Ezt 1 fázisra meggondolnám (3 oszlop!).

Köszi a választ! Nem osztom meg. 1db cséve lesz, az a legszorosabb csatolás.

Ne akard az egy fázist 3 oszlopra tekerni. A legjobb akkor lenne, ha egy oszlopot el tudna hagyni és kettőre tekerné.

aztán megnézed az adattábláját és a Bi 15%.
Ha saját magának épít az ember, igyekszik tartósabbat készíteni.

Mert annál az elrendezésnél van a primer legalsó sora, meg a szekunder legfelső sora között a legkisebb távolság mi?

Én semennyire sem akarom, viszont van olyanom (gyári, nem én tekertem) és köszöni nagyon jól van.

Sziasztok.
Az hogy lehet hogy egy Hetra 130as hegesztőben szinte azonos méretű a transzformátor (ha nem nagyobb egy kicsit) mint egy 180A-os Co hegesztőgépben? A 180A-os gépben van pluszban még egy fojtótekercs. A 180A-as gép is magyar gyártótól származik, szóval jónak kellene lennie, de én még is kicsinylem benne a transzformátort.

Arra tippelnék, hogy esetleg más lehet a konstrukció, és az alkalmazás

A CO2-nél kisebb az ívfeszültség, így magasabb árammal jön ki ugyanaz a teljesítmény.

Ilyen a hegesztőgép belső szerkezeti elrendezése, a transzformátort kicsinylettem benne, meg hogy nincs körbetekerve azzal a fehér szigetelővel mint pl a Hetra. Amúgy a többi részét korrektnek nézem a gépnek, de én csak hegesztek az elektronikához sajnos nem értek. Még azt nem tudom hogy a tolómotor miről kapja a feszültséget, a főtrafóról, vagy a segédtrafóról. Neked mi lenne róla a véleményed?

Elég szellős a szerkezet, a dobozt több, erősebb változathoz is tervezték. Attól még jó lehet. Nézd meg az adatlapon, a maximális hegesztőáram mellett hány % áll!

Ha pl a 300A-os szerkezetet is ebbe a dobozba teszik akkor kell a hely.
35% 180A,
60% 135A,
100% 100A,
Erre gondoltál ugye, ezek az adatok alapján szerintem jó. Remélem valós bevizsgált adatok nem csak ilyen "parasztvakítás".

Méret alapján helyesek az adatok.

Találkoztam olyan Co hegesztőgéppel, aminek a fő transzformátora ugyan ilyen nagyságú volt (az is hazai gyártmány). Annak a bekapcsolási idejének 25% 175A volt megadva, érdekes.
Viszont a 25%-on megadott gépnek, a segédtrafója csak a fele az előbbi 35%-os fotón lévőnek, lehet hogy ezért gyengébb a bekapcsolási ideje.

A segédtrafó nem számít bele a hegesztőáramba. Sok egyéb dolog is befolyásolja a terhelhetőséget. A képed alapján valószínűsíthető, hogy a motorod a segédtrafóról megy.

A 25%-os gépben csak 1db ventilátor volt, ebben 2db van biztos ennek jobb a hűtése. Ami szokatlan számomra, hogy ebben a gépben a ventilátor fordítva van bekötve, nem szív hanem kintről befelé fújja a levegőt. Ezen a képen a piros-kék a tolómotor vezetéke, ami a hegesztőpanelhez (elektronikához) megy közvetlenül akkor valószínű hogy tényleg a segédtrafóról megy.

Bocsánat, nem a segédtrafója volt a fele akkora 25%-on megadott gépnek, hanem a fojtótekercse, csak elírtam. Helyesbítve, a fotón lévő gépnek dupla akkora a fojtótekercse, mint a 25% bekapcsolási idővel rendelkezőnek. Tehát akkor a fojtó mérete is hozzáadódik a főtrafóhoz, és azért lehet erősebb?

A fojtó fizikai méreteinek semmi köze a főtrafó által leadott teljesítményhez. A fojtó minősége csak a hegesztés minőségét befolyásolja.

Köszönöm a válaszokat, így már legalább körvonalazódik valami a gépem működéséről. Pedig a 25%-os gép fő transzformátora is ilyen nagyságú mint az enyém, még is gyengébb az adattábla alapján. (Mind a két gép réz+alumínium tekercselésű). A gépem főtrafóján van még egy pár plusz sor tekerve, (elég rosszul látszik a fotón, más trafón még nem láttam ilyet) biztosan azért jobb a bekapcsolási ideje mert vastagabb a tekercs. Na meg jobb a hűtés a dupla ventilátor miatt.

Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Van egy méretes trafóm amit eddig egy félig vezérelt egyenirányító híddal használtam és felrobbant benne a kondibank, így elkezdtem szétszedni és sajnos a primer kezdete a tövénél kitört. A trafó adattáblája a mellékelt képen látható. Pri.: 220V (2X110), talán 124 menet, 5X1mm-es ALUMINIUM profilhuzal. Sec.: 42V, talán 30 menet, 8X4mm-es ALUMINIUM profilhuzal. 76X85mm a vasmag. 1600VA. Eddig a vasat húztam szét és a két tekercs csévetestét húztam szét. A tekercseket nem bontottam meg. ( ha nem érdemes áttekerni valahogy kivadászom a letört kivezetés végét) A kérdésem az lenne, hogy számítás szempontjából mi a különbség az alu és a réz huzal között. Ha jól tudom az aluminium tekercses nagyobb vasmagot igényel ugyanakkora teljesítménynél. Akkor ebből a vasból mennyivel nagyobb teljesítményt lehetne kihozni, ha rézzel tekerem újra? 5X3mm és 8X3mm-es huzalom van is itthon.

Azért kell az alumíniumhoz nagyobb vasmag, mert vastagabb vezeték kell ugyanakkora teljesítményhez.
Ha engem kérdezel, és meg tudod oldani, akkor "varázsold vissza" a kivezetést...

Egyébként is szerettem volna módosítani a szekunder feszültséget. Akkor akàr az eredeti menetszàmból szàmolva az 5x3mm-es huzalt hasznàlva is módosíthatom?

A kép lemaradt.

Ahogy Gafly írta: tkp. csak az ablaknak kellene nagyobbnak lennie, a vas magkeresztmetszete azonos.
Az 5×3-as primernek való, de azt nem kell módosítani. A szekunderhez kell hozzátekerni a 8×3-asból, hogy emeld a gyújtófeszültséget (könnyebb ívfogás). Arra vigyázz, nehogy túl sok legyen, mert nem esik vissza esetleg eléggé az ívfeszültség. Max. annyit tekerj hozzá, hogy 60 V körül legyen üres-járásban, de készíts megcsapolásokat, hogy beállíthasd a (még épp) elégséges gyújtó, és ívfeszültséget(ami még nem éget).
Az összekötést (alu-réz) hosszabb (min. 8×-os keresztmetszetben), csavaros kötéssel csináld, hogy ne ott melegedjen.

Az ívgyujtással eddig sem volt gond, a félig vezérelt egyenirányítóval pedig fokozatmentesen tudtam állítani. Én úgy gondoltam, hogy lecserélném az alut rézr. A feszültség módosítást naggyából 2x30v-ra gondoltam. így naggyából jó lenne MIG/MAG-ra és MMA-ra is. Jelenlegi állapotában is így használtam, de nem volt ideális a felépítése egyik eljáráshoz sem, mivel nincs középkivezetése(MIG/MAG), és a szekunder a primeren helyezkedik el nem pedig mellette(MMA).

Akkor jó gyúrást!

Egy trafóval semmiképpen nem tudsz megfelelni a két feladatnak. Az egyik (MMA) eső karakterisztikát kíván, a másik (MIG/MAG) lapos karakterisztikát. Ezzel a trafóval eddig csak a félig vezérelt híd miatt tudtál pálcával hegeszteni. Ha nincs áramkorlátozás, elcsöppennek a pálcáid.

Tanultam elektrotechnikát és jelenleg hegesztőként dolgozok, így tisztában vagyok a két áramforrás közötti különbséggel karakterisztika és felépítés szempontjából is, és azzal is, hogy így se lenne tökéletes. Az öszvér nem ló, de nem is szamár. Eredeti állapotában a 2,5-ös elektróda 3 darabra pergett, mire a negyedét elhegesztettem, ezért kapta a félig vezérelt hidat, és a kialakításához képest így is elég jól ellátta mindkét feladatot. De szerintem OFF. Köszönöm.

Üdv Mindenkine!
Van egy gyári hegesztő trafóm, ami maximum 100A-rel tud hegeszteni. 2-es elektródával szépen tudok ívet gyújtani, és nagyon szépen megy a hegesztés. Ok típusú 2.5-ös elektróda is megy, nehéz az elején ívet gyújtani, de ha sikerül nagyon szépen megy az is. Viszont egy másik típusú 2.5-ös meg ha akármit csinálok, akkor sem akar ívet gyújtani. Gondoltam lehet hogy a feszültség kevés. Üresjáratban 46V-ot mértem. Van egy másik de házilag tekert nagy toroid trafóm, amivel már régebben kísérleteztem, több kW-os és kb 10-15V része szekunderben nagyon vastag, nem is huzal hanem tömör réz csík, bírja, nem nagyon melegedett az eddigi kísérleteimnél. A kérdésem, hogy a gyári trafó szekunderét össze köthetem-e sorba a másik trafó szekunderével fázishelyesen? Így kb 10-15v-al megnövelve a szekunder feszültséget. Félek hogy a nagy toroid túl nagy áramot akar majd átnyomni a gyári trafómon amiben mágneses folytás van, és leég, ezért kérem a véleményeket.

A toroidod szoros csatolású, nem alkalmas (ilyen módú) hegesztésre. Nem "akar" átnyomni túl nagy áramot, de közel zárlati üzemben fog menni, mert nagyon más a karakterisztikája. Amúgy ha bírja üzemszerűen a ~100-120 A-t (ez) a szekundere, akár működhet is, de melegedni fog. A mágneses fojtás, -mágneses-söntszabályzás-, nem tudja korrigálni az állandóan megemelt (10-15 V) ívfeszültséget, és égetni fog hegesztéskor. Jobban jársz, ha néhány menetet befűzöl a hegesztőtrafódba, a szekunderrel sorban, azonos keresztmetszettel. 1-2 menet is sokat számít.