Abszolut egyetértek kaméleon2 és Backman fórumtársakkal. Egy szerszám attól lesz egyedi, hogy - stílszerűen szólva - felveszi az Alkotója ( ) - pontosabban szólva: a használója - "keze állását". (Az üvegesek szokták mondani, hogy az üvegvágó gyémántja is a használó kezéhez idomul, ezért is nem használják másét, és nem adják oda a sajátjukat másnak.)

Sziasztok.
Ma végre kaptam egy állványt a fúrógépünkhöz. Nem a legjobb, kicsit lötyög mindene az állványnak, de amíg nem lesz jobb ez is megteszi. De egy fél szavam nem lehet, mert ingyen volt. Ha minden jól megy akkor ősszel fogok tudni venni egy hibás oszlopos fúrógépet, majd attól függ, hogy mennyi pénzt keresek a nyáron, és hogy a kiszemelt példány milyen állapotban lesz. Egyenlőre annyit tudok, hogy az egyik ékszíjtárcsánál lévő csapágy törött, ezért selejtezték le.
A mostani kis állványomhoz azonban készítettem egy egyszerű satut, amivel könnyen le fogom tudni fogni a legkülönbözőbb dolgokat is. Elég egyszerű felépítés lett, de jól teszi a dolgát.

Szerintem a többségünk valahogy így kezdte. Elöször saját építésű gépek, aztán olcsó gyári, majd ha a keret megengedi, jobb gyári gép és így tovább. Egy ilyen oszlopos masina több, mint a semmi, ajándék lónak pedig néha ilyen a foga. Hajrá!

Gondoltam, a korábbi vasfűrészelgetés, majd csiszolgatás helyett, kipróbálom a gépi darabolást hűtőbordák kurtítására.
A saját készítésű, "gyorsdarabolónak" tervezett gépemet használtam. Ennek több sajátossága mellett, egyik fontos erénye a stabilitás, és a billenő tengely széles csapágyazása, mert így egyáltalán nem billeg oldalirányba a mozgó rész. Felraktam egy sok fogú (nem számoltam meg, a felirat meg már nem látszik rajta), és egyértelműen negatív vágószögű korongot. Ennek se tudom az értékét, de szemre kb. -3° körül lehet. A tárcsa nem volt élezve, régóta használam fa darabolására, legutóbb rétegelt lemezt szeleteltem vele, mert nagyon kicsi sorjával tud darabolni.
Az eredmény minden várakozásomat messze felülmúlta. A vágás gyorsan megy, pedig igyekeztem finoman adagolni a kézi előtolást. Két borda mindkét végét megvágtam kb. 3 perc alatt, és ebben még ütközőállítás is volt. A hűtőborda egészen vékony bordái egyáltalán nem hajoltak el a vágás irányába. A vágott felület szinte nem is igényel utómunkát olyan egyenletes. A borda vágott felületén szinte egyáltalán nincs sorja.
Külön kipróbáltam, hogy nem teljes fogszélességben vágtam, hanem csak egy kb. 0,5 mm-es fogással. Az eredmény itt is tökéletes, nyoma sincs oldalirányú kinyomásnak, a felület minden pontján éppen 0,5 mm-t vitt a szerszám.
Sokkal előbb ki kellett volna ezt próbálnom, mert sok verejtéket, időd, és fáradságot spórolhattam volna.
A vágott felület, a rendelkezésemre álló mérési módszerek alapján tökéletesen sík, és minkét irányba merőleges.
Néhány fotóval is próbálom szemléltetni az eredményt. A műhely világítása nem kifogástalan, ami részben látszik is.

Ahová műhelybe járok és aprítanak alumíniumot (egészen vékonyat) és fontos a sorjamentesség stb., ott kifejezetten tilos az alutárcsával mást vágni, még műanyagot sem (fát meg pláne). Állítólag 1-2 vágás is rongálja a tárcsát. Igaz nem negatív a vágóél.
Annyi talán a különbség, hogy az általad lőtt képeken látszik a vágás csíkozása, amit nálunk készítenek, annál majdnem tükörfényes a vágott felület.

Én vettem egy ilyen lapot, ezzel vágtam már mindent, de nem érzem hogy kimenne az éle, bár ez cél specifikált lap.
Van szalagfűrészem, és arra való könnyűfémvágó szalag is alternatívaként, de ezt inkább csak ívelt vágásokra szoktam használni.

Használtál kenőanyagot, ha igen, mit? Megfelelővel lehet akár tükrös felületet is (és ~0 sorját).

Aluhoz a petróleum mint kenőanyag az szinte a legjobb

A metalloglobusnál valami fehér emulziót használnak hozzá.

A tárcsa misztifikálása sok okból eredhet, de én ezt nem követem. Azzal kell vágni, ami a legjobb a rendelkezésre álló lehetőségek közül.
A felület finomsága alapvetően függhet a tárcsától, mégis azt gondolom legalább ilyen fontos a kenőanyag (nálam nem volt semmi), illetve az alumínium milyensége. Léteznek olyan ötvözetek (jellemzően a mangán és/vagy molibdéntartalmúak), amik szilárdabbak, kevésbé kenődnek, és jól forgácsolhatóak. Ezeken nagyon könnyű szép felületeket elérni, apró töredezett forgácsa van. A hűtőbordák általában éppen a másik végletből készülnek, takonyként kenődnek, és inkább nyúlnak mint forgácsolódnak. Ezért nehéz elérni, olyan kicsi forgácsoló erőt, ami nem deformálja el a bordákat.
Megjegyzem, a fotómon jelentős a nagyítás, és éppen olyan szöget igyekeztem választani, aminél a fény megmutatja a szerszám nyomát. A felület kézzel tapintva nagyon simának tűnik.
Kihagytam. Ugyan nem végeztem kísérleteket, de szinte biztos vagyok abban, hogy puha fémet csak negatív szöggel, vagy esetleg éppen 0°-ossal lehet vágni. Itt a pozitív szög öngyilkosság lenne, hiszen akkor magába húzná a szerszámot.

Sok fajta tárcsa kapható. Az enyémet kaptam régen valakitől, és nem tudni eredetileg mire találták ki. Arra érdemes talán figyelni, hogy valódi okosság legyen a geometriában, ne pedig valamilyen mondva csinált "blikfang", mint sokszor a HI-FI környékén.
Nálam nem lehet a fordulatot állítani, és ha jól emlékszem kb. 4000 1/s körüli az érték. A tárcsa átmérője kb. 255 mm, így jelentős a kerületi sebesség. Feltevésem szerint, ennek akár a fele is elég lenne, de így se tapasztaltam semmilyen káros-kóros kísérő jelenséget. A forgácsok szépek, alig meleg a vágott a vágott felület, nem rángat, nem kapkod bele, egyenletes az előtoló erőigény. Ez utóbbival kapcsolatban fel is figyeltem rá, mennyire nem lehet érezni, amikor a hézagos bordák átvágása után a tömör alaptestbe ér a tárcsa.

Nem, semmit nem használtam, de utólag gondoltam rá. Volt itthon marhafaggyú, és valami közepes minőségű üregelő spray. Utólag kipróbáltam mindkettőt. Egyértelműen még jobb lett az eredmény, és az üregelő spray jobb volt mint a faggyú. De mivel jelentős a kerületi sebesség, ezek feltevésem szerint csak rövid ideig vannak a forgácsolás közelében, ezért nem is a forgácsolást segítik, hanem a szerszámra nem tudnak icipici fémdarabok feltapadni.

Az üregelő spray-k alapvető összetevője általában a petróleum.

Az is nagyrészt petróleum, csak víz is van benne.

Az emulzió a legtalálóbb név, amit csak kaphat a feltételezett folyadék.
Jó eséllyel "fúróolaj" és víz keveréke. A fúróolaj attól különleges cucc, mert képes vízben oldódni. Sőt valami biológiai folyamat is zajlik, mert konkrétan megromlik egy idő után, és olyan büdös lesz mint a rothadó hús.
Azért használják ezt elterjedten a fémforgácsolásnál, mert a víz nagyon jól hűt, az olaj meg kenést ad a forgácsoló szerszámnak. Ez az emulzió, akár nyomással is kerülhet a forgácsolás helyére, és így a normál funkciói mellett, még az áramlása miatt a forgács egy részét el is mossa a helyszínről.

Gépszerzemény.

Szép nagy lamináló.

Dewalt D27300 típus? Csupa jót olvasni róla. Engem csak a súlya riaszt mert túl könnyű az adatlapi 53 kg-al.

Lesz lehetőségem kipróbálni egy kimondottan célirányosan tervezett tárcsát is. Fontos megjegyeznem, hogy szemrevételezés alapján nagyon hasonlít a meglévő, ismeretlen eredetű tárcsámhoz. A váltott fogmintázat, a fogszám, a vágófelület szöge, mind közel azonosnak tűnnek.
Sőt még abban is van egyezés, hogy korábban ezzel is fát vágtak.

HELLO !
Az evolution univerzális furészlappal joformán szikrázás és melegedés nélkul lehet vágni a fémeket: Bővebben: Link

Link javítva!

Ezen jobban látszik a tárcsa.
A linkedhez egyetlen megjegyzés: A fickó vagy nem tudja hogyan kell, vagy direkt bénán vágott a gyorsvágó tárcsával. Annak éppen az a halála, ha lassan húzod. Kimondottan bátran kell adni az előtoló erőt, mert a vágás lényege a fémolvadék létrejötte, majd annak a horonyból való kihordása.
Természetesen vannak jó, és még jobb megoldások. Az a lényeg, ne dőljünk be a reklámfogásoknak, hanem találjunk valóban hasznos, és megfizethető szerszámot magunknak.

A különböző fémek, és ötvözeteik, nagyon eltérő módon viselkednek a forgácsolás során. Megfordítva, eltérő paraméterű szerszám ideális egy alumínumu-vörösréz típusú anyaghoz, mint mondjuk egy bronzhoz, vagy esetleg egy valamilyen acélhoz. Az aligha működik, hogy egy szerszám mindent vág, és mindent jól vág.

Melegedés nélkül vágni? Még kézi fűrésszel is melegszik.
Egyébkén jó minőségű vágáshoz nekünk volt a cégnél egy lassú fordulatú (200 f/min) hűtő folyadékos vágónk. Hasonló mint a belinkelt videódon. Ez valóban nem szikrázott, gyönyörű vágott felület volt. De ezt is melegedett.

Szeretnék állványos fúrót venni és érdeklődnék hogy mi a vélemény az alábbi gépekről, illetve melyiket lenne célszerű. Persze ha van valakinek ötlete ezeken kívül, az is jöhet.

Bosch PBD 40
55206 GÜDE OSZLOPOS FÚRÓGÉP GTB 20/812
esetleg az utóbbi 400V-os verzióban és forgásirányváltással:
55208 GÜDE OSZLOPOS FÚRÓGÉP GTB 20/812 R+L

Én már fúrtam a második változat 1 fázisú variációjával. Tulajdonképpen rendben van, jól használható, könnyen kezelhető, kényelmes gép. Korrekt, kellően merev konstrukció, apró megmunkálási pontatlanságokkal (de nem olcsó!!).
A fordulatszámváltásban van egy köztes ékszíjrácsa is. Ettől sok fordulat beállítható (fölöslegesen), de lehet olyat találni közöttük, ahol éppen rezonál valami, és ettől frankón beleng az ékszíj.

Hasonló teljesítmény, de sokkal olcsóbb.
Szerintem én pont ilyennel fúrtam.

Két-három éve használok egy ilyen Bosch fúrót és igen jó véleményem van róla. Érdekes konstrukció, mert amikor áll, kotyog a tokmány, de ha elkezd forogni, tökéletesen precíz lesz. Én mindent ezzel fúrok, még nyákot is, bár kissé szerény a fordulata, de nem okoz gondot. Tavaly, totál rabszolgamunkaként, 500 db 0,6-os furatot kellett egyhuzamban kifúrnom, keményfém fúróval. Minimális sorjával és fúrótörés nélkül sikerült.
Alacsony fordulaton is nagy a nyomatéka. Mondjuk 5mm-es szögvasnál vastagabbat még nem fúrtam vele, de abba szépen mentek a 12-es furatok, igen alacsony fordulaton is.

Amit nem szeretek benne, az a max. 2500-2600-as fordulat, ennél pöröghetne jobban is, meg a rendkívül sérülékeny alumínium talp. Viszont kiválóan használható a digi mélységmérő, korábban utáltam zsákfuratokat készíteni, mert állandóan mérni kellett fúrás közben (és ehhez el kellett húzni a már beállított munkadarabot, mert máshogy nem fért be a subler). Jó a világítása és a lézer sem haszontalan dolog a jó pozicionáláshoz.
Viszont ugye van neki szép ára is. De az is biztos, hogy többet nem veszek ékszíjas gépet, mert hozzászoktam a luxushoz.

Én korábban egy ilyet használtam egy 720Wattos Makita fúróval de nem vált be: Bővebben: Link
A fúró az kitűnő volt, viszont az állvány finoman fogalmazva is bűn rossz: az álló sín, és rajta a mozgó felépítmény ugyanis nem 90 fokot zárt be rajta hanem kevesebbet, így rendszeresen tördelte a kisebb fúróimat. Pontosan beállítani egyszerűen nem lehetett, ezért váltanám most le. Az hogy valami sokba kerül még nem is lenne akkora probléma ha utána tudom használni és jól kiszolgál.

A Bosch fúrógép állványnál egyébként megdöbbentem hogy milyen kis súlya van. A hagyományos ékszíjas verzióknak gyakorlatilag az ötöde. A sérülékenységet hogy érted? Karcolódik?

Ezért hagytam el én is ezeket az összerakható állványokat. Ennél reménykedtem, hogy a mechanika passzol az árhoz és passzol. Két éve egy darab 0,6-os fúróm van, minden via-t azzal fúrok és még él. Pedig már éle se sok lehet.
Hogy mennyire lennél megelégedve vele, az attól függ, mire akarod használni. Elsősorban aprómunkára alkalmas. Azt nem nagyon hiszem, hogy bazi nagy vasakat lehet vele napi szinten fúrni, mert azt nem nézem ki a mechanikából. De kisebb, precíz dolgokra remek. Kicsit szokni kell a tokmány megoldását, de a kezelése igen jó.
És igen, karcolódik a puha alumínium. Szögben nem igazán lehet fúrni vele, mert oldaltartása a mechanikának nem sok van. Kissé olyan a hangulata, mint egy két számmal nagyobb Proxxon állványnak. Tipikus ülőfúró, szemben a nagy állványosakkal, amik mellé inkább állni érdemes. Ez asztalon, székből dolgozva hozza a formát.

Egy DEFÉM monstrum nem fér be hozzám, és más fix telepítésű sem.
Olyan kellett ami nem túl nagy helyet foglal, mobil, és a barkácsolási kedvemet kiszolgálja.
Jobban szerettem volna én is egy spirálkéses Hamer A31-est,de maradok a realitások talaján,
Így is sokba van ez a hobbi. m

Egyáltalán nem választottál rosszul.
Azért hoztam szóba a súlyát, mert látok összefüggést a stabilitás és a tömeg között. Nálam, és szerintem általában mindenhol, a vastagoló gyalu van a leginkább kizsákmányolva. Sok esetben kényelmesebb legyalulni akár 8-10 mm-t is, mint előtte lefűrészelni. Ilyenkor kap hangsúlyt az erőtartalék.
De egy kis odafigyeléssel akár egészen hosszú távon is remek gép lehet a műhelyben. Fogod látni, milyen hihetetlen mennyiségű "szemetet" lehet percek alatt termelni egy ilyennel.