rotációs enkóderekkel történjen-e. Nyomógomb esetén lenne 4db gomb: fesz fel, fesz le, áram fel, áram le. Enkóder esetén pedig lenne külön egy enkóder a feszültség, és egy az áram állítására. Mindkét esetben a DC be/ki kapcsolás nyomógombbal történne. Arra gondoltam, hogy legyen az amit Ti szeretnétek! Szavazzunk! Aki nyomógomb párti az a jelen hozzászólásnál nyomjon rá a lefelé mutató hüvelykujjra, aki szerint pedig enkóderrel lenne jobb az kattintson a felfelé mutató hüvelykujjra!
Az nem túl jó ötlet, mert ha sokan szavazunk lefelé. akkor kimoderálódik (értsd:eltűnik) a hsz-ed!
Én a gombra szavazok, mert itthon nehéz normális enkódert szerválni.
Szia!
Te aztán nem pazarlod az idődet! Hol lesznek a hűtendő alkatrészek, és mennyi hőt akarsz majd elfűteni? Kapcsolóüzemű előszabályzó biztosan lesz a táp előtt, de hol? Ha azt mondod, hogy az már a nyákon van, lehidalok Látok egy induktivitást, és egy diódát, de az csak a PIC tápját állítja elő, nem? Majd ha megjelenik az oldaladon róla egy kis infó, linkeld be nekünk!
Én a nyomógombra szavazok, egyszerűen azért, mert a kevésbé minőségi enkóderek, amik esetleg beszerezhetők, hamar elkophatnak, kotyogósodnak.
Egyébként szuperül néz ki! Tudom, hogy nem tervezed át kérésre, de szerintem nem lenne rossz, ha maradna egy olyan változat is, amiben a nagyobb smd-alkatrészek maradnak. Talán azt még be tudom forrasztani, többekkel együtt Idézet: „Hol lesznek a hűtendő alkatrészek” Olyanok nem igazán vannak. Idézet: „mennyi hőt akarsz majd elfűteni?” Maximálisan nagyjából 2W-ot. Ezt a tokozás és a nyák teliföldjei simán elvezetik. Idézet: „Kapcsolóüzemű előszabályzó biztosan lesz a táp előtt, de hol? Ha azt mondod, hogy az már a nyákon van, lehidalok” Nincs előszabályozó a táp előtt, sem a panelon. Egy szabályozó van csak. A táp elé nem kell semmi, csak egy DC adapter. Például egy laptopnak a tápja. Idézet: „Látok egy induktivitást, és egy diódát, de az csak a PIC tápját állítja elő, nem?” Nem. A PIC tápját egy másik induktivitás és egy másik dióda állítja elő (ezek is a panelon vannak). A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2015
Nagyon igyekeztem a panel tervezésekor maradni a 1206-os alkatrészeknél és ez mint látszik a prototípusnál sikerült is. Azonban a második prototípustól már le kell tennem a nyákra két relatíve "hatalmas" fóliakondit (7x7mm), ami miatt még kisebb lesz a hely a vezérlésnek. Sajnos a PIC-nél a 28 lábú SOIC tokos nem elegendő mert kevés a lába, mindenképp muszáj a 44 lábú TQFP tokot használni. Ez pedig már leszűkíti a lehetséges utánépítők körét. Arra jutottam azonban, hogy annak akinek a TQFP44 beforrasztása nem jelent problémát, annak a 0805 biztos hogy nem fog! Tehát tulajdonképpen sokat nem vesztek a 0805-tel, helyet viszont rengeteget nyerek a panelon. Amúgy szívem szerint én 0603-akat használnék, szóval már a 0805 is kompromisszum.
Persze lehetne a mikrovezérlő DIP tokos meg minden ellenállás és kondi lábas, a nyák meg ehhez mérten kb ötször-hétszer ekkora, de ilyen panel az én kezeim alól biztosan nem fog kikerülni.
Hát ez nagyon jól hangzik! Kíváncsian várom!
A Rotary/Gomb kérdés viszont fogós. Ha nagyon nem tudsz dönteni, készítsd fel mindkettőre a PIC-et, egy jumperrel könnyen lehet választani, kb. ugyanannyi lábat foglal le mindkét megoldás.
Sziasztok.Megépítettem morgo által publikált labortápot,beégettem a hex fájlt,és valami katyvasz van a kijelzőn.Kérdőjel,ö betü,nyilak,stb,és ezeket scrollozza csak a felső sorba.Mind a két exel ezt produkálja,kétféle égető progival is próbáltam,de mind ezt csinálja.Mi a bánatot néztem be?
