Ha ketten is írjuk, hogy 15 A vagy nagyobb kell miért nem hiszed el?

Értem. Köszi. De akkor jól gondoltam hogy a fáziseltolás miatt gyakorlatilag mindig csak 1 diódán folyik az áram? Egyutasnál.
Rendben megcsinálom 6 diódával de a csillagpontot akkor is összeköthetem a GND-vel, nem? Mivel ott minden időpillanatban 0V feszültség van.

Nem kell összekötni, hagyd csak békén a csillagpontot.

Oké, köszi. De ha pl, egyenirányítás előtt még AC-t is szeretnék levenni a generátorról akkor a csillag pont lenne a null vezető. Igaz?

Ha fázisfeszt akarsz (fázis és 0 között) , akkor kell a csillagpont, ha vonalfeszt (2fázis közötti feszej), akkor nem.

Ha kétutas az egyenirányítás (hat dióda) akkor nem lehet az egyenirányított és váltófeszültségnek közvetlen közös pontja. Ha külön terheled és nem akarod összekötni, akkor használhatod a váltót is. Akár csillag, akár delta a kapcsolás.
Ha van közös pont, akkor csak csillag lehet, és egyutas. Ha ekkor kétutas, akkor a csillaghoz képest +- feszültség lesz a DC. Persze csak a fele feszültségű.

Potméter hibás volt! Jó potméternél azért volt 1V a kimenő feszültség mert műszernél lévő két ellenállás egyike 220k helyett csak 30k.

Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni a következő problémában:
Adott két egymástól független áramkör. Azt szeretném megoldani, hogy amikor az első áramkörön lévő LED világít, akkor a másik áramkör egy bizonyos részén follyon át az áram, amikor a LED nem világít, akkor ez a bizonyos rész ki legyen kapcsolva. Az átfolyó áram 5V feszültséggel maximum 10-20 mA.
Kvázi egy kapcsolót szeretnék "szimulálni".

A segítséget előre is köszönöm, remélem nagyjából érthetően írtam le, hogy mit szeretnék.

Ha nem érintkezhetnek az áramkörök galvanikusan egymással, akkor kb. az optocsatoló a legjobb megoldás.

Optocsatoló - vagy relé.

Üdv!

Szükségem lenne egy 12v-os 3 fázisú transzformátorra, de most nem engedhetem meg magamnak!
Ideiglenesen hogy tudnám megoldani? Van több 12v-os trafóm is, de szimetrikus nincs!

Előre is köszönöm!

Szia!
Három egyforma trafóval megoldhatod.

Hogyan?

Például így: Bővebben: Link. Vizuálisabban: Bővebben: Link.

Sziasztok!
Bluetooth modult szeretnék egy áramkörömhöz csatlakoztatni, viszont az áramkörről 5V-ot kap, a modulnak viszont csak 3V-ra van szüksége. Hol találhatok kapcsolási rajzot egy ilyen egyszerű (és kis méretű) feszültségátalakítóhoz?
Köszi!

Szia!
Szerezz be egy 3,3V-os feszültségstabilizátor IC-t. Bővebben: Link.

köszönöm!

Sziasztok! Olyan kérdést kaptam hogy: Mi indokolja az áramforrások vegyes kapcsolását? A neten sok mindent nem találtam ezért most egy kicsit kétségbe estem. (fél oldalt kéne írnom róla)

Szerintem ITT próbáld meg inkább,ennek a kérdésednek ott van a helye,és valószínű hamarabb is kapsz rá választ.

Köszi!

Köszönöm!

Sziasztok! Kis segítséget szeretnék kérni egy technológia (a köztudatban jellemzően angol / latin) megnevezésére. Melyik tudomány ághoz / alágazathoz tartoznak azok a kérdések, hogy egy integrált áramkört hány nanométeres technológiával építenek fel, és annak alapján milyen fogyasztás, maximális frekvencia, áramterhelhetőség, parazita jellemzők (induktivitás, kapacitás) stb alaptulajdonságok várhatóak az ic-re vonatkozóan?

Helló!

Van egy kisebb panel, mely eredetileg elég slendriánul sárga áttetsző szalaggal volt bebugyolálva és úgy egy fémházba rejtve. Gondoltam zsugorcsövezném és úgy tenném vissza, de nem biztos hogy a 20mm-esbe beleférne. Mi mást lehetne még e célra használni? Én szilikoncsőre gondoltam, de nem biztos hogy akarok egy métert venni ezért. Mielőtt netán javasolná valaki a szigszalagot, az meg ragacsoz, így kizárnám.

A kapton szigetelő szalagra gondolsz?

Transzformátor indítási áramfelvétele, nullátmenetnél kapcsolva akkor is nagy lesz ha a szekunder terhelve van?
Ponthegesztő építés miatt kérdezem.

0V feszültségnél 0A folyik. Viszont ahogy emelkedik a feszültség, a szekunderen levő kondi, ha üres, rövidzárlatként viselkedik, tehát az áram a feszültség növekedésével fog növekedni. Ha pont a hullám tetején kapcsolnál a primerre feszültséget, akkor sokkal nagyobb áramok folynának csúcsban, mint nulla esetén.

Nagyobb átmérőjű zsugorcsövek is vannak, 5cm -est már láttam, de akár még ennél nagyobb is létezhet. Villanyszerelős vagy épületgépészeti boltban kell érdeklődni.
Vagy veszel (esetleg készítessz) neki rendes bobozt.

Közbe azt hiszem megtaláltam amit kerestem.
A csatolt doksi szerint kerülendő a nullátmeneti trafóbekapcsolás, és megtaláltam benne a kérdésemre is a választ ha jól látom: a 3A/4A ábrák szerint a terhelt szekunder nem változtat érdemben az indítási áramfelvételen a nullátmeneti bekapcsolásnál.

Én nem értek egyet. Ha a hullám tetején van a hálózati feszültség, és rákapcsolod a trafót, aminek a szekunderén ott a terhelés, és egy jó nagy kondi, akkor rövidzárlattal indulna, ami ilyenkor óriási áramot okoz. Ha nullátmenetnél kapcsolod be a tápod, akkor nem fog "szikrázni", mivel az áram csak olyan gyorsan tud emelkedni, ahogy a hálózati feszültség emelkedik. Ami relatív lassú, tehát a csúcsáram is kicsi lesz. Viszont ha a terhelés árama majdhogynem összehasonlítható az üres kondi kezdeti csúcsáramával, akkor legalább azért kapcsold be nullátmenetnél az eszközöd, hogy az áram szépen tudjon felépülni. Ezt relék, és minden mechanikus kapcsoló megköszöni, élettartam növekedéssel. A félvezetőknél csak azt kell nézni, hogy beleférsz-e a SOA görbébe.

Nálam nincs kondi, a szekunderrel szeretnék közvetlenül ponthegeszteni, de ettől függetlenül a bekapcsolás pillanatában a szekunder már rövidre lesz zárva.
Amit te írsz az ohmikus terhelésre biztos igaz, de induktívra is? Tudom hogy nem szabad mindent elhinni amit neten találunk de amit csatoltam korábban doksit az szépen levezeti hogy miért lesz kisebb a bekapcsolási áramfelvétel ha nem nullátmenetnél kapcsolunk trafót.