Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Az egy dolog, hogy a bolt milyen árfekvésű, vettem már ott dolgokat, mert vagy nem volt másutt, vagy leértékelt, akciós termék volt. Én is régi csöveket szereztem be, de egy itteni új talán biztosabb lépés, mint egy leharcolt, NOS-nak kiáltott csővel építkezni. Jártam így, hogy de új, aztán olyan füstös volt a cső, hogy alig lehetett belelátni. Postán jött, úgy jártam.
Ha tényleg NOS, az nyerő. Hogy milyen olcsón lehet valamit beszerezni? Az tudja igazán, aki az utcán talál egy húszezrest. Vagyis egy alkalmi, igen kedvező vásárlást nem biztos, hogy utána tudja csinálni a másik amatőr. Dicsekedni jó, de másra...? Sorolhatnám a szerencsés, hasonló eseteimet, de minek.
Egy kérdés: érdemes készíteni szabályzást egy elektroncső fűtéséhez? valahogy úgy hogy amikor folyik rajta áram, akkor nem kell annyira fűteni, mint amikor nem folyik rajta áram.
Pontosan nem értem, de nem.
A csöves erősítővel nem lehet/kell/érdemes takarékoskodni. Ha órákat hallgatsz ilyet, elköltesz villanyra egy sör árát. Naés?
Csalódàst okozott , rendes kimenő trafót kivànna és nem okozna csalódàst!
van amikor akkora feszültség esik a csövön hogy már nem is kéne fűtés neki, hisz fűti az átfolyó áram, és a rajta eső feszültség. ha ilyenkor lenne egy automatika ami kikapcsolja a fűtést, akkor kicit nagyobb teljesítményt lehetne átvinni rajta, mert egy kicsit kevésbé meleg a cső.
Mit nevezünk rendesnek? Emlékeim szerint Nálad sem kapott többet SM74 hipersilnél....
Igy igaz .de nem mindegy mi van feltekerve es milyen minosegben!
A lelke az erositonek a kimeno trafo , nagy reszben azon al vagy bukik. Ezek szerint nalad bukott. A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2016
Az, hogy milyen minőségben, erről nem tudok nyilatkozni. Fleta mester tekercselte, én maximálisan megbízom a szakértelmében, valószínűleg ha én tekercselem, akkor se sikerül jobban, tehát a tekercselés minőségének problémáját én itt el is vetném.
Hogy mi lett rá feltekercselve? Lent van beszúrva képként. Nem azt mondom, hogy rossz az erősítő... Inkább azt, hogy a kis EL84 számomra szebben szól a szedett-vedett pacsirta kimenőkkel, egy full alap kapcsolásban, ami azért kicsit bosszantó lehet, ezen felül 'nagyobbat szól', csak hogy a köznyelv szavaival éljek, persze ez utóbbit tudom, hogy mi okozza, ez ellen nem is áll szándékomban harcolni. De én itt alapvetően már nem is a kapcsolásra vagy a kimenőkre, sokkal inkább a csövekre gyanakodnék. Valószínűleg az én fülem nem szereti ezeket az ECL/PCL kombinált csöveket, vagy a fene se tudja, de mintha már anno is többre tartottam volna az EL84-et.
Nagyon figyelemre méltó ötlet...
Ha kikapcsoljuk a fűtést menet közben, akkor mitől fognak kilépni az elektronok a katódból?
Át kéne nézned az elektroncsövek működését alapjaitól. Rossz úton fogsz anélkül járni.
Ezt Te sem gondolod komolyan? Hiányosak az ismereteid az elektroncsőről. Fűtés nélkül nem működik. Emisszió vesztett csövekről hallottál már? Te a szabályozással ilyen üzemmódra kényszerítenéd a csövet.
A hozzászólás módosítva: Jún 10, 2016
Kicsit fogalmazhatott volna már valaki erősebben a hideg csövet feltaláló kollégának..
Végcsőnek egyenértékű mind a 6P1P, mind a 6P14P. Meghajtónak meg a 6N1P, 6N2P is. Ez már ízlés kérdése. Három dolog biztos: Bármelyik variációjuk egyenértékű hangminőségben a 86-os csővel. Olcsóbb. Élettartamban többszörösét tudják. De csak mért, új csövek esetében..Orosz...
Idézet: „Szét lehet terhelni, nem gond a pirosló anód sem neki.” A gu-50 re írták. ha ennyire szét lenne terhelve, és kikapcsolám a fűtést, miért nem működne tovább? Direkt off-ban kédeztem hogy ne legyek lecseszve.
Úgy látom érted,és szereted a csöves elektronikát.Vagy inkább csak szereted
Végül is a fáradt árammal kéne ilyenkor fűteni a csövet, amit amúgy sem használunk semmire...
...én kérek elnézést...
Én már eléggé magamra haragítottam a fiatalembert azzal, hogy kételkedtem szakmai tudásában. Tudjuk be ezt az ötletet annak, hogy még nem dolgozott csövekkel. Igaz éppen ezért kellene tanulmányoznia a szakirodalmat ötletelés helyett.
Magamról is tudom, egy csomó dolgot át kell(ene) nézni a csövek világában, hogy értelmes kérdést lehessen feltenni.
Nevessetek csak...
Nem úgy van. Mindenki alulról kezdte, csak kitartás.
3 lehetőségem van:
-1 feladom-lássuk be ez a legkönnyebb. -2 megtanulom-lássuk be ez tart a legtöbb ideig -3 kipróbálom-hátha működik, py88, bye!
Ravasz
Kedves mark.budai!
