A keresztmetszete 0.24 kvadrat, ami nem igazan nyero 8A-re... Nagyon vekony.
Az ellenallasa = (0.0175Ohm * 1m) / 0.24mm2 (rószorelperá) = 0.073 Ohm/m. Ez 8A eseten 0.58V, azaz 4.66W veszteseg meterenkent.

Sziasztok!
Egy egyszerű kérdéssel szeretnék hozzátok fordulni ( Kérlek ne kövezzetek meg , tudom ,hogy van erősítős Topic de nem akartam ezzel traktálni az ott lévőket)
Ha van egy erősítő aminek 110V-os a kimenete és én a Vakerán találok olyan trafót amit úgy hirdetnek ,hogy 4 Ohm -os kimenetet illeszt 110V-ra akkor ezt a trafót én beköthetném fordítva?
Hogy a 110V-ot letranszformálja vagyis illessze a 4 Ohm -os hangfalamra?Tehát az a kérdés ,hogy megfordíthatom-e a trafót?

Természetesen megfordíthatod, mert a transzformátor oda-vissza működik. Csöves erősítőről van szó?

Igen APX 100

Én meg eddig csak olyan szalaggal találkoztam, ami 12V feszültségről működik. Egy ellenállás korlátozza az áramot és slussz.

Sziasztok,

anno a riasztós topicban próbáltam erre megoldást keresni, de tulajdonképpen értelmezésben rosszul közelítettem meg a kérést - és emiatt nem is igazán oda való, mert itt nem a riasztón van a hangsúly, hanem a nyitott kollektorok használatán és az arduino-n.

A lakásriasztóm kimeneteit szeretném arduino-val értelmezni. Egyfajta okosotthon a cél.
Azaz konkréten a riasztómnak vannak programozható kimenetei (nyitott kollektorosak), amik különböző, programozható eseményeknél változtat (lásd kép. Lehúzza 0-ra a kimentet, egyébként szakadást ad.)
Sink-elni tud áramot egyedül a leírása alapján.

Namost ezeket a kimeneteket mégis hogy használjam?

Az eddigi logikám alapján a riasztó 12V-ja és az ilyen kimenetek közé beteszek egy relét, amit majd eseménykor behúzna. Csak épp nem akar ez működni!

A kimenet és a 12V között multiméterrel mérem a 12V-ot, csak a relét (G5V2 Omron - külön táppal tesztelve működik) nem húzza be ha rákötöm!

Azaz ha valaki el tudná mondani, hogy általában hogy működnek ezek a nyitott kollektoros kimenetek, hálás lennék.

A "normally open" kimeneteknél alaphelyzetben szakadás van és a "normally low"-nál van test alaphelyzetben.

A leírása alapján mekkora áramot tud elnyelni?
Az az áram amit nem szabad átlépni, különben károsodik a kimenet. A +12V és a kimenet közé kell egy ellenállást tenni, és a kimeneti ponton mérni a feszültséget. Ez 12V (nem aktív) és 0,xV (aktív) között változik.
Ha Arduino-val használod, akkor a kimenetre egy ellenálláson keresztül kösd a mikrokontroller tápfeszültségét. Ez az ellenállás legyen mondjuk 5k ohm. Ilyenkor értelemszerűen +5V és közel 0V a két kimenő állapot. Alapállapotban az ellenálláson keresztül folyik az áram, aktív kimenet esetén gyakorlatilag semmi, mert a riasztó kimeneti tranzisztora földre húzza ezt a pontot.

Üdv!

Persze, hogy úgy marad, az MOC302x az optotriak. Ha egyszer begyújt, akkor úgy is marad amíg áram folyik rajta.

Áramgenerátoros igényű LED szalagot még nem láttam. A normál LED szalagokban három LED és egy ellenállás van sorbakötve. Ez ad egy csoportot és 12 V-ra vannak méretezve az egymással párhuzamosan kapcsolt csoportok. Fura is lenne egy ármgenerátoros igényű LED szalag, hisz minden mérethez más-más áramerősség tartozna, plusz párhuzamos kötésnél veszélyes az áramgenerátor.

Mért van hogy a lm350 kapcsolásnál 10k potninál 12v bemenő feszültségnél csak 2v jönki 4k7 potninál meg ki jön a 12? Meg változik az osztási arány? Eredetileg 2k5 poti kellne bele de az nincs itthon.

A kapcsolás

Mire tippelsz, megváltozik az osztás, ha megváltoztatod az egyik ellenállás értékét?

Rájöttem hogy meg változik. De akkor mért lehet még használni 4k7 potvival amikor eredetileg 2k5 poti lenne bele jó?

Hello! A kimeneti feszültség Uki=Uref*(1+(P1/R1)). Az Uref az LM358 belső 1,25V feszültsége.
Tehát nagyobb poti esetén nem lehet kisebb. De 12V bementi feszültségnél sem lehet 12V, mert az IC-nek a ki és bementi feszültsége között minimum 2V feszültség szükséges. Vagy is Ube=12V-nál, a maximális kimenti feszültség 10V lehet. Ha pedig aP1/R1 számolt osztási arány nagyobb mint a maximális kimenti feszültség, akkor nyilván nem növekedhet tovább ennél.

Sziasztok! Van egy nyomásmérő szenzorom, rajz szerint bekötve. A kimeneten (jel-, jel+) negatív érték, -52 mV jelenik meg. Nyomás esetén pedig -50 mV körüli az érték. Mi lehet a hiba? Köszönöm!

Szia!
A "rajz szerint bekötve" nehezen értelmezhető a rajz nélkül. A szenzor típusát is megadhatnád, ne a segíteni akaróknak kelljen kitalálni.
Üdv.: Feri

Szia!
Bővebben: Link Ez az a szenzor, a bekötés pedig:
Zöld-rózsaszín: Táp -
Barna-szürke: Táp +
Jelfeszültség: Fehér -
Sárga +

Ha nyomás nélkül, 50mV van a hídátlóban, akkor vagy elkötötted a cella kivezetéseit, vagy vége a cellának.

Sziasztok!
Van egy 3 fázisú villanymotor amit egyenirányítani szeretnék. Az egyenirányított rendszerben max. 15A fog folyni. A kérdésem az hogy mekkora egyenirányító diódát használjak fázisonként, és hogy ez a 15A eloszlik-e a diódákon egyszerre. Úgy értem hogy mivel 120°-os a fáziseltolás soha nincs egyszerre fázisban a három tekercs vagyis mindig csak az egyik diódán folyik áram, persze 120°-onként mindig a másik diódán. Mármint ha jó az elképzelésem . Tehát fázisonként 15A-es dióda kellene, vagy elég az 5A-es?
Előre is köszi a segítséget!

Mekkora feszültségről táplálod a hidat? Én rajzot most sem látok.

6V, nincs rajz, elírtam, leírás alapján kötöttem be.

Hol a leírás?

Mit szeretnél egyenirányítani a 3 fázisú motornál?

Boccs, generátor nem villanymotor.

A 15A-re méretezz! Ha jól értem, akkor generátornak használt motorról van szó.

Az mindjárt más. Méretezz 25 A-re és gondoskodj megfelelő hűtésről.

Szia, itt a leírás:

Akkor proli hozzászólása igaz lesz, a cella hibás.

Tehát 3db 15A-es diódával egyenirányítsam? Nem is tudom van-e akkora dióda. A csillagpontot földelem és csak egyutas egyenirányítást csinálok mind a 3 fázisnál. Biztos nem jó a 3db 5A-es?

15A-re méretezz, tehát nagyobb kell, mint 15A-es. Hidd el van 100A-es dióda is, ez nem lehet akadály. De inkább 6 db dióda lenne jó: Bővebben: Link.