Ugyanezt tapasztalom. Ha egy hatvanezres kombóban van a szarvashiba, akkor betudható az olcsóságnak, hiszen nem jut pénz sem alkatrészre, sem tesztcsoportra. Na de kérem a Mesa-Boogie, vagy az EBS mindig hatszámjegyű (ládával együtt gyakran hétszámjegyű) cimkét visel (forintosítva), akkor már az ember elvárná a minőséget. Nekem pont az EBS-el volt dolgom. De nehogy már nekem kelljen egy profi cég elcseszett munkáját korrigálnom! Egyébbként szívesen, csak nem én járok céges terepjáróval, mint annak a svéd EBS gyárnak a mérnöke, aki ott feszít a honlap egyik fotóján, hirdetve a tökéletességet.

Olyan dolgok irányába mozdul el a téma, ami életszerűtlen. Ha a zenész ragaszkodik a saját hangzásához, akkor annak kulcsfontosságú része a saját hangszórója a saját dobozában a saját erősítőjével. Ezeket nem bontja meg, vagy viszi egybe, vagy sehogy. Aztán ha viszi, még mindig kérdés, hogy a megszólalás helyszínén a hangosítás után a néző is azt hallja-e, amit elképzelt az előadó.
Egy olyan összeállításnál, ahol az erősítő és a hangszóró egyetlen egységet képez, azaz a hangszóró bekötés fix, nincs értelmezhető zárlati vagy túlterhelési kockázat. Ilyenkor a hangszórót kell védeni a végfok hibája miatti egyenfeszültségtől.

Sajnos még a nem kifejezetten olcsó szériákban is borzasztó szarvashibák pocsék alkatrészek mert az FENDER meg Marshall meg... érdekes régi csöves angol cuccokban találtam nagyon jó megoldásokat is a nagyon gagyik mellett.

Egybeépített rendszernél természetesen gyakran semmi szükség erre. Az említett erősítő rack-be építhető, de valószínűleg tapasztalt road-ok ( ők hangolják be a hangszert, szerelik össze a tchnikát) dugaszolják össze, így ennek köszönhető a viszonylag alacsony elhalálozási ráta. Ha meg nincs pénz roadra, akkor magad uram ha...
Hartke 700W, biamping. Félhomály a szinpadon. J. Viktor magának kábelezett. Egyik kábellel a sötétben összekötötte a két ládát, másik kábellel a két végfok kimenetét. Már minden potit feltekert, de csak nem jött ki hang a rendszerből. Bár visszahajló áramkorlát volt az erősítőben, ami elviselte a kimeneti rövidzárat is, de ebbe belehalt.

Csöves hangszererősítők egyik nagy erénye, hogy sem DC, de még nagy amplitudójú alacsonyfrekis jel sem jut ki a kimenetre. Így nem is igényel védelmet.

Zenekarban játszom majdnem 20 éve, tehát nem olyan dolgokról beszélek amit hallottam valakitől. Ez a valóság és egy teljesen megszokott dolog, mivel az olyan zenekarok akik nem a zenélésből élnek és nem tehetik meg azt, hogy az egész zenekari felszerelést magukkal viszik (és ezekből sokkal több van mint azokból a zenekarokból akik ebből élnek), azok kénytelenek személyautóval menni, mert olyan alacsony a költségvetés, hogy egy olyan autó bérlése nem fér bele amibe bele lehet pakolni az egész felszerelést. Így marad az, hogy viszik a dobkiegíszítőt és az erősítőket. Vannak olyan fesztiválok, ahol 15 perc van az átszerelésre, ott nem is viheted a saját ládádat, mert nincs idő újramikrofonozni mindent.

Üdv a mestereknek.
Egy 2X400W, 1X800W-os végerősítőhöz kellene hangszóróvédő, koppanásgátló, protect, clip jelzésekkel egy áramkör.
Tápfesz: 2X67V, + 2X15V segédtápnak. Az erősítő dual mono jellegű és hidalási lehetőség is fennáll.

