Ez csak annak jelent gondot aki nem tud beforrasztani egy diodat meg legalabb egy tranzisztort.

Nem. Ez annak jelent gondot aki nem tudja hogy kell bele, és csodálkozik amikor kiolvad a bizti, vagy kijön belőle a füst.

Igen talalsz itt tobb megoldast is . Anno en is duplat epitettem 2x50 Volt 2x5 A .igaz felelmetes bordakkal es mefelelo ho vedelemmel ellatva .

Jo legyen igy!

Neked nem gond, ha azzal fűtöd a lakást is, a szomszédba az erőmű.

Nem kell ahhoz eromu es nem mindig kell azt futeni .Sok ember sok esetben felre magyarazzak a labortapot .sosem ertem miert kell elriasztani barkit is az epitestol . Szerintem egy labortaprol senki nem akar tartosan uzemeltetni semmit .ennek nem az a feladata .
Szinte minden nap hasznalom es oly ritka eset amikor olyan be allitssal dolgozom amikor futene. Ahhoz hogy futson alacsony feszultseg kell es nagy aram .

Bocs, viccnek szántam.

Nem rad ertettem csak valaszoltam sorban....

Idézet:
„..alacsony feszultseg kell es nagy aram..”

Vegyunk egy akkus furot es jarasuk a taprol.
50V-18V =32V es legyen valami ereje is 5A a limit. ez egybol 160W elfutendo teljesitmeny!
S akkor ez csak egy a sok-sok lehetosegbol
Mielott felre ertenel en nem vitatkozom, csak a kisebb az neha több analogiajat probalom jelezni

Igazad van. Nem is az építéstől akartam elriasztani senkit isten ments. Persze nyilván nem 24 órán át akarja használni 50V/5A-en.

Es ezzel.mi a gond? Szamtalan estben hasznalom csovek futesere na ott 6,3 Volt es 4-5.A. A tapom 2x55 volt amit tud .A nyers pufferelt fesz 60 volt . Sosem volt gond a melegedessel . Hozzateszem rendes hutessel es nagy meretu bordakkal hovedelemmel ventilatorokkal ellatva.

Szintén megépítettem az Alkotó féle tápot, 2X50V, 2X5A. Ventillátorral kell hűteni (brutál nagy borda), de így kezelhető akár csúcsban is .

Üdv!
Én használtam, javítottam egy labortápot 0-72V 0-20A tud. Brutális teljesítmény (megemelni is) Keletnémet (már Német) kb 160-ért láttam a kvaterkán is Statron 3256 néven. felraktam a rajzát, de ha kell át is küldöm. Az eredeti soft-off, pre-set, meg minden.Kicsit más elvek szerint dolgozik mint amit itt tárgyalnak, nekem eddig ez analóg tápban a hitech. Nem a két fórumtársat akarom leszólni, nagyon profi melót végeztek, de ha még egyet csinálok ilyen lesz az utolsó. Ez egy kicsit másképp működik. Alap egy brutál trafó dimmelve optón keresztül,(alapon 90V DC) áramkorlát 3db 2N3442 (A rajzán más van) aktív hűtéssel. Minden féle eszközt hajtottam vele, napelemet, akkuját helyettesítettem inverter kipróbálásához az elektronika elnyűhetetlen.(A hibája, amiért beküldték gyári trafó primerjében a hőbizti szakadt meg, végül a németek olcsóbban küldtek gyárit, mint itt újratekerték volna)

Ha tudom, hogy ekkora vitát robbantok ki..
Nos, félreértés ne essék. Először is, én is gondoltam rá, hogy hozatok még egy tranzisztort, meg 2db 0,1ohm 5W-ot, és bekötöm a tranyókat párhuzamosan neki, úgysem lenne a nyákba ültetve, hanem 3-5cm-es vezetékekkel kivezetve a hátlapon lévő hűtőbordára.
Nem egy profiról van szó, viszont elég értelmes ahhoz, hogy megértse, nem szabad rövidre zárni és felcsavarni az áram potit, hiába jó poén a hűtőbordán való tojás sütés. Persze ez egy nagyon végső eset, de hogy őszinte legyek, tudom, miről van szó, égettem le a fél LM234-es tápomat egy feltekerve hagyott áram poti melletti véletlen rövidzár miatt.
Nekem ez már nem elég, pedig tudom használni a labortápot. Pont ezért álltam neki megépíteni Attila86 SMPSII labortápját, mondván ha teljesítmény kell, akkor jöhet a nagytesó.

A tranyó párhuzamosítást jól gondoltam, igaz? Módosítás nélkül beköthetek egy másodikat is, csak az emitterekbe tegyek egy-egy 0,1ohm 5W ellenállást?
A védő diódát pontosan hova köthetem? A végtranyóval párhuzamosan, hogy az anód az emitteren, a katód pedig a kollektoron legyen? Esetlen záró irányban a kimenetre, és utána egy olvadó biztosító?

Köszönöm szépen a gyors segítséget!

Szia! Ez túl ismerős volt, aztán rájöttem, hogy én is ezt építettem meg úgy 5-6 éve. Nekem eddig bevált. Sok fordulatú potival, vagy kettős durva - finom potival is jól lehet használni. Edison14 fórumtársunk pedig a linkelt cikkben megcsinálta ezt úgy, hogy több végfok tranzisztort hajtson meg. Bővebben: Link
Az feltűnt hogy az általad csatolt kapcsolásban 5.1-es zener van, a cikkben és az enyémben 5.6V-os referencia feszültség létrehozásához. A napokban nézegettem a zenerek hőfok függését, a kettő között van a váltás negatívból pozitívba. Az adatlap szerint az 5.1-es érzékeny a legkevésbé a hőmérséklet változásra.

Lassan de biztosan készül az első labortápegységem, ami egy LM723NC-n épül. Majd ha jobb idő lesz kap egy festést és az előlapja egy matricát.

Akkor nem építeni kell, hanem gyári tápot kell venni súlyos ezresekért. Vagy megépíteni azt az áramkört amit már számtalanszor belinkeltem. Ha valaki a tápját úgy tervezi meg, hogy arról Ő tartósan szeretne valamit járatni, akkor vagy batár hűtőbordát tesz a hátára esetleg ventilátorokat (ez nem feltétlen megoldás...), vagy épít hozzá előszabályzót. Én speciel a tápjaimat minden esetben úgy tervezem meg, hogy azokat terhelni is lehessen jelentősebb melegedés nélkül, mivel sosem tudhatom, hogy később mit kell majd a kimenetére akasztanom. Gyakran hoznak hozzám autós erősítőket is, oda meg bizony kell a 10-15Amper is.

Márk: A tranyó nem probléma úgy kell bekötni ahogy mondod. Emitter ellenállásnak inkább 0,22Ohmot használj. Elég a 2W-os, a diódát meg tessék a táp kimeneti hüvelyére forrasztani záróirányban, mert annak ott van a helye, nem véletlen nem került rá a nyákra. Ha megnézel egy gyári tápot, gyakorlatilag semelyiknél nincs a panelbe ültetve a védődióda, mindnél a kimeneti hüvelyen van. Tehetsz védő diódát a tranyókkal párhuzamosan is. Anód az emitter ellenállások után, katód a kollektorokon.

Szia! Röviden le tudnád írni, hogy miért jó vagy jobb, ha védődióda a kimeneti hüvelyen van és nem a nyákon?

Üdv!
Két csatornás labortápot építek Alkotó v2.7.4b panelokkal.
Az összeszerelésnél vettem észre, hogy nincs a panelon DC on-OFF visszajelző led, csak az áramkorláté a panelon.

Lehetséges valahogy rákötni egyet, és ha igen, hova kössem?

Már kész az előlap is hozzá, úgy terveztem, hogy a banán aljzatok fölött világítana egy zöld led, ha épp aktív az a kimenet, ehhez kéne a visszajelző.

Kétáramkörös kapcsoló: Az egyik áramkör a DC-OFF -ot kapcsolja a tápon, a másik egy led -et az előlapon.

Ha tiltod a kimenetet, akkor a rákötött feszültségmérő is nullára fog beállni. Ez elég jó visszajelzés.
De ha valamiért mégis akarod, akkor Hp41C ötlete jó.
Most belegondoltam egy kicsit, és még egyetlen tápegységen sem láttam ilyen visszajelzést. Miért jutott eszedbe? Miben látod a hasznosságát?

Üdv!
Hp41C ötletére én is gondoltam, és ilyen is a kapcsoló, csak meg akartam kérdezni, nem lehet-e esetleg kevesebb kábellel megoldani.

Igaza van Alkotónak, a feszültségmérő tényleg mutatja.

Annyi a hasznossága, hogy szerintem jól mutat, és az előző, proli007-féle tápomon is volt ilyen visszajelző, így reflexből fúrtam ezen is lyukat neki az előlapon , így be kellene tömni valamivel.

Elég egy váltó kapcsoló is. A közepe megy a földre, az egyik állás a DC-OFF -ra, a másik (esetleg egy tranzisztoros inverteren keresztül) a LED -re.

Sziasztok!
Atilla86 labortápegységét készülök után építeni. Bővebben: Link
Szeretném kikérni a véleményeteket, hogy ez a gyűrű így megtekerve (menet menet mellett), vajon megfelelő lesz-e 10A áramnak.
Itt kérdeztem először, de úgy olvastam, hogy inkább ebbe a topikba tartozik ez a táp, igy inkább itt folytatnám.

Szkúb, ez a táp nagyon jó, de.. 12V-tal nagyobb a legkisebb bemenő AC feszültség, mint a szóban forgó kínai tápnál, és az ismerősömnek, akié lenne a tápegység, még véletlenül sem kell 80V, a 30 is bőven elég.
A 0,22ohm-ot még értem, de a 2W-ot már nem, kb kétszer annyiba kerül az 5W-os kerámia ellenállás, és sokkal strapabíróbb.
A kimenetre kapcsolt diódával csak az a bajom, hogy ha fordított polaritású feszt ad a kimenetére, ami véletlenül erősebb a diódánál, ellövi a diódát és után az egész tápot is. Jobban tetszene az az ötlet, hogy közvetlenül a kimeneten egy 5A-es olvadó biztosító, és utána ide jön a >10A dióda.
Mi van, ha eldobom a gyári tranyót, és teszek neki 2db 2N3442-t? A kettő elméleti maximális értékei 20A és 234W. Ezek egy jó nagy hűtőbordával, ventilátorral fújva 90W-ot szerintem simán elfűtenek.

Még mindig érvényben van az az ökölszabály, hogy ha örökre tervezel, akkor 25-30W-ot kellene egy félvezetőre maximum rábízni. Ha ennél többet kap, rövid időre elbírja a túlterhelést, de én 10 percnél tovább nem üzemeltetném a tápot.

Lényegtelen, mekkora az AC fesz, akkor olyan kapcsolást kell választani, minek a segédtápja külön van. Pl.: RT-s labortáp tökéletes ilyen szempontból, vagy az Urbános labortáp amit Attila86 favorizál. Ezeket lehet tetszés szerint társítani előszabályzókhoz, módosítgatni lehet nagyon sokrétűen. Ha nem tudja használni, épp azért kell precízebb tápot építeni, amit akarva sem tud elnyüstölni. Az előszabályzó nem csak a használat közbeni veszteségeket képes kompenzálni, nagyon jó célt szolgál(hat) abban az esetben is, ha a tápot túlterhelik, vagy rövidre zárják. Szerintem érdemes ezt a dolgot meggondolni. Lehet biztosítékot tenni a kimenetre, de ebben az esetben is jól szerepelne egy előszabályzó. Én értem, hogy nem kell neki hű de nagy teljesítmény, de hidd el, kis feszültségnél, vagy kis áramnál is, fog disszipálni az a táp, nem is keveset, lehet, hogy ide már a nagy hűtőborda és a ventilátor sem jelent olyan jó megoldást, régen próbálkoztam vele, jól meg is szívtam! Az én tápom hátulján egy 12x5cm-es hűtőborda van, 3A 30V-ot tud. 8Ohmos terheléssel órák után is csak langyos a borda, és nem tudom tönkretenni, relés előszabályzó van benne.

Ja! Egyébként nem is ahhoz a táphoz gondoltam az előszabályzót megépíteni, amihez valójában tervezve lett. Isten mentsen, ugyan is tapasztalatom szerint, mint azt le is írtam: Nálam 8VAC a minimális bemenő feszültség, sajnos ebben a tartományban az a táp megbolondul. Viszont a RádióTechnikás (V1.4.2) labortáp kiválóan üzemel akár 0,6V feszültségkülönbséggel is, hála a fix nyitófeszültségnek, és a teljesen külön táplált vezérlőrésznek, arra ilyen problémák biztosan nem lesznek sose, tehát mint vezérlő elektronika, azt ajánlom szemrevételezésre és működés értelmezésre, pofon egyszerű táp, hiába az első ránézésre elénk tárulkozó látvány, és nagyon sokrétűen lehet módosítgatni tetszés szerint, vagy kiegészíteni ha kell valamivel. Az előszabályzó meg gyakorlatilag bármilyen táppal párosítható. (-lehetne, aminek a vezérlése nem borul fel az alacsony bemenő feszültség miatt.)

A 8ohm-os terhelés meg se kottyan a tápnak. Gondolom 3A-t folyattál, ahhoz 24V kellett, tehát a tápban maradt sacc/kb. 12V 3A = 36W. Az két félvezetőnek laza meló, de még 1db is majdnem elviszi. Inkább rakd a kimenetre a multimétered árammérés módban (vagy sima vezetékkel rövidre zárni a kimenetet), állítsd be a tápon a 3A-t. Ekkor kb. 0.1-1V lesz a kimenő feszültséged, kábelvastagságtól függően. Ha ekkor bírja a tápod az órás tesztet, akkor korrekt! Olvasom, hogy relés előválasztós a tápod. Ha van találsz olyan kimenő feszültség értéket, ahol a relék még nem váltanak lejjebb, megkeresed, hol a legnagyobb a különbség a bemenő és kimenő feszültség között, és ott is tesztelsz 3A mellett.