A hozzászólást Amigosnak szántam, hogy segítsek neki. Ha visszaolvastál (volna), akkor megtudtad (volna), hogy van pár ECL86-osa és néhány ECL82-ese, kimenői és ezekből szeretne építeni és láthatóan nincs nagyon képben elektroncső ügyben. Másfelől leszögezem, hogy egyáltalán nem volt szándékomban senkit sem kioktatni csöves témában. (Imi65-öt sem!) Ha a hozzászólás így volt értelmezhető, akkor elnézést kérek érte, a jövőben majd jobban figyelek erre! Viszont! Teljesen nyitott vagyok bármilyen téma megvitatására, de az általad használt hangnemben nem! Így tájékozódás nélkül reflexből hülyeségnek titulálni egy írást bizony rendkívül nagy modortalanság. Az általad leírt (ki)oktatást köszönöm, olvasni, értelmezni, használni fogom a csövek adatlapjait (felhívásod alapján még alaposabban, mint eddig). Mellesleg van már szerencsém valamennyire ismerni a fenti, meg sok egyéb cső adatlapját, paramétereit, jellegörbéit. Annyira talán nem ismerem ezeket, mint Te, de annyira igen, hogy én magam mérjem ezeket, magamnak és időnként másoknak is. Hogy-hogy nem, véletlenül éppen én vagyok a magyarországon működő összesen 5db uTracer közül egynek a megépítője és tulajdonosa. Ezért aztán (nem titkoltan az általad indukált) hirtelen felindulásból meg is mértem a 3 szóban forgó trióda egy-egy kéznél lévő példányának az Ia=f(Ua, Ug) jelleggörbéjét, hogy legyen mit konkrétan összehasonlítani. (Nehogy már azt mondhassa valaki, hogy csak gyári adatlapokra hivatkozom.) Nem lehet nem észrevenni, hogy az ECC83 és az ECL86, de még a 6N2P is gyakorlatilag egymásra fektethető. Egyébként az ECC83 pár tipikus alapadata: Ia=1,2mA S=1,6mA/V u=100 Az ECL86 C-részének pár tipikus alapadata: Ia=1,2mA S=1,6mA/V u=100 A jelenkori matematikai ismereteink szerint ezek nekem (rendkívül) egyenlőnek tűnnek. Vannak természetesen eltérések pl. anóddiszipációban, meg parazita kapacitásokban, amikről lehet vitatkozni, de ezek viszont nem hinném hogy elegendőek a "hülyeség" minősítés csípőből való osztogatására. Mellesleg arra is utaltam az írásomban, hogy az ECL86 L részében valójában nem pentóda van, bár nem is sugártetróda. Erről kimerítő értekezést folytattunk (csőboncolást is beleértve) nemrég a csöves topiban. Egszóval szívesen veszem, ha felhívod a figyelmem pl. pontatlanságokra, szívesen veszem a kritikát, a helyreigazítást, a tanácsot, az okítást (természetesen olyantól, aki valóban többet tud az adott témában). Szívesen veszek részt szakmai vitában. Viszont egyáltalán nem veszem szívesen a sértegetést, főleg akkor ha nem ismerjük egymás hátterét és az adott hozzászólás kontextusát. Ezért az a tiszteletteljes, de rendkívül határozott kérésem, hogy a nagybetűs (kiabáló) degradáló és sértő minősítésektől tartózkodj a jövőben. Előre is köszönöm. Mindenkitől elnézést kérek az offolásért, de ezt nem hagyhattam szó nélkül.
Köszi a kapcsolást, épp nézegettem EL84-es kapcsolásokat. A ECL/PCL-t nem magamnak néztem, hanem Amigos70 kollégának. Ilyen csövei vannak és gondoltam ezekkel könnyű gyors sikerélményhez jutnia. Nekem van egy ECL86SE-m egyébként. A műhelybe csináltam (Symphonia de Luxe kimenőkkel) . Meglepően szépen szól a kicsi, rádiókimenők ellenére is.
ECL86 csövekről sokan mondják hogy szebb hangzásuk van mint az ECC83 - EL84 kombinációnak.
A Symphonia de Luxe és Velence kimenőket én is kipróbáltam és tényleg nagyon jók. A 2x3w körüli teljesítményre . De ha van jó tranzisztoros erősítője az embernek , azzal érdemes összehallgatni.
A másodikat ajánlanám!
Figyelj, ha egy hétig foglalkozol vele intenzívebben. Rengeteg mindent meg lehet érteni. Csak az a baj, nehéz jó szakirodalmat találni. A fórum nem az igazi. Pont az ilyenek miatt mint amit te csináltál (már bocsánat, ezt mindenféle rosszindulat nélkül írtam), mert sokan idejönnek, és elhiszik azt is, amit te írtál. Pedig nagyon rossz helyen kapirgálsz. Ne akarj tényeket írni, és itt a többieknek megmagyarázni. A fórumot ha átolvasod, akiknek biztosan hihetsz az Imi65, Sturbi, CHZ, Cirokl, MrBrown, Djhans, Moszkvai. A teljesség igénye nélkül, ezúton is elnézést kérek attól, akit kihagytam. Érdemes a Rádiotechnika lapokat és évkönyveket lapozni, például Plasztovich György cikkjeit, szépen leírja a kapcsolások működéseit, végig dokumentálva az egész építést. John Linsley Hood könyvét ajánlom olvasásra, esetleg a többiek írnak még könyveket, mert azokat én annyira nem ismerem.
Helyesen: Plachtovics György
Igazad van, elnézést kérek a szerző Úrtól a pontatlanságomért.
Végre egy olyan akinek nem a csak szája jár! Ezek alapján mark.budai elég nagy öngólt rúgott )
"Olvasni kell, de nem a hülyeséget az interneten"
Én mindenesetre hálás vagyok az őszinte szavakért, mark.budainak és scooby_-nak.
Remélem hogy egyre több, hasonló ember fog ide írni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |