Köszönöm fiúk!
2,5mm² van, ezek szerint nincs probléma, veszek szép új kismegszakítókat, akkor már mindhármat cserélem.

Gondolom a legelső, legkisebb erőbehatásra kapcsoló áramkör a bontó kapcsoló. Ebben az esetben, már bontja a kontaktort, ami ármatalanítja az eszköz(öke)t. Gondolom a következő az üres állapot. A végső, teljesen benyomott pedig a záró kéne, hogy legyen. Ez általában visszajelzésre szolgáló kör. Reteszelhető alatt a kulcsos verziót érted? Ha igen, nem lehet, hogy az üres álásban tudod rögzíteni a kulccsal? Mert akkor lekapcsolja az eszközt, de nem jelez a visszajelző áramkörnek. Én is találkoztam már ilyesmi 3 állású gombbal, de akkor nem foglalkoztam vele, hogy miért meg hogy kapcsol, ott csak a bontó kör lett bekötve.

Reteszelhető alatt azt értem, hogy el kell fordítani, hogy visszaugorjon alaphelyzetbe. Egyelőre én is csak a bontó kört kötöttem be. Tehát ez arra szolgálhat, hogy "üzemszerűen" is áramtalaníthatom a konnektoromat, ha finoman nyomom be, ha pedig tényleg baj van, akkor erősen benyomva megszólaltatok egy vészjelzőt is, hogy tudjanak rólam mások is a lakásban

Ez egy jó megoldás lehet

Vészgombot nem nagyon szokták óvatosan nyomogatni.

Én egyszer úgy huzaloztam egy ilyent, hogy a nyitó érintkező belebontott az öntartásba, a záróval meg meghúzattam egy relét, ami a főáramkört nyitotta. Mivel az egy veszélyes gépezet volt, s nem akartam semmiképpen sem hebegni a bíróság előtt, úgy gondoltam, a nyitó érintkező nem véd a zárlat ellen, a záró meg a szakadás ellen, tehát mindkettőre szükség van.

Mondjuk nálam a fűtésem termosztátjai is így működnek, érzékelőből kettő van, egy nyit, egy zár.

A félállásban is volt valami mechanikus jelölés/akadály ? Ha nem, akkor egyszerűen csak a mechanikai kialakításból fakadt a szakítás. Azt nehéz kivitelezni, hogy egy kapcsoló abban a pillanatban bontsa az áramkört amikor a másik áramkör zár, de egy pillanatra se kösse össze a két áramkört, és ívet se húzzon. A váltás folyamatát kapcsolóknál rugó szokta gyorsítani, viszont vannak olyan gombok , ahol a mozgó érintkező sebessége csak a mozgató személyen múlik, itt azért szükséges a holtidő.

Igen, a félállásban is megakad a gomb. Egyértelműen érezhető, hogy ott is fix. Ahogy mikrokapcsolo is írta, tényleg 3 állású.

Mondjuk igen, ez logikus bekötési mód, de ebben az esetben (ha jól gondolom egy konnektor áramtalanítása a műhelyben) nem feltétlen szükséges ez a kétszeres védelem.

Egy dugalj vészáramtalnítása egy nyitó érintkezővel nem a legjobb megoldás.

Egy mágneskapcsolón (vagy relén) keresztül miért is nem?

Ezt hol írta Balázs?

Tényleg nem volt szó reléről, vagy mágneskapcsolóról. Nekem evidensnek tűnt relé/mágneskapcsoló alkalmazása. Egyébiránt, ha a vészgomb 2 bontó érintkezővel és kellő terhelhetőséggel rendelkezne, akár azt is lehetne közvetlen használni.

Kérdezzük meg Balázst, hogyan kötötte be. Gyaníthatóan direkt, csak egy nyitóérintkezőt használva.

Üdv! Direkt kötöttem be, mert nekem elég a névleges 6A terhelhetősége (6A-es kismegszakító van előtte) és természetesen a fázist szakítom meg vele. Ezek szerint ezt mágneskapcsolóra illik kötni? Tehát a záró érintkezővel meghúzom a relét, ami nyitja a konnektor áramát. A nyitó érintkezőn keresztül pedig egy másik relével szintén megszakítom a konnektor áramát?

Majdnem. ötfelezős 2 mágneskapcsolót használt, neked elég egy is, amivel a konnektorhoz menő Fázist és Nullát is megszakítod. A vészgomb pedig ennek a mágneskapcsolónak az öntartó körét bontja. Ehhez természetesen kell egy bekapcsoló gomb is.
Valami ilyen megoldás kell: Bővebben: Link (K2, K3, ami nincs a képen, a relé további két záró kontaktusa, amikkel a konnektort szakítod meg)

Azt hiszem, most már értem. Tehát ennek az a lényege, hogy a vészkapcsoló megnyomása után ne kapcsoljon vissza a készülék, miután a gombot kiengedték, csak miután a bekapcsoló gombbal úja működésbe hozták.

