Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Kezdö létemre maratni szeretnék, sósav és hidrogénperoxid segítségével de az itt olvasotaktol gyengébbet sikerült beszereznem.
A sósav 20%
A peroxid 12%
Kérdésem ezzel milyen arányban kell kevernem hogy működjön a dolog ha egyáltalán lehetséges.
Köszönöm

Menni fog az, a sósavat én is kb oda hígítom vissza a 30%-osból, aztán annyi H2O2-t adok hozzá, hogy elinduljon a barnulás. (csepegtetve, nem kell sok!) Aztán kissé megfut a reakció, vélhetőleg a melegedéstől.

Szerintem meg ennél is egyszerűbb lenne megoldani egy optocsatolóval...
Így külső feszültséggel vezérled a ledet, a vevő ranzisztor C-E átmenete pedig (ha elég alacsony az ellenállásértéke) áthidalja a szükséges kontaktust, így próbáltad már?

Köszönöm a válaszokat.
A klíma az egyik jó példa, hogy lehetséges jobb hatásfok a villamos energia használatára, hiszen nem fűtőszál elvén fűt, hanem a gázok tulajdonságát kihasználva vesszük ki a hőenergiát, ezért van már klímában 5x jóbb hatásfokú készülék is , mint a hagyományos ,fűtőszál elvén működő készülékek pl. hőtárolós kályha, ventillátoros fűtők, stb...
A vezérelt áram használata az mellékes, ez mindegyik hatásfokát egyformán javítja.

Tehát nem ördögi dolog , hogy lehetséges fűtőenergiát egyre jobb hatásfokkal előállítani azonos villamos energia mennyiség használata mellett.

Szerintem ezen a videón bemutatott kisérletben a fúzió létrejötte a kérdés, hogy ez valóban megtörténik -e?

Üdv

Szerintem a hatásfok kérdés folyamatosan változik a jobb hatásfokok felé , egyre jobb dolgokat találnak fel. A fűtő klíma az egyik legjobb példa erre, hogy lehetséges hőenergiát egyre jobb hatásfokkal létrehozni. Egyébként van fűtő klímám , mondhatom , hogy jóval kevesebbet fizetek fűtésre, mint elötte. Hőtárolós villanykályhám volt, zabálta az áramot.
Persze összehasonlítva a cirkófűtéshez , ami szintén egy modern fűtési megoldás, nem tudom, hogy jobb -e a klíma, de ha figyelembe veszem azt a tényt, hogy a földgázt felhígítják , így lehetséges , hogy jobb lesz a klíma hatásfoka a cirkónál. Ha a klímát "H" tarifán üzemeltetjük, akkor már most is , szerintem , olcsóbb.

A hőszivattyú nagyon nem új dolog, ennél jobbat aligha fognak feltalálni, legalábbis nem a közeljövőben.
Itt nem hatásfok van, hanem COP, pont amiatt, hogy elkerüljék a furcsának tűnű többszáz %-os hatásfokot.
A klímafűtés összevetve a gázzal, nagyjából hasonló árat eredményez.

Igen, vagy geotarifán, szolgáltatótól függően, mi tervezéskor általában mindig igyekszünk már ilyen tarifával, külön órával tervezni a házak hőszivattyúit.

Hello! Esetleg ez megfelelne?

Igaz Proli007 mester mint mindig kapásból elkészített egy megoldást, viszont amit felvázoltál abból arra következtetem hogy ezen az elven működik Hirscmann RO280 antennaforgató elektronikája.Bővebben: Link

Az lenne egy nagy Nobel díjas találmány, ha valaki megoldaná a hőtranszformációt, nem hűtőkompresszoros energiaigényes elven. Elvileg pld. 0 fokos x mennyiségű (kültéri) levegőből elvonva pld. -20 fokig a hőt, átadva másik (lakásban) lévő pld. 0 fokos levegőnek ami pld. 20 fokos lesz, energia nélküli dolog lenne, csak a kompresszoros módszer hatásfoka rendkívül rossz.

Szia !

Használt már valaki ilyen konvertert ?
Legyen kedves írja le hogyan állította be előre egy kívánt értékre.
Pl: 10V 30mA

Méréssel és tekergetéssel
Ha kéred lefordítom a felíratokat.

Hello!
Még nem próbáltam, mert csak az itthon lévő dolgokkal próbálkoztam és 5V os rélé se volt pont különben második ötletem nekem is az lett volna. Optokat még nem igazán használtam. Azzal működhet ha sima tranzisztorral nem? pl. ha a kapcsoló két pólusa között 12V van PC 817 jó lehet?

Köszi!

Ez csak Step-Down konverter, tehát nagyobb feszültséget nem tud kiadni, mint a bemenet. A bal oldali potival állítod be, hogy mekkora legyen a kimenő feszültség üresjáratban. A jobb oldalival az áramot tudod korlátozni. A középső csak arra való, hogy ha a kimenet elér egy feszültségszintet, jellemzően áramgenerátoros üzemmódban pl. akku töltés közben, akkor világít a középső LED, más szerepe nincs. A bemenet minimum 3 V-tal legyen több, mint a beállított kimeneti feszültség. További infó a kimeneti hullámosságról itt: Bővebben: Link.

Igen, optocsatolóval működhet, mert annak a "bázisát" nem kell az emitterhez képest meghajtani.

Valószínüleg jó, csak arra kell figyelni, hogy az emiter a test felé legyen.
(Vagy a kollektor a tápfesz felé, attól függően hogy van bekötve a nyomógomb...)

Szia!

Ez a kimeneti hullámosság mennyire problémás? Amit linkeltél az soknak számít?
Ha pl. megduplázom a kondi méretét akkor simulni fog (jobb lesz tőle)?

Az entrópia ellenében sajnos mindenképpen energiát kell befektetni, így én valószínűtlennek tartom, hogy passzívan megoldható lenne a hőszivattyúzás.

Szemely szerint a legkisebb kaphato SSR (solid state realy) hasznalnek, egy az egybe rakotheted a mikrokontrolleredre. Az SSR elonye: mukodik akarcsak egy sima rele, de nincs tekercse, vagyis nem kell inverzdioda, es a terhelese a meghajto (ucontroller) fele elhanyagolhato; nincs kontaktus ami azt eredmenyezi, hogy nem lesz prelleges

Köszi, holnap kipróbálom.

A probléma attól függ, mire akarod használni a tápegységmodult. Akkut tölteni, Power LED-et meghajtani tökéletes. Analóg vagy digitális áramkört erről járatni közvetlen már több, mint macera.

Esetleg utána lehet rakni egy 7805-öt, a DC-DC-t meg beállítani mondjuk 8V-ra. 30V-ról elég jó hatásfokú megoldás, főleg, kicsit nagyobb áramoknál (pl. 500mA).

Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy az informatikában használt biteltolás művelete - lásd pl.: ~angol nyelvű leírás~ - hogyan valósítható meg, gazdaságosan, alap elektronikai komponensekből?
Hogyan építhető meg egy biteltoló a lehető legkevesebb komponensből - ami (utóbbi szempont) egy nyilvánvaló érdek az ésszerű elektronikában.


Biteltolásra logikai tábla négy bit esetén - hogy egyértelmű legyen, mire gondolok:



Továbbá úgy kéne ennek a műveletnek az áramköri megfelelőjét kiviteleznem, hogy például a fentiekben elképzelt 4 bites "kapacitás" esetén 4 bemenő adatvonal és 4 kimenő adatvonal legyen. Azaz, ne soros, hanem párhuzamos működésű legyen a modul : annyi kimenő adatvonal legyen, ahány bemenő adatvonal. Valamint ahogy megjelennek az alacsony-magas jelszintek a bemenő vonalakon, kvázi azzal szimultán jelenjen meg a 4/8/12/16/stb. bitszélességű eredmény is.

Erre létezik ésszerű megoldás?

Igen, létezik. A mellékelt képen látszik, balra léptetés esetén, mi jelenik meg a kimeneten a bemenethez képest. Pár vezeték kell a dologhoz és készen is van, még csak logikai kapu sem kell hozzá. A jobbra léptetés is hasonló módon megy, csak másik irányba.

Csak ilyen alap dolgokra amiket leírtál. Néha arra használnám, hogy áramköröket élesszek fel vele. Pl. laptopot. Erre akkor már nem lesz jó? Meg fog hülyülni a laptop?

Egyébként a 78XX és társainak a kimeneten tökéletesen sima vonal? Ilyen nagy kitérések mint a képeden csak a kapcsoló üzemű tápokra vonatkozik? Pl. számítógép 5-12V-os kimenete is ilyen vagy ott jobb a szűrés?

A mérés pontosan olyan tápegységről készült, mint amilyet mutattál. A számítógépekben ettől fényévekkel jobb tápegység van.

78xx ebből a szemponból sokkal jobb, mint nevezett tápegység.

Köszi.
Ebben az adatlapban a 32. ábra egy plussz szúrést mutat. Ha ezt megcsinálom akkor a feedbecket a szűrés előtt kell hagyni vagy a szűrés után kell lennie?

Sziasztok! Sajnos nem ismerem a triakok lelkivilágát, és lenne egy kérdésem, ha valaki segítene.
BT137 triakkal szabályzok, és amikor felmelegszik, lezár. Amikor lehűl, ismét működik rendesen.
Ilyen, vagy csere?
Köszönöm!

Szia!
Én se nagyon ismerem, de: Szerintem a triak nem nagyon szokott melegedni (mármint ahol eddig használtam nem nagyon jellemző. forrasztó páka lámpa szabályzó stb) Nem lehet hogy elkötöttél valamit, esetleg túl nagy áramot kapcsolsz vele, mivel vezérled? De majd a hozzá értők eligazítanak.

Van rajta valami hűtés?