Annak idején azért próbálkoztam az IRF840-el, mert a tápegységet szerettem volna egyszerűsíteni a 230V közvetlen egyenirányításával (természetesen gondosan leválasztott be- és kimenet mellett). Emiatt nem is néztem 500V alatti FET-eket. Az IRF510 tényleg jóval gyorsabb, de annak valamilyen rendesebb táp kell, mert 100V-os.

Életem első igazán jól működő QRP végfoka a BITX hez készült BC301 /IRF530 volt. Volt már szkópom, ki tudtam mérni a C osztályt. Felső sávokra nem jó annyira, de a cél amúgy is a 40m. Kár tagadni, de lehet tanulni a kínaiaktól. Ez a kit elég jól meg van tervezve és anyag árban van. Ezt kísérletezni vettem.

Ezen már én is gondolkodtam egy sort, hogy >100W kimenőteljesítmény esetén hogyan lehetne közvetlen tápot használni..., de említésre méltó eredményre nem jutottam! A nagyfesz fet-ek meglehetősen lassúak...legalábbis a kommerszek!

Csak hogy tisztázzunk valamit. A ki/be kapcsolási idő nem egyezik meg a határ frekvenciával! Hasonló MOSFET tranzisztorokkal készülnek végfokok még 50 Megaherc-re is !

Már hogy a fenébe ne egyezne meg ?!! A jel egy periódusa alatt érkeznie kell ki és bekapcsolnia is a tranzisztornak! Ha e két idő összege nagyobb mint az erősítendő frekvencia periódus ideje, akkor a hatásfok/erősítés drasztikusan elkezd esni. Ott vége a mókának...

Szerintem nem kell neki kapcsolgatni mert mindig be van kapcsolva vagyis van neki állandó nyugalmi árama.

Na és amikor éppen záróirányú a vezérlése a tranzisztornak, akkor vajon mit csinál ?? )

Persze, ha te A osztályú munkapontról beszélsz, akkor valóban mindig folyik áram..., de teljesítmény fokozatban, főleg nagyban én még nem láttam ilyen üzemmódot!

Szerintem próbáld ki csak 1 irf 530-al 50 Mhz-en és csinálj méréseket. Keress a guglival SSB+CW rajzokat és azt építsd meg amelyik a leg egyszerűbb. Megcsinálhatod szimulátorral is ( amihez én nem értek) és beszámolsz róla itt a fórumon mert ez a téma sokakat érdekelhet. Ha megy akkor miért megy mivel ilyen információkat még nem találtam csak kész végfokokat.

Nézd, annó sok kapcsolást tanulmányoztam ami irf510-530 szériákra épült..., és egyértelmű volt, hogy többé kevésbé csak előbbiek alkalmasak lineáris frekvenciamenet megvalósítására, főleg 50MHz-ig bezárólag! Azt is igencsak úgy, hogy erőteljes magasfrekvenciás kiemeléssel lehetett csak elérni, ami már a hatásfok rovására ment!
Az 530-as sebességű példányokkal már igencsak rossz hatásfokkal működik, ha azt még annak lehet nevezni...általában a sáv végén, már a 30MHz-en is jelentős teljesítmény eséssel, a korrekciók ellenére is. Én ezt nem nevezném normális működésnek, hanem kínai bóvli kategóriának...

A kedvenc szimulátorommal az a baj, hogy a tranzisztorok határfrekvenciáját másképpen kezeli, szemmel láthatóan számára a határfrekvencia nem az egységnyi erősítés frekvenciája, hanem a -3dB erősítéscsökkenés pontja. Ettől kezdve értelmetlen vizsgálni tovább...

moderálva

Nahát nahát majd csak bevallod hogy téves volt ama állításod hogy 22 mega felett nem működnek !

Ha nem érted, amit feljebb írtam...azon nem segíthetek )
Ha neked a 10-20% hatásfok még működést jelent - akkor működik..., nekem az már rég nem a működési tartományt jelenti!

Mindegyik erősítő elemmel lehet ilyen rossz hatásfokú végfokot építeni de erről már írtam. Most megint azt várod hogy oldalakon keresztül írkáljunk hogy bebizonyítjuk az újabb állításod tévességét ? Hát én nem fogok ebben részt venni mert aki megépíti rendesen az úgy is elégedett lesz . Te meg csak tromfolj hogy az mind hülye gyerek aki ilyen építésre adja a fejét.

- így van! Ebben egyetértünk )
Ám azokkal a tranzisztorokkal jobban nem lehet 50MHz-et erősíteni! Nézd meg az adatlapját, bekapcsolás 10nsec, kikapcsolás 23nsec. Ez már 33nsec, az 30MHz!
50MHz, az 20nsec periódus idő. Ez alatt legalább tudnia kell kinyitni, és lezárni is a tranzisztornak...és ekkor még csak rossz hatásfokkal erősít, hisz egymásra fognak nyitni a tranzisztorok az idő jelentős részében! El tudod képzelni a 33nsec idejű eszköz itt mit csinálhat -> kuka!
Szócséplés helyett mutass egy meg is épített, valós erősítőt ezekkel a tranzisztorokkal, 50MHz-re! Vagy legalább elméleti síkon cáfold meg az állításaimat, valami mérnöki aggyal is felfogható módon!

Sziasztok.
A kis PIONYR rádióm kapott egy társat. Hétfőn vettem (innen az apróból) egy R-326-os katonai RH rádióvevőt. Így mostmár 1-20MHz-ig az összes sávon tudok figyelni. Az első rádióamatőr állomás, amit tisztán érthetően befogtam vele SV2CCR, tegnap este 10:48 perckor 7171kHz-en, S6-al. De ahogy nézem, egy ideje forgalmazott már 40 méteren.

Sziasztok!
Itt, a Délvidéken a Kossuth rádiót csak AM sávon tudtuk fogni. Azaz néha igen, néha nagy volt a zaj. Sajnos most már hetek óta nagy a zaj, s meg se javul. Az FM sávon csak nagyon nehezen, az emeleten lehet befogni, de akkor is susog. A konyhában van ez a bizonyos rádió, ami nálunk a pincében van. Utánaolvasgattam, s írták, hogy az AM sáv nagyon könnyen zavarossá válhat, ezt okozhatja akár valamilyen háztartási gép is. Kísérleteztünk tévével, hűtővel, de nem jutottunk semmire. Sajnos nem találtam semmilyen alternatív megoldás még, pedig töröm az agyam rajta. Egyedül az okos telefon+WiFi+hangszóró megoldás működik, de akkor meg állandóan használja az internetet, az öregeim nem is tudják kezelni az okos telefont, meg a konyhában is alig volt néha internet jel. Ha valaki mondana valami zseniálisat, akkor azt egy egész család megköszönné.

AM-re hosszú drót mint antenna, kültéren, minél magasabban kifeszítve.

Az úgy bajos lesz.

Pedig az a majdnem tuti... Tökéletesen biztos megoldás nincs, mert a középhullámú sávot minden vacak kapcsolóüzemű adapter zavarja. De egy jó hosszú antenna sokkal nagyobb jelet adna, és a zavarok (talán) kevésbé hatnának.
Lehetne még valami jó kis hangolt keretantenna is, az 1-2 m2-es lenne "csak", irányba állítva.

Mondanál egy városnevet?

Áruld el hogy most milyen készüléket használtok. Jó vételre középhullámon manapság legtöbb lehetőséget csöves készülékkel tudsz elérni.

Adatlap alapján Horgos .
Keretantenna tökéletes 1m X 1m méretben még detektorosként is jól működik.
15-20 menettel 500 pF forgóval KH belefér 6 7 adó is.

nincs ilyen nevű város..

Már hogyne lenne. Lehet nem város, de Röszke mellett a határ túloldalán.

Valami harminc éves, német feliratozású rádiót használunk. Nem csöves sajnos.
Kera_Will és Pucuka is jól mondta, valóban Horgosról van szó.

Sajnos az antennázás nem lesz jó megoldás, mert nem fogjuk tudni hogy kivitelezni.

Pedig külső URH antennával (Yagival) kellene vételnek lennie. Mindössze 18 km, és 60 m az antenna magassága.
Bővebben: Link

Szia!
Gratulálok,csak így tovább!

tudnál mondani 1-2 nagyobb várost a közelben ?

Mondjuk Szeged 18 km -re (légvonalban) elég nagy város? Nézd meg a linket, van térkép is.

a pucuka és a janikukac nick is hozzád tartozik..?

Nem, de ...