Ja én az enkoderre szavazok. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2015
A hiba meg lett,de mitől villog mp ütemben a kijelző?Nagyon zavaró.Egyébként meglehetősen pontos a beállított értékhez képest,mind a fesz és az áram.
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2015
Szia! Milyen IC-t használsz majd a kimenő feszültség előállításához? Pont az nem látszik. Látom a PIC-es témában, hogy azért nem egyszerű ez a dsPIC, most használod először? A vicc, hogy én is bevittem Eagle-be egy tápot, hasonló, mint a Te SMPS tápod NE555-tel, csak kisebb kicsit, és digitális vezérlésű, egy számomra ismeretlen AVR-el (ATXMega), kb. olyan okos, mint a Te PIC-ed, de félek tőle, hogy túl sok ideig tartana kiismerni. De mióta látom, hogy ezzel a táppal foglalatoskodsz, az eddigi munkám mind hiábavaló .
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2015
Hogyne lenne olvasható: dsPIC33FJ128GP804 I/PT
Nem a mikrokontrollerre gondoltam, hanem a nyák jobb oldalán levő 8 lábú kapcsolóüzemű vezérlő IC-re.
Sziasztok!
Régóta tervezem egy digitálisan vezérelt labortáp elkészítését. Kicsit vissza is torpantam Attila86 munkája miatt , de így arra a döntésre jutottam, hogy elkészítem inkább kisebb mikrovezérlővel, kisebb precizitással, mint az övé, viszont a legnagyobb előnye, minden alkatrész könnyen beszerezhető, és olcsó. Egy nyákra került minden, rotary encoder, kijelző (20x4-es vagy az elterjedt 16x2-es LCD), banánhüvelyek, csatlakozók, főkapcsoló, stb.. 34V lehet maximum a bemenő feszültség (egy átalakított laptop tápot szánok erre, 90W-os), ezt megkapja egy kapcsolóüzemű előszabályzó, majd az analóg rész 0-30V és maximálisan 6A-t tud kipréselni a banánhüvelyeken, a rajta maradó feszültség pedig 1.4V, tehát 6A esetén 8,4W-ot kell elfűtenie. Négyvezetékes a kimenet, így kompenzálható a vezetéken eső feszültség nagyobb áramok esetén. Az agy egy Atmega328, 16MHz-es kristállyal. PWM-mel állítok elő 12bit-en referenciafeszültséget. Az egész táp 16,5x12cm, és a mélysége jelenleg 5cm, de az LCD-t tüskesor tartja, ott majdnem 1cm-t lehet nyerni. Van rajta izolált soros kommunikáció, innentől a programon múlik, hogy mit fog tudni. A képeken még hiányoznak a fő félvezetők, ezek TO-247 tokozásúak nagyrészt, hogy ne kelljen a tok szigetelésével foglalkozni. Egy kicsi hűtőborda elegendő az egész tápnak. Tudom, a forrasztás is csúnya, a nyák is elég béna, de ha készen lesz, és hozza a tervezett eredményeket, akkor én már elégedett leszek. Főleg, hogy ebből biztosan nem lesz utánépített verzió, mert az egész annyira komplikált, hogy már csak az élesztése is rengeteg ideig el fog tartani.
Szia dara!
Megoldódott a kijelző villogási problémád? Nekem ugyan az a problémám van és nem tudok rájönni mi a baja
Szia!
Nekem is villog, de nem zavaró, csak ha oldalról nézem a kijelzőt. Szerintem ez szoftveres hiba. Mivel azonos lábakat használ az LCD vezérléshez, és a nyomógombok állapotának beolvasásához, a nyomógomb lekérdezése közben nincs adat az LCD-n.
Szia!
Most olvasom vissza a hozzászólásokat és MATA fórumtárnak azt ajánlottad hogy az AVR órajelét 4 MHz-re állítsa égetésnél. Viszont amit küldtél képet neki a fuse byte beállításról az 8 MHz-re van. Valójába melyik a jó beállítás? Lehet hogy nekem túl lassú az órajel és ezért látszik jobban a villogás?
Próbáld átállítani 8 MHz-re, baj nem lesz belőle. Úgy rémlik, hogy nekem a nyomógombok reagáltak lassan alacsonyabb órajelen.
Holnap meg próbálom. Addig is köszönöm a tanácsot.
Én is 8Mhz állitottam, kevésbé zavaró.Át állitottam a programot 30V ra, úgy hogy még életemben nem foglalkoztam avr és forditó égető stb vel.El tartott egy hétig mire összeszedtem az infót, de sikerült a forrásfájlból kihámoznom hogy mit kell átirogatni.Működött is 29V ig, felette meggajdult a kimeneti fesz.Még valamit babráltam rajta, nem jövök rá hogy mit, azóta ösze visza megy a kijelzés meg a kimenő fesz.Kezdem előről, mert nem találom a hibámat.Ha jó lesz, felrakom a 30V Hexet.
Hello!
Át írtam az AVR.t 4Mhz-re így nem villog annyira a kijelző. Próbáltam 8Mhz-el is de úgy össze-vissza megy a felirat a kijelzőm mint ha a karakterek odább ugranának meg vissza. Nagyon rossz lett. Marad a 4Mhz igy kevésbé zavaró.
Sajnos a kis digitális labortáp fejlesztése kudarcba fulladt. Ennek két oka van; az egyik hogy a 16 bites DAC ami a PIC-ben van, sajnos ilyen precíziós célra nem használható. Féltem tőle hogy így lesz hiszen a hivatalos neve sztereó audio DAC. Hangkeltésre tényleg szuper, viszont stabil állandó DC szintet nem nagyon tud kiadni. Az általa kiadott DC szint nagyon picit ugyan, de imbolyog. Olyan, minthogyha egy nagyon-nagyon alacsony frekvenciás zaj lenne rajta. Labortápegységbe így sajnos használhatatlan.
A fenti probléma külső DAC használatával kiküszöbölhető lenne, azonban van egy másik probléma: A felhasznált step-down (MP2565) működése nem megbízható. Alapvetően egész korrekt jelalakot produkál, néha azonban megjelenik a kimenetén egy több száz mV amplitúdójú fűrészjel. Ez nagyon komoly probléma, így nem lesz ebből a konstrukcióból sosem labortáp. Ennek a hibának a megszüntetése céljából mindent megtettem, még Skori barátomhoz is átvittem és rááldoztunk egy egész délutánt. A problémán azonban sajnos csak csekély mértékben sikerült javítani. De a legaggasztóbb az, hogy nem találtunk egyértelmű összefüggést a fűrészjel megjelenése és bármi közt. Nem a kimeneti feszültség függvénye hogy fűrészel-e az MP2565, se nem az áramé. Egyszerűen néha csinálja, néha nem. Mondjuk ezt legalább reprodukálhatóan, bár ez nem vigasz. Szóba jött másik step-down vezérlő használata de egyrészt nincs biztosíték arra hogy másik nem csinálja ugyan ezt, másrészt nincs arra kapacitásom hogy 4-5 új példányt tervezzek, megépítsek és teszteljek. Sajnálom a dolgot mert egy rendkívül jó kis tápocska lett volna. Nem szoktam fejlesztés alatt álló áramköreimnek a kapcsolási rajzát közzé tenni, de most kivételt teszek mert hátha van esetleg valaki vállalkozó kedvű akinek van energiája és affinitása ezzel foglalkozni. Én már így is túl sok kapacitást áldoztam rá a fontosabb projektjeim kárára. Szerk.: Ahogy látom a fórummotor nagyon lekicsinyíti a képet, itt van az eredeti felbontással: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2015
Maga az MP2565 jó lenne viszont ebben a beállításban nem .
100mA-es kimenetnél nem jelentkezik számottevően ez a jelenség amiről írsz , de már 1A-es kimenetnél már igen .Érdekes , hogy viszont már 2A-es kimenetnél már kevésbé mint 1A nél. Ennek az ic nek a kimenetére tennék egy meghajtó fokozatot , hogy ne keljen annyira kihajtani az ic - t . Ha már bele fektettél ennyi energiát , talán ez még belefér.Na meg szerintem úgy sem fog békén hagyni a dolog , amíg élet képes nem lesz.
Sajnálom hogy így alakult. Köszi a kapcsolásirajz megosztását.
Heló.
Elsőnek nem az IC-ben keresném a hibát Kissé furcsa ahogy megoldottad a visszacsatolást és erősíteni a sönt jelét és szerintem a fesz visszacsatolásból is lehet baj, így hogy nem differenciálisan van visszacsatolva. Főként amiatt, hogy az MP a DGND-re van kompenzálva míg a hibaerősítők mint AGND-n futnak. A kettő közt pedig ott van a sönt ugye ami terhelésnél eltolja az egészet egy kicsivel. Bár ezt így nehéz végiggondolni fejben lehet aztán így is jó. A másik még, hogy próbáltad szimulálni csak a visszacsatolásokat impulzus terheléssel? Mert ott an a 10nF 56k-15k integrátor a fesz visszacsatolásban + még az IC nek a 150k-220pF ami kettős törést okoz a szabályozásban és bizony begerjedhet. Nem tudom most mennyin fut a kapcsolófreki, de ha a visszacsatolás nem stabil akkor a lengő szabályozás miatt simán lehet a kimeneten fűrész. Ez pedig nem feszültség függő egyáltalán. Lehet hogy 2V on stabil de 5V felett mr rossz. Ha van egy kis terhelés akkor pedig 10V ig semmi probléma. Nekem is van egy tervem ilyesmi tápra amit szándékozom megcsinálni. Nem tudom melyik szimulátort használsz, de én összeraknám a helyedben akár matematikai blokkokból vagy valós műveletiből mindegy, belerakni az IC RC kompenzálását is meg a step down késleltetését is ns-ben megadva. Számítógépen sokkal gyorsabban rá lehet jönni a hibára már ha valóban ez a baj. Kicsivel nagyobb L-t használtál ami ad még némi + kérleltetést a visszacsatolásnak és még könnyebben gerjedhet. Én ezt gyanítom. üdv. A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2016
Jól látom, hogy TL431 csinálja a referencia 2,5V-ot?
Normál A típusnal 1% a tűrése ami 1V nál 10mV és a hőmérséklet driftje elég kaki. 16-bites DAC mellé az elég kevéske. Sokkal precízebb referencia kell oda ha 16bitet szeretnél.
Nem csupán annyi történt hogy a fenti kapcsolási rajz szerint megépítettem az áramkört, majd kipróbáltam, konstatáltam hogy sz*r aztán annyiban hagytam.
Mindent megpróbáltunk Skorival ami csak eszünkbe jutott. Kipróbáltuk más értékű és felépítésű fojtókkal, leválasztottuk az egész OPA-s szabályozókört hogy az MP2565 csak önmaga szabályozzon, variálgattuk az MP2565 kompenzációját, lassítottuk a szabályozó OPA-t (akár brutális mértékben), cserélgettük az OPA-t, de még a segédtáppal is variáltunk, hátha az visz be valamit. Én személy szerint a kapcsolóüzemű tápokhoz kevésbé értek, Skori sokkal-sokkal jobban de még ő is azt mondta a nap végére hogy inkább hagyjuk ezt az IC-t. A földvezetékek kialakítása nagyon alapos átgondolás eredményeként született. A tápnak ezzel a kialakítással működnie kell, és a valóságban működik is. A kimenetén a feszültséget teljesen stabilan tartotta (tartja) a terheléstől függetlenül, csak mint írtam néha nekiáll fűrészelni az MP. Szimulációra Tinát használok, de ezt az áramkört nem szimuláltam hiszen az MP2565 nincs meg benne. Igen, TL431 a referencia. A driftje lehet vita tárgya de a helyzet sajnos az hogy bárcsak ott tartana ez a prototípus hogy már csupán ezzel kelljen foglalkozni. A 16 bites DAC nem azért 16 bites mert szükség lenne a 16 bites felbontásra. 14 bit is elég lenne, csak a PIC-ben 16 bites van. De sajnos mindegy is mert mint fentebb írtam; stabil DC alapjel előállítására alkalmatlan. Ha működne a tápocska akkor amúgy 10mV-os és 1mA-es felbontást szerettem volna, ehhez bőven sok a 16 bit. Szerk.: Ja igen, az MP2565 893kHz-en ment. A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2015
Értem.
Bár ezt az IC-t nem ismerem, de szoktam olvasgatni a DC-DC konverteres topikot is és rendszeresen építenek LM2574 meg hasonló konvertereket ami nagyon hasonlít ehhez. Annyi bizonyos, hogy rossz nyákkal tudnak elég fura dolgokat művelni ezek az integrált vezérlők mivel 1 tokon belül van a szabályozás is és a teljesítmény fokozat ami rossz vonalvezetéssel katasztrofális dolgokat művelhet. Látom kétoldalas a nyák de gondolom most nincs furat galván a sárga szakaszon elég sok zavart termelhet a kompenzáló körbe. Próbáltad légkötéssel direkt csillagba összehozni a 6-5-4-3 lábak GND-re menő cuccait? Amit most látok a képből hogy a COMP láb pont bemegy a bemeneti kondi betápvezetékére. A sárga részen elég durva zajt ad a COMP-nak.
Ezeket az IC-ket csak a Chipcad-nél lehet beszerezni? Sehol máshol?
Szia! Nagyon jó szerkezet lenne pedig, kár érte. Nem nagyon értek hozzá, de nem lenne megoldás, ha a step-down csak előszabályozna és kapna egy áteresztős fokozatot is? Már ha van a pic-ben annyi tartalék, mert úgy látom kevés szabad lába maradt. Nyilván vannak fontosabb projektek is, de egyszer, ha időd lesz rá érdemes lenne újra elővenni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |