Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem ket utasitassal meg lehet. Meg meg egy kicsi a sallangoknak.
clr mem btfsc adat,bitx setb mem,bit0 btfsc adat,bity setb mem,bit1 .. .. es a vegen a mem-et kiirod a portra. De egyebkent az egeszet nem ertem, hogy miert kell bitenkent osszevadaszni valamit. Valami okosabb szervezessel nem lehetne ezt elkerulni?
Sajnos nem tudom okosabban megoldani, ha csak nem gyártatok le egy 3-4rétegű nyákot egy vagyonért, mert akkor meg lehet oldani a bitsorrendben a dolgot.
Töröltem a képet... A baj, hogy nem tudom úgy szervezni a vezetőket, hogy proton belül bitkövetéses legyen. Igen rossz a flash memória lábkiosztása és ügye 44láb-ról beszélünk amiből 16 az adat láb, 19láb a címzés amit mással címzek, és persze ott vannak még az alap lábak amelyeket be kell kötnöm és persze az egyéb memória engedélyező lábak.. Egyszerűen nem tudom jobban átszervezni a nyákot, így is a mostani már a 3. verzió 2 rétegben.. A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2016
Az atkotes sem ordogtol valo.
Byte-os vagy word-os iras lesz? Most nezem a chipet - ennek ALOMSZERU kiosztasa van, szerintem kivanni sem lehet jobbat. Egik oldalon csoportosul a cim, a masikon az adat, ha megnezed, pont ketoldalasra optimalizalt. Milyen PIC-el hajtod majd? A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2016
Igen a chip felső felébe van a címzés ami elég jól van csoportosítva, de az alsó felében az adatlábak, az egy borzalom.
PIC18F442-vel akarom hajtani, 10MHz-es kristállyal és persze 40MHz-re felhúzva.. Ezért is volt kérdéses, hogy melyik a gyorsabb, a MAKRO vagy egy függvény. Nyilván ennyi lábat kiosztani nem egyszerű még 2 oldalas nyákon sem... Gondolni kell az egyéb áramkörökre és az adapterre kijövő vezetőkre is.. A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2016
OK, de melyik tokozasu chipeket akarod hasznalni?
Ha minden kotel szakad, akkor a labakat at lehet forditani, hatara vagni es tukrozve mehet az egesz. Meg neha fel kell adni mondjuk a Vcc bevezeteset, majd atkotessel bejon. A DIP eseten rengeteg lehetoseg van kavarogni a labak kozott. En egyoldalas NYAK-okat szoktam tervezni es altalaban 1-2 atkotessel megoldom. SMD lesz egyebkent? Milyen technikaval keszul a panel? Mi a minimalis vonalvastagsag? Egyebkent arra gondoltal-e, hogy masik PIC-et hasznalj? Ez egyedi project vagy sorozatgyartasra keszul? Segitene egy terv, bmp-ben feltehetned a NYAK rajzot ide. Varjal csak, ADAPTERT emlitettel? Mert az a harmadik dimenzio, kihozod a labakat, ahogy neked tetszik, aztan madzaggal osszekotod az adapterhez.  A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2016
SMD-ben készül, nem sorozatgyártásra.
Mivel 2 oldalas lesz, így úgy kell legyártatnom majd a prototípust is. 0.3 lesz a legkisebbik vezető. Küldök linket a képről, bár már a projekt egy előre haladott szakaszán akartam mutogatni..  Nem gondoltam másik chipen mert ez van itthon, amúgy lehetne persze más is, de ezzel is meg kell tudjam oldani. Az AM29F800 törlését, írását, kell elsősorban megoldjam. Az adapter úgy értettem, hogy egy kazetta lesz ami egy memóriát tartalmaz ami persze újra írható. Ezért a sok láb és sok vezető... 2x32 pin + a PIC és még néhány IC ami a címzésben fog segíteni.. Ez a része meg is van, a memória kezelése nincs még meg.. Ha tusz segíteni a memória kezelésében akkor folytassuk itt: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2016
Sziasztok!
Kezdő vagyok ebben a témában, szeretnék egy kis segítséget kérni. Van egy PROPIC2 égetőm, amit ICprog-gal használok. Minden égetésnél a következő hibaüzenetet kapom: "Verify failed at address 0000h". Na most az érdekes dolog az, hogy ennek ellenére a próbapanelen tökéletesen működik a PIC minden programmal amit írok, de azért érdekelne hogy akkor mégis miért kapok hibaüzenetet. Köszönöm a segítséget.
Nézd meg a kódvédelmet a config biteknél. A CP off legyen.
Bővebben: Link
Állítsd be a kívánt paramétereket, és a litát vesd össze a Hestore kínálatával.
16 lábú PIC nincs. Van 6, 8, 14, 18, 20, 28 és 40 lábú (az utóbbi széles kivitelű), ezekből válassz!
Sziasztok!
Régebben elkezdtem tanulni PIC-et programozni C nyelven XC8 fordító mellett. Ma láttam, hogy az XC8-ban létre lehet hozni C++ main fájlt is. Gugliban sok hasznosat nem találtam, de ezek szerint lehetséges C++ nyelven is programozni már a PIC-eket? És ha igen, akkor tud valaki az induláshoz egy kis segítséget? Mert már kapásból az XC8 által generált main fájl sem fordul le...Ezt a forráskódot kapom kezdésnek:
És ez a fordító panasza: Idézet: „make -f nbproject/Makefile-default.mk SUBPROJECTS= .build-conf make[2]: *** No rule to make target 'build/default/production/main.o', needed by 'dist/default/production/cppteszt.X.production.hex'. Stop. make[1]: Entering directory '/home/marci/MPLABXProjects/cppteszt.X' make[1]: *** [.build-conf] Error 2 make: *** [.build-impl] Error 2 make -f nbproject/Makefile-default.mk dist/default/production/cppteszt.X.production.hex make[2]: Entering directory '/home/marci/MPLABXProjects/cppteszt.X' make[2]: Leaving directory '/home/marci/MPLABXProjects/cppteszt.X' nbproject/Makefile-default.mk:78: recipe for target '.build-conf' failed make[1]: Leaving directory '/home/marci/MPLABXProjects/cppteszt.X' nbproject/Makefile-impl.mk:39: recipe for target '.build-impl' failed BUILD FAILED (exit value 2, total time: 356ms) ”
Valamit félre olvashattál, csak a PIC32 -knél van C++ programozási lehetőség.
Akkor miért van az, hogy létrehozok egy projektet 8bites pic-el és a source fájloknál jobb gomb, add file -> other-nél felajánl c++ main fájlt is?
Pontosítanék: Az XC8 és az XC16 (jelenleg) nem támogatja a C++ nyelvet. Az XC32 -nek van (regisztráció után) letölthető C++ verziója is. Más PIC családokhoz a SourceBoost C++ fordítót lehet felhasználni: Bővebben: Link
Idézet: „BoostC++ Pro License US $199.95”
Azért azt nézd meg, hogy ADC legyen benne!
16F684, 16F88, 16F690, 16F883 - 16F887, 16F1826, 16F1827, stb.
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2016
Az adatlapból idézve:
Idézet: „Analog comparator module with: - Two analog comparators” Akkor ezeket a komparátorokat nem is lehet használni analóg alkalmazásra? Vagy kiegészítő áramkör kell a bemenetükre? A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2016
Az analóg komparátor legfeljebb 1-bites ADC-nek tekinthető.
 Az igazi ADC meg általában 10 bites felbontású, azaz 0 - 1023 közötti értéket ad vissza: a bemenő feszültséggel arányos számot.
Első körben azért nem ártana tisztáznod a fogalmakat, mert így elég nehéz dolgod lesz:
Itt a lap közepe táján egy mondatban leírja mi az A/D és mi a komparátor.
Azt értem mi a különbség a két áramköri elem között. Csak a PIC -ben nem értem a működését. Akkor ezek szerint a "sima" komparátorok után nincs ADC?
A komparátor kimenete két állapotú, azaz vagy 0, vagy 1. Ezért nem kell a kimenetére ADC.
Ha a '+' bemenetén magasabb a feszültség mint a '-' bemenetén, akkor 1 lesz a kimenete, ha alacsonyabb, akkor meg 0. A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2016
Sziasztok. Szóba került itt a komparátor. Felötlött bennem, hogy mire is lehetne használni a komparátort. Arra gondoltam, hogy még akár mérni is lehetne vele feszültséget. Van egy elgondolásom. Nem próbáltam még. Arra gondoltam, hogy a '+' lábra kötöm a mérendő feszültséget, a '-' lábra pedig egy RC szűrőt, amit egy harmadik lábbal pwm üzemmódban hajtok meg. A pwm legyen mondjuk 8 vagy akár 12bites. Elkezdem a kitöltési tényezőt növelni. Mikor a komparátor átbillen, akkor csak el kell menteni a pwm értékét. Így már ki lehet számolni, hogy a '+' lábon mekkora a feszültség.
Működhet ez? Vagy már ezt előttem valaki kitalálta? Igaz hogy láb gyilkos, de ha van szabad láb akkor miért ne? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