Sziasztok! Az Alkotó féle PC1237-es kapcsolás nem használható csak 60V-ig? Nekem 80V-ra kellene és eddig bevált 40V-on...

Csak lell egy előtét ellenálás.pl: (1kohm 5w )

Nem ez a jó irány, mert már 60 V-ról is elfűtesz egy csomó feszültséget. Inkább a trafóra varázsolj egy külön szekundert, ami kiszolgálja ezeket a segédáramköröket. A feszültség nagyságát célszerű a relé alapján optimalizálni. Ez a megoldás szinte lenullázza a hőfejlesztést.

Az az 1 db ellenállás szerinzem nem oszt nem szoroz és egyszerűbb. Mint megbontani egy beöntött toroid trafot. De ezt mindenki maga döntse el

Az az ellenállás, vagy bármit teszel elé, ami lecsökkenti azt a magas feszültséget, izzítani fog rendesen. Az ésszerű az, amit Alkotó írt. Egy erősítőben általában van alacsonyabb tápfeszültség is, a segéd áramkörök, előfokozatok tápellátására, ha lehet, akkor arról kell megoldani a.védelem tápellátását. Így is van elég hőforrás egy erősítőben, ha megoldható, akkor ezt nem kell még plusz meddő teljesítményekkel növelni. A melegedő ellenállás mindig problémás, idővel elválnak a forrasztások, nehezebb a hűtése, felesleges hőt termel, hamarabb tönkremegy, stb...

Így vagyok én is most, meg kell "tekerjem" a toroidomat.

Egy kis 2-3W -os nyáktrafó simán elfér még abban a dobozban. Az elég a védelemnek.

A külön trafó is remek megoldás.
Talán csak kifogtam néhány pocsék darabot, de sajnos ezek a "kis nyáktrafók" furcsa jószágok. Az üresjárási és a névleges feszültségük jelentősen eltér (kb. +50%!!), és magas üzemi hőfokon működnek. Nekem ezek csalódást okoztak. Tapasztalatom szerint, 5W fölött érdemes ilyeneket venni, azok már értelmesebbek.

Igen, az egészen kis trafók töbnyire erősen túl vannak gerjesztve, de nem mind rezsó, vannak jobb tipusok is. A nagyobb üresjárati feszültségre meg ott a "stabkocka".

Ha van segéd fesz persze onnan kell megoldani a dolgot Viszont ha nincs és ki van öntve a toroidunk műgyantával ez a leg egyszerűbb megoldás .

Nekem nincs bajom a védelem tápjával, mert a Skori féle az tudja. A 2x 12v .és egy kicsit erősebb 12v kell nekem pluszba. Gondoltam a külön trafóra de a hely az kevés. Úgy néztem ez nem műgyantás, de majd meglátom.

Akár reaktív tagot is tehetsz sorosan. Persze ezen nem megy át a DC, ezért egyből a váltóról kell kezdeni ismét a védelem tápjának kialakítását.
Sztereó végfok két 24V-os reléje akár sorosan is kapcsolható.
Harmadik verzió, hogy van nagyobb feszültségről működő relé is.
Negyedik megoldásként akár a venti sorosan is mehet a relével. Ekkor viszont kiegészítő áramkör gondoskodhat a megfelelő tápfesz elosztásról.
Ötödikhez megoldást jelenthet a "Skori" oldalán található "érdekes kapcsolások" rovat, ahol figyelembe veszi, hogy egy relé tartóárama jóval kisebb, mint a behúzóáram. Ez összetettebb kapcsolás, kérdés van-e igény ennyire kihegyezni az áramfelvételt.
A kis beöntött trafókat nem szükséges 230V-ról járatni. Nálad rendelkezésre áll 85V AC. Erről mehetne egy soros helyett párhuzamos primerű kis trafócska. Így már nem lesz túlgerjesztve.

Láttam a toroidodat, én sem bántanám inkább.

Melyik ellenálláson fűtöm el az a sok feszültséget? Vagy az R4-R6-R8 összesen? Arra gondoltam, hogy sorba kötöm a reléket, mert egy védelem fogja védeni mind a két oldalt és akkor az R6 nem lesz vészesen nagy értékű, a többi ellenálláson azt gondolom nem folyik akkora áram hogy számottevő lenne.

Sziasztok.

Találtam ezt a kapcsolást. Azt szeretném megkérdezni hogy melyek azok az alkatrészek amikkel a tápfeszem hozzá tudom igazitani a reléhez? A végfok tápjáról szeretném használni, ami jelen helyzetben +-38V. Előre is köszi.

Szia! Ne feledkezz meg arról, hogy az uPC1237 nyitott kollektoros kimenetére 60V-os maximális feszültség van megadva. A relé behúzásáig viszont a 80V-os tápod jelenik meg rajta.
A 8-as tápláb feltehetően viszonylag stabil feszültségen van, a hasonló funkciójú, ismert belső felépítésű IC-k 5-10 soros dióda nyitófeszültségéből képeznek feszültséghatárolót.
Szóval onnan indíthatnál egy földelt bázisú tranzisztoros erősítőt. Ezen feszültség ismeretében választhatsz olyan emitter-ellenállást, mely a relé(k)-nek megfelelő áramgenerátort képez és akkor a tranyón jelentkező hőt az erősítő hűtőbordáján könnyedén elvezetheted.

Igazad van, erről elfeledkeztem. Nem bonyolítom, marad a nyákos trafó. Köszi.

Szia.
Nincs megadva a rajzon, hogy mekkora a tápfeszültség. Így nehéz megmondani, melyik kalkatrészeket kellene módosítanod a te erősítődben található tápfeszültséghez.

Tororid "megtekerése megoldva.

Szia!

Ennek a védelemnek a tápja meddig emelhető minden beavatkozás nélkül? Bővebben: Link
2X42,5V AC áll rendelkezésemre, és ha egy mód van rá akkor nem tekernék segédtápot a trafóra.
Illetve ha túl magas a feszültségem akkor mi a minimum amiről már üzemelhet (csak, hogy ne tekerjek fölös rezet).

köszi

Az én pozíciószámozásom szerinti T16 csinál a tápból 24V-ot. Az e fölötti rész hővé alakul. Szinte pontosan erre a feszültségre van nekem is ilyen védelmem (nálam ez a QUAD-ot hajtja). A rajzra ráírtam amit ténylegesen mértem. A tranzisztoron van egy hűtőlemez, de úgy rémlik nagyobbra cseréltem, mert jelentősen melegedett. 57-24x0,042=1,386W a számított hő.

Köszönöm! Időközben kipróbáltam hogy sorba kötöttem a védelemmel 2-2db sorosan kötött 1,2k ellenállást. 2w régi orosz nagy méretű azt hiszem huzal ellenállások. Igaz csak rövid ideig használtam próba képp, és a bd241 pici hűtő felületen van, de sem a BD, sem az ellenállások nem melegedtek 1-2 perc alatt kb kézmelegre sem. És jónak ítéltem, úgy hagytam.

A többlet feszültséget valahol el kell fűteni. Erre az ellenállás is jó lehet. Csak arra kell ügyelni, hogy a rajta folyó áramtól függ a rajta eső feszültség.

Üdv!

A napokban vásároltam egy komolyabb hangsugárzót! Szeretnék építeni hozzá valamilyen védelmet, ha véletlen az erősítővel történne valami, akkor ne legyen baja. (Mondjuk lehet, hogy alapból is van benne mert egy elég komoly Denon erősítő, ha a hangszóró zárlatos akkor egy relé kinyomja az erősítőt, lehet hogy olyan is van ami akkor kapcsolja ki a kimenetet, ha az erősítő rossz? Na mindegy!)
Szóval egy kapcsolásra lenne szükségem ami megvédi a hangsugárzót az esetleges zárlattól. Jó lenne ha 5-12V- ról menne. Valami ötlet?

Előre is köszönöm!