Nem A jött ki, hanem W. Kicsi tápegységed ahhoz a lámpához. Legalább 15 A-es tápegyég kellene az izzólámpa kis hidegellenállása matt.

Régebbi típusú, lehetőleg fokozatkapcsolóval szabályozható, legalább 6 A-es akkutöltőt.
Elektromos alapképletek (egy része): P=U*I, I=P/U, U=P/I.
P-Watt, U-Volt, I-Amper.

Es ha szerzek egy H1 es, de led izzot, ami max 5W-os, akkor joval kisebb teljesitmenyu tapegyseg is eleglenne, ugye?

Pontosan.

Rendben!!! Nagyon-nagyon szepen koszonom a gyors, es kimerito valaszt!
Udv.eter

Ha forgótükrös a lámpád, akkor ott van még a motor is néhány amperrel...

Minden tranzisztort,és diódát,ellenállást kimértem,és azok jók,mint alkatrészek. A puffer kondi egy kicsit gyengélkedik. Ahol az 5.8v bemegy,és egyenirányítva van ott a kondenzátor gyöngélkedik. Majd próbálom a méréseket ezen a héten megcsinálni, csak még próbálom értelmezni az írást, mert amúgy nagyon jó,és értem is mint hogy van,csak át kell látnom rajza legyütt

Üdv!
Kaptam egy Tebechop tápegységet. Gyakorlatilag ingyen volt, mert nem működik. Szeretném működésbe hozni. Elég combos darab, ismerős tudta, hogy hobbyból forrasztgatok és hozta alkatrésznek
Ez volt a bevezető. A hiba az, hogy rádugom a tápot, és teljesen süket. A kijelző és a ledek sem csinálnak semmit. A burkolatát leszedtem, addig sikerült kimérnem, hogy az egyenirányító után 305 V van(222V volt a bemeneten).
Az első kép az előlap, így van ha van benne tápkábel, ha nincs. A második képen a belseje van, a 4 db nagy kondi mellett az alu lefogatók alatt van 7 darab irfp460, azok körül mértem a 305Vot.
A tudásom kb eddig tartott, nem igazán tudom merre induljak tovább....
Ha bárkinek van tippje merre induljak, megköszönném.
Üdv!

Hello! Én a kapcsolóüzemű táp topikba tenném fel a kérdést, hátha ismeri valaki. Mert ha nem valami triviális hiba van benne, akkor nem lesz ez egy "sétagalopp". De még az is lehet, hogy ha az előlapi csatlakozó nincs feldugva valamire, el sem indul a táp. Mert ránézésre ez valami leginkább valami távközlési rendszer eleme lesz.

Igen, távközlési tápegység. Legalábbis google barátom erre jutott. Na, azért egy dugás nélküli hibakód a kijelzőre csak jöhetne.... Aztán lehet nekem vannak túl nagy elvárásaim.

Az ilyen tápegységek általában elindulnak már attól is, hogy 230 V-ot látnak. Ha nem így teszi, javaslom, szedd szét alkatrésznek, mert ha azt mondom, hogy összetett (megerősítve proli007 ajánlását), akkor nagyon enyhén fogalmazok. A méretéből ítélve nem egy mai darab. Esetleg nézd át alaposan, nincs-e forrasztási hiba benne, de én nem fordítanék rá sok időt.

Nem láttam elég jól - csak kérdezem - a távközlős célú tápok 48V-al dolgoznak - lehet innen kellene elindulni? Megnézni a kondik feszültségértékeit stb.

Én is úgy látom, hogy 48V - 33A: komoly darab. Itt egy katalógus: Bővebben: Link.

Erre a katalódusra én is ráleltem. Szerencsére a tápegységnek sehol a neten nem leltem fel a kapcsolását, szóval még abból sem tudok kiindulni, gondolom "titkos". Ez az "1800" as, csak egy régebbi kiadás. Arra gondoltam, hogy esetleg a bemeneten a kondik nem lehetnek-e problémásak? Persze ahhoz kéne egy ESR mérő. Mindenképpen szeretném megjavítani. Nem látok benne égést, vagy komolyabb sérülést, de ha kell akkor nagyítóval átnézek minden SMD alkatrészt égési nyomokért. De ha jóltudom elsőkörben a kondikat illik kiforrasztani és megmérni(vagy olcsó kondi esetében szimplán cserélni) őket.

Üdv!
Szkópod van? Ráindul? A primer oldalon a fesz kb jó is lehet. ESR mérő is hasznos lehet in circuitos ha lehet, legalább a panelt nem kell nyúzni a kondik kivételével. Az Irf-et ha kiveszed ahhoz nem árt ha van egy alkatrész teszter. Először a feteket, meghajtóikat nézném meg. utána érdemes szkóppal megnézni bekapcsoláskor beindul e a gép, leválasztó trafó igen ajánlott a primer fesz alatti vizsgálatához! Ja egyszerű ohm mérővel még érdemes ránézni a kimenetre is nem zárlatos e. szoktak záró irányba Schottky diódát VDRt berakni védelemnek. Ha zárlat van a védelem leállítja pár impulzus után a primert egyéb károsodás érdekében. A visszacsatolást általában optóval oldják meg az is hozhat offot. A vezérlő, meghajtó IC-k adatlapja (goglival) segíthet A Így látatlanba, messziről ennyit.Ha elindul utána érdekes lesz a tápfeszt variálni. Valóban a kapcsolóüzemű topikba inkább való a téma mert ez a táp az.

Próbaterhelés is kellhet neki. Sok táp el sem indul terhelés nélkül.

Az ilyen tápegységek elindulnak (naponta mozgok közöttük). A probléma ott van, hogy ehhez képest egy jobb számítógépes tápegység is csak egy villogó LED kategória. Az ilyen tápegységek agyba-főbe vannak bonyolítva éppen a védelem és a külső vezérelhetőség miatt, nem gyerekjáték a javításuk. Kivéve persze ha az ember ráhibázik valamire. Könnyen lehet, hogy vezérlés nélkül nem kapcsol be, de nem jellemző, mert akkor is mennek, ha a vezérlő elromlik.
Ezek a tápegységek szünetmentes rendszerek részei. Az akkukat nem lehet végtelen nagy árammal tölteni, a kimeneti feszültségük nagyon finoman szabályozhatók kb. 40 és 60 V között, az akkuk feszültségétől függően. Tehát ez a tény sem egyszerűsíti a működésüket...

Szkópom akad. De, hogy mit hol mérjek kicsit nehezebb dió. Ohm mérővel rámérve a kimenetre, ha jól sejtem a kimeneti kondikat mérem. 0ról elkezd felkúszni az érték, és kb 1,4 kOhm nál megáll.
Értem én, hogy gőzgép... Átmehetünk a kapcsoló üzemű topikba is, ha gondoljátok.(Csak melyikbe?

Távközlő műszerész az alapszakmám. Több mint 10 évet dolgoztam szünetmentesekkel, akkukkal. Mobiltelefon adótorony töltőket is láttam már elég közelről. Huawei, Nokia. Antenna Hungáriának is szállítottunk be tápot. Jónak mondod Én biztosan nem szöszölnék vele sokat, mert hobbi célra - felesleges.

Elindulni a topológiából tudsz, meg a vezérlő típusából. Ha ismered a működését akkor ki lehet kötni az összes körülötte lévő kiegészítőt, és életet lehet lehelni bele. Tegnap egy olyan invertert élesztettem fel amit bontásra hoztak, és még az IC-k felirata is gyárilag le van csiszolva. Csak nem tudta a gyártó hogy kivel "szórakozik", mert már mindkét IC-t beazonosítottam.

Akkor nem zárlatos v nincs a kimeneten védő, védődióda. A primer körnél ahogy Ge Lee mondta a miután a feteket megnézed, ki is veheted, megmérheted. (Vagy két műszer, az egyik az elem is lehet, vagy alkatrész teszter kell hozzá). Utána beazonosítod a gate ellenállást vissza követed a vezérlőkig. Ha tápot adsz nekik pár impulzust le kell adniuk induláskor ha még életben vannak. Ezt többször is ismételheti. Ha nem akkor valószínűleg csere. Ha igen lehet visszacsatolást (szabályzáshoz) leellenőrizni. Na van leválasztó trafód akkor azon keresztül indítva jó alkatrészekkel 4-5V körüli impulzusokra el kell indulnia és a trafó túloldalán is meg kell jelenni az impulzus sorozatnak. A Primer oldalon óvatosan a szkóppal is!

Sziasztok!

Megtudnátok nézni a mellékelt kapcsolást?
Leszimuláltam ott működött az áramkorlát, max 5 A-től 0 A-ig szépne szabályozható.
A kérdés az lenne, hogy a valóságban mennyire működő képes ez a konstrukció?

Előre is köszönöm válaszotokat.

Problémák: 1ohm 6A-nál el fog égni. Ha csökkented, akkor a műveleti erősítő offsetfeszültségét számításba kell venni. A gatenél nincs soros ellenállás, nincs lehúzó ellenállás sem. A műveleti erősítő kimenetének le kell mennie 0V-ra, és tudnia kell minimum 7V-ot is, vagy 5V-hoz logikai FET-et használsz. A poti kontakthibája miatti (még akkor is, ha csak 2 év múlva lesz ilyen hiba) bemenet lebegést egy lehúzó ellenállással kellene stabilizálni. 30V 6A-nál a FET el fog szállni. Ekkora teljesítményhez már kicsit komolyabb kapcsolás kell és 6-10db FET.
Nézz inkább be a műterhelés című témába, és olvasgass.

Köszönöm szépen a válaszod.
Ez csak egy elméleti kapcsolás, emiatt a teljesítmény problémákra a megoldást nem terveztem még bele, de gondoltam ezekre. Azért köszönöm a figyelem felhívást.
Elkezdem böngészni az ajánlott témát.
Köszi!

Hello! Egyáltalán mit szeretnél építeni? Mert ez egy feszültség vezérelt áramgenerátor lenne. De a 32V-ból nem levonni kellene a zénerrel a feszültséget, hanem a vezérlőfeszültséget stabilizálni. A másik, hogy az IC számára nem kell 32V tápfesz, mert az esetleg halált okoz a Fet-nek. Mivel ha az "Uszab"-on nulla Volt feszültség van, az IC megpróbálná kinyitni a Fet-et és a 32V "megártana neki". Mivel a GS feszültség nem lépheti túl a 20V értéket. Aztán ha az áram pld. 5A-van állítva, ahhoz az R1 ellenálláson 5V feszültségnek kell lenni. Vagy is az Uszab minimum 6V kell legyen, különben nem folyhat akkora áram. 30V Uszab és 5A mellett az majd 150W hőt termelne, amit nem tudnál elvezetni a Fet-ről. Egyébként a műterheléseknek van saját topikja. (A Fet amit rajzoltál J-Fet, pedig ott helyes működéshez MOSFET szükséges.) stb..

Szia!
Ez egy változtatható feszültségű táphoz lenne áramkorlát.
Amit úgy szerettem volna, hogy az áram is szabályozható legyen, illetve a max. áram semmi esetben se legyen több 5 A-nél.

Értelmetlen. Mert a feszültség szabályzóval egyben lehet az áramot is szabályozni. Nézz körül a labortáp topikban.. De ha ez egy meglévő táp, és csak az a cél, hogy 5A felett ne legyen az áram, akkor ahhoz egy söntellenállás és egy tranyó is általában megteszi korlátnak.

Üdv.

Érdeklődnék , hogy mi a megfelelő módja 80vdc-ből 12v majdhogynem stabil (+-1 volt) max 1A elviselő, de megelégednék 600mA-el is olcsón kis méretben feszültséget létrehozni/csökkenteni. Ez egy segéd táp nélküli trafó, és erősítőhöz kellene, a kiegészítő áramkörökhöz(koppanás gátló, kivezérlés jelző, clip jelző, hangszínszabályzó, venti vezérlés) Keresgettem, de ekkora feszre nem találtam még DC DC konvertert sem.

Köszönöm.

Mehet az hálózati feszültségről is: Bővebben: Link

Szia !
Itt egy rajz, ugyan nem a Te kapcsolásod de az elv a lényeg. Tranzisztornak válassz nagyobb
teljesítményű és feszültségű típust, zener ZY12 + egy 1N4001 sorba kötve a tranzisztor bázis
nyitófeszültsége miatt. A soros ellenállást növelni kell a magasabb bemenő feszültség miatt.
Ha pontosabb feszültséget akarsz kombinálhatod, ez az átalakított kapcsolás 24 V-os zénerrel
+ egy 7812 stab. ic.