Sok egyéb hasznos szakirodalom is, angolul.

Technical books online - Vacuum Tube theory & circuit design

Electron Tube Design pdf

Az elektroncső legfontosabb "anyaga" a vákuum. Az egész művelet ezen bukik, ha nem tudsz nagy vákumot előállítani, elektroncső (vákumcső) sincs.

Jó nagy tüdő kell hozzá...

Kevés klingon van köztünk.

Köszönöm a válaszokat.
A videókat megnéztem, én is találtam egyet:Bővebben: Link

A vákuum előállítására van egy hűtőkompresszorom, nem olyan nagy vákuumot lehet vele előállítani, de szerintem egy próbát megér, talán menne a cső 5 percig is, az már elég lenne nekem.Nem szeretnék százezreket költeni egy vákuumpumpára.

Milyen anyagokból szokták készíteni? a videókban "speciális" anyagokról beszélnek.

Anyagok (kb.!): wolframszál, lehetőleg báriumkarbonát bevonattal, acélszálak a rács(-ok)nak, finom acéllemez az anódnak, rézbevonatú acélszál a kivezetéseknek. Mindezeket precízen méretezve, csövön belüli kapcsolatok ponthegesztve, csőláb, búra nem csekély üvegtechnikusi tudással, és eszközökkel készítve. Még a nagyvákum sem elég, mert a maradék gázt a getter indukciósan hevítve "eszi meg". Nagy vonalakban ennyi.

Belül mondjuk 1-2 vastagabb rács közt létrehozott elektromos ívvel ki lehet égetni a bent maradt maradék oxigént nem?

Pár videó a kezdéshez.

A hűtőkompresszor édeskevés lesz. Azzal max nixi csövet tudnál készíteni. csőgyártáshoz többfokozatú vákumszivattyú kellene, de még ez sem szokott elég lenni, azért kell a getter, ami az izzítása során megköt szinte minden gázmaradékot. (nem csak oxigént) egy ilyen szivattyú nem százezres, több milliós tétel körül szokott lenni.
A speciális anyagok közül talán a legfontosabb a katódbevonat, ami lehetővé teszi az elektronok könnyű kilépését a katódból, (thorium) és az övegen átvezető lábak speciális ötvözetű anyaga, ami az üveg hőtágulásával megegyező mértékű, így nem keletkeznek hajszálrepedések az üvegben.

Ez a polémia most komoly?? Biztos a hőség.

Én még úgy tanultam: dumet.

Dumet=kétfém, más néven Invar: FeNi. (vas-nikkel ötvözet) Ennek hőtágulása azonos az üvegével. Speciálisan gyári megrendelésre.

Elég nekem az 5 perces üzemidő, szerintem nem kell bele dumet.
Úgy tudom a nixie-ben nemesgáz van.
Mondjuk egy glimm lámpát építsek kezdésnek?

Esetleg még úgy állíthatok elő vákuumot, hogy kihasználom a Toricelli-űrt.

Azt nehezen lehet vákumnak nevezni, plusz még: "a Torricelli-űrt higanygőz tölti ki".

Íme a teljes idézet

Annak a nyomása valóban elhanyagolható a légnyomásmérés tekintetében, de a te felhasználási igényed vonatkozásában igenis számít.

Szerintem ha így folytatod,annyi "hópihét" kapsz a modiktól,hogy hóembert is építhetsz augusztusban
Egyébként jó lenne,ha ilyen egyszerű lenne minden,ahogy te elképzeled .

István

Jól tudod, de így egy kezdőnek nem mond semmit, ezért inkább a tulajdonságát hangsúlyoztam.
Mindenesetre olyan környezeti feltételei vannak a csőgyártásnak, (már ha egyáltalán valamirevalót akarnánk készíteni) hogy házi körülmények között majdnem lehetetlen, de hogy teljesen gazdaságtalan, az biztos.

Az izzólámpák szálát tartó konzol is átvezet az üvegen. Az nem ilyesmi fémből készülhet? Ott is van meleg legalább annyira,mint az elektroncsöveknél.
István

Ez nem különlegesség, csak speciális gyártmány; ahova kell (pl. izzók is), ezt alkalmazzák.

A getter megköti a higanygőzt?
Hol lehet beszerezni az ilyen alapanyagokat?(getter,anódnak acéllemez?,rácsnak acéldrót?)
Van itthon egy széttört pl500-asom, abból ki tudnám szedni ezeket?

Nem valószínű hogy higanyból csináljak itthon egy Toricelli oszlopot, helyette vízoszlopot egyszerűen tudok készíteni, abból 9szer annyi kell mit higanyból ha jól tudom. Ennek a módszernek mik a hátulütői?

Nemsokára elkészülök az indukciós kemencével, a ponthegesztőt pedig nem bonyolult összerakni.
A búra elkészítéséhez van itthon acetilén,oxigén,propán.

Nem kell sokat gondolkodni hogy megoldást találjak egy problémára, csak megvalósítani nehéz. De általában a megvalósítást megkönnyítik azok a dolgok amik szembe jönnek velem.

Vízzel nem helyettesíthető a higany, mert nagyobb a telítési gáznyomása. A vákuum érdekes kihívások elé állítja az anyagokat, úgyhogy mielőtt sok pénzt beleölnél, érdemes ebben a témában (vákuumállóság) elmerülni.

Azonfelül nem mindegy az üvegbúra anyaga, csak keményüveg használható.

[off]Nem árt sokat gondolkozni! A vízoszop kb. 13,6x olyan magas lesz, mint a higanyos, tehát cca. 10m., de annak a vákumtérfogatában meg vízgőz lenne, ráadásul ahhoz, hogy erre a célra valamicske vákum keletkezzen, cca. 1/2m. átm. cső kellene; így ez reménytelen.

Egy másik téma:

Kaptam egy elektroncsövet, de nem tudok rátalálni sehogy sem a neten.
A neve: ZZ (talán 2Z)
Elvileg rádiódókban használták az alapzajszint meghatározására.
Csak egy típusszámra vagyok kíváncsi, a többinek én szeretnék utánnajárni az interneten.

Még van rajta egy lógo: vathe(az utosó két betű nem biztos) budapest.
összesen 3 használható kivezetése van, a többi rövidzár.

Szerintem (belső felépítés alapján) ez egy dióda. Bár inkább megvárom a nálam is tapasztaltabbak véleményét.

Két témában nem teszünk fel azonos kérdést!
ott megválaszoltam. Van egy ezzel működő hálózati fesz stabilizátorom, de a rajzát nem találom, hogy 100%-ig biztosra mondjam.

Idézet tőled, onnan.
Olyan nagy fém láda, baromi nehéz és két nagy műszer van az elején, közöttük visszajelzőlámpa, alatta forgókapcsoló? (A mellékelt képen a Rádióamatőr füzetei 23 számból van.)
Mert nekem ilyen volt, csak szétszedtem...

Csak az a furcsa, hogy a VATEA az még a harmincas évek elején megszűnt (a Philips felvásárolta), ez a stabilizátor meg az ötvenes-hatvanas évek terméke lehet... (Már színüveg csövek voltak benne, a VATEA idejében még javában európa-fejes csövek voltak)
Amúgy nekem is van ilyen fura csövem, csak most ráncolom az agyam, hogy a stabilizátorban is volt-e, valamiért úgy rémlik, hogy igen.

Szerintem a visszacsatoló ágban lehetett, ami egy hídkapcsolás. Van egy elvi rajz a 23. Rádióamatőr füzetben, ami távolról emlékeztet a stabilizátor belére, bár azon a rajzon az érzékelő hídban kéz izzó van - rajz mellékelve.
Ha a stabilizátor érzékelőjében lehetett ez a dióda, akkor úgy működhetett, hogy a fűtésének változásával változott az anódárama és így a rajta eső egyenfeszültség is (megspórolták a külön egyenirányítást).

Igen, ez megvan nekem is ( a teljes Ramfüz sor), de az én gépem Transzformátor KTSz gyártmányú, az előlapján egy lyukon keresztül látható a cső (izzik-e, vagy minek?).

Köszönöm a választ, már csak az lenne e kérdésem hogy mit jelent a 2Z ? és megéri használni még valamire azt a csövet?