Igen. Azért is fontos, hogyha mondjuk egy gép (legyen esz egy állványos fúrótól kezdve egy esztergáig bármi) be van kapcsolva, és elmegy az áram és leáll, amikor visszatér a betáp, ne indulhasson el, és ne okozhasson sérülést se az üzemeltzetőjének, és ne okozzon kárt a gépben/megmunkálandó anyagban sem. Így ha visszajön az áram, a kezelője dönti el, mikor szeretné, hogy elinduljon.

Csillag delta kapcsolásnál a csillagponti mágneskapcsoló méretezésére lennék kíváncsi. Ide kisebb terhelhetőséggel bírót szoktak berakni, minek alapján számítható, ill, van-e ökölszabály erre?

Mekkora a motor teljesítménye? Két egyformát teszel be, nagy baj nem lehet.

A kérdés továbbra is fennáll. Valami alapján csak számítható mennyivel kisebbet lehet használni.
Áram, feszültség, teljesítmény, idő, vezetőképesség, hőmérséklet, stb.

Csillagban indul, tehát az indítási áramot kell bírnia, nem a csillagüzem áramát. Deltában már a felpörgött motorét, ami ugyan több mint a csillagüzemé, de kevesebb, mint az indítási áram. Ergo: egyforma terhelhetőségű kell. Aktív koromban csak egyforma kapcsolókat láttam, szereltem ebben műfajban.

Szia! Talán az okfejtést kellene leírni, hogy miért is kellene oda kisebb mint a motor névleges áramának az induláskor fellépő 5-7-szerese? Azért az ne zavarjon meg senkit, hogy ez csillagpont és ott nulla a vektorok értéke DE előbb ezt a pontot el kell kötni (összekötni) ezzel a kapcsolóval. Lehetne ezt a pontot pókhálóval is összekötni? A kapcsolók kiválasztásánál az adott motor indításához nem is feltételezi a táblázat, hogy más típust adjon meg a csillagpont elkötéséhez, mint a motor kapcsolására alkalmas mágneskapcsoló áramerőssége. Ebben a csillag-delta felállásban indítható kategóriában a legkisebb kapcsoló a DIL 00-52 ami 20 amperes. Szerintem.

Egy két kapcsolószekrényben láttam ilyen elrendezést, ezért érdeklődöm.

Az ilyen "tervezésről" olvashattál itt valamelyik témában. Nem volt hízelgő.

1, Egyszer már tárgyaltuk ezt, azt hiszem van csillag delta topik is...talán abban.
2. Ökölszabály: az igénytelenségi faktor!!
Be lehet tenni akárhova akár a névleges áramnál gyengébb mágneskapcsolót, vagy akár relét is!
Viszont biztos, hogy záros határidőn belül feladja a harcot!! kis 4pólusú relével kapcsolgattam egy 3f 150W-os motort. Napi kb. 200 kapcsolás, 3 napot bírt, és pukk lett a vége. Érdekes, hogy most egy ugyanolyan de más gyártótól származó relé van bent, 1 hónapja..
Szóval a méretezés alapja a TARTÓSSÁG! Ha sokat kapcsol akkor x2, vagy akár x3 áramra méretezünk! Ha évente csak egyet akkor oly mindegy, legalább egy kapcsolást bírjon ki...

Üdv! Én is mindig kisebbet tettem a csillagpontra. Még sohasem volt vele gond. Itt a segédérintkezők bekötésében van a lényeg!! Mindig úgy kötöm be, hogy először a csillagpont zár és csak utána a másik mágneskapcsoló. Ekkor még záráskor árammentes, mikor kikapcsol pedig a motor árama talán a névleges áram negyede(motortól függően), hisz felpörgött a motor. Eddig még mindig bírta. Még a régi VMZ-s időrelékkel is így csináltam, most a elektronikusokkal is.

Azt nem tudom van-e képlet vagy csak tapasztalatok alapján, de tény, hogy a gyári három mágneskapcsolós csillag delta egységben kisebb van ott. Bővebben: Link ha érdekel a pontos adat, akkor holnap nézek egyet. Persze lehet, hogy a SCHNEIDER ELECTRIC-nél sem értenek hozzá. Viszont tény, hogy régebben (30 éve) két DIL mágneskapcsolóval csináltuk és azok egyformák voltak...

Mindig úgy kötöm be, hogy először a csillagpont zár
Mint ahogy minden tankönyvben is így van rajzolva, a csillagponti záró segédérintkezőjén át megy a többi tekercs felé a kraft.

Sikerült!
Ütemezett feladatokban volt.
Az IP Kamerának 1,5 MCU vezeték jó lesz? 100 méter